Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-06 / 4. szám

*Hpüs'^­VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y ES 0 LJ ET E IC I Ara: 80 fillér I Somogyi Nénim MSZMP SOMOGY M E G Y E I B I Z O T T S Á G Â N A K LAPJA Mikrohnüiniü laïc Kaposvárról XXXIII. évfo'yam 4. szám Acél - terven felül MunkásgyOlés az ózdi kohászati üzemekben 1977. január 6., csütörtök Két «ápolás közötti »szü­netben« gyűltek össze a szer­da délelőtti műszakon az Ózdi Kohászati Üzemek folyama­tos acélöntőművének dolgo­zói. Az üzemcsarnokban meg­tartott munkásgyűlésen a gyáregység vezetője ismertet­te a Martin Acélmű dolgo­zóinak elhatározását: a Vasa* Szakszervezet fennállásának 100. évfordulója alkalmából a szocialista brigádok vállalták, hogy az idei 1 230 000 tonnás terven felük még 20 000 tonna acélt gyártanak. Az acélmű dolgozóinak fel­hívására déli műszakváltás­kor valamennyi gr ár-egysé­ben munkásgyű léséket tar­tottak. ahol az acélmű válla­lásának teljesítéséhez szüksé­ges feltételeket vitatták meg. A felajánlások során a nagy­olvasztómű dolgozói vállalták, hogy az acélmű tervének túl­teljesítéséhez szükséges 12 000 tonna ao&ny mm vasat feUfl Antik. Márciusra összehívták az Arab Liga miniszteri tanácsát A siker egyik biztosítéka: a Jordán—palesztin megbékélés Az Arab Liga titkársága szerdán közölte: Mahmud Riad főtitkár meghívót kül­dött a szervezet tagállamai­nak. hogy március 26-án ül­jön össze a miniszteri tanács. A tanács a külügyminisztere­ket tömöríti. A Liga a tanács­kozás napirendjére »az arab­közi és a nemzetközi politika legújabb fejleményeit«, a kai­rói csúcsértekezlet határoza­tainak végrehajtásával kap­csolatos kérdéseket tűzte. Számvetés Düsseldorfban A Német KP elnökségi ülése A Német Kommunista Párt vezetőségének elnöksége Düs­seldorfban megtartatta 1977. évi első ülését. A tanácskozá­son Herbert Mies pártelnök tekintette át a nyugatnémet- országi politikai helyzetet, s vázolta föl a Német Kommu­nista Párt legfontosabb cél­kitűzéseit és feladatait. Az el­nökség hangsúlyozta: »Az NSZK uralkodó köreinek nincs építő válaszuk a dolgo­zó emberek sürgető problé­máira. Ha továbbra is a nagy­tőkének az akarata érvénye­sül. akkor a dolgozóknak 1977-ben is munkanélküliség­gel és létbizonytalansággal, numerus claususszal, a de­mokratikus jogok és szabad­ságjogok csorbításával, az árak és a közüzemi dijak eme­lésével, a fegyverkezési haj­sza folytatódásával, fokozott kcmmunistaellenességgel kell Kzembertézniök.«. Az NKP 1977-ben Is szerve­ző és mozgósító erő szerepét fogja betölteni a dolgozók ér­dekeit, az enyhülés és a szo­lidaritás ügyét szolgáló, par­lamenten kívüli akciók kibon­takoztatásában. A pdrtalakftés évfordulóján ) Példájuk ma is lelkesítő évvel ezelőtt alakult meg az MKP somogyi és kaposvári szervezete. A vá­rosi pártbizottság koszorúzást ünnepséget rendezett ebből az alkalomból tegnap este hat órakor az emléktáblával meg­jelölt Ady Endre utca 7. szá­mú ház előtt. A városi tanács fúvószene­kara eljátszotta a Himnuszt, majd Nagy Miklós, a Fonó- munkás Kisszínpad tagja el­mondta Fodor József Őh. élj, évforduló című költeményét. Ezután Hegedűs János, a városi pártbizottság tagja mondott ünnepi megemléke­zést. Kiemelte, milyen nagy jelentőségű esemény volt az MKP somogyi és kaposvári szervezetének megalakulása a megye és a város történeté­ben. A város felszabadulása után az elsők között fogadta a Vörös Hadsereg harcosait a sok üldöztetést szenvedett, az addig illegalitásban levő kom­munisták maroknyi csoportja. Már a felszabadulás napján fölkeresték a szovjet csapatok parancsnokait, a város itthon maradt vezetőit, hogy az élet megindításáról tárgyaljanak. Zaharov szovjet városparancs­nok elképzelésével is meg­egyezett ez az elhatározás. Zaharov már 1944. december 3-án ismertette az akkor ki­alakult helyzetet a város kommunistáival, s közülük né­hányat megbízott a legfonto­sabb teendők ellátásával. A városban tevékenykedő kom­munisták rövid idő alatt is­mertté váltak a lakosság előtt. A pártszervezet 1945. január 5-én alakult meg a hivatali helyiségben. Tizennégy elv­társ érkezett az alakuló ülés­re; akik ott voltak, a kommu­nisták három nemzedékét kép­viselték. A pártszervezet tit­kárának Győrffy Antalt vá- 1 osztatták. A pártszervezet komoly feladata volt, hogy megjelentesse napilapját. A Somogyvármegye január 9-én jelent meg, s üdvözölte a De­mokratikus Magyarország megszületését. Az ünnepség szónoka föl­idézte a harminckét évvel ez­előtti történelmi eseményeket: a Nemzeti Bizottság megala­kulását, a földosztást, az új­jáépítést. 1945 május közepén rövid idő alatt megszervezték a megyei pártbizottságot. Ez­zel lezárult a somogyi kom­munisták harcának első sza­kasza. — Az alapító tagok és a pártszervezet akkori tevé­kenysége ma is lelkesít ben­nünket, tiszteletet kelt ben­nünk, és példát ad. A párt erejét, az eszme igazságát mu­tatja, hogy az akkor elültetett kis magból erős és hatalmas fa nőtt. Az akkori pártszerve­zet történelmi érdemeket szer­zett az új élet elindításában — fejezte be Hegedűs János a beszédet. Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára, és Kb- vács Ferenc, a városi tanács elnöke koszorút helyezett el az emléktáblán. Az ünnepség az Intemacio- náléval fejeződött be. Közben folynak annak a külügyminiszteri megbeszé­lésnek az előkészületei, ame­lyen a tervek szerint — még az Arab Liga tanácsának ülé­se előtt — Szíria, Egyiptom és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet képviselői találkoz­nának. Kairói források sze­rint mind Egyiptom, mind Szíria szeretné, ha negyedik partnerként'Jordánia is részt venne a tanácskozáson, mert — mint mondják — »az arabközi erőfeszítések sikeré­nek egyik biztosítéka a pa­lesztin—jordániai megbékélés volna«. E téma szóba kerül Abdel. Kalafavi szíriai miniszterei-1 nők jordániai megbeszélésein is. A miniszterelnök népes de­legáció kíséretében kezdte meg amroani tárgyalásait, a küldöttség tagja Khaddam külügyminiszter is. A budapesti Finommechanikai Vállalat 3. számú Kaposvári Gyárában szerelik és ellenőrzik annak a gerinchálózati te­lefon- és tv-összeköttetést biztosító mikrohullámú láncnak a szolgálati egységeit, amelyet a Szovjetunió megrendelésére gyártanak. Ez a lánc egy időben nyolc színes tv-műsort, vagy 1920 telefonbeszélgetést tud továbbítani. (Fotó: Grábner Gyula) Több mint 13 milliárd forint értékű szolgáltatás F5 feladat: a jobb eszközkihasználás és színvonal emelése Az 1977. évi terv megala­pozó számításai szerint a la­kosságnak az idén nyújtandó szolgáltatások értéke megha­ladja a 13 milliárd forintot, vagyis 7 százalékkal lesz na­gyobb, mint a tavalyi. Az ed­digieknél lényegesen gyorsab­ban kell bővíteni az építőipa­ri szolgáltatásokat, változat­lanul gyors ütemben fejlesz­tik a textiltisztítást, a háztar­tási gépek és berendezések javítását, a járműjavítást és karbantartást, valamint a sze­mélyi szolgáltatásokat. Mint az Országos Tervhiva­talban az MTI munkatársá­nak elmondták: a kormányzat ösztönző intézkedései — és nem utolsósorban anyagi tá­mogatása — az utóbbi évek­ben jó feltételeket teremtett a szolgáltatások fejlesztéséhez. 1971 óta több mint ezer új ki­szolgálóhely és üzem létesült a legfontosabb szolgáltatások bővítésére, korszerű gépeket, automatákat, műszereket he­lyeztek üzembe, a textiltisz­títás. a háztartási gépek és a gépjárművek javításának gyorsítására. Az V. ötéves tervidőszakban több mint hét­millió forintos beruházással bővítik-korszerűsítik a szol­gáltató-hálózatot. s ehhez az állam 3,8 milliárd, a szövet­kezeti közös alapok pedig egy- müliárd forinttal járulnak horzzá. Ugyanakkor egyrnil- liárd forint kedvezményes hi­telt is kapnak az öt év fo­lyamán a szolgáltató vállala­tok. A szolgáltatások anyagi­műszaki alapjai tehát lénye­gében megvannak, s ezek to­vább bővülnek. Ez azonban — sajnos — nem mindig feje­ződik ki a szolgáltatások szín­vonalán. A műszaki adottsá­gokat nem mindenütt hasz­nálják ki kellőképpen, gyak­Áz idén 215 millió léglát égetnek Kísérletek a mészhomokkal — Targoncák és egységcsomagok Az idén 215 millió kismére­tű égetett téglának megfelelő mennyiségű falazóanyagot gyártanak a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserép ipari Vállalat gyárai. A múlt évben a vállalat jelentősen túltelje­sítette tervét, s a vártnál kö­rülbelül tízmillió forinttal na­gyobb nyereséget ért el. Mindez nemcsak az átlagos­nál magasabb — hétszázalé­kos — bérfejlesztést tett le­hetővé, hanem azt is, hogy jelentősebb összegeket költse­nek a gyártmányfejlesztésre, a nehéz fizikai munkát könv- nyítő gépesítésre. Az idén megkezdik az úgynevezett Fert-gerenda gyártását. Ez az agyagból égetett béléstesttel együtt könnyen és gyorsan be­építhető új födémszerkezetet jelent. A nagykanizsai gyár­ban az idén megkezdik a pil­lértégla készítését is. A ha­gyományosnál nagyobb szi­lárdságú falazóanyaggal a vállalat működési területén az építőket kívánják ellátni. Az idei év legnagyobb új­donsága az lesz, hogy meg­kezdi a termelést a barcsi mészhomoktégla-gyár és az év végéig hárommillió kisméretű téglát adnak át a kereskede­lemnek. Az új gyár technoló­giájának ismeretében a pécsi Pollack Mihály Építőipari Mű­szaki Főiskolát bízták meg különböző kísérletek elvégzé­sével. E kísérletek során meg­határozták azokat a keverési arányokat, amelyek lehetővé teszik, hogy különböző szi­lárdságú téglákat gyártsanak itt. A mészhomoktégla fehér. Barcsról azonban más színű is kerül majd az építőanyag­telepekre. A falazóanyag fi­zikai tulajdonságait is javítja az a pernye, perlit, agyag, téglaőrlemény, salak és kova- föld, amelyet a színezés érdé­kében kevernek új termékük­be. A vállalat legkorszerűbb somogyi gyára Balatonszent- györgyön épült; itt tavaly már 38 millió téglát égettek. A folyamatos üzem megvisel­te a gépeket, s mast öt mil­lió forintot költenek a nyers- gyártó-részleg felújítására, új gépek vásárlására. A téglagyárakban mindig nehéz volt a munka: a termé­kek szállításának megkönnyí­tésére néhány éve vásároltak először targoncát. Az Anyag- mozgatási és Csomagolási In­tézet támogatásával az idén 9 millió forintot költenek anyagmozgató gépekre. A szállítás megkönnyítését szol­gálja az is, hogy bevezetik a raklapos, pántolt egységcso­magolást. így targoncával vagy daruval tudják teher­autóra és vasúti kocsiba emel­ni a téglát. Dr. K. I. ran a modem eszközökkel la pontatlan munkát végeznek; akadozik az alkatrész-után­pótlás, sok helyütt bürokra­tikus az ügyintézés, és nem ritka a pontatlan számlázás sem. A legfőbb feladat tehát a már megteremtett eszközök jobb kihasználása, a techno­lógiai és egyéb előírások ér­vényesítése, az udvarias és kulturált kiszolgálás. 250 mil­liárd forint értékű olyan fo­gyasztási cikk van a lakosság birtokában, amelynek kar­bantartása. szükség szerint ja­vítása, a munka pontos és jó minőségű elvégzése a megren­delőnek és a népgazdaságnak egyaránt elsőrendű érdeke. Az állam továbbra is je­lentős kedvezményeket nyújt a szolgáltató vállalatoknak, hogy munkájukat gazdaságo­san elvégezhessék. Az idén is — és a további években is — évente kerek 600 millió forint adókedvezményben, ártámo­gatásban részesülnek minde­nekelőtt azok a vállalatok, amelyek fő tevékenységként vállalták a szolgáltatást. Jelenleg már 107 olyan vál­lalat működik az országban, amey elsősorban szolgáltatá­sokkal foglalkozik, s kívána­tos, hogy ezeknek köre to­vább bővüljön. A legtöbbet az építőipari szolgáltatások javí­tásáért kell tenni 1977-ben, a kielégítetlen igények ezen a területen a legnagyobbak. A kormányzati szervek szüksé­gesnek tartják, hogy vala­mennyi megyében alakulja­nak ki az építőipari szolgál­tatás területi központjai, ahol megfelelően koordinálják az építőipari szolgáltató vállala­tok és szövetkezetek munká­ját, ezzel szervezettebbé te­szik e fontos szolgáltatást. Va­lamennyi megyei és a főváro­si tanács javaslatot készített az építőipari szolgáltatások szervezeteinek kialakítására. E javaslatokat az Országos Tervhivatal és az ÉVM hama­rosan megvizsgálja. A taná­csok az építőipari szolgálta­tások helyi központjainak megteremtésére anyagi támo­gatást is kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents