Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-16 / 13. szám

Műszerek — olajvezetékhez Olaj- és gázvezetékhez gyártottak műszereket az MMG Auto­matika Művekben, szovjet megrendelésre. Most készült el a moszkvai távvezeték Urgencs és Szaratov közötti szakaszá­nak irányitóközpontja. A telemechanikai alállomások és a központi műszerek a távvezeték ponte» működését biztosít­ják, Elbeszélés, regényrészlet a második világháború időszakáról Kolozsvári Grandpierre Emil és Cseres Tibor írása a Jelenkorban A Pécsen szerkesztett iro­dalmi és művészeti folyóirat új számának élén Győré Imre versét és Bertha Bulcsúnak a költővel készített interjúját olvashatjuk. A második vi­lágháború időszakához kap­csolódik Kolozsvári Grand- pierre Emil Magyar Rubicon című elbeszélése. A 70 éves író pécsi éveit idézi Talpasai Tibor esszéje, Weöres Sándor pedig tréfás születésnapi kö­szöntő verset írt »Grunclpeare« Emilhez. A lírai rovatban többek kö­zött Békési Gyula, Eörsi Ist­ván, Mátyás Ferenc és Rába György költeményei, a szép­prózai írások sorában Cseres Tibornak a II. világháborút idéző regényrészlete és Somlyó György Egy nap Velencében című írása kaptak helyet. A művészeti rovatban fi­gyelmet érdemel Németh La­jos és Miklós Pál elméleti írá­sa a népművészeti alkotások esztétikumáról, valamint Láncz Sándor Képzőművészeti krónikája. Futaky Hajna a Pécsi Nemzeti Színház három prózai előadásáról — Sárospa- taky István: Táncpestis. Illyés Gyula : Dániel az övéi közt.. Molière: Scapin furfangjai — számol be. Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából közli a folyóirat Martyn Ferenc Ady- rajzát, egy egész évre terve­zett sorozat bevezetéseképpen. Két szippantás között...; »a közeli jövőben nincs re­mény.« S ezzel a kör bezárult. A derítőt lehetne ugyan bővíte­ni. de ez már nem tartozik a tanács hatáskörébe; a lakók­nak kellene vállalniuk a költ­ségeket. Erre viszont senki nem kötelezhető. Marad tehát a szippantás. És ha az késik, akkor két szippantás között ismét megered az »illatos« pa­tak. B. A. Kaposváron a Bartók Béla utca felső végén álló társas- házak egyik emésztőgödréből bő vizű csermelyként szenny­víz bugyog elő s rácsorog a kocsiútra. Autók hordják- fröcskölik szerteszét, felnőt­tek kerülgetik, gyermekek ta­posnak bele elővigyázatlanul. Nagy ritkán jön a szippantó­kocsi, kiüríti a derítőt reggel, hogy estére újra zavartalanul feltörjön. A derítő térfogata ugyanis egy családnak is ke­vés volna, nem pedig egy tár­sasház 30—40 lakójának. — Ideiglenesen készült az a derítő — tájékoztatott dr. Miklósi Gizella a városi köz­egészségügyi és járványügyi felügyelőségen. — 1976-ra a tanács szenny­vízelvezető csatornát tervezett az említett környékre ezért a szennyvízderítőt úgy készítet­ték, hogy a várhatóan rövid időtartamra éppen megfelelő legyen. A csatorna azonban nem épült meg. A lakók szer­ződést kötöttek, a tőzegkiter­melő vállalattal, ám a szip­pantókocsik nem mentek ki idejében — a trágyalé meg az utcára csörgött. Pedig a »mun­káért havi 200 forintot fizet­tek. A városi tanács tervosztá­lyán rossz hírrel fogadtak: — Nincs rá anyagi fedezet! — mondta Szekér László. — Va­lóban terveztük a környék csatornázását, a múlt évre, de közben anyagi okokból le kel­lett mondanunk az építésről További érdeklődésre azt is megtudtuk, hogy az építésre AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI DI Z O TTS A G A M A K LAPJA XXXIII. évfolyam 13. szám. Vasárnap, 1977. január 16. Új Ludas Matyi Ötvenezernél több rajzzal, 103 680 J ïlm kockán .»Aztán látták,-e kendtek ami. én láttam?«»— kérdezi Lúdas Matyi rajzfilmre vitt történetében az ispán. Termé­szetesen a kérdésre egyelőre Fazekas Mihály közkedvelt hősének barátai »nem«-mel fe­lelhetnek, hiszen az új, a ma­gyar rajzi'ilmgyártás történe­tében immár második rajz­játékfilm bemutatója még hátravan. Dargay Attila leg­újabb produkciója 1993 méter hosszú és több mint 50 ezer rajzzal, 103 680 kockán eleve­níti föl Lúdas Matyi és Döb- rögi összecsapásának szóra­koztató, fordulatos históriáját. A 72 perces filmen nyolc stáb munkálkodott az 1975. április 1-én jóváhagyott forgatókönyv elfogadása óta. A forgató- könyvet Dargay Attila, Nepp József és