Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-26 / 48. szám
TÖBB A VITAKÖR Filmvetítés a szemináriumon Milyen ne legyen a foglalkozás? A propagandista semmiképpen se ragaszkodjon szigorúan és mereven a brosúrához, kiváltképp ne tartson felolvasást, a tananyagot pedig nehogy bemagoltassa a hallgatókkal. Amikor észreveszi, hogy valaki nem ért valamit, álljon meg, magyarázza el újra, hiszen az a cél, hogy mindenki megértse a párt politikáját, az oktatáson tanultak segítsék a munkahelyi, a társadalmi, a pártfeladatok megoldásában. Este általában már fáradtak az emberek, s csak akkor lehet érdeklődést kelteni, vitára ösztönözni a pártoktatásra járókat, ha a tanfolyam vehetője nemcsak felkészült, hanem jó módszereket is alkalmaz. A csurgói nagyközségi pártbizottság a fél év tapasztalatai alapján úgy látja, hogy jó volt erre irányítani az alapszervezetek, a propagandisták, az oktatási bizottságban tevékenykedők figyelmét. A minőségi javulás ennek köszönhető. A csurgóiak közül háromszázötvenen jelentkeztek pártoktatásra. A párttagok száma kétszázhuszonhárom a tizenkilenc tanfolyamon. Az oktatás megkezdésekor még azt is megvizsgálták: minden olyan párttag tanul-e, aki nem jár máshova. A létszám így kiegészült néhány helyen olyanokkal, akiknek valóban szükségük van a politikai tudásuk növelésére. Az intézmények és az üzemek általában jól választottak a tanfolyamformák közül. A pártbizottság elsősorban ott javasolt változtatást, ahol ez valóban szükséges volt: így szerveztek öt tanfolyamot a gazdaságpolitika ipari tagozatából. A Napsugár Ipari Szövetkezeten, az áfész-en, a sajtüzemen kívül a tanácsi szerveknél, valamint a nagyközségi tanácson is indítottak ilyen szemináriumot. Másodszor szervezték meg az új párttagok tanfolyamát, ez egy üzemre, a faüzemre épül. A gazdaságpolitika mezőgazdasági tanfolyamára négy helyen járnak a Zrínyi Tsz dolgozói. A politikai vitakörök egyre népszerűbbek. Ezt mutatja, hogy most már kilenc helyen tartották szükségesnek megszervezését a véleménycsere igényének kielégítése miatt. A propagandista kulcsszereplő az oktatásban. Vancsura József, a nagyközségi pártbizottság titkára elmondta, hogy igen felkészült, e munkát szívesen végző gárda alakult ki az utóbbi néhány évben. A tanfolyamvetetök mind esti egyetemre jártak; egy már elvégezte, kettő pedig most végzi a szakosítót. A jövőben is számíthatnak rájuk, sőt újakra is, akik először propagandistahelyettesként, egy- egy előadás megtartásával segíthetnek. A vitaköröket — erre még az esti középiskolát végzettek is járnak — ugyancsak olyanok vezetik, akik már elvégezték az esti egyetemet. Jónak bizonyult az a módszer, hogy máshova »helyeztek át aktívákat az Az alkotások sorsa Az ötletek nem maradnak fiókban Beléptünk egy vasajtón, és azonnal ránk pislogott rengeteg szemével a PK ezres. Ha azt mondom: programvezéreit égető kezelő berendezés, akkor úgy is mondhatnám: brz- mkpmfty. Mert én is ennyit értek hozzá. Szerencsére Máté János és Gerber András megmagyarázták. ök tudják, hogy mi ez, mert többek között nekik köszönheti létezését a gép — vagy minek is nevezzem. Régebben a félig kész elektroncsöveket csak olyan berendezéseken kezelték, amelyeknél állandóan ott kell ülnie valakinek, cserélgetni a csövet, azután átvinni egy másik gépre ... Szóval, hosszú folyamat volt. Most