Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-19 / 42. szám
EMBER ÉS MUNKAERŐ A vttának, melyet a Magyar Televízió tavaly decemberben Indított, s amelyet tizenkilenc megyénk napilapja több mint egy hónapig gombolyított (s amely ma 17.45-kor a televízió kerek asz tál-beszélgetésén ek témája lesz), visszatérő refrénje volt, hogy honnan vegyünk, ami nincs. Vagyis: növekvő gazdasági és társadalmi feladataink megvalósításához honnan biztosítsuk a megfelelő számú és képzettségű munkaerőt? A több száz újságcikk, riport és nyilatkozat közül különös érdeklődéssel olvastam egy pártmunkás hozzászólását, melynek az a lényege, hogy az egyik gazdasági vezetőt átküldték a megye másik gyárába: nézzen csak körül, hogy ott miért jobb a munkahelyi légkör, mint a saját portáján. A szomszédolás után a »küldött« köntörfalazás nélkül elmondta: »Szó, ami szó, ott jobban hallgatnak minden munkás, minden vezető véleményére, ott jobban gazdának érzik magukat az emberek, mint minálunk. És az is igaz, hogy ott valamivel kevesebb a kereset, de mégis kisebb a vándorlás, mint itt.. Valahogy jobban értenek az emberek nyelvén, egy kicsit mindenki jobban töri a fejét a közös gondok megoldásán...« Meghatározó: a vezetés és a beosztottak kapcsolata Hangsúlyozom : nagyon tetszik ez az őszinte nyilatkozat, mert feleletet ad rá, hogy mit várnak az emberek a vezetőiktől, s mire kell ügyelniük azoknak, akik a vezetés tudományát — igen, a tudományát, ne féljünk ettől a megfogalmazástól — hasznosan az emberek gondolkodásának, érzéseinek felhasználásával, és nem mellőzésével kívánják alkalmazni. A vezetés elsősorban emberi kapcsolat, hiszen mindenfajta vezetés emberrel — a televízió és a megyei lapok szóban forgó vitájánál maradva, munkaerővel — függ össze. Emberrel, munkaerővel, aki irányít, s emberekkel, munkaerőkkel, akiknek a feladatot' végre kell hajtaniuk. Bizonyítani sem keik hogy ebben milyen nagy szerepet játszik a munkát irányító vezetők és beosztottak közötti kapcsolat milyensége. Egy kicsit a politika nyelvére lefordítva a szót, és szabadon idézve Kádár Jánosnak egy angyalföldi választói nagygyűlésen elmondott véleményét, az emberek egyetértenek a párt politikájával, azzal a közszellemmel, mely az országban általában jellemzi az életet, s ezért az ország jól érzi magát. Az azonban, hogy az egyes emberek külön-külön jónak vagy rossznak érzik a helyzetüket, sokban függ a gyárigazgatótól, a tsz-elnöktől, a hivatali vezetőtől, a brigádvezetőtől, a művezetőtől vagy akár — fegyveres testületeknél — a rajparancsnokoktól. Ezért a munkaerőhelyzettel összefüggésben is nagy gondot kell fordítani arra, hogy vezetőink rendelkezzenek a vezetéshez szükséges képességekkel, s azokkal jól is tudjanak élni. Hogy e tekintetben sok még a tennivalónk, azt a vitázó cikkek, riportok, nyilatkozatok garmadája tanúsítja. Egymásra utáltán a ‘ Többször szóba került a vita során, hogy milyen sok formában, s milyen differenciáltan és árnyaltan jelentkezik naponta a vezetők és beosztottak jó vagy rossz kapcsolata. Bárhol dolgozunk is, egymásra vagyunk utalva, egymás kezére dolgozunk. Mai helyzetünkben — gazdasági erőforrásaink feltárásában, munkánk hatékonyságának növeléséből, gondjaink megoldásában — minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a kiegyensúlyozott kapcsolat igénye, mert abban, hogy az egymás közötti kapcsolatok Kétnapos látogatás Somogybán Együttműködési szerződést kötött a megyei tanács és az állatorvos-tudományi egyetem ' milyenek, plasztikusan kifejeződhetnek a közösségi akarat értékei, a szocializmus társadalmának emberi értékei, a munka minőségének értékei — helyesen vagy torzított formában. Még pontosabban fogalmazva: a vezető és a beosztott kapcsolata éppen a fejlett Szocialista társadalom építésének sajátosságai miatt az emberek jó részének a szemében óhatatlanul az állam és az ember kapcsolataként jelentkezik, akkor is, ha igazgatási szerv, gyár vagy akár termelőszövetkezet, hivatal vezetői és beosztottai közötti viszonyról van szó. Ezért lehet országos kérdés, politikai kérdés a vezetés kulturáltabbá — ha úgy tetszik emberibbé — tétele minden területen, ahogy erről az MSZMP XI. kongresszusának határozata is szól. A jobb munkahelyi környezetben kamatozik Mi lehet az előrelépés módja? Elsősorban a helyes vezetőképzés. Jelenleg sokfajta céllal sok vezetőt képeznek nálunk különféle iskolákban és tanfolyamokon. Ennek eredményeként sikerült eljutnunk odáig — s ez önmagában is igen nagy eredmény —, hogy a különböző posztokra kerülő emberek szaktudása, világnézeti állásfoglalása ma sokkal jobb, mint korábban, bármikor volt. De a szaktudás, a politikai elkötelezettség önmagában még nem vezetni tudás is, s ennek visz- szásságait gyakran érezzük. Éppen ez a helyzet teszi fontossá, hogy vegyük számba mindazokat a lehetőségeket, melyekkel a legfontosabbra : az emberi kapcsolatok ápolásának tudományára is rávezethetjük mindazokat a tisztségviselőket, akik elhivatottak a gondjaikra bízott, kisebb- nagyobb kollektívák irányítására. Értéke szerint kell foglalkozni ezzel, mert minden energia, amelyet ilyen célokra fordítunk, sokszorosan visz- szatérül az emberek munkájában, nemcsak a szó szakmai, hanem emberi értelmében is. S noha mindez sokfajta áttételen kamatozik a munkaerőgondok megoldásában, minden bizonnyal kamatozik az emberek jobb munkahelyi közérzetében, amely fundamentuma volt és a jövőben is fundamentuma lesz a törzsgárda gyarapodásának. Kőszegi Frigyes Babócsai kommunisták a szövetkezetükért A babócsai Határőr Termelőszövetkezet a központi községen kívül Bolhó, Somogy- aracs és Rinyaújnép szövetkezeti gazdáit tömöríti. A négy településen élő kommunistáknak több mint a fele a tsz-ben dolgozik. Aracson és Bolhán vegyes összetételű alapszervezet működik, Ba- bócsán viszont önálló tsz- alapszervezet is van huszonöt taggal. Február elején tartották beszámoló taggyűlésüket, a múlt hét szombatján pedig a Határőr Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlését. A két esemény között szoros összefüggés van: a négy település kommunistái, köztük a babócsai tsz-alapszervezet tagjai is nagyban segítették a gazdaságot abban, hogy a múlt évet szép eredményekkel zárja. Hegedűs József, a szövetkezet , termelési elnökhelyettese az egyesülés előtt a . bolhái tsz főagronótmu- sa volt. Átte- kiratése, a munkákról alkotott értékítélete megbízható; jót s rosszat egyaránt »tetten ért« az év során. — Alapszervezetünkben sok a fiatal, ők vannak többségben. Párttag a vezetők kilencven százaléka, s ott vannak a kommunisták a gépműhelyben, a kombájnokon . és a traktorokon is. Ki-ki a maga munkaterületén jó példájával, kezdeményezéseivel másokat is serkent. Az alapszervezet beszámoló taggyűlésén sok egyéb tevékenység mellett a szocialista brigádok' munkáját, a pártoktatás tapasztalatait, s legfőképpen a termelő- szövetkezet gazdálkodását értékéltük. Sokan tettek kritikus, megszívlelendő észrevételt. tehát a kommunisták látják, hol és hogyan keltene előrelépni. Nem érhetjük be annyival, amennyit elértünk. Általában jól sikferült a múlt év. Ebben szerepet játszott, hogy tavaly ilyenkor a párt- szervezet a tsz vezetőségével együtt értékelte az egyesülést követő év gazdasági tapasztalatát. megbeszéltük a soros tennivalókat, s az év elejét»1 kezdve mindenki nagyon odafigyelt a munkájára. Menet közben rendre beszámoltak a vezetők a testületek előtt, arról, hogy hol tart a tsz. Ami hiba akadt, kijavítottuk. A szárazság idején például lombtrágyázták a kukoricát, s noha ez többletköltséggel járt a hozamokban kifizetődött. A takarmánykeveréshez a vásárolt koncantrátum helyett tej- savót használtak. A gépműhely dolgozói maguk készítettek el néhány fontosabb alkatrészt. A műhelyből indult az ötlet, hogy a Dutrára szereljelek markolóvillát, s a borsószalmát evvel emeljék a silóba. Három ember munkáját helyettesítette ez a megoldás, köziben a traktor a silót is taposta. Ugyancsak a szerelők alakították át a műtrágyaszórót, hogy a kívánt mennyiséget kijuttathassák a földekre. És lehetne még sorolni a megvalósult, életrevaló elgondolásokat, melyek az egész gazdaság hasznára születtek. Bakó József, az alapszervezet titkára mondta: — A múlt évben érezhető volt, hogy a vezetők, a gaz- daságiráinyítók több figyelmet fordítanak az emberekre, mint korábban, amikor inkább a munka volt előtérben. Jó szóval annál is eredményt értek el, aki nem adta azt, ami képességeiből tellett. Az emberek egyéni gondjait hasonló módón kell kezelni, mint a közösét. A babócsai tsz pártalap- szervezetében dolgozó nőik egyike Szo- kol Pálné növénytermesztő. Csaknem másfél évtizede van ezen a munkaterületen, s hogy feladatát miként látja el, azt a múlt évi teljesítése tanúsítja:mintegy 260, tízórás munkanapja gyűlt össze. — Ez persze nemcsak kapálásból, egyelésből és más növénytermesztési munkákból adódik. A szárítóhoz, a rostáláshoz is megyeit, ilyenkor is keresek fogialatpsságot a közösben. Nem csalódtunk: aki becsülettel dolgozott, az megtalálta a számítását. Az idén gyakrabban elkelne a munkahelyi beszélgetés. A vezetők és a kisebb csoportok megbeszéléseire gondolok, mert ezeken sok minden tisztázódhatna. a közvetlen feladatok megoldódnának. Kővári József traktoros azok közül a fiatal kommunisták közül való, akikről az elnökhelyettes azt mondta : ők teszi k ki a többséget az alapszervezetben. — Ilyenkor a javítások folynak, de a kampánymunkákban nem teszünk különbséget nappal és éjszaka között. Sokan vagyunk fiatalok — az idősebbek, a pártonkívüliek tapasztaltabbak, így azután jól kiegészítjük egymást, ha va- lamilyten feladatot meg kell oldani. Nekem az idén a zöldborsóvetés lesz az első tennivalóm. A babócsai Határőr Termelőszövetkezetben az 1976. évi bruttó jövedelem több mint kétmillióval haladta túl azt az összeget, melyet az egyesülés előtti utolsó évben az akkori babócsai és bolhái tsz együttvéve elért! Jóllehet az az esztendő — az 1974-es — sikeresnek számított. Az idén sokkal megalapozottabban kezdenek, mint az előző években — 4.1 millió forintos a fejlesztési alapjuk. És ezúttal is számítanak nemcsak a babócsai tsz-alapszervezet. hanem a szövetkezet valamennyi kommunistájának p éldaadó munkájára. Hernesz Ferenc Vonat — kerekek nélkül A mágnesessék elvén alapuló, kerekek nélküli vasút terveit dolgozták ki a szovjet szakemberek. Alma-Atá- ban, Kazahsztán fővárosában építik föl. Az első — 2,5 kilométeres — szakasz . 1980- ra készül el, öt évvel később pedig már az egész várost átszeli. A különleges vasút városi sebessége óránként 100 kilométer lesz, de nyílt pályán elvileg elérheti az 500 kilométert is. Moszkva közelében még az idén felépítik az egykilométeres kísérleti pályát. I Ajándék a Moszkvai Rádiótól Élménybeszámolók a Szovjetunióról Vizsgáznaka brigádok Ennek a szerződésnek előzményei vannak. Egy másfél évvel ezelőtt kezdődött, egyre tartalmasabbá váló kapcsolat gazdagodott új vonással. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola és a Budapesti Állatorvos-tudományi Egyetém 1975 őszén kötött szocialista együttműködési szerződést. Az egyetem vezető kara, rektori tanácsa dr. Kovács Ferenc akadémikusnak, az egyetem rektorának vezetésével csütörtökön érkezett megyénkbe. Látogatásuk első célja az volt, hogy a főiskolával közös tanácsülésen értékeljék a szerződéskötés óta e’telt idő tapasztalatait, és meghatározzák a soron kövekezö feladatokat. A tanácsülés után a két intézmény vezetője nyilatkozott. Dr. Guba Sándor főigazgató: — Az értékelésen és a feladatmegbeszélésen kívül most először találkozhattak főiskolánk oktatói, kutatói az egyetem vezető tanáraival. Célunk volt, hogy megismertessük intézetünket, bemutassuk a mi lehetőségeinket, tájékoztassunk kutató bázisunkról. Kapcsolataink további bővítéséhez nagy szükség van .erre. Dr. 'Kovács Ferenc rektor: — Együttműködésünk azon a tényen alapszik, hogy a gyakorlatban az állattenyésztés és az állategészségügy egyre inkább egymásra utalt. Hiba lenne, ha az oktatásban ezt a két területet elválasztanánk. Hallgatóinkban ezt a szemléletet szeretnénk kialakítani. Az előadók, az oktatók cseréje — melyben most állapodtunk meg — együttműködésünk űj vonása, éppúgy, mint az, hogy hallgatóink bizonyos gyakorlatokra ide jönnék a •főiskolára, összegezve úgy fogalmazhatnám, hogy az itt tabutok állategészségügyi szemléletét, a nálunk tanulók állattenyésztési szemléletét szeretnénk ezzel az együttműködéssel erősíteni. Természetesen, az oktatáson kívül az együttműködés kiterjed a kutatásra is. Az ezzel kapcsolatos feladatokról csütörtök délután yáltottak szót a két intézmény vezető munkatársai. Ugyancsak csütörtök délután került sor a megyei tanács és az egyetem közötti együttműködési szerződés aláírására. Fontos és kölcsönös érdekeket szolgáló feladatokat fogalmaztak meg. Többek között például azt. hogy kölcsönösen közreműködnek a pályaválasztási orientációban. (Figyelemreméltó: az egyetem elkészítette az elmúlt tíz év beiskolázási tapasztalatait, és létszámban Somogy az utolsó helyen áll!) Az együttműködés kiterjed a gyakorlatban dolgozó állattenyésztők szakmai továbbképzésére. Nemes és mindenképpen a megye érdekét szolgálja az egyetemnek az a szándéka, hogy a jövőben az Állategészségügyi Állomással összhangban, velük szorosabb kapcsolatban, jobban segítik a megye, elsősorban a nagyüzemek állategészségügyének fejlesztését. Tegnap, a látogatás második napján, à gyakorlattal ismerkedett a rektori tanács. Először a Böhönyei Állami Gazdaságba látogattak el. ahol a nagyüzemi sertéstenyésztést tanulmányozták, majd a Ku- tasi Állami Gazdaság emlékmajori hízómarha telepére látogattak. Azzal a gondolattal búcsúztak vendégeink : »az alapokat megteremtettük, rajtunk áll, hogy minél előbb kölcsönös előnyöket hozó tartalommal töltsük meg a kialakított szervezeti formákat.»» Hatal más faliújságra figyeltem föl a folyosón: érdekesebbnél érdekesebb képek és cikkek voltak rajta a Szovjetunióról. Az üzemrészekben is megtalálható ez a képes »útikalauz«, a dolgozók mindig örömmel fogadják, amikor a régit friss anyaggal cserélik föl. — Egyetlen gondunk, hogy néhéz az utánpótlás, pedig igazán minden forrást felhasználunk — mondja Torják Vincéné, a nagyatádi cérnagyár pártvezetőségének titkára. — Igaz, hogy sok folyóirat jár az üzembe, erre viszont úgy vigyáznak a szocialista brigádok, mint a szemük fényére; mindegyik fontos segédeszköz ilyenkor, amikor szellemi vetélkedő van. Az iroda falán régebbi vetélkedőkön nyert díjak, azután. az MSZBT-tagcsoport működési oklevele, öt évvel ezelőtti 3 dátuma, s jelzi, hogy jubileumhoz érkezik a magyar —szovjet barátság ápolásában oly sokat tevékenykedő üzemi csoport. Eredményeiket egvre többen ismerik a városban, sőt még a Szovjetunióban is, a nagyatádi rádiósklub tevékenysége révén. — Más üzemekhez — mint például a textilművek — képest hátrányos a tagcsoport helyzete, mert nincs saját autóbuszunk, sokkal nehezebb megszervezni egy-egy kiállítás megtekintését vagy egy fővárosi kirándulást. Persze éppen ezért, minden kínálkozó lehetőséget megragadunk: ha kiváló vállalati ünnepségre vagy brigádvezetői értekezletre megy egy csoport különbusszal. beiktatjuk a programba a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának a meglátogatását. Dolgozóink nagyon szeretnek oda menni, mert mindig van érdekes látnivaló, s olyan szívélyesen fogadják, kalauzolják a vendégeket. — Ügy hallottam, most is sokan bekapcsolódtak a vetélkedőbe. A párttitkár bólogat, s már sorolja is az adatokat: — A szocialista brigádok hétről hétre szinte lázba jöttek, amíg az üzembe járó folyóiratok. a fellelhető könyvek segítségévéi kitöltötték a Betűk szárnyán a Szovjetunióban című tesztlapokat. — Személyesen is egyre többen eljutnak a Szovjetunióba, ugye? — Évenként általában öten ... Tavaly hatan voltunk. Az idén két út már biztos, az egyik dolgozónk a nemzetközi nőnapot ünnepli ott. egy párttitkár pedig szeptemberben utazik. — Beszámolnak az élményeikről? — Természetesen ... Most például az egyik dolgozónk megígérte, hogy bemutatja a Moszkvában és Leningrádban készített színes diaképeit. Sok élményt adnak nekünk a szovjet vendégekkel való találkozások. A november 7-i ünnepségre mindig meghívunk szovjet tiszteket, most pedig a KISZ-es lányok azt tervezik, hogy találkozót szerveznek kiskatonákkal. Az MSZBT-tagcsoport öt év alatt sokat tett azért, hogy a cémagyáriak még jobban megismerjék a Szovjetuniót. Egyik formája a munkának, hogy részt vesznek a Moszkvai Rádió nagyatádi baráti klubjának munkájában. Egyre több dolgozó hallgatja rendszeresen az adásokat, tudósításokat is küldenek a vámosról. Kovács 11 mréné cérnázó, titíkárhelyettes a klubban, s szíwel-lélekkel ír, szervez, agitál. Az üzemben nem találtam meg, így a kórház közelében lévő otthonában kerestem föl. Azonnal a legnagyobb örömével kezdte: tavaly ő is eljutott Moszkvába, találkozott a magyar osztály három munkatársával : Diná Mudrovával, Galina Poljako~ vával és Vagyim Guszevvel. Kölcsönösen megajándékozták egymást, beírtak a klubnaplóba, s riport is készült vele. Munkatársai előbb hallották ezt a rádióban, mint ahogy ő hazaért. Kovács Imréné rendszeresen küldi a beszámolókat Nagyatádról, az üzemről, a szocialista brigádokról. Ezenkívül a Szovjetunió, a Fáklya, a Lányok—Asszonyok terjesztésében végez kiemelkedő munkát. Már négyszázhatvan jár belőlük az üzembe. Most kapott jutalmat ezért. — Ügy érzem, hogy még nagyon sok lehetőségünk van ... Például a Szovjet Kultúra és Tudomány Házával sokkal szorosabb kapcsolatot tarthatnánk, kérhetnénk tőlük tájékoztató képes anyagokat is. Én például régen tervezem egy vörös sarok kialakítását, azt hiszem, az új üzemépületben megvalósul. Az üzemben gyakrabban szeretnénk vendégül látni megyénkbe látogató szovjet elvtársakat. A személyes élményeket ugyanis semmi sem pótolhatja. A nagyatádi cérnagyár MSZBT-tagcsoportja most gyűjti a javaslatokat az idei jubileumi programhoz. Lovkó Imre ügyvezető elnök készül az aligai tanfolyamra. Az ott elhangzó előadások, tájékoztatók alapján állítják össze a végleges tervet. Érdekesebbet, mint bármikor, hiszen október jubileuma kötelez. L. G. V. M.
