Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-26 / 21. szám
280 nap alatt a Fold körül A naptár parancsai Szegény, jó naptártudó■ok! Dehogy vélték volna, hogy egyszer az éjszakába nyúló vizsgálódásaik, a hosz- szú éveket igénylő számításaik eredményeként az emberiségnek ajándékozott naptár zsarnok lesz! Hogy ez a zseniális kollektív munka, mely az évezredeknek és -századoknak, a világmindenségnek, a Nap mozgásának, a Föld forgásának mérésére szolgál, a XX. század közepére memóriaegység lesz. Pedig mi minden szépet írnak az ezzel foglalkozók még napjainkban is: meséket, legendákat, buta tévedéseket és véres kötelezettségeket említenek — történeteket a naptárról. S most? A hivatalokban kiosztották már az 1977. évi naptárt. Mindjárt az első percekben belekerültek a friss följegyzések : január 3-a, hétfő, találkozó X. Y- nal, értekezlet, egyeztetés, születésnap, telefon. Nemcsak a legeHoglaltab- bak, hanem azok is a hétköznapok forgataga közlekedési rendőreinek használják a naptárt, akiknek az emlékezete kevésbé megbízható. Jó felírni, el ne felejtsem ... így sorjáznak a parancsok a napokat elválasztó vékony vonalak között: mit kell most tennem. Jó László, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság munkatársa, ellenőr. Kétszáznyolcvan nap alatt megkerülhette volna a Földet, ha mindig egy irányba haladtak volna a vonatok és a buszok. A múlt évben ugyanis 140 napot volt vidéken, a megye városaiban és községeiben, s ez idő alatt csaknem 20 ezer kilométert utazott. Az Egyenlítő hossza 40 ezer kilométer. — És ezen a héten? — Végig Kaposváron dolgozom, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál. A múlt héten »pendliztem-« : a Balatoni Halgazdaság siófoki,—ir■ mapusztai és nagyatádi tele- , pén ellenőriztem. Csaknem * 800 kilométert utaztam. Tele van a naptára Széles Péternek, a KPM Kaposvári Közúti Igazgatósága vezetőjének is. Sorolja: — Hétfőn vezetőségi ülés volt. Kedden egész nap Budapest, szardán és csütörtökön itthon vagyok, esetleg én tartok megbeszélést, eligazítást. Pénteken Szőlősgyörökre utazom, párttaggyűlésre. A szombat szabad. — Ha már felhívott, válaszolok a szombati lapban megjelent »Ötvenméteres szabadság-« című írására. A ae- gességkorlátozást elrendelő és az előzést tiltó táblát a DËL- VIÉP rakta ki Balatonboglá- ron. A két tábla közötti távolság valóban nem sok, ám az előzési tilalmat feloldó már hosszú idő óta — a benzinkút miatt — ott volt. Ha nem lenne, altkor egy lassú járművet nem lehetne megelőzni egészén a bogiári csomópontig. Egyébként ahogy a DÉLVIÉP előre halad a csatornázási munkákkal, úgy hozta mindig közelebb az előbb említett két táblát a feloldást engedélyező eredeti jelzéshez. Egész héten szervez Novak Ferenc, a HNF városi bizottságának titkára. Lapozgat a naptárban, hirtelen nem is tudja, hogy mit émlítsen meg. — Most vannak a vizsgák a pécsi jogtudományi egyetemen, ahol levelező hallgató vagyok. Ez sok mindent meghatároz, ha mást nem. hát az idegállapotomat. Bőven van mit csinálnom ezen a héten. Nézzük csak ... — Most folyik a népfrontaktívák részére szervezendő háromnapos tanfolyam előkészítése. Készül a HNF városi bizottságának és elnökségének éves munkaterve is. Szerdán főleg ezzel foglalkozom. El kell mennem a (körzeti és a községi népfrontbizottságok elnökeihez. Csütörtökön vagy pénteken a városi nőbizottság és egy várospolitikai munka- bizottság megalakításáról tárgyalunk az érintettekkel, a különböző szervekkel. Azután ... Látja, már ki is maradt valami: kedden a Deseda hasznosításáról volt szó egy délutáni megbeszélésen a városi tanácson. Ide is el kellett mennem. Szombaton szabad lennék, de tulajdonképpen ilyenkor tudok igazán dolgozni ... Hirtelenében megtudtam még: a megyei tanács művelődésügyi osztályáról Egerbe utaznak. Háromnapos tanácskozás lesz az észak- magyarországi Városban az új tantervek előkészítéséről. A városi tanácson lázasan dolgoznak a kaposvári farsangi napok rendezvényeinek végső formába öntésén. Ülést tart a HNF megyei elnöksége is, sokan följegyezbék maguknak ezt csütörtökre. Többek között a társközségi népfrontbizottságok munkájáról tárgyalnak, de szó lesz az ólvasómozga- lom megyei helyzetéről is. Sorolhatnám az én bejegyzéseimet is, ha ... Sajnos, elfelejtettem fölírni — hova tettem az asztali naptáramat... Mészáros Attila MAGYAR NAPOK AZ NSZK-BAN Hamburgi szereplések t Glinde mindössze tizennégy kilométerre van Hamburgtól. Együtteseinknek volt is alkalmuk utazgatni. Városnézésre — szakadó esőben — mindössze két és fél óra jutott, autóbusabóL Házigazdáink ugyanis. nem fukarkodtak a fellépési lehetőségekkel. Az előzetes programiban nem szerepelt, de a megtisztelő ajánlatnak nem lehetett ellentmondani: a hamburgi televízió hívta fölvételire a tánc- együttest. Az adásban mindössze két perc színes forgatagot láthatott a néző; az előkészítés és a felvétel azonban fél napot vett igénybe. így is nagy élmény volt fiataljaink számára; a helyszínen láthatták tüzes, temperamentumos önmagukat, s azután kétszer is közvetítette a tv szereplésüket egy kulturális magazin jellegű műsorban. Kár, hogy nem somogyi és nem magyar, hanem nemzetiségi tánccsokrot választottak, jóllehet a »Szlovén« valóban a leghangulato- sább és legsikeresebb műsor- száimuk volt. Aznap este azután még egyezer Hamburg. A Planten un Bloomen park kultúrterme, a FesfhaH, vagy »magyarul« Fesztivál Hall lovardaméretű terme várta a táncegyüttest és a zenekart. Erről az estéről még akkor is érdemes beszámolni, ha az adottságok és a programszervezés miatt ez a fellépés volt legkevésbé sikeres. Nem táncosainkon állt. A teremben — szombat este lévén — több mint ezer ember szórakozott. Asztaloknál ültek, ettek, ittak, táncoltak, s amikor a fülsiketítőén fölerősített zenekar tagjai szünetet tartották, akkor került sor — Iákapcsolódásként — néhány »pihentető« műsorszámma. Az osztrák Schwarzwald-trió és egy spanyol énekes-gitáros kettős mellett kapott »szót« a mi táncegyüttesünk. A nézők több okból sem élvezhették fellépésüket. Éppen ettek ak71.77 A bélyegkiállítás plakátja. lángolták a városban a mieinket. Bemutatták az egyetem Auditórium Maximumát, sok híres és nemzetközi kulturális esemény — s többek között az egyetemi tüntetések, sztrájkok — színhelyét, ahol este népes ifjú közönség fogadta elismeréssel együttesünk gazdag műsorát. »Öltözési« szünetben természetesen nem hiányzott a csárdás, a magyar népdal sem, s ezek zenekari sikere rendszerint fölért a táncokéval. A műsor első felében itt is a pedagóguskórus csillogtatta kiváló képességeit, s a zongorakísérő Kardos Kálmán még egy virtuóz zongoramű bemutatására is vállalkozott. A Somogy megyei kulturális küldöttség megbecsülését, a barátság gondolatát fejezte ki. hogy együtteseink vasárnap délelőtt hivatalosak voltak Glinde község hagyományos újévi fogadására. Mint mondták, ezt január második felében szokták megtartani, most azonban — a magyar vendégekre való tekintettel — előrehozták az eseményt. Táncosaink »beöltözve«, kórusunk egy népdalcsokor előadásával valóban a rendezvény kedves színfoltjai voltak. Megjelent a község valamennyi »előkelősége«. Dr. Bachofer polgármester köszöntötte az együttest, a helyi vendégeket; itt számolt be Kari Heinz Friederici elöljáró az előző év eredményeiről, és ismertette a község terveit. .Itt szólalt fel Hollóst József, a kulturális delegáció vezetője, megköszönve a szíves fogadtatást, és kölcsönösen itt’ adták át az ajándékot. A Bürgerhausban (Polgár- ház) bélyegbiállítás várta a nézőket magyar és német ritkaságok felsorakoztatásával. Alkalmi postahivatal működött a magyar napokon, s az első napi bélyegzőn »Ungarn« felirat is szerepelt. A Reinbe- ker Zeitung »Magyar ínyencfalatok« címmel számolt be az eseményekről, s azt írta: »Csütörtök este óta a tüzen Magyarország lehelete fúj át Glindén«. Mi is így éreztük. (folytatjuk.) kor, ittak, beszélgettek; az asztaloktól csak derékig láthatták táncosainkat. Az együttes »elveszett« az óriási tánc- parketten, a zenét felhangosí- tották ugyan, de lányaink éneke szinte nem is hallatszott. Sok volt a várakozási idő, s ha valami mégis élményt szerzett fiataljainknak, az a látvány volt, a helyszín, s a tömeges szórakozás e számunkra szokatlan formája» Hamburg azonban, még látni akarta együttesünket. Ez idő alatt természetesen a pedagóguskórus sem tétlenkedett. Baráti eszmecserén vettek részt a glindei Bürger- hausban a helyi dalegylet tagjaival. Erről a találkozóról a jófajta ital s a közös éneklés sem maradhatott el. Hogy a programzárás rendszerint jóval éjfél utánra húzódott? Az a szólás járta akkoriban, hogy »aludni otthon is lehet«. Egy másik alkalommal a hamburgi egyetem várta az együtteseket. Előtte finn-ugor szakos egyetemi hallgatók kaA magyar ajándékot Kari Heinz Friederici vette it. TÜSKÉS TIBOR H Balatontól a Dráváig Számos költő — József Attila, Szabó Lőrinc, Kassák Lajos, Jankovich Ferenc — emeli költeményeibe a somogyi Balaton-part látványát és hangulatait. Egy időben több festő is ól és dolgozik a megyében ... Ellentétek vonzásában alakul a táj. Somogy — ahogy Csokonai mondta — »Múzsáknak szentelt kies tartomány« de olyan hely is, ahol »számkivetve volt minden tudomány« Somogy útjait szemet pihentető, a tekintetet végtelenbe röptető nyárfasorok szegélyeik. Dombjai tetejére egyetlen iramodással iölérni legelőin terebélyes tölgyfák alatt nyájak delelnek. Somogy az ember kezéhez és méreteihez szelídített táj: »széptájú Somogy«. De Somogy súlyos gondoktól, keserves történelmi örökségtől terhes vidék is ... Mai költőink közül Takáts Gyulát szólította meg a legmélyebben. S a költő meghallotta és elfogadta ezt a szántást. Meleg szavakkal köszönti megyéjét. Széptájú Somogy! Szívemre nőttél! S ha lódulok, • lelked visszaránt! Tölgyeid lombja, mint méhes dong: sok emléked hívó kakukkmadár. A déli part A Balaton déli partja Siófoktól — pontosabban a tíz kilométerrel még északabbra fekvő Gamásza nevű helységtől — a Zala torkolatáig Somogy megyéhez tartozik. A táj azóta kapta meg jelentőséget. amióta a Balatont, mint fürdő- és nyaralóhelyet »fölfedezte« az ember. S ez az idő ah g több. mint száz esztendő. A tó déli partján, a kiemelkedő löszdombokon természetesen korábban, is voltak települések. A legrégebbi hazai térképekről leolvashatjuk már Szántód, Kőröshegy, Lelle. Fonyód, Szentgyörgy nevét. De ezzel körülbelül végére is értünk a déli parton a hajdani nagyobb lakott helyek fölsorolásának. A somogyi Balaton-part valójában a tó vizének szabályozása, a partvonal állandósulása, a vasútvonal megépítése után népesült be. Korábban a Balaton a somogyi dombok közé mélyen benyújtotta nyelvét, s a diéli partot kiterjedt mocsarak, nádasok, berkek kísérték. A Balaton közhasználatban forgó térképe az északi parton a víztől tizenöt kilométerre fekvő helységeket — Tapolcát, Veszprémet — is szerepelteti, de a déli partból csak egy keskeny szegélyt mutat. Holott a somogyi Balaton-part