Komhányi József közösen írta. Újdonság a történetben Biri néni, a vajákos asszony és a gyógykovács alakja. A pro­dukció érdekessége, hogy a rendező mellé segítőül társult hazai rajzfilmművészetünk két olyan ismert kiválósága, mint Jankovics Marcell és Nepp József. Jankovics a szereplők tervezésében vett részt, Nepp József a háttereket készítette. A Döbrögin aratott diadalt Liszt Ferenc magyar rapszó­diáinak és más műveinek Da- róczi—Bárdos Tamás által adaptált akkordjait kísérik, a Magyar Állami Népi Együttes muzsikusainak tolmácsolásá­ban. A rajzfilm fiatal főhősét Geszty Péter, az ifjúvá ser­dült Lúdas Matyit Kern And­rás szólaltatja meg. Döbrögi- nek Csákányi László, az is­pánnak Agárdi Gábor, Biri néninek pedig Gobbi Hilda kölcsönözte a hangját. A film operaőtre: Henrik Irén. A Lúdas Matyit széles körű bemutatása előtt, február 19- én a magyar filmek seregszem­léjének ünnepi gálaestjén. Bu­dapesten vetítik le a közön­ségnek. liöhönyei ssőlővessső — as Alföldre A böhönyei Szabadság Ter­melőszövetkezetben a héten kezdték volna a helikopteres műtrágyázást az őszi gabona­vetéseken, ha nem szól közbe az időjárás. A kombinált mű­trágyát időben szállította a Somogy megyei Mezőgazdasá­gi Ellátó Vállalat — közvetle­nül a gyártól juttatta a kért mennyiséget a gazdaságba —, csakhogy a havas esőben, hó­viharban el kellett tekinteni­ük a tervezett munkától, A közös gazdaság szőlejében vi­szont szerdán hozzáfoghattak a metszéshez. A tizenhárom hektáron opor- tót. burgundit rizlinget, hárs­levelűt és museát ottonelt ter­melnek. Tavaly a szőlőtermés meghaladta hektáronként a 140 mázsás átlagot, s a-gazdák joggal elégedettek. Ezer má­zsa oportót a Balatonboglári Állami Gazdaságnak értékesí­tettek. A tsz pincéjében most végzik a borok fejtését. A szerdán kezdett metszést nyomban folytatják, mihelyt az időjárás engedi. A vessző­re nagy szükség van, ugyanis dugványvesszőt nagy mennyi­ségben adnak a homoki telepí­tésekhez. Tavaly is több tíz­ezer szál simavesszőt adtak el, s az idén is nagy a kereslet. Tv-jegyzet Életút, félidőben Egy dokumentum-riportot mutatott be pénteken este a televízió. Megismerhettünk belőle egy valamikori somogyi parasztfiút, Németh István ha­tárőr alezredest, s láthattuk életútjának legfontosabb állo­másait. A film arra adott vá­laszt, hogyan jutott el a nagy­bajomi a múltban részesdiöld- művelésből tengődő ' szülők gyermeke magas vezetői be­osztásba. — Tizenöt évesen ért a fel- szabaduláshoz — mondotta Né­meth István. — Bekapcsolód­tam az ifjúsági mozgalomba, megismertem azokat a célo­kat, amelyekért a kommunis­ták. küzdöttek... Szülei azt akarták, hogy gazdász legyen; maradjon ott­hon, a földet művelni. Az­után 1950-ben bevonult kato­nának, s ez fordulópont lett az életében. A másik jelentős esemény, ami egész életére, szemléletére kihatott: 1951- ben a nyírbátori határőrlak­tanyában a kommunisták so­raiba fogadták. S ez adta számára a végleges elhatáro­zást: nem szabad visszatérnie a régihez, többet kell vállal­nia az országépítő feladatok­ból. Ezért lett tiszt, ezért kö­telezte el magát államhatára­ink védelmére. — Hány órát dolgoznak na­ponta? — kérdezte tőle a ri­porter. A válaszból kiderült: gyakran bizony nem nyolc óra a munkaidő. S Németh István mégis végtelen szere­tettel, elkötelezettséggel szólt hivatásáról, Csorna, Sopron, majd Nyírbátor, Záhony, Szombathely volt életútjának egy-egy olyan állomása, amely­ről csak szeretettel tud "be­szélni. Csakúgy, mint társai­ról, meg a szovjet határőrök­ről. Választ kaptunk arra is, hogy hivatásának teljesítése milyen áldozatvállalással jár a család szempontjából. A költözködés, az elszakadás rokonoktól, a barátoktól, megszokott környezettől; mégis példásan él pedagógus feleségével, mert megértik és segítik egymást. Száz- és százezreknek az életútja hasonló volt — a fel- szabadulás után — a somogyi parasztfiataléhoz. S ezt a film jól érzékeltette. így nemcsak a hasonló korúaknak adott na­gyon sokat. ez a visszatekin­tés, amely bemutatta egy em­bernek a felszabadulás óta megtett életútját, hanem a pá­lyaválasztás előtt álló fiata­loknak is. Bebizonyította: szorgalommal, elkötelezettség­gel a legnehezebb életpályán is megtalálható az