Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-30 / 25. szám
Miért nem gyártjuk? A címben szereplő kérdés — Miért nem gyártjuk? — gyakorta fői bukkan. Az üzemben, amikor éveken át gyártott terméktől kell búcsúznia a munkásnak, vagy amikor a műszaki áruházban azzal fogadják a vevőt, hogy a keresett alkatrész importáru és pillanatnyilag nincs raktáron. A kérdés mögött — bárhol hangzik is el — nyilvánvalóan egyfajta meggyőződés húzódik. Az tudniillik, hogy a szóban forgó alkatrészt — szerszámot, gépet stb. — igenis tudnánk gyártani. Ebből következően elkerülhetnénk a külpiaci beszerzés ilyen vagy olyan nehézségeiből adódó hiányt, vagy a gyártás leállításával járó következményeket, az új termék bevezetéséhez szükséges többletmunkát, vagy a más feladatra történő felkészülés bizonyos buktatóit. Kétségtelen a »-gyártsuk tovább« vagy a -mi is gyártsuk« fölvetések mellett lehet érveket felsorakoztatni. Főként azt, hogy a gazdaságban fölhalmozott szellemi és anyagi energia objektíve valóban lehetővé tenné sok, egyébként importált termék — alkatrész, gép, berendezés — gyártását. A lehetőség emlegetése kétségkívül hatásos érv, valójában azonban vajmi kevés alapot ad az eligazító válaszhoz. A gyártsuk vagy ne gyártsuk, illetve a mit gyártsunk kérdésére végülis csak sokoldalú vizsgálódás eredménye alapján, a hatékonyság mércéjével mérve lehet megnyugtató, cselekvés alapját szolgáló választ adni. Azt 'kell gyártanunk, amit a leggazdaságosabban, a legversenyképesebben tudunk produkálni. S ha a kérdést erről az oldalról közelítjük meg, nyilvánvalóvá válik, hogy a mindent gyártás — az egyre sokrétűbb, differenciáltabbá váló hazai szükségletek, hazai termelésből való teljes fedezésének szorgalmazása — sokkal inkább féke- zője, mint lendítője a gazdaság fejlődésének. A mindent gyártás egyenlő anyagi és szellemi energiánk, kapacitásunk ezétforgácsolá- sával, fékezője a nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök kihasználásának. Az erők koncentrálása viszont — a gyártás, a fejlesztés tekintetében egyaránt — önmagában is a termelés gazdaságosabbá, s ezzel párhuzamosan versenyképesebbé tételét szolgálja. A szocialista országok között kialakult, a KGST keretében fejlődő integráció egyik fő forrása a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek kihasználásának. Az elfogadott szakosodási megálla! podások lehetővé tették, hogy I az egyes tagállamok a kedve- ] ző föltételek mellett gyártott ] termékeikből fokozzák, a ke- j vésbé gazdaságosan előállí- j tottakból pedig csökkentsék, I megszüntessék a termelést. Az j export fokozásával a kis belső piaccal rendelkező országok is nagy gyártási szériákat, s ezzel még gazdaságosabb termelést érhetnek el. A KGST tagországai között létrejött szakosítás és szakosodás kiemelkedő eredményeit egész sor példa igazolja. A KGST gépipari bizottsága és a KGST-tagállamok évekkel ezelőtt ajánlásokat dolgoztak ki például a gprdülőosapágyak termelésére, exportjára. importjára. Ennek megvalósítása lehetővé tette. hogy a KGST tagállamokban csökkent a gördülőcsapágyak gyártásában a párhuzamosság. A szakosodás alapján például hazánk egyes típusokból leállítottak, más — gazdaságosan gyártott — típusokból pedig erőteljesen bővítette a termelést. Az MSZMP XI. kongresz- szusán elfogadott gazdaságpolitikai koncepció — a korábbi gyakorlat folytatásaként — a szelektív fejlesztés mellett foglalt állást. Erőforrásaink a jövőben is csak korlátozott mértékben bővülnek. Fokozottan szükség van tehát arra, hogy eszközeinket a leghatékonyabban használjuk föl. Azokra a termelési ágakra, gyártmányokra kell koncentrálnunk anyagi és szellemi erőforrásainkat, amelyek a leggazdaságosabbak és elősegítik az exportképes termékek körének bővítését. Áz említett elvek érvényesítése óhatatlanul magával hozza, hogy egyes ágazatokban lassabban, másutt dinamikusabban nő a termelés, s azt is, hogy több — mindenekelőtt a gazdaságtalan vagy kevésbé gazdaságos — termék gyártása megszűnik. Helyenként ez a váltás konfliktusokkal jár, gondokat is okoz. A z új terméke új munkafogásokat igényel, a rutin helyett koncentrált figyelmet. Ám sok-sok példa ’ bizonyítja, hogy a többletráfordítás megtérül, a kevesebbel többre jutunk. K. L. Pontosan megszabott feladatok A feladatok bonyolultak, nehezebbek. Sokszor és sok helyen beszélünk erről. S ha ez így van, akkor a párt- munkában is olyan' módszereket kell alkalmazni, amelyek jobban összpontosítanak a megoldásra. Éppen ezért figyelemre méltó a kaposvári városi pártbizottság új módszere: egy-egy pártbizottság, páirtvezetőség, alapszervezet teendőit pontosan meghatározta, tamilkor 1977 gazdasági feladatairól tárgyalt. S hogy ez az elképzelés megfelel a pártszervek és -szervezetek mai igényeinek, az a pártbizottság ülésén is megfogalmazódott. Az egyik nagyüzem pártbizottságának titkára meg is mondta, hogy ma már erre szükség van. Az pedig természetes, hogy a városi pártbizottság elsősorban azt ellenőrzi év közben: mit tett egy-egy pártbizottság, pártszervezet a felad'atitervfoen meghatározottak megvalósításáért. A pártbizottság csak a legfontosabb tennivalókat körvonalazta, a többi feladat meghatározása már a helyi visaoA Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára Újabb brigádok csatlakoztak a felhíváshoz Újabb brigádok csatlakoztak Somogybáin a csepeli felhíváshoz. A terv teljesítését, a munka minőségének és hatékonyságának növelését tűzték ki célul tanácskozásukon a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság brigádvezetői. Hasonló vállalások születtek a dél-somogyi, a kaposvári, valamint a böhönyei állami gazdaságiban is. Az ipari üzemekben dolgozó szocialista brigádok közül a Danuvia nagyatádi gyárában dolgozó közösségek tetteik felajánlást A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a Vasas Szak- szervezet centenáriuma tiszteletére tett felajánlásaik között fontos helyet kapott az anyaggal és energiával való takarékos gazdálkodós is. E feladatok teljesítését egyébként a gyár budapesti központja anyagilag is ösztönzi : a versenyben élen járó közösségek díjazására külön pénzkeretet biztosít. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat ez 1977-re tervezett 650 lakást december 31-e helyett december 15-ére átadja, s 15 lakást épít föl terven felül. A Volán utazási irodáinak budapesti tanácskozásán tegnap a kaposvári iroda dolgozói bejelentették: a hazánkba látogató szovjet turistacsoportokkal nemcsak az ország szép tájait, hanem gazdálkodásunk eredményeit is jobban meg akarják ismertetni. Felhívták a többi utazási irodában dolgozókat. hogy csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez. A barcsi Dráva Vegyesipari Szövetkezetben pénteken tartott értekezletet a Barátság szocialista brigád. Csatlakoztak a Csepeli Vas- és Fémművek brigádjainak felhívásához és elhatározták: a munka minőségének javításával, a gyártásközi ellenőrzés fokozásával, takarékos anyag- és energiafelhasználással .járulnak hozzá a szövetkezet terveinek valóra váltásához, és társadalmi munkát végeznek Barcs fejlesztése érdekében. Hasonló munkaverseny-váUa- lásna szólították föl xa szövetkezetben és a barcsi ipari üzemekben dolgozó többi brigádot is. Visszhangra talált a felhívás a somogyi vasutasak körében is. A kaposvári vontatási főnökség, valamint a fo- nyódi, a balatonszentgyörgyi, a gyékényesi, a somogyszobi és a kaposvári állomás brigádjai elhatározták, hogy a Pécsi Vasúti gazgatóság idei tervének teljesítését a munkaidő alap jobb kihasználásával, az üzem- és munkaszervezés tartalékainak feltárásával és hasznosításával kívánják segíteni. Szerepel a vállalásaik kiKfctt a balesetmentes munkavégzés feltételeinek biztosítása, az utazás kulturáltságának növelése. Nagy gondot fordítanak a szocialista erkölcs és az együttélés szabályainak megtartására, a szakmai és a politikai ismeretek bővítésére. n y óikat jobban ismerő pártszer- vökne, gazdasági vezetőkre vár. A mostani besizámoló taggyűlések, a vállalati tervek készítése jó lehetőséget adnak arra, hogy a kommunisták és a pártontkívüliek megismerjék a terveket, részletesen megbeszéljék a tennivalóikat, s tisztázzák azt, amit esetleg nem értenek. S így válnak tartalmassá a vállalatok és szövetkezeteik munkaprogramjai, cselekvési programjai is. A városi pártbizottság azt sam hagyta figyelmen kívül, hogy a kaposvári vállalatok egy részének tevékenysége az egész megyére vagy Somogy nagy részére kihat. Épp ezért a beszámoltatás alapja is az, miként tevékenykednek az egész megye érdekében. Ennek szellemében kapta feladatú^ a cukorgyár és a Gabonafelvásárló Vállalat párt- szervezete annak szorgalmazását, hogy tegyék -gyorsabbá a cukor-répa, illetve a termények átvételét, s oi-djálk meg -a* szombati és vasárnapi átvételt a csúcsidőben. Nem köny- nyű ennek a megtervezése, azonban — min-t például a cukorgyár képviselője elmondta — a mezőgazdaság érdekében meg kell tenniük. A fontos ipari beruhárzások határidőre való elkészülésében szintén nagy szerepet kapnak a helyi pártszervek: a húskombinát pártbizottsága a rekonstrukcióért, a Mezőgép Vállalat párt-vezetősége a Csepeli Egyedi Gépgyárral kötött szerződés megvalósulásáéit felel. S ez szintén több, mint kaposvári érdek. Oj követelményt állított a városi pártbizottság a két termelőszövetkezet elé is. Az ésszerűség megkívánja, hogy ezután együttműködjenek a kertészetben, a zöldségtermelésben, a lucernaliszt készítésében, a rakodás gépesítésében, a gépek közös használatában. [ Nagy tartalékok rejlenek • I munkaerő Okos hásznosí-lásá- ! ban, a -kár06 munkaerő-vándorlás mérséklésében. A város j minden pártszervezetének kö- ] zös a felelőssége abban, hogy i az elfogadott fel adatterv alapján gyorsain javuljon a helyzet. A tenni valókat pontosan és átgondoltan megfogalmazták, az előrelépés azonban attól függ, hogy a kommunistáik cselekvő egyetértése révén minden üzemiben egyforma lesz-e « mérce, és sehol se keressenek kisl<apuluit. A pártszervezetek feladata, hogy kísérjék figyelemmel a jogszabályok megtartását. A helyzeten sokat változtat, ha csak a legszükségesebb esetekben járulnak hozzá az áthelyezésekhez. A városi párt- bizottság külön fölhívta a figyelmet arra. hogy a munka- helyülcet sűrűn váltogató dolgozók ne juthassanak ilyen előnyhöz. A közvélemény egyetért azzal is, hogy ne kapjon magasabb bért máshol, aki egy éven belül harmadszor váltja a munkahelyét. S az se jusson több pénzhez, aki azért »mene, kült el« máshonnan, mert fegyelmi úton felelősségre akarták vonni, vagy éppen a köve- telményéket emelték meg. Sokszor okoz gondot a tömeges kilépés. A városi pártbizottság csak egy esetben ért egyet azzal, hogy egy munkahelyről ötnél több dolgozót vegyenek föl: amikor a városban új üzem lép be. Ezenkívül azonban nem javasolja az engedélyezést. Ez a néhány példa is jól érzékelteti: a magasabb mércének megfelelően pontosabban megfogalmazott feladatok állnak a kaposvári kommunisták előtt. A kapun 'belül és a kapun kívül összehangolt közös tevéken ység hozza csak meg a várt eredményt. I,. G. A megyei tapasztalatokat ismerve annak is örülnünk kell, ha egy létesítmény eredeti határidőre készül el. Hiszen ez már azt jelenti, hogy a tervszerűség meghozta gyümölcsét: az építő pontosan kezdheti, a következő beruházást, a megrendelő pedig számítása szerint veheti birtokba az épületet. Ha azonban a tervezettnél korábban sbeköltöz- hetnek az űj tulajdonosok, a gazdasági és egyéb jellegű nyereség szinte felbecsülhetetlen. Ezért vette örömmel a megyeszékhely fiatalsága azt a megállapodást, amelyet az ifjúsági és úttörő-művelődési központ építésében érintett vállalatok, intézmények és szervezetek képviselői írtak alá a héten. Eszerint — a korábbi KISZ-védnökséghez való csatlakozással — a régóta hiányolt intézmény a tervben kitűzött 1978. szeptember 30-a előtt kitárja kapuit az érdeklődők elölt. A-z építkezésekkel kapcsolatos az SZMT csütörtöki felhívása is — a tervezett munkáslakások elkészítésére. Igaz, itt »csupán« a megfelelő határidő és a tervezett költségek betarátsa szerepel célként, <fle Jd ne tudná, hogy ennek teljesítése is milyen sokat segíthet a lakásgondok enyhítésében. A magasabb szintű szervezettségről, a gazdasági feladatok, a feszített tervek végre» hajtásáról, a fegyelemről sok szó esett a héten megtartott pártalapszervezeti beszámoló taggyűléseken is. A pártélet e fontos fórumain azokat a legfontosabb kérdéseket tűzték napirendre, amelyek a magasabb követelmények teljesítésével függnek össze. Mind a beszámolókban, mind a hozzászólásokban előtérbe került a kommunisták nagyobb fokú felelősségének és cselekvő egyetértésének igénye. Ha más keretekben is, de hasonló tennivalókat fogalmaztak meg a munkásőregy- ségek ünnepi gyűlésein, amelyek tegnap fejeződtek be. A sort a marcali Zs. Kovács József munkásőregység zárta. Itt is — mint a megalakulás 20. évfordulója tiszteletére tartott többi egységgyűlésen — feladatként határozták meg a testületekben, illetve a munkahelyeken folyó szocialista verseny fokozását, a példás helytállást a mozgalmakban és a csatlakozást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyhez. I A maguk módján a fiatalok is kiveszik a részüket a különböző versenymozgalmakból. A héten a kaposvári 503-as szakmunkásképzőben a forgácsolótanulók mérték ösz- sze gyakorlat? és elméleti készségeiket, tudásukat. Eddig különböző jellegű tanácskozásokról, összejövetelekről szóltunk a hét eseményei kapcsán. A termelőszövetkezetekben ugyan még sehol nem zajlott le az év legfontosabb eseménye, a beszámoló — és az idén először egyszersmind tervtárgyaló — közgyűlés, de minden előkészület megtörtént, hogy a következő napokban megkezdődjenek az összegező és feladat- meghatározó tanácskozások. Ezek az összevont témájú közgyűlések kemény próba elé állították a tsz-ek szakvezetőit, adminisztratív dolgo- •zóit. Igaz, nem maradtak magukra. A tsz-szövetség revíziós csoportja sokoldalú módszertani segítséget adott a tervek körültekintő, szakszerű összeállításához. Most - már tehát — nem formális! — jóváhagyására, no meg minél eredményesebb végrehajtására van szükség. László Milyen szakmát válasszak ? A Csepel Kaposváron A Kaposvári Mezőgép Vállalat Mező Imre utcai gyáregységében szerény tábla jelzi az egyik épületen a fcsepel Művek egyedi gyárának tanműhelyét. Az ajtón belépőt tisztaság fogadja. A zümmögő gépek fölé fiatalok hajolnak. Az esztergapadoknál azok tanulják a szakmát, akik a Kaposváron létesülő új gyár első esztergályosai lesznek. A megyeszékhely új üzeme 1979. január 1-től teljes kapacitással dolgozik majd. Az új gyárnak most még csak tanulói vannak. és a tanműhelye van Kaposváron. Itt a múlt év szeptemberében kezdték a munkát. — A hetvenkilenc első éves tanuló akkor kapja meg a bizonyítványt, amikor indul a gyár. A nagyvállalat a szakembereit saját képzéssel biztosítja — mondta Horváth János tanműhelyvezető. — Hogyan szervezik a képzést? — Az, hogy távol vagyunk az anyavállalattól, nem okoz nehézséget; tanulóink az iskolai tanterv szerint sajátítják el a szakma ismereteit. Az 503. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanműhelyében is vannak olyan tanulók, akikre számít az új gyár. Az egyik legfontosabb nevelési cél, hogy megértessük a tanulókkal : a csepeli gyárnak jó híre van. Azoknak a gépeknek az elkészítése, amelyekhez az alkatrészeket majd ők gyártják, nagy szakmai felkészültséget igényel, pontos munkát kíván. A tanműhelyt szoros kapcsolat fűzi a Mezőgép itteni üzeméhez. A munkát, a szerszámot, a mérőeszközöket és a szociális létesítményeket a Mezőgép biztosítja. Ez a »fizetség« azokért az alkatrészekért, amelyeket a tanműhelyben gyártanak: az első éves tanulók munkájára’ ritkán hangzik el kifogás. A csepeli gyárnak a jelenJ légi tanévben 135 tanulója van, 1980-ig minden évben ennyit kíván foglalkoztatni az első osztályban. A nagy létszám az utánpótlást is biztosítja. Ehhez pedig új tanműhelyre van szükség. A tervek már készek, és a megvalósítás sem marad el. — Lesz minden évben elég jelentkező? — Az idén az 503-as intézet teljesítette a tervezett létszámot. A fiatalok biztosan megkedvelik ezt a gyárat. A Csepel Művek kedvező feltételeket ajánl tanulóinknak: a társadalmi tanulmányi ösztön-’ díj-szerződést, ingyenes mérőeszköz-ellátást. Jelenleg az a gondunk, hogyan létesítünk villanyszerelő-tanműhelyt. Ha meglesz, oda is várjuk a nyolcadik osztályt végző fiatalokat Szabó László 0
