Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-25 / 47. szám
Pártnap Marcaliban Tervünk feszített, de teljesíthető Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter előadása Àîlg néhány hete. hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette jelentését az elmúlt gazdasági év előirányzatainak teljesítéséről, és nemrég megismerkedhettünk az idei tervi számokkal is. A különböző gazdasági mutatók sokfelé vitát váltottak ki. Voltak, akik az első pillantásra megfölleb- bezhetetlenül jelentették ki. hogy a számok, a jelzett arányok irreálisak, ezt a tervet nem lehet teljesíteni. Az alaposabban tájékozottak, azonban. akik a bonyolult gazdasági jelenségeket, folyamatokat sokoldalú összefüggésükben, egymásra ha+ásukbao vizsgálják, 1 megtalálják a rendkívüli nehézségektől terhes múlt esztendő lemaradásainak és eredményeinek szövevényében a kedvező irányulást, a hosszabb távú, megalapozott fejlődés első. biztató jeleit. Ennek megragadásához, illetve a célkitűzések tettekre ösztönző elfogadásához nyújtanak segítséget az ezekben a hetekben szerte az országban — így megyénkben is — rendezett pártnapok. Erre gyűltek össze szerdán délután Marcaliban, a nagyközségi pártbizottság klubtermében az érdeklődők. A rendezvény előadója dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter volt. Részt vett a párt- napon Böhm József, a megyei roly, a járási pártbizottság titkára is. . , A mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatott előadás a jelenlevők — vállalat — és üzemvezetők, munkások, alkalmazottak, párttagok és pártomkívüliek — széles körű gazdaságpolitikai felkészültségét, tájékozottságát feltételezve szólt) a múlt év tervteljesítéséről, a lemaradások okairól, és felvázolta az id°i várható, illetve elérendő eredményeket. Számok, adatok, arányok, közgazdasági kifejezések — felhalmozás, reáljövedelem, fogyasztás, nemzeti jövedelem, reálkereset — segítették közel hozni a népgazdaság legfőbb gond iáit. illetve a párt. a kormány határozott törekvéseit a gondok megszüntetésére. Országos, sőt világ,gazdasági méretű összefüggésekről, átfogó feladatokról hallhattak a jelenlévők, az előadás mégis minden adatával továbbgondolkodásra késztetett, a helvi tennivalóikra irányította a figyelmet: kinek-kinek mit kell tennie a saját munkahelyén. a beosztásában ahhoz, hogy megvalósuljanak a népgazdasági célkitűzések. Vagyis javuljon egyensúlyi helyzetünk, és a tavalyinál nagyobb mértékben emélkediék életszínvonalunk. (Az utóbbi kapcsán olyan intézkedésekről is szólt a miniszter, mint az új mű- taná&s elnöke és Eredics Ká- • szakipótlék. a minimális bérek megállapítása, a vállalati jóléti alap növelése, melyek je lantosén javítják egy-egy ré tag életkörülményeit.) Dr. Sághy Vilmos kellő he lyi ismerettel lépett a pártnap részvevői elé. Korábban ugyanis — a megye és a iárás vezetőivel való beszélgetés során — részletesen tájékozódott a nagyközség és környé ke ellátási gondjairól, az ipari és a mezőgazdasági termelés nehézségedről, egyszer smind fejlesztési lehetőségei ről. a tartalékok kihasználásának feltételeiről is. Amikor tehát a hatékonyság fokozásáról — ezen belül a terme lékenység növeléséről. az .anyagtaka rékosságró 1. az eszközök gazdaságosabb felhasználásáról. a minőség javításiírói beszélt, meg állapítás ami' az itt szerzett ismereteit, tapasztalatait i$ figyelembe vette. — Tervünk feszített, de teljesíthető — mondotta, és hozzátette: ennek érdekében mindenkinek — vezetőknek és beosztottaknak — az eddiginél többet kell tenniük. Végül hadd jegyezzem meg: kár, hogy mindössze egyetlen hozzászólás követte az előadást. Pedig a körülmények, a közvetlen hangnem. igazán ösztönöztek arra. hogy termékeny beszélgetéssé szélesedjen e tájékoztatás. P. L. Hat különböző foglalkozású emberrel beszélgettem a fegyelemről. Mint kiderült, valamennyiüknek mást jelent ez a fogalom, mindegyikük mást tartott fontosnak elmondani róla, mégis ugyanarról beszéltek. A mernyei sertéstenyésztő szaktelep szocialista brigádve- zetője, Meskulu Piroska bevallotta, nem erőssége a fegyelmezés. — Szerencsére csak ritkán van rá szükség. Brigádunk tagjai ugyanis tudnak maguknak parancsolni, van önfegyelmük. — Mi ösztönzi a brigádot fegyelmezett munkára? — Alighanem a közösen elért eredmények. Háromszor sikerült elnyernünk a kiváló brigád címet. Ez alakította ki az emberekben azt a fajta önbecsülést, amelyik nem engedi, hogy saját korábbi színvonaluk alatt dolgozzanak. Pereg Jánost, a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyárának marósát arról kérdeztem, miért jellemzi a brigádokat nagyobb munkafegyelem, mint a »-saját szakállukra« dolgozókat. — Egy brigádot közösséggé alakít a közös cél. Ha egy ember fegyelmezetlen, annak az egész brigád látja a kárát. A brigádba bekerülő új ember is hamar megérti, hogy ha megbecsülést akar szerezni, nem maradhat le a többitől. — Mi okozza a fegyelmezetlenséget? — A közömbösség és az érdektelenség. Amikor nem számít a munka eredménye, csak az, hogy elteljen a nyolc óra. Az a legnagyobb baj, hogy az efféle fegyelmezetlenség gyakran másra üt vissza. Például egy hanyagul összecsapott lakóház: a kőműves már a tizedik munkahelyen dolgozik, amikor hanyagsága miatt beázik a fal. Litván Zoltán, a Budapesti Finommechanikai Vállalat üzemvezetője, három év alatt egyetlen fegyelmit adott. — Ez csak a végső eszköz. Ügy tapasztaltam, az erély- nél és a fenyegetésnél előbb vezet célhoz a jó szó. Nálunk az emberek ülőmunkát végeznek és igen finom műszerekkel dolgoznak. Én nem tartom fegyelmezetlenségnek, ha felállnak egy kicsit mozogni. Gyakran többet ér a rövid ki- kapcsolódás után végzett munka, mintha folyamatosan dolgoznak, egyre lankadó figyelemmel és egyre több hibával. — Osüzefugg-e a fegyelem az ember külső megjelenésével? — Igen. A rendes öltözet, a holmi rendben tartása fegyelmezett emberre utal. Még egyértelműbb a kapcsolat a fegyelmezettség és a rendszeretet között. Aligha fegyelmezett az a munkás, aki körül szanaszét hevernek a szerszámok. — Miért fontos a fegyelem az önök gyárában? — A tavalyinál sokkal több megrendelésnek kell eleget tennünk, azonos létszámmal. Az egyetlen lehetőség a belső - átszervezés és a fegyelmezettebb munka. A műszeriparban egyszerűen elképzelhetetlen a fegyelmezetlenség. Fenyvesi Károly mezőgazdasági főiskolás valamelyik állattenyésztő telepnek lesz majd a vezetője.' Ebben a beosztásban felelős lesz a telep fegyelméért is. — A fegyelem alapja a tudatosság, azaz, hogy az emberek tudják: »mit, miért«. Látniuk kell, hogy az ő fegyelem- sértésük milyen károkat okozhat. A korszerű állattenyésztő telepeken megvan a részletes tartási technológia, vagyis az a kerékvágás, amelyben haladni kell. Hogy ebből ki ne ugorjon a kerék, ahhoz kell a fegyelem. — Fegyelmezetlenül nem lehet jól dolgozni? — Elképzelhető, hogy egy állatgondozó félittasan jól ellátja a dolgát. Csakhogy ez kockázatos játék. A vezető nem vállalhatja azért a felelősséget, hogy ez az ember — bár ötször nem okozott bajt — hatodszorra a gazdaságnak sokba kerülő baklövést csinál. Lovró Mihály, a Budapesti Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárának a személyzeti vezetője, a vasassz.akmát már évtizedekkel ezelőtt kitanulta. Arról kérdeztem, ya- jon változott-e a fegyelem szó jelentése az évek során. — Amikor az inaséveimet töltöttem, a létbizonytalanság tartott fegyelmet. Akkoriban a fegyelem szó nagyon közel volt a félelem fogalmához. Az utóbbi három évtizedben kialakult egyfajta önkéntes fegyelem. Nálunk a gyárban sok szocialista brigád végez ön- meózást. Amire egyszer rányomják a bélyegzőjüket, azt többé nem kell ellenőrizni. •— Ezek a jó példák ... — Sokan vannak még olyan emberek is. akik nyűgnek érzik a fegyelmet, akik képesek csak azért munkahelyet változtatni, mert az új helyen nincs meós vagy nincs rendész. Ezek afféle átmeneti figurák, akiket a létbizonytalanság már nem, a tudatosság pedig még nem sarkall. — Hogyan lehet tanulni a fegyelmet? — A fegyelemre nevelésben egyforma nagy szerep jut a családnak, az iskolának és a munkahelynek Tapasztalatom szerint egy jó közösség a fegyelem legjobb iskolája. Bíró Ferenc Az éveknek életet adni A miniszteri tanácsadó testület tagja. Nyugdíjas — és ma is aktív. Hetvenhárom éves, szelleme fiatalBajcsy Edét eltéphetetlen szálak fűzik Somogyhoz. A régmúlt időkből is, meg egy évtizeddel ezelőttröl is. Nyugdíjasként 1965—67-ig vezető szakembere volt a barcsi Vörös Csillag szövetkezetnek.) — Minden nem férhet bele egy beszélgetésbe. Nagyon igaza van ebben. Bizonyos, hogy másképp emlékszik arra, amikor tíz- tizenegy évvel ezelőtt itt találkoztunk, mint ért Talán kár is volt ezt mondanom, annyira magától értetődő. Ez a szövetkezet születésétől kezdve — hiszen ismertem, Somogybán éltem akkor is — mindig egy-két lépéssel előrejárt. Ezt a lépéselőnyt tartja ma is. Nagy dolog ez! És talán nem túlzás: legfőbb erénye ez ennek a nagyüzemnek. Pedig az előnyt tartani egyre nehezebb. Hogy jó érzés visszajönni — ez közhelynek tűnhet. Pedig tényleg nem az. Ezt az érzést nemcsak az táplálja, hogy látom az emberek arcán a szere tetet — (hogy körülfogtak most is, pedig a munkát mindig megköveteltem én is) —, hanem az is, hogy lehet Itt tanulni. Nehogy azt higgye, ez valamiféle udvariasság ! Sokat utazom az országban, és a »-kint« szerzett tapasztalatokat nagyszerűen föl lehet használni. Lehet? Egyszerűen nem nélkülözhetők! Van, ahova hívnak, van, ahova magamtól megyek. Egy héten legkevesebb két napot vidéken vagyok. Nem, nincs ebben semmi csodálkoznivaló. Azt szokták mondani, az éveknek életet kell adni — ha megfordítom : élet nélkül nincsenek évek. Mit mondanék én tanácsként? Elsősorban talán azt, hogy az eredményes munka alapja a jó terv. Az alaposan, részletesen, nagyon figyelmesen és körültekintően kidolgozott terv. A célok meghatározásában sohasem szabad az élettől elrugaszkodni, de nem szabad — hogy úgy mondjam — »-lazának-* sem lenni. A középarányt kell megtalálni, de ügy, hogy egyfajta ösztönző feszítettség legyen a tervben. A másik a végrehajtás. És ennél nemcsak a közmondás aranyszabályára gondolok, hogy »amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra«, hanem arra is, hogy minden munkába, minden napi feladatba vonjam be az embert. Nem rideg paranccsal, és nem is brosúraszerű magyarázattal. Hanem úgy, hogy azt az érzést erősítsem: »számítanak rám«. Bizonyos, hogy ismeri, milyen belső kötelezettséget je'^nt a tudat: »rám szükség van, rám számítanak.