alkotás, a munka öröme. Sx. L, Rádiótorna az iskolában 9M» ÁLMODUNK Országszerte népszerű a Magyar Rádió Délelőtti torna című műsora. Otthon, munkahelyen, iskolákban — a rádió vezény­szavára — frissítő gyakorlatokat végeznek tíz- és százezrek. Esténként így búcsúzunk: — Szép álmokat! — Aztán ki-ki elin­dul az álom útja­in. Álmodunk. Szépeket, csúnyá­kat, rosszakat, sőt lidérceseket is. Ezt még valahogy ki­bírnám. De hogy reggelente öt perc alatt — hat órától hat óra öt percig — mi mindent összeálmodok, az már észbontó. Hat. órakor ugyanis csörög a vekker, de én el­néző ember va­gyok (magammal szemben), és még engedélyezek ma­gamnak öt percet. Hat óra ötkor aztán nagy nehe­zen fölkelek. Bor­zasztóan nehezem­re esnek a szoká­sos reggeli tenni­valók. Megmosak­szom, felöltözöm, lemegyek a bolt­ba; visszajövök, megreggelizem, s elindulok a mun­kahelyemre. Ilyenkor mindig fiityörészek, hogy elhitessem ma­gammal: hű, de jó kedvem van! Már éppen elkezde-nék fütyülni, mikor hopp... Fölébredtem. Ránézek az órára: hat óra öt. Hu, de kellemetlen! Hul­lafáradt vagyok, és most kezdhetem elölről az egész reggeli ceremóni­át. Ez azonban még csak szerény kez­dete volt kínos álomsorozatom­nak. A következő héten még kelle­metlenebb dolgok történtek. Azt ál­modtam ugyanis, hogy néztem a vekkert: hat óra egy. Alszo.m egy- fél órát, megné­zem a vekkert: hat óra kettő. Semmi baj. Van még idő bőven ... Persze mindezt álmod­tam, és hagytam magamat nyugod­tan aludni. Egé­szen fél kilencig! A kutyafáját! Fél kilenc! Kapkodás, roha­nás; elkéstem, ki­rúgtak ... Hopp! Ekkor fölébredtem. Csak­ugyan fél kilenc volt. Most aztán a valóságban is !<ap- lcodás, rohanás, el- késés... Ez a hét bor­zasztó volt. Elha­tároztam, hogy el­megyek orvoshoz, de végül úgy dön­töttem, hogy in­kább kiírom ma­gamból. Írok belő­le egy krokit, és el fog múlni. Tollat ragad­tam, leültem az asztalhoz, és ír­tam. Már majd­nem befejeztem, mikor hoppá .,. fölébredtem. — Hü a betyár­ját! Csak álmod­tam? Még nincs kész a cikk? Tyű, de kellemetlen! Most kezdhetem elölről... R. Z. (OKOK Elhárítás — Fiacskám, ma lettél 22 esztendős. Ideje lenne beevezni a házasság révé­be. — Tudod papa, egyelőre jobban élevezem a cirká- lást! Félelem — Az asszony megláto­gatta szüleit, majd haza­térve megkérdezi férjét: — Nem féltél, drágám, míg nem voltam idehaza? — Dehogynem! Attól, hogy hamarabb hazajössz! A legfontosabb — Csodálom, fiatalem­ber, alig ismer, s máris megkéri a kezem. — Téved kisasszony, a legfontosabbat tudom Ön­ről. Én vezetem a számlá­ját a bankban! Családi perpatvar — A szekrény tele van a ruháiddal, és mégis foly­ton újat veszel magadnak — rója meg feleségét a férj. — De drágám, értsd meg, a barátnőim már minden ruháimat ismerik. — Akkor a barátnőidet cseréld ki, ne a ruháidat! Meglehet Rudi barátságosan rákö­szön egy férfira, aki ép­pen előtte megy keresztül az úton: — Uram, az arca ojyan ismerős. Nem láttam már valahol? — Meglehet — mordul rá a férfi barátságtalanul —, mindig ugyanott vise­lem! Anyakönyvvezetőnél — Nőül veszi az itt je­lenlevő Zsuzsannát? — Veszem, de csak ti­zenkét havi jótállással! Változás — Hej, szomszéd. Minek kellett megnősülnöd, ha most is magad pucolod a cipőd? — Ez nem az én cipőm. A feleségemé. Szerencse — Micsoda szerencse, hogy Karlo és Neda össze­házasodtak ! — Ugyan miért? Hiszen mindkettőnek kibírhatat­lan a természete. — Mert így csak egy házasságot tesznek tönkre kettő helyett. Somom Képlap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JAVOBI BELA Szerkesztőség : Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510. 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadd Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím ; 7401 Kaposvár, postafiők 311 Telefon: 11-516. Felelős kiadó Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem örziink meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyt postahiva­taloknál és postáskézbesítóknél. Előfizetési díj egv hónapra 20 Ft. Index: 25 967. ISSN 0133—0608. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari vállalat kaposvári üzemeben Kaposvár. Május 1. u. Í0L Felejós vezető: Farkai Béla igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents