Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-15 / 12. szám

Automata áruház A Jövő áruházaiban, étter­meiben egyre kevesebb lesz az eladó, a pincér. Munkájuk nehezét fokozatosan átveszik az eladónak, vevőnek egyaránt időt és bosszúságot megtaka­rító automaták. Tokió egyik peremvárosában már a jelen­ben megvalósították a jövőt. Párját ritkító megoldású áru­házát hoztak létre, ahol csu­pán egyetlen személy, a pénz­táros teljesít szolgálatot. A vásárlók a bejáratnál egy kosarat és egy 3 milliméter vastag magnetizált lapot kap­nak, ezekkel járják végig az automatákkal szegélyezett fo­lyosókat. Ha valamelyik áru­cikket meg akarja vásárolni a vevő, jól megszemlélheti az üvegen keresztül, majd a ki­szolgáló automata nyílásába kell illesztenie a mágneses la­pot. Amikor megnyomja a megjelölt gombot, a rekesz ki­nyílik, az áru kivehető. Ki­emelendő a nyílásból a mág­neses kártya is, amelyre a gombnyomás pillanatában — láthatatlanul — ráíródott a kiemelt cikk ára. A pénztár­nál az áruház egyetlen sze­mélyzete az elszámológépbe helyezi a magnetizált lapot, s pillanatok alatt már meg is jelenik a fizetendő összeg. A gyom összegezéssel egy időben a gép egy kis számlát is ki­állít, melyet a vásárló meg­kap. A kis számla kinyomta­tásakor a mágneses lapról — akárcsak a magnetofonszalag­ról — torlódnék a vásárlás közben odakerült jelek, újra kiadható‘a lap. Az elszámoló­gép természetesen »saját ma­gának« is följegyzi a bevétel összegét. Az életmentő művese A pénztárgép leolvassa a magnetizált lap jeleit. Mongóliái ritkaság Dinoszaurusz csontváza Ulánbátorban, a központi mú­zeumban. Hasonló teljes csontváz csak a londoni British Múzeumban található. Parii vizek tisztaságát ellenőrző mesterséges hold Földünk fölött 900 kilomé­ter magasan kering az Érts—1 amerikai mesterséges hold. Sokirányú kutatással a földi erőforrásokat méri föl. Az Érts—1 keringése során nem­csak amerikai, hanem francia kutatási programokat is telje­sít, egyik feladata például a francia tengerpart egyes sza­kaszain a tenger szennyezett- ségi fokának, illetve a szeny- nyezőforrások fajtáinak fölmé­rése. A kutatási zónát 30 szektorra bontották; e zónák érintik mind az atlanti-, mind a földközi-tengeri parto­kat, valamint a nagy forgalmú La Manche-csatornát. Az Érts—1 hold légi fényké­pezési eljárásokkal mutatja ki Családi gépkocsi Garry Gaplin, az angliai Manchesterben tekintélyes összegért megvásárolt egy ki- szuperált tűzoltóautót. Azóta ezzel a gépkocsival viszi hét­végén kirándulni családját. »Végre egy autó — jelentette ki —•, amelyben valameny- nyiünknek jut elegendő hely.« Galpinnak ugyanis nyolc gyer­meke van. Külön előnye a kocsinak, hogy még a villogó kék fény hiányában is elsőbb­séget kap a forgalomban. a szennyezettséget. A kame­rákat színes filmanyaggal és MSS—4 színszűrőkkel látják el. Ezek a szűrők lehetővé te­szik, hogy a fotókamerák 10— 15 méter mélységre is »lelás­sanak« a tengerbe, tehát ne csak a vízszint állapotáról ad­janak információt. Ha valaki véletlenségből a zürichi Bank utcában jár majd egyszer, legyen tudatá­ban annak, hogy nem közön­séges helyre tévedt. Bába alatt húzódik a világ egyik legnagyobb széf rendszere, a svájci bankok egyik föld alatti páncélszekrénysora. Mi min­den rejlik ott lenn, csak sej­teni lehet. Hitelt érdemlő vé­lemények szerint a mélyben tárolt festményekből a világ legnagyobb képkiállítását ren­dezhetnék meg. De hát ilyes­miről szó sem lehet, a széfe­ket magánszemélyek bérlik, és a szigorú titoktartás hét pecsétje, illetve hét biztonsági zárja őriz mindent a kandi szemek elől: a képeket, a ré­giségeket, az arany- és ezüst­érméket, az ékszereket. Egy-egy jókora rekesz bér­leti díja is ennek megfelelően borsos, úgy 50—60 ezer fo­A veseműködésükben súlyo­san károsodott betegek régeb­ben menthetetlenek voltak: a vérükben fölhalmozódott mé7 reganyagot a vese nem tudta kiválasztani, s emiatt rövi- debb-hosszabb idő múlva be­állt a halál. Ma az ilyen bete­geken már segít egy ötletes gép, a művese, amelyen, át­folyva megtisztul a beteg vé­re. Az első művesét 1913-ban szerkesztették, de az olyan, amelyik klinikai felhasználás­ra is alkalmas, csak 1946-ban készült éL A beteg vérkeringését rá­kapcsolják a művesére, és a vér átáramlik a készüléken. A készülékben celofánhártyából készült csövön vagy lemeze­ken áramlik a vér. A celo­fán hártya pórusai nem enge­dik át a nagyobb molekulájú anyagokat, pl. a fehérjéket, de átengedik az ureát, a krea- tindnt, a foszfátokat, a szulfá­tokat, a szervetlen sókat. A művesekezelés 4—8 óráig tart, s ezalatt megtisztul a vér, a vese regenerálódik — lehetővé téve a spontán kivá­lasztást. Stimuláló gyógyszer A7 orvosi gyakorlatban jól ismert Prednisolon és Cortison szintetikus hormonok helyett a szovjet gyógyszerszakértők az Etimisol használatát java­solják. Az új szer az agyköz­pont meghatározott területei­re hat, s ezzel a szervezetet saját hormontermelésre kész­teti. Az Etimisolt 36 szovjet kli­nika több mint 4000 betegnél alkalmazta, s a francia Rose Bellon cég is sikerrel próbál­ta ki. Felére csökkent úgy a légzési elégtelenséggel szüle­tett csecsemők halálozása. A gyulladásgátló hormonok ter­melését is elősegíti, ezért jól gyógyítható vele a légutak asztmája. Az alkalmazás során megál­lapították: nem gátolja a mel­lékvesekéreg működését és az agy szabályozó tevékenységét sem. A mesterséges hormon- készítményekkel való huzamos kezelés során a szervezet sa­ját hormontermelése jelentő­sen csökken, viszont ezt a ked­vezőtlen jelenséget az Etimi­sol teljesen kiküszöböli. rintnak megfelelő összeg éven­te. No, de ne mondják azt, hogy csak a kivételezettek juthatnak ide, Svájcban ma már ez is a széles publiku­mé. Évi 400—500 forint elle­nében, bárki bérelhet mini­széfet. Akár szüksége van rá, akár nincs, hogy alkalomad­tán társaságban, pénzről, ék­szerről szólván, hanyagul oda­vethesse: a széfemben őrzöm. Valami most eszembe jutott. Nagyon kérem' a jelen sorok olvasóit, ne adják tovább, amit eddig elmeséltem. Ma­napság nagyon ragályos az ilyesmi. Nem tévednek, saját hazánk fiaira gondolok. Azok­ra, akik az előszoba falára kiakasztják az újra fölfedezett családi címer frissen festett mását, akik méregbe gurulnak, ha nevüket két »s« helyett egy »s«-sel írják a tanácstagi beszámolóra invitáló papíron. BÉRELJ SZÉFET! Kossuth rádió - Solt 1974 szeptemberében a Bács megyed Solt község határában lerakták egy új, kétezer kilo- wattos rádióadó-állomás alap­kövét. A Kossuth-adő műsor- sugárzásának megjavítása ugyanis már nem tűrt halasz­tást. Napjainkra a7 a furcsa helyzet állt elő, hogy az esti órákban az ország területének csupán ötven százalékán volt hallgatható megfelelő minő­ségben a Kossuth-adó közép­hullámon sugárzott műsora, nem beszélve arról, hogy sok helyütt egyáltalán nem is tudták »fogni« az adást. Megszegett egyezség Az ország önhibáján kívül került ebbe a kellemetlen helyzetbe. Az történt, hogy az ötvenes években egy-két he­lyen a hatvanas évek végé­től pedig már szinte futósza­lagon egyre nagyobb teljesít­ményű és hatósugarú közép­hullámú adóberendezésekkel »tűzdelték körül« hazánkat, figyelmen kívül hagyva az előírásokat. Ezek rendkívüli mértékben zavarták a 300 ki- lowattos lakihegyi adó mű­sorsugárzását, illetve annak vételét. Mindennek az volt a7 előz­ménye, hogy egy 1948-ban tar­tott nemzetközi konferencián megállapodás született : az egyes európai országok melyik hullámhosszon mekkora telje­sítményű rádióadókat működ­tethetnek. Összesen 288 adó­állomás üzembe helyezését en­gedélyezték. Nos, kevesen tar­tották tiszteletben e megálla­podást, így 1970-ben az enge­délyezett 288 helyett már több mint ezer (!) középhullámú adóberendezés működött Euró­pában. Megnyerjük-e az „étercsatát”? Ezek után nem volt más választása hazánknak, mint hogy egy minden eddiginél na­gyobb teljesítményű adóállo­mást építsen. Meg kellett ten­ni, hiszen a lakihegyi adást a legutóbbi időben már egy tu­cat adóállomás zavarta, olya­nok is, amelyek vele teljesen azonos hullámsávon — 539-es frekvencián — sugároznak. A szakemberek mindent megtettek, hogy az új adóbe­rendezés műsorszórása a lehe­tő legjobb legyen, és hogy jó időre megoldja az ország rá­diógondjait. Az adóállomás he­lyét közel hazánk földrajzi középpontjához jelölték ki sík területen, viszonylag távol a nagyobb települések zavaró hatásától. Minden jel arra mutat, hogy sikerült megnyer­nünk a7 »éterháborút«, és az ország területének 80 százalé­kán a nap minden szákában kifogástalan lesz a műsorvé­tel (az árnyékolt, zavart terü­leteken URH-adólánc kiépíté­sével javítják majd meg a műsorvételt). Az új adó kétezer kilowat- tos, teljesítménye* a lehetősé­gek felső határának közelében van (üzemeltetéséhez annyi villamos áramra van szükség amennyire egy 20 ezer lakosú városnak). A háromszáz méteres Az új solti adótorony sok mindenben eltér a »dicső előd­től«, lakihegyi társától. Min­denekelőtt abban, hogy nem középen kiszélesedő, szivar formájú, hanem egyenletes há­romszög keresztmetszetű, 6 25 méteres elemekből összeállítva tör az ég felé, csaknem 300 méter magasra (299,5 méter a magassága, szemben a lakihe­gyi torony 314 méteres magas­ságával). A torony »csak« 150 tonna súlyú, míg a lakihegyi óriás 230 tonnás. A solti adó­torony stabilitását kilenc acél­sodrony kötéllel teremtették meg úgy, hogy még ' a 200 km/óra sebességű széllökése­ket is kibirja, és az esetleges földmozgásoknak is ellenáll­jon. Míg Lakihegyen gyalog lehetett csak feljutni a torony csúcsára, addig a solti adóto­ronyba egy liftet is beépítet­tek.. Budapestről, a Bródy Sán­dor utcai központi stúdióból két irányban vezet hangkábel Soltra, de ha mindkettőt baj érné, akkor is fenntartható az összeköttetés a vezeték nélkü­li mikrohullámú lánc révén az adóállomással. E több mint 700 millió fo­rintos beruházás jóvoltából jelentősen megjavulnak a vé­teli lehetőségek a7 egész or­szágban. Persze annak is nagy hasznát látjuk majd, hogy egész Európa területén jól fogható lesz a Kossuth rádió adása, még a legjobban zavart esti órákban is. Remélhetőleg a közeljövőben nem építenek a közelünkben még ennél is nagyobb adóállomást... Kamerahobby Karol Franek, a lengyelországi Cieszny város lakója gyűjtőszenvedélyeiről nevezetes. Eddig kollekcióiban bélye­gek és pipák szerepeltek, most rátért a régi fényképezőgé­pek gyűjtésére. Eddig mintegy negyven kameramatuzsále­met sikerült összegyűjtenie. A legrégebbi a múlt század végéről származik. Szibériai szénraktár vagy éppen azt szorgalmazzák, hogy két »s« ipszolonnal (vagy kétes ipszilonnal) írhassák ne­vüket. Ha ezek a polgártársaink megtudják, hogy mi a módi a svájciaknál, tüstént beszerez­nek maguknak egy-egy szé­fet. Még nagyobb lesz a baj, ha elolvassák azt is, hogy mit hirdet a zürichi Rotschild- bankház. A reklám így hang­zik: »A mi széfjeink olyan biztosak, mint a Fort Knox.« Vagyis a Knox-erőd, melyben az Egyesült Allamolp arany- tartalékát őrzik. Nos. ennek hallatára mi embereink köve­telni fogják, hogy az OTP építsen minél több széfet, föld alattit is. S akkor ilyen beszélgetések hangzanak majd, el a társaságban: »Én a nyak­ékeket a Fort Mókus utcában őrzöm«, »Én a Fort Rákóczi útján«. T. L A Jakut ASZSZK-ban, az Északi-sark közelében lévő Verhojanszkban kitermelték az első kokszolható szénmintá­kat. A jakut szénlelőhelyek a felszín közelében helyezkednek el, és 300—600 méteres mély­ségig nyúlnak le a földbe. Szibéria zord körülményei kö­zött a szénbányászat jelentős nehézségekkel jár és komoly befektetéseket igényel. A mér­nökök már elkészítették az épülő Bajkál—Amúr vasút kö­zelében lévő nyerjungrinszki lelőhely kiaknázásának tervét ahol évente több mint tizmil- lió tonna kokszolható szén ki- bányászását tervezik. Ez egy fél évszázadra is elegendő. Az Aldani-fennsík szénme­dencéjét lényegesen kiegészíti a közelben elhelyezkedő, vas­ércben gazdag terület, amely nemcsak méreteiben, de az itt felgyülemlett ásványi nyers­anyagok minőségének tekinte­tében is lenyűgöző. Egy tonna magnetitérc megközelítőleg 700 kilogramm tiszta fémet tartalmaz. Ez és a rendelkezésre álló mészkő, márvány, valamint dolomit és kvarcit lelőhelyek lehetőséget nyújtanak egy nagy fémkohászati kombinát felépí­téséhez. A kész terméket a most épülő Bajkál—Amúr vas­úton fogják továbbítani. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents