Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-20 / 16. szám
„Nem tudnék jószág nélkül élni” 487 forint túlszámlázás Munkában a kereskedelmi felügyelők A háztáji és egyéb kisterme- lésbeD elért kiváló eredményekért a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 197« végén 11 kistermelőnek adományozta a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést. özvegy Koroncz M ihdlynê Balatonfanyvesen lakik. Fejés után értük. Egy kicsit ledőlt, hogy kipihenje a napot, de jöttünkre fölkelt, és kiballagott velünk az istállóba. A Kávé, a legnagyobb és legtöbb tejet adó szimentáli fajta jámboran kérődzőit. Tiszta az istálló, a sarokban a friss szalmán két kis- borjú ácsorog, bámul ránk nagy szemével. Ikrek, nemrég születtek. A békés Kávé az istálló rekordere, 1975-ben 8800 liter tejet adott. »Leánya-«, Gyöngyi még messze marad mögötte, »csak« 6300 literiig vitte eddig. — Édesapám erdész volt, kint laktunk az erdőben, a legközelebbi falutól is hat kilométerre. Sokan voltunk gyerekek. a fizetés meg kevés, hát állatokat tartottunk. Egyszer — tizenhárom éves koromban —. egyedül maradtunk otthon testvéreimmel, amikor az egyik tehén keservesen bőgni kezdett. Elleni készült. Kirohantam az útra, és segítségért kiabáltam, de nem járt arra egy lélek sem. Mit tehettünk, magunk segédkeztünk az ellesnél. A múlt év első felében 15 700 liter tejet értékesítettek a tejipari vállalaton keresztül. Ez egy tehénre számítva, évi átlagban 6280 litert jelent. Rendszeresen árulnak néhány környékbeli ismerősnek is, naponta átlag 7 litert. Ha vannak borjak (és mindig vannak — az ellési forgó egy éven belül van), altkor az még borianként napi 10 litert jelent. Ezeket összeadva körülbelül 1200 liter átlagot kellene a már kiszámítotthoz hozzáadni, az eredmény tehát 7400 liter körül van. — Voltak itt az este, megvennének egy tehenet. Huszonötezret ígértek érte, de nem adtam oda. Semmi pénzért. A legszívesebben megtartanám a borjakat is. Tudja, a fiam is szereti az állatokat. Ha az istálló a nagyárokig, az erdőig érne, akkor is tele lenne! Kézzel fej. így kezdte, így folytatja ma is, pedig áll ott egy ügyes szerkezet — a háztáji fejőgép. Most egy fiatal- asszony segít neki, de általában maga feji az állatokat, hajnalban, délben, meg este nyolc után. — Nem szeretek a fejőgéppel bánni. A menyem inkább használta. Én már maradok a két kezemnél. Pedig nézze, milyen hibás. Építkezés közben beszorult két gerenda közé, és eltörött. ' Csúnyán forrt össze. »Doktor úr, tudok vele dolgozni?« — kérdeztem. »Hát hiba nincs vele, csak szépséghiba«. »Na, akkor jól lesz így is!« És látja, most ez még erősebb, mint a másik. Százhat liter tej a mai eredmény, ennyit küldött a csarnokba. A két borjú meg 20 litert kapott. 