« Na, de menjünk tovább ... Meggyőződésem, hogy a háztáji istállókban (nem akarom azt mondani, hogy az autóit mellett, de mondhatnám) elférne még egy-két tehén! Régen, mikor a barázdákért véres verejték folyt, a parasztember az istállóját téglából építette, gvönvörű cserénnel borította, jóllehet ő maga többnyire vá- lvogházban lakott. Mennyire szerette az állatot! Tudta: ha előre akar menni, ahhoz állattenyésztés kell. Ma ezt egy kicsit mintha kezdenék elfelejteni ... Ppd!g hát — és ez a nagyüzemekre is vonatkozik — sz állatot szeretni kell! Majdnem azt mondanám, horv aki nem ísy érez. az ne is foglalkozzon vele. Azt hiszem, legtöbbet e körül hibázunk. Azután itt van a sokat emlegetett takarékosság. Néha nem értem, miért kell annyit beszélni róla, mikor annvíra kézenfekvő, hogy igen sokat lehet itt »megfogni«. Megint egy régi példát mondok: amikor a parasztember szénát hordott, és leesett egy marék- kai. akkor a legtermészetesebb volt, hogy fölvette. Fáj a szívem, mikor a Outra meg a Rába traktor pótkocsit húz, és szóródik a takarmány ... Vagv; sokszor már dühös vagyok, amikor hallom, ennyivel meg ennvi vei több vegyszert használtak fel. mint egy évvel korábban. Ami kell, az kell! De hiába vegyszereznek a táblán, ha az utakon, az árokparton nevelik, tenyésztik a gyomot! Ez is a takarékossághoz tartozik — és még mennyi minden! Az is például, hogy egy vezetőnek tanulnia kell! Szüntelenül! Én is tanulok még ma is. Amíg él és dolgozik az ember, fejlődnie kell. különben visszavonhatatlanul lemarad. Az én életem a mezőgazdasághoz kapcsolódik, és különösen a Dunántúlhoz, Somogyhoz. A legnagyobb öröm azt látni: honnan indultunk és hol tartunk. A legnagyobb feszültség: hol tarthatnánk, ha még egy kicsit jobban csinálnánk! (Bajcsy Ede hetvenhárom éves. Szelleme fiatal. A mezőgazdasághoz, a megyéhez eltéphetetlen szálak fűzik.) Följegyezte: Vörös Márta Kedvező tapasztalatok a KRESZ-rőI, további teendők a közlekedésbiztonság javításáért A KRESZ és a vele kapcsolatos miniszteri rendeletek kidolgozása során jól érvényesült a jogalkotás demokratikus gyakorlata: a jogszabályok tervezetét széles körben megvitatta jó néhány tudományos és társadalmi szervezet, valamint a gépjárművezetők sokasága. A jogszabályok Irata! y ba lépése előtt az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács. a Magyar Autóklub, az MHSZ, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és több hlás társadalmi szerv, tömegÁz üzemeken a sor Három százalékkal maradtak el a mezőgazdaság múlt évi eredményei a megelőzőéhez képest az aszály miatt. Az idei tervfeladatok a növénytermesztésben 8—10 százalékos, az állattenyésztésben pedig 6 százalékos növekedést írtak elő. Az arányszámok majd kétszeresei a múlt évinek Fokozódnak a feladatok a mezőgazdasági üzemek számára, feszítettebb ütemben kell majd dolgozni, hogy a tervidőszak első és kevéssé sikeres éve után kiegyenlítődhessen az előirányzott fejlődés. Ebben a helyzetben különös hangsúlyt kap a növénytermesztés, hiszen az egyes mezőgazdasági ágazatok jórészt erre épülnek. Ennek a szellemében tanácskoztak tegnap Kaposváron, a megyei növényvédő állomáson egybegyűlt szakemberek. Az 1977-es év főbb agrokémiai feladatait taglalva Szili Máté, a növényvédő állomás igazgatója hangsúlyozta: az ágazat eredménye a fejlesztéssel csupán mintegy 5—6 százalékkal növelhető, a szükséges további növelés kulcsa az új eljárások és technológiák, valamint a technológiai fegyelem minél szigorúbb megvalósításában van. Ma már kevéssé fogadható el, hogy az esetleges eredménytelenségekről szólva az üzemek vezetői a rossz időjárásra hivatkoznak. Az időjárás negatív hatásai a növényvédő szerekkel jelentős mértékben korrigálhatok, de — és talán ez volt a tanácskozás legfőbb motívuma — ismerni kell a lehetőségeket, illetve szakszerűen kell kihasználni azokat. A múlt év tapasztalatai arra is intenek, hogy a továbbiakban az éves terveket két változatban célszerű elkészíteni : egy esetleges nedvesebb és, egy szárazabb időjárással számolva, hogy a tavalyihoz hasonló szélsőséges klíma ne okozzon jelentős kiesést. A talaj előkészítés mértéke nem kielégítő Somogybán. Az országos átlagnál jobb ugvan megyénkben a műtrágya-felhasználás, a helyi alkalmazásokat is figyelve azonban kitűnik, hogy nem egyenletes. Ismeretes, hogy megyénk területének nagy része savas kémhatású, így fokozott szerepet kap a szakszerű meszezés. Olcsó és gazdaságosan felhasználható anyag a péti mész, Somogy azonban a lehetőségek tört részét sem használja ki. A további lépéseket már az üzemeknek kell megtenniük — hangsúlyozták a tanácskozáson. Használják ki a termelőüzemek a jó időt, cselekedjenek minél gyorsabban, hogy a megnövekedett feladatok teljesíthetők legyenek. szervezet több ezer tanfolyamot szervezett, és ezeken 1 millió 300 ezer járművezető tett sikeres vizsgát a KRESZ- ből. Kivette a részét a jog- propagandából a sajtó, a rádió és a televízió is. A közlekedők így idejében megismerték az új szabályokat, forgalmi jelzéseket és előírásokat. Mindez — a közlekedési fegyelem javulásával együtt — hozzájárult. Hogy a KRESZ hatályba léptetése zavarmentes volt. Közlekedésbiztonsági szempontból az 1976-os esztendő ’ összességében kedvező tapasztalatokat hozott : szerény mértékben ugvan, de csökkent a halálos és a sérüléssel járó közlekedési balesetek száma kevesebb ember halt meg. illetve szenvedett sérülést ilyen balesetek következtében, mint 1975-ben. A rendelkezésre álló előzetes adatok szerint a múlt évben 18 ezer 450 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, 6.6 százalékkal kevesebb. mint 1975-ben. A halált okozó balesetek száma 3.1, a súlyos sérülése« baleseteké 6,6. a köny- nvű sérüléssel járó baleseteké 6,l\ százalékkal csökkent 1976- ban a megelőző évhez képest. Mintegy 2500-zal kevesebb volt tavalv azoknak a száma — 1975-höz viszonyítva —, akik balesetek következtében meghaltak, illetőleg sérülést szenvedtek a közúti forgalomban. A fővárosban 8 százalékkal — tehát az országos átlagnál nagyobb mértékben — csökkent a közlekedési balesetek száma. A közúti forgalom — társadalmi aktivisták bevonásával történő — rendőri ellenőrzése és a közlekedesbiztonsaai tanácsok tevékenysége során széleskörűen kutatják a balesetek okait. Ez az értékelő- elemző munka negatív jelenségekre is felhívja a figyelmet; egyebek között arra, hogy- az összességükben kedvező statisztikai adatok ellenére emelkedett a gyorshajtás és a szabálytalan előzés miatt történt balesetek száma. Továbbra is gondot okoz. hogv egves járművezetők ittasan vesznek részt a közlekedésben. A nevelő, megggyőző, ptopagandamunka mellett ezért fokozott felelősségre vonást is alkalmaznak: ittas vezetés miatt mintegy 30 százalékká ! több gépjárművezetői engedélyt vontak be 1976-ban, mint a megelőző esztendőben. A közlekedésbiztonsági tanácsok — amint a kormány megállapította — hasznosan, eredményesen segítik az illetékes állami és társadalmi szervek munkáját a lakosság tájékoztatása, felvilágosítása és nevelése, meggyőzése terén. * A Minisztertanács határozatban elismerését fejezte ki az érintett állami és társadalmi szerveknek a KRESZ hatályba léptetése és a közlekedésbiztonság további szilárdítása érdekében végzett munkájúiéért. Felhívta az érintett tárcák vezetőit, hogy tegyenek továbbá intézkedéseket a közlekedés biztonságának fokozása, elsősorban a halálos és súlyos kimenetelű balesetek számának csökkentése érdekében. Somogyi Néplap
