Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-05 / 30. szám
Magnóra veszik a visszaemlékezéseket A munkásmozgalmi emlékek nyomában Pillanatok alatt fénykéMilyen szakmát válasszak? Szemben a heggyel — J914 óta — mondja az pékkel, régi újságcikkekkel bástyázzuk körül magunkat a balatonboglári 'községi pártbizottság irodájában. Ősze István titkár nagy érdeklődéssel támogat mindenkit abban, hogy gyarapítsa a Boglár múltjára vonatkozó ismereteket. Most különösen szép terveket dédelgetnek, figyelmüket a munkásmozgalmi hagyományok ápolására összpontosítják. — Ezek a fényképek azon a találkozón készültek, melyen a negyvenötös párttagokat ünnepeltük. A három nemzedék párbeszéde olyan jól sikerült, hogy az idén ismét megrendezzük. A Tanács- köztársaság kikiáltásának évfordulóján ünnepség lesz a pártszékházban. Három tizen- kilences elvtársunk közül kettő helyben, egy pedig Pesten lakik, őket is, a negyvenőtös párttagokat is meghívjuk. Képeslap kerül elő a fiókból, Bálint ,Sándor, a 19-es községi direktórium elnöke írta Pestről. — Nem feledkezünk meg róla, most akarom meglátogatni. S mivel már nehezen utazik, akár gépkocsival is lehozzuk a tanácsköztársasági ünnepségre. g Boglárról általában a tó, a táj, az üdülő jut az emberek eszébe, pedig van itt munkás- mozgalmi hagyomány: 19-es is, 45-ös is. A magyar—lengyel kapcsolatoknak pedig kiemelkedő jelentőségű helye a tóparti üdülőhely. Az érdeklődés évről évre nagyobb, mind több vendég érkezik Lengyelországból is, hogy fölkeresse a második világháború idején otthont adó községet. Ez ösztönzi a helyi pártbizottságot arra, hogy mind teljesebben összegyűjtse az emlékeket. Ez a törekvés most már annyira áthatja az embereket, hogy ilyen »apróság-« miatt is szólnak: lengyel név van bekárcolva az 5. sz. SZOT-üzemegység tégla kerítésoszlopon. A »-riporterek« hamarosan meg is örökítik ezeket a dokumentumokat. — Szeretnénk az idén márvány emléktáblával megjelölni azt a hajdani 'kastélyt, ahol a lengyel menkültek éltek. Ügy gondoltuk, hogy a Lengyel Népköztársaság fel- szabadulásának évfordulóján leplezzük le az emléktáblát. A község története évek óta készül. Békés András, a könyvesbolt vezetője, szorgalmasan írja a falukrónikát. Ebből a munkásmozgalom sem maradhat ki, melyhez az iskolák is hozzáadják a maguk gyűjtését. Két lelkes asszony mondta el az általános iskolában, mint láttak neki a gyűjtőmunkának, s mint hasznosítják az oktató-nevelő munkában Boglár munkás- mozgalmi hagyományait. Eifer Sándorné igazgatóhe’yettcs szerint magával ragadja a gyerekeket, ha a község múltjának lelkesítő példáit állítják eléjük. Zöld köpenyes barna asszony Gyenes Gyözőné. A községi pártbizottságnak, az agitációs és propaganda munkabizottságnak is tagja. Egy vörös mappával és egy magnószalaggal ült le az igazgatói irodában. — A fe’szabadulás 30. évfordulója alkalmából kezdtük el a gyűjtőmunkát. Ünnepi történelemórát tartottunk a nyolcadikosoknak, s meghívtunk négy olyan bogiárit, aki szemtanúja volt a történelmi eseményeknek. A magnetofon- szalag megőrizte visszaemlékezésüket. Ez azért olyan fontos, mert van, aki már nem él közülük. Honismereti szakkörünk sok segítséget adhat a 'községnek. Tudom, hogy milyen fontos a munkásmozgalmi hagyományok ápolása. A szakköri tagokkal már Kaposváron is voltunk, olyan helytörténeti munkákat tanulmányoztunk a megyei könyvtárban, amelyekben sok adatot találtunk Boglárról. Elvállaltuk az Utcanevek fölmérését, a tárgyi emlékek gyűjtését. Azt már elhatároztuk, hogy javasoljuk a tanácsnak: a túlzottan sok virágnév helyett munkásmozgalmi vezetőkről nevezzenek el utcákat. Most ugyanis mindössze La- tincáról, Leninről elnevezett utcánk és Marx terünk van! ' Egyre több interjút őriz a magnószalag, s a jó ötletek is sokasodnak. Szirmai Jenővel. Fodor Andrással terveznek magnófelvételt, Somlyó Györgytől várnak írásos visz- szaemlékezést. A tervek között szerepe! a lengyel menekültekkel kapcsolatos emlékek gyűjtése is. Áz iskola híre már az ország határain is túljutott: a Szorgalom őrs rendszeresen gondozza a Bogláron eltemetett lensvelek sírjait. A kicsik munkáját a műve'ődési otthon fotósai segítik, sőt a KISZ-esek is megígérték, hogy bekapcsolódnak a munkába. A kertészeti szakközépiskola és szakmunkásképző a múltkor párttaggyűlésen ajánlotta fel az egész községet átfogó mozgalomhoz való csatlakozását. NacJ Józsefné KISZ-nárt összekötő tanár történelem szakos. Elmondta, hogy a Bartók Béla KTSZ- alapezervezetre számít elsősorban. az ugyanis hgnismereti jelleggel működik. A községi pártbizottság azt várja tőlük, hogy a huszonöt 1945-ös párttag visszaemlékezését gyűjtsék össze. Ez lenne az alapia a felszabadulás utáni helyi párttörténctnc k. Valami elkezdődött Bogláron, s ezt érdemes máshol is követni. A múlt ápolása mindenhol fontos, egy ilyen balatoni üdülőhelyen többszörösen. Kiváltképp, ha egyre többet tehetnek az itt megfordulók poggyászába a haladó hagyományok most feltárandó emlékeiből. A mun,kaiterem ablakába az egész Gyár-hegy belefér. — Miért Gyár-hegy? Mohos József mutatóujja a havas hegyoldalon. — Ott is a kis település — mondja — az öreg tégiaégető. Ez .volt Tab egyetlen üzeme a felszabadulás előtt. Innen a név. Most összesen tíz üzemünk van. Persze, ha a kicsiket is számolom... A vékony hórétegen átüt a föld színe. Rozsdabarna. Fá- zós fák, magányos, görbe utak. Hollósy. Vagy inkább Rudnay? A Videoton tabi gyáregységének új épülete szemben áll a Gyár-heggyel. A lányok kezében színes »kártyák«, nonfiguratív képek. Az elektronika motívumrend.'zere, a nyomtatott áramkörök művészi harmóniája. Mohos József igazgató nevet: ö is szépnek látja a kártyákat, de rá másképpen hatnak.. Én csak a felszínt látom. A színeket, a formákat. »Vizuális élmény« — mondom. Azután megpróbálja fölfedni előttem a mélységeket. Csillogó tekintettel, kamaszé* gesztusokkal maeyaráz, nagy igyekezettel fordítja le köznvelv- re a szakmai zsargont. Elnéző mosolyok a kártyák felett... Persze. Itt félszavakból értik egymást. A harmincöt éves villamosmérnök igazgató úgy jár-kel, beszél, mint egy »öregdiák« a kollégiumban. Körülötte a munkások, műszerrészek mintha szintén diákok volnának. Akik nem tudnak betelni a nemrég megismert szakma szépségével. — Nagyszerű érzés, ha az ember elindít egy kártyát — mondja valamelyik fiatal műszerész. — Csak magyarul, Laci — inti az igazgató. — Az elvtárs laikus ... — Arról van szó — erőlködik a fiú —, hogy forrasztás után zárlatok keletkezhetnek a kártyán. Ezeket kell megkeresni és kijavítani. A lábak egymástól másfél milliméter távolságra vannak ... — Milyen lábak? — Az integrált áramkörök lábai. Finom drótszálak. Bólintok. A gyáregység legtöbb elektronikai műszerésze Tabán szerzett oklevelet. — Mióta van iskolájuk? igazgató. — Akkor tértünk át a számítástechnikai szerelvények gyártására. Egyébként az iskola a siófoki szakmunkás- képző intézet tabi részlegéhez tartozik. Két tanműhelyt rendeztünk be a gyerekeknek a 'belső telepünkön. — Kik tanítják az érettségizett jelölteket? — Az elméleti tárgyakat mérnöktanár. A gyakorlati foglalkozásokat a legjobb szakmunkásaink vezetik. A legelső évfolyam tavaly fejezte be tanulmányait. Jelenleg tizenkét tagú az első és héttagú a második osztályunk. — Hol laknak a tanulók? — Tizenöten a helyi gimnázium kollégiumában. A többiek bejárók. Reiter László 21 éves elektronikai műszerész, tavaly végzett. A legtehetségesebb szakemberek egyiké, bár volt nála jobb tanuló is az évfolyamában. (Tizennyolcán végeztek, s közülük a legtöbben Tabou dolgoznak.) A szakma megszállottja. Munkája és szórakozása között alig van különbség. Reggel 6-tól délután kettőig számítógép-szerelvény, később a Videoton rádiósklubja. — Sokan járnak a klubba? — Elég sok itt a »fertőzött« ember — mondja. — Mióta rádiós? — Középiskolás korom óta. Élvezetes és tanulságos szórakozás. A világ minden részéből szólnak az emberhez, de ez még nem minden. Az amatőr rádiós saját maga építi föl a készülékeit, és általában részt vesz a sportversenyeken is. — Rádiós sport? — Iránybemérés, többtusa... Országos versenyeken szereztem díjakat. — Milyen nyelven szól más országbeli kollégáihoz? — A nemzetközi megegyezés értelmében rövidített angol szavakat használunk. Mintegy ötszáz szót., , ... . — Egyébként beszél angolul? — Keveset. Mostanában kapcsoltam rá. Szereztem egy jó magnószalagot. — Hány éves önöknél a bemérőben a legidősebb műszerész? — Huszonhat. Ügy hívja mindenki, hogy »öreg«. Hahner István az öreg. Bozontos szakálla van. Néhány tőmondatnál többet nem tudok kihúzni belőle. (Nem, baj, mondja az igazgató. Éri jó műszerészeket és nem mése- mondókat mutatok be magának.). Hahner István a számítástechnikával kapcsolatos .tudnivalókat »menet közben« sajátította el.. Több mint másfél évig járt Székesfehérvárra a társaival. Autóbusz vitte és hozta őket naponta. Ácjándon lakik. Mivel már gimnazista korában is Tabra, járt be, a vonat reggelente el sem indulna talán nélküle. — Mit csinál munkaidő után Ádándon ? — Olvasok, tévét nézek. Mást nemigen lehet. — Mit olvas? — Főként szakirodalmat. Mindig van valami új dolog... — Valami terve, vágya? Ráncolja a homlokát. — Lehet, hogy jövőre megnősülök ... Lehet. De tovább tanulni mindenképpen akarok. Főiskolán. A kollégiumban két elsőssel találkozom. — Tegnap még vizsgáztunk — mondják. I — No és sikerült a félév? Egymásra néznek, fintorognak. — Szóval jobbat vártatok? — Nem érdemeltünk jobbat — mondja Jóna Béla tárgyilagosan. — Milyen tantárgyak voltak? — Szakmai ismeret, szak- rajzt. anyag- és gyártásismeret. gyakorlat.,.. Jóna Béla Ozoráról jött. Forró Lajos Tamásiból. Háromszáz forint ösztöndíjat kapnak, ebből százat költenek szállásra, kosztra. Ebédet az üzem ad egy forintért. Belenézek a jegyzetfüzetembe, s néhány szakki felezést »puskázok« ki onnét. -Memóriakártya. nvomtatott áramkör, impulzus technika. « Ilyeneket mondok. A fiúk döbbenten néznek rám. Mohos József kajánul mosolyog. Szapudi András Lajos Géza Összegeztek, Irányt szabtak Kisbárapátihan Megkezdődtek megyénkben a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések Somogy mezőgazdasági termelőszövetkezetei közül az idén elsőként a kisbárapáti Kossuth Tsz tartotta megzáí- számadő közgyűlését, melyen az ez évi tervet is jóváhagyták a gazdák. A Kisbárapáti- bód, Bonnyáról és Fiadról ösz- szegyűl teket tegnap Lukács Lajos, a községi pártvezetőség titkára köszöntötte, majd a vezetőség nevében Fehér Lajos tsz-elnök adott számot a múlt évi gazdálkodásról, ismertette az idei terveket A növénytermesztés, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás több bevételt hozott, mint amennyit előirányoztak, s a melléküzemágak — a fűrészüzem meg a keverőüzem — termeléséből ugyancsak a vártnál nagyobb összeghez jutott a tsz. A többlet együttvéve meghaladja a 2,5 millió forintot! Egy sor növényféleség a. tervezettnél magasabb átlagterméssel fizetett, az állattenyésztésen belül pedig különösen a marhahizlalás volt eredményes. A múlt évi gazdálkodás alapján az egy tagra jutó évi jövedelem megközelíti a 28 500 forintot, a tízórás munkanapra jutó átlag,pedig a 110 forintot. A gazdaság tiszta nyeresége 841 ezer forint. Már harmadik éve gyakorlat ebben a tsz-ben, hogy a munkabér száz százalékát havonta rendszeresen kifizetik, s év végére már csak a kiegészítő részesedés marad. Az idén ez azösz- szeg az 1976. évi összkereset 8 százalékát teszi ki. Hogy mindez kevés vagy sok? — erről beszélgettünk Lukács Lajos párttitkárral. — A lehetőségekkel nincs arányban az elért eredmény, mert jobb is lehetett volna. Január első felében értékelte a községi pártvezetőség a gazdaság múlt évi. munkáját. Elismertük azt, amit el kellett ismerni a tapasztalatok alapján, ugyanakkor szóvá tettük a hiányosságokat is, mégpedig úgy, hogy igyekeztünk megkeresni azok okait. Búzából például 13, kukoricából 10, őszi árpából 23 százalékkal több termett a tervezettnél, napraforgóból viszont 20, silókukoricából pedig 30 százalékkal kevesebb. Igaz, hogy a kiesések egyikét-másikát pótolta a tsz, de a tapasztalat elgondolkodtató. Amíg tavasz- szal és nyáron jól mentek a munkák, addig ez — a vetés kivételével — már nem mondható el az őszi tennivalókról. Nem kedvezett az időjárás, ez tény, de jobb szervezéssel a kis zökkenők is elkerülhetők lettek volna. És az sem törvényszerű, hogy a tejtermelés a jelenlegi szinten maradjon. Ilyen alacsony fejési eredmények mellett érthető, hogy a tejtermelés önköltsége jóval a tervezett fölött volt tavaly. Az előrelépés útját-módját ugyancsak januárban beszéltük meg a pártvezetőség ülésén, s a tsz vezetősége ezt figyelembe vette az idei gazdálkodási terv készítésénél. Eddig mindig szót értettünk a gazdaság vezetőivel, biztosan így lesz ezután is. Orbán Józsefné, a termelő- szövetkezet nőbizottságának az elnöke. Tőle arról érdeklődtünk, hogyan értékelik . a múlt évet a tsz asszonyai, lányai. — Ahogy az időjárás és ennek következtében a terméshozam alakult, még ekkora jövedelmet sem vártunk. Ügyeltünk arra, hogy lehetőség szerint minden asszony teljesíthesse a kellő számú munkanapot. Sajnos, még mindig megoldatlan a téli foglalkoztatás. Az erdőtisztítás is csak néhány naoi munkát ad. Gázcseretelepet kaptunk, aminek mindenki örül. Bízunk benne, hogy autóbuszt vesz a tsz, mellyel az asszonyokat a munkahelyre szállítja — ez nagy könnyebbséget jelentene. Rászolgáltak erre a nők, akárcsak a tavalyi kirándulásra: negyvennégyen voltak Jugoszláviában öt napig. Fejenként ezer forinttal járult hozzá a költségekhez a szövetkezet. Zárás és nyitás: a zárszámadás jóváhagyásával egy időben az idei tervet is szentesítették tegnap a Kossuth Tsz tagjai. Most rajtuk a sor, hogy hozzáfogjanak a következő, lehetőleg még jobb zárszámadás megalapozásához. h. r. A három község hatmilliót hozott Egy nehéz év tapasztalatai A három község három