ezt az ide-oda ra- kosgatást nem kell megcsinálni, mert a PK jelű berendezések mindent elvégeznek. Egyszer kell csak föltenni és leszedni a »rádiók lelkét« A régi, forgó masinákat fokozatosan lecserélik az újakra. És a sok szem? Azok a »puffer- lámpák«, hálátlan feladat jutott nekik, arra valók: ha hiba van, égjenek ki ők, ne a cső. Jelenleg 13 programvezéreit keret működik. Rengeteg időt, munkaerőt, pénzt takarítanak meg. Miért is néztük meg ezt a berendezést? Haffner Lászlót, a Kaposvári Elektroncsőgyár KISZ-bizottságának titkárát arra kértem, tájékoztasson: a gyár Alkotó ifjúság pályázatára elkészített munkák közül hányat hasznosítottak. Magyarázkodás helyett levittek az egyik ilyen alkotáshoz. Hónapok töprengése, munkája van ebben a furcsa nevű szerkezetben. — Nálunk az FMKT — fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa — is beletartozik az Alkotó ifjúság-pályázatba, csak az ott elfogadott alkotásokat korábban díjazzák, a kiállításon már nem versenyeznek. Ahogy végignézzük a tavaly elfogadott alkotások listáját, látható, hogy több mint 90 százalékukat már a termelésben hasznosítják. Volt miből válogatni, mert 1976-ban 67 pályamű érkezett, és ezek közül tizennégyet a központban is díjaztak, összesen 180 ezer normaórát takarítunk meg velük, 600 ezer forinttal csökken a selejt, és jelentős az importanyagmegtakarítás is. Valykó Mihály főmérnök szolgált további adalékokkal: — A gyár vezetősége csak nagy »-vonalakban« határozza meg, milyen fejlesztésre lenne szükség. Ebből válogathatnak a fiatalok. Természetesen nemcsak a mi elveink alapján elkészült munkákat honoráljuk, hanem a hasznosítható, teljesen önálló ötletből születetteket is. Régebben is voltak pályázataink egy-egy gond megoldására, de az újító, jobbító munkakedv az első Alkotó ifjúság kiírásakor jött meg igazán. Szívesen adjuk a díjakat — a legmagasabb 1500, a legkisebb 400 forint —, mert az elkészült munkák hasznosak, erre nem sajnáljuk a pénzt. — Érdemes itt ennyire fejleszteni? Mert sokan elsiratták már az elektroncsövet. — Valóban elsiratták, nem is egyszer. Azután mindig kiderült, hogy még sokáig szükség lesz rá. Az alkotó elmének nálunk van jövője. — És a közelebbi jövő? — kérdeztem Révész Dénesi, az FMKT titkárát. — A legújabb feladatok is összeállnak lassan. Tizennégy témát soroltunk föl. De itt van például az ötödik; ezen jó csomóan törhetik a fejüket: A szerelőüzem termelékenységének növelése, a vesz- teségldö csökkentésével, a gátló tényezők feltárásával és kiküszöbölésével. Ennyi lenne az alapötlet. De ebben minden benne van. Haffner László elmondott még egy érdekességet. — Bajban vagvunk az Alkotó ifjúság kiállítással. Van egy berendezés, amely már elkészült, ki is próbálták, és nem adják oda egy napra sem, mert olyan jól termel. Kénytelenek leszünk csak fényképen bemutatni. Ez egy úgynevezett zörgető. Ismerősek az olyan rádiók, amelyek csak jó oldalba vágásra hajlandók megszólalni, meg búgnak és recsegnek. A zrtrgető az ilyen csöveket szűri ki. Szóval zörgetnek, fűtenek. mindenfélét csinálnak. Egv csomó katód, anód, rács és hasonló kifejezést hallottam. Valaha tanultam fizikából! Mindegy. Mondom, ők értik. És az új ötlet nemcsak ötlet az iz'óban, hanem nagyon gyorsan értéket teremtő valóság. Luthár Péter érdeklődés növelése szempontjából. Zámbó Gábor né, a szakmunkásképző nyug díjasa — nagy tapasztalaid propagandista, igen lelkiis meretesen készül a foglalkozásokra — a tanácsi intézmé nyék szemináriumát vezeti. A gimnázium adta Lajos László nét a területi alapszervezet nek. A vendég propagandistákat megszerették, s az ered menyek e módszer még szélesebb körű alkalmazására serkentenek. A járási pártbizottság ké szíti fel a propagandistákat a vitákra. Odahaza elsősorban gazdaságpolitikai és egyéb anyagokat kapnak. A pártvezetőségek is kiegészítik az információkat, hogy mindig tudjanak válaszolni a hallgatóknak. A művelődési ház tanfolyamformánként összeállított egy filmjegyzéket. So- mogycsicsón a magyar forradalmi munkásmozgalom történetével foglalkozó tanfolyamon a filmet is használják szemléltetésre. A pártbizottság oktatási bizottsága rendszeresen ellenőrzi a tanfolyamokat, véleményt mond a foglalkozásokról, tanácsokat ad. A legtöbb gondot eddig az itt-ott tapasztalható szervezési problémák, a hallgatók hiányzásai okozták. A párttitkárok figyelmét is felhívták erre, a Napsugár Ipari Szövetkezet pártvezetősége már figyelmeztette azokat a párttagokat, akik elfogadható indokolás nélkül távol maradtak. Szeretnék ugyanis, ha a létszám a tanévzáróra sem csökkenne. E fórumok nagyon alkalmasak a látókör szélesítésére, a jövendő párttagok — ilyenek is szép számmal járnak szemináriumra — nevelésére. Ritka az olyan észrevétel, hogy túl hosszúra nyúlt előadásával a propagandista kifárasztja a hallgatókat. Egyre általánosabb a valóságos vitára serkentő bevezető. A még sűrűbb ellenőrzések azt szolgálják, hogy az oktatási év eredményesen záruljon Csurgón is. Ez minden hallgató jó •>bizonyítványának« az alapja. Lajos Géza A társközségek gazdái — Nem azt az utcát kellene lekövezni, amelyiket tervezték. A másik rész sokkal fontosabb. Ezt a véleményt furcsamód éppen a helyi — kaposke- resztúri — tanácstagi csoport vezetője. Tóka Jánosné fogalmazta meg. elfogadható érvekkel bizonygatva Igazát: Csak ott a bökkenő, hogy ezen . már nem lehet változtatni. A tervek készülnek, a munkát megrendelték. A beszélgetésen jelen volt Kiss Andor, a taszári, közös tanács elnöke is. Tókáné meg- jegvzését hallva egy kissé zavarba jött. de hát az ügy már akkor eldőlt, amikor a község még nem tartozott hozzájuk. A valóban használhatatlan temetői utat legföljebb jövőre, lehet sárrázóval ellátni. Valami hiba csúszott tehát az elkészítésbe. Ma már nehéz lenne kibogozni, hol és hogyan. Tókáné ugyanis éveik óta nemcsak tanácstagi csoportvezetőié falujának, hanem a taszári végrehaitó bizottságban is Ő képviseli a lakosságot. Állítja, hogy ebben az üevben nem kérdezték meg az előkészítésben nem vett részt, illetve mindig a mostani véleményét hangoztatta. Ez volt az első találkozásom a körzet tanácstagi csőd őrt iáival. Arról próbá1 ta.m kénét kapni: hogyan fogják össze eqy-eqy cél érdekében a lakosságot, illetve milyen eredménnyel képviselik faluinkat a több mint ötvenes létszámú, néoy község, négy és fél ezer lakosát irányító tanácsban? A fentiekhez hasonló — egyébként rendkívül tanulságos — »lépéshibát« sem itt. sem másutt nem tapasztaltam. Ellenkezőleg: akivel csak szót váltottam — taszáriakkal és tá rsk özségbel i ekkel —. azt bizonygatta: az érdekek ösz- szehangolására törekvés, a megértéB, a segítőkésasóg jellemzi ennek a két éve kialakult testületnek a munkáját Igaz, eleinte ebben a körzetben is találkozhattak ilyen »hangulatkeltéssel«: — Nem egyenrangú társa. hanem gyarmata leszünk Taszámak ! Az első közös év végén azonban a társult községek elégedetten számolták össze gyara podáauk bizonyítékait és a további fejlesztés kézzel fogható előjeleit. Batéban például az azóta megnyílt napközis óvodát, a Petőfi utca leköve- xését, a közvilágítás korszerűsítését és a régóta várt törpe vízmű megépítésének első látható bizonyítékát: a kút fúrását. A decemberi népes falugyűlés jó hangulatához nyilván ezek is hozzájárultak. A kaposkeresztúriaknak mindenekelőtt egy közúti híd aggasztó állapota okoz gondot. Igaz, ezt önerőből neon tudják megoldani. Azért említem. mert alig akad valamilyen összejövetel. ahol ne kerülne szóba. Sajnos, bármennyire sürgős lenne is. csak az év második felére sikerült vállalkozót szerezni. Amihez azonban a lake «.-.ágnak nemcsak sürgető szavaira van szükség, hanem jól szervezett fizikai munkájára, az a járdaépítés; ebben alaposan elmaradtak a környékbeli településektől. Az idén erre összpontosítják erőiket. Próbatétel vár a tanácstagi csoportra. Hiszen csupán a szükséges anyagot és a »művezetést« biztosítja a tanács, a munka elvégzését a helyi lakosságnak kell vállalnia. Ez megtörtént. Amíg azonban kemény beton lesz a keresztúriak talpa alatt, néhányszor be kell kopogni a lakásokba. És ez elsősorban a helyi tanácstagokra vár. Igaz. példa már van előttük: a körzet egyik települése. Kapos- homok. — Itt sem ment magától a munka —- mondta Bata Pali bácsi, a helyi tanácstagi csoportvezető. — Meg is legyezte az egyik ismerősöm, amikor látta, hogy nem átallok valakihez többször is elmenni mert mindig talált valami kifogást a távolmaradása miatt: — Pali bácsi, én ezt nem tudnám végigcsinálni. Elmenne a kedvem az egésztől. — De hát ha mindenki igv vélekedne nem nagyon jutnánk előbbre. Azután még elmanéftai hogy úgy érzi: nyugodt szívvel adhat)a át helyét a flata- labbaknak — ő már különben a tsz-tőil is nyugdíjba készül —, hiszen rend van a községben. Mindenütt járda, út, szép könyvtár, tanácsi iroda, orvosi rendelő, Szóval, ami egy ilyen Vis községnek kell. Persze, a tanácstagi csoportoknak nemcsak a fejlesztést kell szívügyüknek tekinteniük. bár itt ez a közélet alapvető területe. Hasonlóan fontos feladatuk a jó együttműködés a helyi szervekkel, mozgósítás a különböző rendezvényekre. továbbá a közösségi életformáik szorgalmazása. feltételeinek megteremtése. Ebben minden társközségben van mit t“nnie. Mert — mint ,’-»ond‘-ák — egyáltalán nem lehatnék elégedettek a jelenlegi helyzettel, a váltakozó, érdeklődéssel. Bár mindenütt siet‘"k hozzátenni: ez vem az önálló tanács megszűnésének a következménye. Azaz nincs valamiféle törés, sainos fellendülés sem. Ennek okát elsősorban a települések földra iz.i fekvé-éhen. jellegében látták: rendkívül magas az el1á«ó dolgozók aránva. lev a szervezés sokkal nehezebb feladat, mint az olyan községben. ahol valamiféle üzem van. Amit azonban lehet, megtesznek. Biztató, hogy a népfrontbizottságok elnökével jó kapcsolatban dolgoznak, és — ahol ilyen van. mint például Batéban — a párt- és a KISZ-szervezettel is eredményesen kezdeményeznek, végeznek közös akciókat. A lehetőségekhez képest tehát jó gazdái területüknek a taszári társközségek tanácstagi csoportjai, még akkor is, ha minden területen még magok sem elégedettek eredményeikkel. Mindenesetre biztató, hogy érzik a fokozott önállóság felelősségét, ismerik helyüket, szerepüket és feladatukat a megváltozott körülmények között. Paál I,ászló Már a Viticoop keretében... Csaknem nyolcszorosára növelik a szőlőterületet Böhönyén A böhönyei Szabadság Tsz szőlőhegye szinte szárítkozik a napfényben. Járjuk a sorközöket, jobbról és balról szőlőtartó karók feszítenek katonás rendben. Illés László elnök és Barkóczi Béla kertészeti ágazatvezető a szőlészkedés előtt álló távlatokat magyarázza: — Jelenleg tizenhárom hektár szőlőnk van, s a múlt 'évi hozamra nem panaszkodhatunk. Kétmillió forintot adott ez a terület, ha csak a szőlőt és a bort számoljuk, s a vesz- szőt nem vesszük figyelembe. Rekordtermést értünk el, az oportó például 175 mázsát adott hektáronként. A szőlészet »gazdája«, Barkóczi Béla, a szemközti domboldalt mutatja, ahol szántás barnáink. — Ott folytatódik majd a szőlő, ugyanis a Viticoop Balaton Társulat taggazdaságaként négy év alatt a mostaniról száz hektárra nő a szövetkezet szőlőterülete. Ebből a száz hektárból tizenöt hektáron alanytelepet létesítünk jövőre. Ezt a meglehetősen nagy exportigény indokolja: az alanytelep munkál sok kézi erőt igényelnek, fölméréseink szerint mi győzzük ezeket a tennivalókat, alanyaink iránt pedig nagy a kereslet. A mai körülmények között lehetetlen, hogy a termelést komplex módon átfogó technológiát minden üzem a maga részére kialakítsa, a nagy értékű gépeket beszerezze, saját üzemi laboratóriumot szereljen föl — olvasható abban az emlékeztetőben, mely a Viticoop Balaton Társaság szerződéstervezetének vitájáról készült. Azóta elfogadták az alapszabályt, megalakították a társulatot. s ott van a tagok között a böhönyei Szabadság Termelőszövekezet is. Minden ezer hektoliteres pincetér például úlabb egymillió forintos beruházást követelne, a társulás révén azonban mód nyílik az anyagi eszközök megkímélé- sére a részvevő üzemeknél, s ez a megtakarított összeg manjdnem két K—700-as traktor árának felel meg. — Az új telepítésekhez az ősszel talajmintákat vettek a bogiáriak, s laboratóriumi eredményeik alapján pótoljuk a talajerőt — mondja az ágazatvezető. — A szőlő nagyobb részét már tavaly is az állami gazdaság kapta, s az idén is neki adjuk a termésnek mintegy nyolcvan százalékát. Tőlük kapjuk a növényvédelmi előrejelzéseket, amelyek alapján idejében felkészülhetünk a vegyszeres védekezésre. Sajnos, a társulás helikopterét egyelőre nem vehetjük igénybe egyrészt területünk tagoltsága miatt, másrészt a szőlőben levő vízmű és a villanyoszlopok meg a huzalok miatt. A településhez minden útbaigazítást a társulat gesztorgazdaságától kapunk. A pince hűvösében a napokban láttak hozzá a derítés utáni szűréshez. Négyszáz hektoliter boruk van, ebből kétszáz hektoliter a fehér bor — olaszrizling, hárslevelű és ottonel muskotály, Vörös boruk az oportó és a kékfrankos — ezekből is sokat és szívesen vásárolnak tőlük. A szőlősorok között az asz- szonyok méretre vágják az európai síma vesszőt: az összegyűlt kötegeket az Alföldre szállítják, a bokrosi termelő- szövetkezetnek küldenek százezer vesszőt. A VeVők elégedettek az áruval: az előző évek jó tapasztalatai után adták a megrendelést erre a nagy mennyiségre. H. F.
