Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-07 / 5. szám
Fórom a kommunistáknak r bb párttitkárral beszélgettem ezekben a napokban, s bármiről volt is szó, hamarosan ott kötöttünk ki, hogy már készülnek a beszámoló taggyűlésre. A pártcsoportok kezdik a számvetést, mégpedig nagy felelősséggel, hiszen ezek a kis értékelések,-1 a kommunisták véleménye, javaslatai megalapozzák az egész tagság előtt elhangzó beszámolót is. A pártvezetőségek hat év gyakorlatát kamatoztatják, amikor felkészülnek a beszámoló taggyűlésre. Ez mindenképpen megkönnyíti a munkájukat. A tagkönyvcsere miatt mégis eltér az idei számvetés. A kommunisták már mindenhol megkapták az új tagkönyvet, előtte pedig taggyűlésen összegezték a beszélgetések tapasztalatait. Ott határozták meg, mint nevelhetnek párttaggá több fizikai dolgozót, nőt, fiatalt, hogyan tehetnék tartalmasabbá a pártoktatást, mi a teendőjük a pártirányítás és -ellenőrzés színvonalának emelésében. S nemcsak általában dicsértek és bíráltak, hanem név szerint is. Így azután természetes, hogy erre nem szükséges visszatérni. A tagságot elsősorban az érdekli, hogy mennyi valósult meg mindabból, amit közösen döntöttek el a pezsgőbb pártélet, a politikai tevékenység föllendítése érdekében. Az idei feladatok pontos és felelős meghatározása különösen fontos az ipari, a mező- gazdasági és élelmiszeripari pártszervezetekben. A gazdaságszervező, ellenőrző tevékenység most a pártmunka egyik alapvető feladata. A közelmúltban közöltük a megyei pártbizottság határozatát Somogy idei gazdasági tennivalóiról. A mezőgazdaságra különösen nagy feladatok hárulnak. Ezeket a terveket csak úgy lehet teljesíteni, ha az alapszervezetek körültekintően számba veszik azt, hogy mit tehetnek ők a maguk területén. A körültekintés nem olyan könnyű, hiszen a somogyi pártszervezetek egyhatoda társközségekben van, s tsz- községi jellegű. A helyes döntéshez az kevés, hogy esetleg a »-lebontott terv« alapján foglaljanak állást. Az előremutató határozat megkívánja, hogy az egész tsz vagy állami gazdaság tervét ismerjék, s ebbe ágyazva lássák, határozzák meg a helyüket. A tsz- pártvezetőségek, a mezőgazda- sági üzemi pártbizottságok felelőssége tehát különcsen nagy a tájékoztatásban. A jó kapcsolat, a tartalmas irányítás mindig fontos, most azonban kétszeresen. Enélkül nem képzelhető el a több termék, amely a megye, a népgazdaság fontos érdeke. Az ipari alapszervezetek felkészüléséhez szintén szükséges a tájékozottság. Somogybán sok a gyáregység, a telephely, s elsősorban a fővárosi, illetve a más megyékben lévő központok alapozhatják meg friss információkkal, tényekkel, elképzelésekkel, feladatokkal a pártvezetőség beszámolóját, a cselekvési programot. Ezt igénylik is mindenhol, példának elég, ha a Budapesti Vegyipari Gépgyár ta- bi gyárának a pártszervezetét hozom fel. Amikor legutóbb ott jártam, a párttitkár elmondta a véleményét a hiányos tájékoztatásról. Tavaly óta nőtt a telephelyek száma, s különösen az új központok tapasztalatlanok a politikai tájékoztatásban. Az a helyes, ha mindkét részről keresik a kapcsolatot, s igénylik a tervek átfogó ismertetését. A vállalat egészéről szóló pontos ismereteket nemcsak a Budapest, hanem a Kaposvár központú részlegek, üzemek, telephelyek is várják. Az úgyr Uj szakcsoportok alakulnak (Tudósítónktól.) A balatonmáriai áfész-hez 28 község tartozik. Lassan kialakulnak azok a körzetek, ahol egyes zöldséget, gyümölcsöt speciálisan termelnek. A málna hazája például Nemesvid és Somogyzsitfa, Samogysámsonban és Sávolyon zöldbabot, Balatankeresz- túron, Balatonújlakon és