állattenyésztője hetenként egyszer a tsz-irodán találkozik, hogy á feladatokról tanácskozzék az állattenyésztési fő- ágazatvezetőveL Két éve egyesült Gamás, Somogytúr és Somogybabod termelőszövetkezete, azóta az egyes köasé- gek állattenyésztői párhuzamosan irányítják a termelést, Tűzdelik a káposztapalántákat Vastag szőnyegként zöldellnek Fonyódon, a termelőszövetkezet üvegházában a vékony szárú káposztapalántákj Csak az enyhébb időre várnak a kertészet dolgozói, hogy megkezdhessék a kiültetést a melegágyakba. Addig is rekeszekbe helyezik át az apró növényeket, hogy gyorsabban haladjon a munka, ha megjön a jobb idő. À palánták már hajtani kezdik leveleiket, március végére elérik a 60 dekás súlyt. Elvetették már a paprikát is az üvegházban, s hamarosan sor kerül a paradicsomra. Kinn a melegágyakban pedig a tavaszi kiültetésre várnak a salátapalánták. a nagyüzemiben, és a háztájiban egyaránt. Az egyesült tsz jelenleg 210 gazdával . tart kapcsolatot. Nem egyformák a községek szokásai, Gamáson sertést és szarvasmarhát tenyésztenek, a másik két községben inkáibb sertést. A múlt év mérlegét elkészítve vegyes kép alakul ki. A kocakihelyezési akció keretében 53 kocát adtak ki, az idén 50-re kötöttek szerződést a húskombináttal. Az adatok olvasásakor meglepő kapcsolatot fedezhetünk fél. 1975- ben ezer sertést értékesítettek a háztájiból a tsz-en keresztül, tavaly ennek csupán a felét. Az történt, hogy 75-ben Gamáson a jég elverte az egész község kukoricáját, s jelentékenyen károsult Somogybabod is. A váratlan természeti kár a következő évben éreztette hatását: a ta- karmánythiány miatt a gaziák nem vállalkozhattak hizlalásra. Ez az év biztatóbban indul: a kellő mennyiségű takarmány, az előnyös szerződési feltételek, úgy látszik, több kedvet csinálnak a hizlaláshoz. A háztáji szarvasmarha-tenyésztés a tehénlétszámot tekintve szinte maradt, sőt nőtt is valamelyest az állomány. Az eredményeket azonban a jégkár itt is kedvezőtlenül befolyásolta: csökkent az évi tejtermelés és kevesebb hízómarhát értékesítettek. A termelőszövetkezet hathatós intézkedéseket tesz a háztáji gazdaságok érdekében, szolgáltatásokkal is segíti munkájukat. Ligeti Pál állattenyésztési főágazatvezető • fölmérése szerint a három község háztáji gazdaságainak együttes árbevétele tavaly több mint hatmillió forint volt, s a szolgáltatásoké is meghaladta az egymillió forintot. A támogatás egyik formája szállítás, amelyet égés« évben igényelhetnek a gazdák. (A szolgáltatásokból a szállítás értéke tavaly 300 ezer forintot tett ki.) A gazdákkal való szerződés tartalmazza, hogy a hizlalt és elszállított állatok után járó nagyüzemi felárat a szövetkezet a taggal megfelezi, ha pedig export- rendelésről van szó, a teljes exportfelár a tagot illeti meg. Jelentős szolgáltatás az is, hogy a szövetkezet pillangós takarmányokat, továbbá lédús és szemes takarmányt bocsát a tagok rendelkezésére felvásárlási áron. Hétmillió forint fölötti ősz- szeget képviselnek tehát a szolgáltatások, meg a három község kis gazdaságaiban termelt értékek. A múlt évi kiesés arra int, hogy folyamatosan és körültekintően kell » támogatni a háztáji gazdasá- ’ gokat. Hiszen bármelyik évben, bárhol előfordulhat váratlan természeti csapás, ám ennek még a legszélsőségesebb esetben sem szabad maradandó változást, csökkenést okoznia. A tapasztalatok szerint Somogyó abodan a központi támogatás, valamint ' a tsz helyes politikája képes volt ezt kiegyensúlyozni.