nemcsak a vasútvonalig és a műúti g ér. hanem sokkal beljebb is. A déli part nemcsak a keskeny partszegély, az idegenforgalmi reklámszövegekben ajánlott, »gyermeküdültetésre kiválóan alkalmas, sekély, lassan mélyülő, homokos part«, de a mögöttes táj, a beljebb fekvő falvak és a hajdani berkek mezőgazdasági művelésre fogott területe is. Nekem a déli Balaton-part bölcsőhelyem, a tó vize szülőföldem. Az első állomás Nemrég vonaton utaztam Kanizsáról Budapestre. Úti- társammal erre először. A földvári állomás után, ahol a vasútvonal eltávolodik a parttól, és átszeli a szántódi révhez igyekvő műutat, kimutattam az ablakon: — Abban a vasúti őrházban születtem... — Ü titársam elcsodálkozott : — Olyan, mint egy dobókocka... Az oldalára az van írva: 119/'a... (Folytatjuk) Dr. Bach of er beszél a táncos lányok gyűrűjében. A Pécsi Filharmonikusok vendégszereplése Kellemes szórakozás volt »Hadd tegyek bele még egy kis homályt!« — kérte vissza Stephan Mallarmé a kiadótól az Egy faun délutánja című versét, majdnem egy évszázaddal ezelőtt. Claude Debussy ugyan tömören, lényeglá- tóan öntötte zenei hangokba a haladó impresszionista költészetének ezt a remekét, fenségesen tiszta hangulattá ösz- szefoglalva, a sallangoktól megtisztítva a bonyolult szó- szerkezeteket, ám a hétfői esten vezénylő Hirsch Bence igen kevéssé érzékelte a formák leszűrtségét. Parttalanul romantikus érzelgősségbe tévedve a daraib lényege elsikkadt, s a Csajkovszki jra emlékeztető elomló szentimenta- 1 izmus látszatát a tisztán, stí- lushűen fuvolázó Szkladányi Péternek is csak kevéssé sikerült eloszlatnia, Sajnos, a gyenge kezdés a hangverseny egészére rányomta bélyegét. Hidas Frigyes bartókion egyszerű, szép és szellemes fuvolaversenyét, ezt a kedves, szórakoztató diver- timentót. Barth István Lisztdíjas művész technikailag tökéletesen játszotta, ráérezve a mű gyermekes könnyedségére, ám a tiszta hangzással adósunk maradt. Különös szerencse, hogy a zenekarnak, akár a barokk versenyműveklben, kizárólag a kíséretre kellett szorítkoznia. Gershwin F-dúr zongoraversenyének szólóját Fellegi Ádám játszotta. Ö nyújtotta az est egyetlen emlékezetes élményét. Muzsikálása épp olyan robusztus, szenvedélyes, lendületes, mint a versenymű alapjául szolgáló amerikai néger népzene. A lassú második tétel őt is klasszikus összhangra, lekerekítésre csábíthatta volna, akárcsak néhány más muzsikustársát, stílusérzéke és fölényes biztonsága révén azonban sikerült elkerülnie a »csapdát«. Magával ragadó könnyedséggel adta elő a hallatlanul nehéz rögtönzéssorozatot, s ebben még az első tétel után felhangzó taps sem zavarta meg... Kár, hogy a zenekar csupán hangerőből vizsgázott jelesre; a verseny szó sajátos értelmezéséből fakadóan többször is elnyomta a zongoraszólamot. A koncert befejezéseként Gershwin: Egy amerikai Párizsban című alkotásának lendületes, viszonylag pontos előadását hallgathattuk meg. A hangulatos képsor tolmácsolásakor lehetetlen volt nem észrevenni, mennyire lényeges az alkotás szellemének és a dirigens egyéniségének találkozása. Hirsch Bence, aki az előző darabokat inkább mutatósán, mintsem körülihatárolt kontúrokkal, inkább pazarló csapkodásai, mint célszerű ökonómiával vezényelte, a rövid Gershwin-mű különleges hangulatában magára talált. Tempói feszesebbé, mozdulatai egyszerűbbekké váltak, így a zenekari hangzás is jóval egységesebb, tömörebb lett. A pécsi zenekar vendégszereplése nem nyújtott maradandó élményt, csupán elfogadható szórakozást. Ennek egyik oka talán az, hogy a műsorban egyetlen igazán tartalmas, komoly odafigyelésre, töprengésre késztető alkotás sem szerepelt. Li. A. /