Ba- latonberényben az egyéb zöldségfélék termelésének vannak hagyományai. Körzetük minden községében erőfeszítéseket tesznek a szárazbab termelése érdekében, mert a szövetkezetnek feldolgozó telepe van, és a szárazbab fontos export termény. A múlt évben 17 termelő foglalkozott primőr zöldség termelésével fóliák alatt. Ezek száma ebben az évben héttel növekszik. A fóliások Balatonújlakon, Balatonkeresztú- ron és B a laton fény vesen termelnek. Ebben az évben már igényeltek fóliákat — ezeket a szövetkezet kedvezményes áron juttatja a termelőknek — Nemesviden és Szőcsény- pusztán is. A szövetkezet az elfogadott terv szerint 97 vagon árut akar megtermeltetni, felvásárolni a hozzá tartozó 28 községben. Ez a mennyiség 15—20 százalékkal lesz több, mint a múlt évi. A többi között nyúlból 16 vagonnal, babból a saját működési területen 6,5 vagonnal, tojásból 1,7 millió darabot kívánnak megvenni. Zöldségfélékből 22 vagon felvásárlása a terv. ebből a legnagyobb mennyiség a zöldbab és az uborka. Gyümölcsből 17 vagonnal várnak. A szövetkezet mindezek megvalósítása érdekében csaknem 2000 kisgazdasággal teremt szerződéses kapcsolatot. Nagy gondot fordítanak a naposb arámii-ellátásra, 176 000-et helyeznek ki a körzetbe. Az állattenyésztés fellendülőben van, a tápigény magas. A tervek szerint 350 vagon tápot és szemes taliar- mányt értékesítenek. Nagy az igény a Dél-somogyi AG malacnevelő tápjára is. A szövetkezet a nyúlásokat és a méhészeket szakcsoportokba tömörítetté, most szervezik a zöldség- és gyümölcstermelőket. Januárban és februárban neves szakemberek, köztük a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem munkatársai, 20 községben 40 előadást tartanak. nevezett koordinációs joggal eddig sem mindig éltek a vállalati pártvezetőségek, bizottságok. Egy ilyen fontos időszakban nem szabad kihagyni a megye különböző részein tevékenykedő alapszervezetek »eligazítását«. Az egész vállalat érdekét szolgáló határozatok csak így hozhatók meg a beszámoló taggyűléseken. A kommunisták januári— februári fórumai mérlegre teszik, hogy mi valósult meg a XI. kongresszus határozataiból, s eldöntik: milyen tennivalóik vannak a párt-, a gazdasági, a művelődési munkában. Nagyon fontos, hogy a beszámolók a valóban legfontosabb témákkal foglalkozzanak. Arra mindenképpen érdemes kitérni, hogy megfelelő-e a pártszervezet tömegkapcsolata. Enélkül ugyanis nem lehet a társadalmi fejlődés motorja, nem képes magával ragadni az üzem, a gazdaság párton kívüli dolgozóit a növekvő feladatok megoldására. A tömegszervezetek munkájának értékelése mindig szerepel a beszámolókban. Most érdemes számba venni azt, hogy mennyiben osztják meg a munkát velük, ők hogyan segítenek a mozgósításban, s megfelelő-e az irányítás, az ellenőrzés a pártvezetőség részéről. Ugyanilyen fontos a pártellenőrzés erősítésének számbavétele is, valamint az ideológiai kérdésekkel való foglalkozás. Az utóbbi akkor termékenyíti meg az alapszervezet munkáját, ha arra irányul, hogy minél jobban hassák át a marxizmus— leninizmus eszméi a párttagok gondolkodását. A beszámoló taggyűlések ünnepélyes pillanatai közé számít az, amikor a húszéves jubileumát ünneplő munkásőrségről, a saját munkásőrök példamutató szolgálatáról emlékeznek meg. A felkészülés mindenhol megkezdődött. Ez akkor hozza meg gyümölcsét, ha a pártvezetőségek az eddigi tapasztalatokat felhasználva — de nem rutinból! —, a pártcsoportok, a kommunisták véleményére, javaslataira, törekvéseire alapozva készítik el a beszámolókat. A tagkönyvcsere pezsgővé tette a pártéletet, a mostani taggyűlések szintén előrelendíthetik a pártmunkát. Lajos Géza Zárszámadásra készülve Jelentősek a munkahelyi tanácskozások Hagyományosan ismétlődő, mégis minden évben új vonásokat hordozó munka a zárszámadás. Termelőszövetkezeteinkben a mostani hetekben minden e kprül forog. Ezzel foglalkoznak az irodákban, ezen munkálkodnak a szakemberek, és erről beszélnek a tagok. Vannak már mindenki által ismert tények, de szép számmal akadnak még »nyitott kérdések«. Hogyan zárul megyénk szövetkezeteiben az ötödik ötéves terv első éve — erről beszélgettünk Tóth Károllyal, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjével. — A számszaki összegezés időszaka a mostani. A múlt év gazdálkodásának milyen főbb tapasztalatait fordítják le a számok nyelvére nagyüzemeink? — Nyolcvankét termelőszövetkezet gazdálkodott tavaly megyénkben — mondta Tóth Károly. — Nagy általánosságban mindenekelőtt az kívánkozik ki belőlem, hogy az ötödik ötéves terv indulásához bizony nagyon kellett volna egy kedvezőbb év. Ám nyomban hozzáteszem, hogy gondjaink ellenére hozott néhány kiemelkedő eredményt is 1976. Elsősorban gabonatermelésünk rekordját említem: 36,7 mázsa lett a hektáronkénti átlagtermés. Figyelemreméltó- an javult megyénkben a ta- karmányellátás, és minőségben is jobb az előző évinél. Megmutatkozik ez többek között abban, hogy 250—300 literrel nőtt a tehenenkénti tejtermelés — az is igaz, hogy mindössze 1927 literről indultunk. Jelentősnek tartam, hogy szervezettebbé vált a kisgazdaságok termelése, erősödött és javult kapcsolatuk a nagyüzemekkel. 1976 a nagyüzemi termelés ’Szervezésében, integrálásában is előrelépést hozott, tovább emelkedett a rendszerben termő terület nagysága, megalakult a somogyi burgonyatermelő társulás, megteremtettük a feltételét két agrokémiai és két zöldségtermelő társulás alakításának, és elkészült az egységes fagazdasági integráció terve. A gazdálkodás eredményei mellett nem hallgathatom el a gondjainkat. Az előző évhez viszonyítva mintegy tíz mázsával kevesebb kukorica termett hektáronként. Szerény becslés szerint a tervezetthez képest körülbelül hatezer vagon kukorica esett ki. Kevesebb cukorréoa, burgonya termett, nem teljesült a szarvasmarha-létszámterv, kevesebb a hízósertés, mint 1975-ben. Lelassultak a beruházások, és csökkent a számuk. Eléggé számottevően nőttek a költségek. Ennél a gondolatnál szeretném megjezyézni, hogy a költségnövekedésben az objektív körülmények mellett jelentős szerepük van a szubjektív okoknak. A kedvezőtlen tények végső következményeként megyénk szövetkezeteiben csökken a bruttó jövedelem, ebből adódóan a fejlesztési, a részesedési alap is kevesebb lesz. A pénzügyi rendezések után hat termelőszövetkezetben várható veszteség. — Az elmondott fő jellemzők utalnak arra, hogy ösz- szességében nehéz évet zártak szövetkezeteink. Milyen szempontok messzemenő figyelem- bevételére hívná fel a gazdaságokat? — A legalapvetőbb, hogy a zárszámadás a reális gazdasági helyzetet tükrözze! Minden körülmények között! Akkor is, ha ennek következményeit vállalni kell. A pontce zárszámadás alapja a tényleges helyzetet összegező leltár. Az utóbbi évek néhány sajnálatos tapasztalata alánján hívom fel erre a figyelmet, és arra is : nagyon fontos, hogy a költségvetési kapcsolatok a jogszabál3'’oknak megfelelően épüljenek >a zárszámadásba. Csak így kerülhetők el az utólagos pénzügyi bonyodalmak. Természetesen a jelenlegi körülmények között a lehetőségekhez nagyon következetesen igazodó jövedelem- és részesedéspolitikát kell folytatni. Az. 1976. évi zárszámadás az 1977-es terv alapja, és ha irreális a zárszámadás,, már megalapozatlan tervvel indul a gazdaság. Így pedig az évközi gondok elkerülhetetlenek. — A mostani közgyűléseken kerül sor először arra. hogy a zárszámadás mellett az ez évi tervet is jóváhagyja a tagság. Ez milyen új követelményeket támaszt? — Kát igen fontos téma kerül összevontan 1 a tagság elé. A .közgyűlés jelentősége, felelőssége ezzel nagymértékben nő. Az érdemi döntéshez széles körű ismeretek szükségesek. Éppen ezért, ha valaha jelentőségük volt a közgyűlést megelőző beszélgetéseknek — brigádgyűlés, munkahelyi kollektívák tanácskozása —, akkor most hatványozottan nő ezek szerepe. Itt lehet mód a részletek megvitatására, a döntés érdemi előkészítésére. A zárszámadással párhuzamosan készülő terveknek kell magukba foglalniuk azokat a termelési célokat, melyek hozzásegítenek a múlt év kieséseinek pótlásához, az ötödik ötéves terv időarányos teljesítéséhez. Nagyon fontos, hogy miként a zárszámadások, az ez évi tervvek is a tényleges helyzetre, lehetőségekre épüljenek. Ha például ennek alapján veszteségesnek mutatkozik egy terv, a »szépítés« helyett kérjenek segítséget a szövetkezetek az egyensúly helyreállításához. Nehéz év után feszített feladatok várnak ránk, fontos érdekünk, hogy minden vonatkozásban biztosan álljunk a valóság talaján! V. M. Gazdaságonként mást jelent a prémium Mi ösztönöz jobb munkára ? A korszerű technika térhódítása elkerülhetetlenül növeli a termelési költségeket. Ellensúlyozhatja ezt a nagyobb termésátlag, de csak egy ideig. A terméseredmények nem növelhetők a végtelenségig, így tehát a jövő legfőbb tartaléka a minőségi termelés. Nincs messze az idő, amikor ez lesz az egyetlen Műszerészből kereskedő Tizenöten a negyvenötből Somogy papír- és játékboltjait, ABC-üzleteit, falusi vegyesboltjait a PIÉRT kaposvári lerakata látja el 3200 fajta áruval. A Dél-Dunántúl legnagyobb ilyen jellegű vállalata Somogyon kívül még Dombóvárra és Komlóra is szállít. A Jutai úti lerakatban negyvenötén dolgoznak. A létszámban benne foglaltatnak a kereskedők, árukiadák, számlázok, gépkocsivezetők — még a takarítók is. Tizenöten a Kállai Éva ifjúsági szocialista brigád tagjai. Rajtuk kívül még két brigád dolgozik. Legnagvobb szükség képzett kereskedőkre van, ezért kezdeményezték a kereskedelmi és vendéglátó szakmunkásképzővel együtt: gyorsított tanfolyamon szerezhessenek minél többen szakmunkás-bizonyítványt. Mán- dics Ferenc lerakatvezető elmondta. hogy az utóbbi években többen kaptak szakmunkás-bizonyítványt az adminisztratív dolgozók közül is. Tavaly jelentkezett Wirth Henrik a Kállai Éva ifjúsági szocialista brigád tagja. A sikeres vizsgának az egész brigád örült. És nemcsak drukkoltak, hanem segítettek is. — Könyveim nem nagyon voltak, s a rövid idő alatt nem is tudtam megszerezni. Társaim szedték össze azokkal a jegyzetekkel egvütt ame’vekre szükségem volt. A tételek kidolgozásában azok segítettek, akik már levizsgáztak — mondta Wirth Henrik. Az oklevélen mindössze másfél hónapja száradt meg a tinta, a tulajdonos szakmája azóta kultúrcikkeladó. A kereskedőszakmát a legritkábban választják olyan emberek, mint 5. Az érettségi után ugyanis műszerésznek tanult. Dolgozott a szakmában, azonban — ahogy mondta — nem volt neki való az egy helyben ülés, a szerelés. Üj munkáját szívesebben végzi. — Nemcsak a szakma tart itt. Amikor ide jöttem dolgozni, bekerültem az ifjúsági brigádba, jól éreztem magam. A munka is tetszett — hát elhatároztam, megszerzem a képesítést. Az úgynevezett revízióraktárban dolgozik, könyvek, papírok között. Azokkal a fiatalokkal, akik a Zója nevelő- otthon kis gondozottjait támogatják. akik karácsony előtt nyugdíjastalálikozót rendeztek, akik faliújságot írnak, közösen járnak moziba, színházba, segítik egymást a munkában, tanulásban — és akik szívesen töltik együtt szabad idejüket lehetőség, hogy egy gazdaság mérlege a nyereség oldalára billenjen. ■« Vajon mi ösztönöz ma a gazdaságokban a jobb munkára? A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok megyei parlamentjén a csökönya.vi&ontai küldött erre a kérdésre azt válaszolta: semmi. Mint mondta, nincs a gazdaságokban a végzett munka minőségén alapuló ösztönzőrendszer. Aki többet szánt, többet kap. Nem kap viszont többet, aki jobban vigyáz a gépére, vagy gondosabban végzi el a rábízott munkát. Vannak ugyan prémiumok, de azok elosztása sokszor fcxnmális, és ugyancsak a mennyiségi teljesítményhez kötődik. Azóta több gazdaságban érdeklődtem arról, mi ösztönöz a jobb munkára. Az igali szövetkezet vezetője az anyagi ösztönzésnél fontosabbnak tartja a jó szót. Szerinte a munka minősége csupán a szaktudás színvonalától' és a lelkiismeretességtől függ. Magam sem vitatom: a jó szó lendületet ad, a szaktudás nélkülözhetetlen a jó munkához, mégis úgy éreztem a lelkiismeretesség nem zárja ki az anyagi érdekeltséget. — Negyvenezer forintunk áll rendelkezésre évente a különféle prémiumokra. Nem sok. Ráadásul nem könnyű ezt a munka minősége alapján elosztani. Nincs pontos mérce. A vetés vagy a vegyszeres gyomirtás minősége jól lemérhető. Ugyanígy aratásé vagy szénabetakarításáé. Ezeknél a munkáknál célprémiummal ösztönzünk a minőség javítására és a veszteségek csökkentésére. Megkérdeztem, vajon ebből a célprémiumból többet kap-e, aki jobban dolgozik. — Ezt egyénenként lehetetlen mérni. Az úgyis előbb- utóhb elválik, hogy például ki a jobb traktoros. Szerintem a jobb munkának a fizetésben kell tükröződnie. A tabi tsz főagronómusa elmondta: — A munka minőségét pontosan mérni nem lehet, ezért a kukoricabetakarítás és vetés után összeültünk és megvitattuk, melyik gép végezte a legalaposabb munkát. Ugyanezt a szántásnál nehéz lett volna megtenni, hiszen előfordulhat, hogy a szántás mélysége a tábla egyik részén megfelelt az előírásnak, máshol nem. Az új évben a gépek jobb kihasználására szeretnénk elsősorban ösztönözni. Csökkenteni akarjuk az üzemanyag- felhasználást és mérsékelni a gépkopást. A módszereket a rövidesen munkába álló energetikusunk dolgozza majd ki. Nyilván mások a körülmények és a lehetőségek a szervezettebb állami gazdaságokban. Mások a követelmények is. A címben szereplő kérdést a Kutasi Állami Gazdaság igazgatóhelyettesének is föltettem. — A bérszabályzatban is a mennyiség dominál. A tejtermelésnél vagy a takarmányozásnál egyértelműek a normák. Itt érvényesül a minőségi ösztönzés. (Alighanem ezzel függ össze, hogy az itt termelt tej 90 százalékát első osztályúként tudják értékesíteni.) Az évi nyereségrészesedésünk 20 százalékát osztjuk el a hozzáállás alapján. Ez at: üzemegység- vagy a brigádvezetők feladata. Nálunk is sok még a tartalék. Nem tudtuk például megvalósítani, hogy aki zúzatlan, exportképes almát szed, többet kapjon. Ugyanígy nehéz az egyéni munka figyelemmel kísérése a komplexbrigádoknál is. Bizonyos munkák természete tehát megnehezíti a mezőgazdaságban a minőség jutalmazását. Több helyen csak a sok vitára okot adó szubjektív megítélés dönthet. Ez azonban nem jelenti, hogy nincsenek kihasználatlan lehetőségek. Ezek közé tartozik a hatékonyabb vezetői ellenőrzés, a prémium »átalányok« megszüntetése, a minőségi követelmények munkaterü’eten- kéntá pontos meghatározása. És ha mindez megvan, akkor valóban elkel a jó szó is. B. F.