4,1 zsírszázalékos a kifejt tejük, ezért a vállalattól hat forintot kapnak. Tíz litert fogyaszt el egy borjú naponta, ez hatvan forint. Tejporral jobb volna, mert az olcsóbb, csak azt a háztáji gazdaság nem kaphat. A konyhában fehér hűtőláda áll. A Keszthelyi Tejipari Vállalat adta nekik használatra. Elfér benne minden, kétszáz literes az űrtartalma. Nemcsak a tejipari vállalat segíti őket. A nyári aszályos időben a kéthelyi Aranykalász Tsz zöld takarmányt adott. Nagy szükségük volt rá, anélkül bajban lettek volna. Csak az úttal ne volna gond. I Koroncz Mihályné 71 éves, fia napközben dolgozni jár, így ha rossz az idő, a tejet maga hordja ki a tejeskocsihoz, az utca végébe, mintegy hatvan méterre. Mert hogy olyankor járhatatlan az út, nem tud az autó bejönni rajta. Nehéz egy idős asszonynak naponta több mint száz liter tejet cipelni. Több panaszt nem említ, inkább mesél az életéről, a fiáról, az állatairóL Gondolatai fürgék, egy cseppnyi fáradtság vagy szomorúság sem bujkál bennük. Még sokáig szeretne dolgozni; mesél a munkáról, az állattal való törődésről. Észre sem vesszük hogyan, egyszer csak ott térdepel a konyha kövén, úgy mutatja: ha tele van a Kávé tőgye, majd a földig ér, le kell térdelni mellé az istállóban, hogy ki lehessen fejni. Rencsik András Tavaly összesen 11 nagy, átfogó, úgynevezett témavizsgálatot tartottak a megyében a kereskedelmi felügyelőség munkatársai. Ebből kilenc országos vizsgálat volt, kettő pedig megyei. Több ízben is konkrét bejelentéseknek néztek utána, és más ellenőrzéseket is tartottak. Nagy és tanulságos anyag ez: pontos kép arról, hogy egy-egy árucikk forgalmazásának menynyiben szabályosak a körülményei, az árak megfelelnek-e a hatósági előírásoknak, ügyelnek-e a boltokban, a vendéglátó egységekben a minőségre. A kereskedelmi felügyelők munkája a fogyasztói érdek- védelmet szolgálja: egyfajta visszatartó erő egyes kereskedelmi dolgozók túlkapásaival és minőségrontásával szemben. — Milyen tapasztalatokat szereztek a rendszeres ellenőrzések során — kérdeztük Ádám Lászlótól, a felügyelőség vezetőjétől. — A megyében mintegy 2600—2700 kereskedelmi egység van. Mi egy évben 1000— 1200 helyre jutunk el, tehát az összesnek csak mintegy 35 —40 százalékába. így előfordulhat, hogy akad bolt, büfé, ahova két évig egyszer se megyünk. Ezért vizsgálatainknak olyan alaposaknak és tárgyilagosaknak kell lenniük, hogy megfelelő visszatartó erőt jelentsenek. Tavaly 1026 vizsgálatot tartottunk, legtöbbet, 387-et a vendéglátóiparban és 260-at az élelmiszer-kereskedelemben. 24 alkalommal megpróbáltuk áttekinteni egyes ipar- vállalatoknál a minőségvédelmet: hogyan készítik elő szállításra az egyes termékeket, és mennyire biztosították az árut sérülés ellen. Az adatok értékelésében azt veszik figyelembe a felügyelőségen, hogy nőtt-e vagy csökkent a feltárt hiányosságok száma. Ez a mutató azonban nem függ össze szorosan a kereskedelmi munka színvonalának javulásával, inkább a felügyelők munkájának alaposságát jellemzi. Ilyenkor azért sok általánosítható tapasztalatot is szereznek. Ezeket rendszerint átiratokban közük a vállalatokkal, szövetkezetekkel. A kereskedelmi munka szakszerűségét csorbító konkrét hibák szélesebb körű feltárása és megszüntetése a belső ellenőrzés és a gazdasági vezetés dolga. Van olyan helyzet is, amikor kötelező határozat írja elő a vállalatvezetőségnek, mit és hol javítson ki sürgősen. Tallózunk a számok között. A különböző vétségek miatt alkalmazott felelősségre vonások száma tavaly 1975-höz képest csökkent. Az ok — sajnos — a kevesebb vizsgálat. 1975-ben a 278 felelősségre vonás a vizsgált egységek 24,2 százalékát érintette, míg a tavalyi 265 büntetést a »meglátogatott« helyek 25,8 százalékának rótták ki. A legtöbb büntetést árdrágítás, hamis számolás és hamis mérés miatt adták ki. A különböző esetek közül kirívó Gács Lajos felszolgálóé. Ö a bala- tonboglári Hullám étteremben 1459 forintos számlánál 487 forint 90 fillért számolt föl jogtalanul. A kereskedelmi felügyelők tavaly 1698 étel, ital és élelmiszer minőségét vizsgálták meg, s 24 százalékát találták kifogásolhatónak. A több mint másfél ezer ellenőrzésből 556-ot különböző minőségvizsgáló intézetekkel (KÉRMI, MÉVI) együtt végeztek, s a több mint félezer minta 37 százalékát találták szabálytalannak, a szabványtól, előírástól eltérőnek. Különösen sok baj volt a fagylaltárusokkal. Tavaly nyáron — főként a Balatonnál — 58 mintát vettek, és ebből 45 mintánál vagy súlyhiányt, vagy kevesebb szárazanyag-tartalmat, illetve egyéb hibát állapítottak meg. A balatoni fagylaltárusok között sok a magán- kisiparos. A kirótt bírságok száma tavaly huszoneggyel kevesebb volt, mint 1975-ben. Nőtt viszont az egy főre kiszabott bírságok összege: 1394 forintról 1535 forintra. — Különösen sok helyen tapasztaltuk — mondja Ádám László —, hogy nincs tisztázva a szabad kasszás üzletek helyzete. Én itt a vállalati, szövetkezeti vezetők felelősségét hangsúlyoznám. Sokan úgy gondolják: ha kiadták az üzletet »gebinbe«, nincs vele több gond. Pedig nagyon is oda kellene figyelni. A 186 szabad kasszás egységben tartott vizsgálatból 128 helyen találtunk szabálytalanságokat. Sőt, az egy-egy bírság átlagos összege is itt a legmagasabb: 1588 forint. A szabad kasszás forma jó, a rugalmasabb kereskedelmet segíti, de a helyi vezetőknek többször az üzleteken kellene tartaniuk a szemüket. — Milyen segítséget kapnak munkájukhoz? < — A minőségvizsgáló intézetek szakmai közreműködésén kívül sokat köszönhetünk az SZMT társadalmi ellenőreinek. Tavaly 71-en vettek részt a munkánkban. Cs. T. Less-e vásártér? Változó szemlélet, változatiau gondok Növényvédelmi tájékoztató A palántaágyak talajfertőtlenítéséről Csávázott vetőmagot csak fertőtlenített földbe célszerű elvetni. A zöldségfélék palántanevelése során elsősorban a palántadőlést okozó gombák ellen szükséges az alapos és gondos megelőző védekezés. Ezek a gombák a talajban élnek, s a növények szik alatti szárrészét veszélyeztetik. Házikerti termesztésiben is megoldható a megelőző védekezés, a melegágyak magtakaró földjének fertőtlenítésével. A zöldségmagvakat, nagyságtól függően 0,5—1,5 cm Ipari vállalat gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót keres Ajánlatokat: »Ipari vállalat- jeligére, 117571 számra a hirdetőbe. (117571) vastag, fertőtlenített talajjal kell takarni. (A takaró föld fertőtlenítésére a TMTD 85 használható, 4—6 dkg/négy- zetméteres adagolásban.) A szükséges anyagot kb. tízszeres mennyiségű száraz homokkal, majd a magtakaró földdel elkeverjük, s ezt a keveréket kell a vetőmagra szórni (a szer. ha közvetlenül a magra szórjuk, csírázásgátló hatású lehet!). Beöntözéssel akkor végezzünk talajfertőtlenítést, ha' a magtakaró föld fertőtlenítése valamilyen ok miatt elmaradt. Az öntözéses talajfertőtlenítésre is a TMTD 35-ös készítményt használjuk, 20—30 g szert 5 liter vízben feloldva, s ezt a mennyiséget 1 négyzetméter felületre locsolókannával adjuk. A palántanevelés során alapvető követelmény a következetesség! Csávázott mag- hcxz, fertőtlenített talajhoz fertőtlenített eszközöket kell használni ! A palántanevelés megkezdése előtt ezért javasolt a palántaágy kereteit, ablakait és a palántanevelés során használt különböző eszközöket (ládát, cserepet, művelő szerszámokat stb.) 2,5 százalékos formalin-, vagy 1,5 százalékos rézgáücoldattal lemosni. A korai káposztafélék már kelnek, illetve néhol elérték a lombleveles fejlettséget. Ilyenkor a peronoszpóra a legveszedelmesebb betegség, melytől a fiatal növényeket védeni kell. A fiatal káposztát, karalábét, karfiolt Ditha- ne M—45 0,2 százalékos oldatával (0,05 százalékos Nonit nedvesítőszer hozzáadásával) permetezzük. A permetezést a í tápkockába ültetfe és az ere- dés után meg kell ismételni. A korai salátánál, kelés után — egy lombleveles korban — javasolt a botritisz és a peronoszpóra ellen a 0,2 százalékos TMTD 85-ös készítménynyel való permetezés. 1976-BAN 800 ellenőrzés során mindössze hét szabálysértési eljárást kezdeményeztek a kaposvári állategészségügyi szakemberek. Tizenkét hónap alatt egyetlen ételmérgezés vagy járványos állat- megbetegedés sem volt. Két évvel ezelőtt dr. Göcző Sándor még felháborító esetekről számolt be. Szennylé csöpögött az egyik étterem húsvágó asztalára, több üzletben még kézmosási lehetőség sem volt, jó néhány mázsa fogyasztásra alkalmatlan húst kellett elkobozniuk...) Most örömmel újságolta a helyzet alapos megváltozását. — Akkoriban a legtöbb fejfájást a MÉK vágóhídja, illetve »húsüzeme« okozta. Azóta a vállalat vezetői megértették, hogy ez az üzem nemcsak az élelmiszer-higiénia, hanem a gazdaságosság követelményeinek sem felelt meg. A vágóhidat tavaly átvette a főiskolai tangazdaság. Évente 8000 sertést vágnak le. A megyei vendéglátóipari vállalat »Kapos« húselosztójára sem lehet ráismerni. Két hónapja új csempefal ragyog, a helyiségen átvezető szenny- vízcsöveket befalazták, illetve kívülre vezették. Másfél éve í még »középkori viszonyok« A DÉLVIÊP vertikális építésvezetősége fölvesz — anyagügyintézői munkakörbe - érettségizett munkaerőt Jelentkezés: DÊLVIÉP vertikális építésvezetősége, Kaposvár, Szokola-telep, Zeller István építésvezetőnél. 1117622) Szakmai előadások kistermelőknek (Tudósítónktól.) A marcali áfész körzetében kialakítják, szakosítják a kisgazdaságok termelését. A mesztegnyői körzetben például főleg a zöldségféléket, Ni'klán, Hódosháton és So- mogyfajszon a szamócát akarják elterjeszteni. Azt szeretnék, ha Marcaliban zöldséget és gyümölcsöt egyaránt termelnének. Körzetük minden községében tenyésztik a házinyulat, és ennél a szövetkezetnél alakult meg a megyében elsőként a sertéstenyésztő szakcsoport. Januárban és februárban rendszeresen előadásokat tartanak a kistermelők, az állat- tenyésztők részére. A szövetkezet szakemberei neves egyetemi tanárokat hívtak meg előadóknak a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemről, a nyúltenyésztéssel kapcsolatos tájékoztatásokat pedig a Bikali Állami Gazdaság szak- tanácsadói tartják. Ebben a két hónapban az áfész működési területén összesen tíz előadást szerveznek a kertészkedő, állattenyésztéssel foglalkozó kistermelőknek. uralkodtak az építők Május 1. utcai üzemi konyháján is. Most dicséretet kaptak a mintaszerű tisztaságért. A tavalyi hét szabálysértési eljárás egyikét a Rákóczi téri bisztró vezetői ellen kezdeményezték. Azóta ott is új hűtőket állítottak be, kimeszeltek és csempéztek. A Cser vendéglőben az ellenőrzés során 30 kiló romlott húst találtak. Többet rendeltek ugyanis, mint amennyi a hűtőterükben elfér. A felelősségre vonás óta itt is pontosan számítják ki a megrendeléseket ... Hiányosság és mulasztás most is előfordul. A húskombinát például termékeinek egy részénél nem tünteti föl a szavatossági időt. Márpedig a főtt húskészítmények szavatossági ideje hűtőszekrényben is csak néhány nap. A tejtermékek szavatossági ideje rendszerint leolvasható, csakhogy az áru gyakran az utolsó vagy utolsó előtti napon kerül az üzletbe. Az üzletvezetők persze az egy hétig eltartható árufélékből legalább öt napra valót rendelnek. így fordul elő, hogy a második napon érkező vevő lejárt szavatosságú árut talál. Ugyancsak a tejtermékekkel kapcsolatos kifogás a szállítás 'közben kirepedt zacskók tartalmának ismételt felhasználása. Hajnalban a boltok előtt lerakják a tejesládákat, amelyek portól és más módon is szenyeződhetnek. Este vagy másnap pedig ugyanezekben a műanyag ládákban visszaszállítják az üzembe a maradékot, ott újra vizsgálják az így begyűlt »elegytejet«, szűrik, forralják, majd újra zacskóba töltik és kiszállítják. Mindebben nincs semmi szabálytalan, a városi főállatorvos szerint higiéniai szempontból mégis elfogadhatatlan. A napokban jelent meg a tavaly hozott élelmiszertörvény végrehajtási utasítása. Ez a jogszabály teszi az idén még megalapozottabbá és hatékonyabbá az élelmiszer-hi- giénikusok munkáját. Eddig csupán az állategészségügynek az emberek egészségét védő területéről volt szó. Talán ennél is nagyobbak a városnak az állatok egészségével összefüggő gondjai. A nem létező állatvásártér- rőlvanszó, azaz arról a területről, ahol egyelőre csak a nelypénzszedő található meg az állatvásártár tartozékai közül. Az ironikus hangot az indokolja, hogy több mint egy évtizede semmit sem változott a helyzet. Elképzelések és tervek voltak, csak az építés nem kezdődött meg. Az állatok porban és sárban topognak ma is, kitéve sokféle fertőzésnek. Dr. Göcző Sándor szerint 1977 végre a megoldás éve! Készen vannak a tervek, és a napokban befejeződik a toponári városrész peremén húzódó terület kisajátítása is. Az új létesítmény bekerített területén mázsáház, állatvizsgáló, mosdók, irodák, itatóhelyek, rakodóállomások . épülnek. Az egyetlen ok, amiért most is túl optimistának látszik az őszi átadás terve, hogy az egész beruházásra mindössze 3 millió forint áll rendelkezésre. A KÉNYSZERVÁGÁSOKAT a húskombinát vágóhídján végzik. 1979-ig ezt meg is tehetik, azután azonban már semmiképpen sem. A gyár rekonstrukciója során létrejövő dobozoltsonka-üzemnek a legszigorúbb exportelőírásoknak is meg kell felelnie, így tilos lesz a kényszervágás a gyár területén. A városi tanácsnak ezért külön kényszer- vágóhíd megépítéséről kell gondoskodnia. Dr. Göcző Sándor: — Az elmúlt két évben az állategészségügyi és a közegészségügyi helyzet javulása Kaposváron elsősorban a szemléletváltozásnak köszönhető. b. r.
