Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-14 / 295. szám

Hőmérő fokok nélkül • • 0 pártpolitikai munka akkor lehet eredmé­nyes, ha a pártszerve­zetek számításba veszik a t irsadalom különböző cso­portjainak, rétegeinek sajá­tosságait, s ezekhez igazodva szabják meg e munka tartal­mát és módszereit. E rétegek szerint differenciált tevé­kenység egyik legfontosabbja az értelmiségiek körében vég­zett politikai munka. Vannak szellemi munkára specializált munkahelyek, is­kolák, kutatóintézetek, művé­szeti intézmények, ahol a párttagság és a párton kívüli dolgozók túlnyomó többsége értelmiségi. Másutt számsze­rűen kisebbségben vannak ugyan, de a tevékenységének ők a »-főszereplői-« (például az egészségügyi intézmények­ben). S vannak nagy számban olyan munkahelyek — a ter­melőmunka területei —, ahol * párttagságnak és általában a dolgozó kollektívának csu­pán viszonylag kis részét al­kotják, s mindennapi munká­juk is beleolvad a közös te­vékenység egészébe. A helyzet különbözőségétől függően a pártszervezet jellege, összeté­tele is más és más, s kőnk Vét feladatai (például a tagfelvé­tel kívánatos arányai vagy a politikai oktatás formái) is részben eltérőek. Ám mind­ezek melett is vannak az ér­telmiséggel kapcsolatos párt­munkának bizonyos közös sa­játosságai, mindenütt figyel­met érdemlő vonásai. Mindennapi tapasztalataink és szociológiai vizsgálatok egyaránt tanúsítják, hogy az értelmiség viszonylag jelenté­keny része tekinti magát tu­datosan elkötelezettnek a mumkáshatalom, a párt poli­tikája mellett. A Társadalom- tudományi Intézetnek a vi­déki értelmiség körében foly­tatott vizsgálata során meg­kérdezettek többsége részt vett valamilyen formában a közéletben mint a párt tagja vagy valamely társadalmi szervezet, mozgalom tisztség- viselője, aktivistája. Ma ha­zánkban valamennyi társa­dalmi csoport közül az értel­miség sorain ebeiül a legma­Diákzsivaj helyett a hegesz­tőpisztolyok pattogása hallat­szik Marcaliban, a Lady Já­nos Gimnázium és Szakközép­iskola új kollégiumában. A fűtésszerelők most próbálják helyrehozni azt, amit el sem rontottak volna, ha odafi­gyelnek a munkára. A kollégium szobáiban hat­van diák számára készült hely: jobb körülményeket azonban nemcsak azoknak je­lentett volna, akik ide költöz­nek, hanem azoknak is, akik a régi kollégiumban marad­nák. A kivitelező, a Somogy negyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat augusztus '0-rá tűzte ki az első átadási határidőt. Akik meghívót kap­jak erre, naffvon meglepőd­tek, hiszen például pvc-padló csak a legfelső szinten vodt. Másutt még nem ragasztották fel. A műszaki ellenőr akkor azt kérdezte: tulajdonképpen mit akarnak átadni? A vá­lasz helyett újabb határidő született az átadásra. Az is­kolának szeptember 14-e — ha nem is volt korai — még mindig megfelelt. »A diákok mezőgazdasági munkával kezdték az évet. A tanítás szeptember 20-án kezdődött. Ha addig elkészül a kollégi­um, megoldódik a gondunk.« A szeptember 14-i átadás al­kalmával készült hiánypótlási Jegyzőkönyv 40 tételt tartal­mazott. Az elvégzendő mun­kák értékét 216 ezer forintban '■elölték meg. Fűtés azonban nem volt, mert a kazánház ■am készült el. Az iskola ve- etői arra gondoltak, hogy níg a kazánház elkészül, a ■ rtvan diák a régi kollégium- a jár fürdeni. Az SZMT 'unka védelmi felügyelőjének e-eptember 27-i szemléje után ’■'szült jegyzőkönyve azonban kimondta: a kőUégíum üzem­be helyezésének feltétele »a kazánház átadása, fűtés, nie­gasabb a párttagok, illetve a közéletben aktív szerepet ját­szók aránya. Ez egyébként természetszerűen adódik az értelmiség társadalmi hivatá­sából, feladatköréből, tevé­kenységének jellegéből. Á politikai aktivitás e vi­szonylag magus szintjének fenntartása és további növe­lése a pártmunkának egyik alapvetően fontos feladata. Igen lényeges, hogy a párt- szervezetek »testhez álló« mozgalmi feladatokat találja­nak számukra, amelyek meg­oldásában érdemben tudják hasznosítani hozzáértésüket és képességeiket. A mozgalmi­közéleti feladatoknak termé­szetesen mindegyike tisztelet­reméltó és megbecsülendő. Nem is rangsorolásukról van tehát szó — nem arról, hogy mi »méltó« egy értelmiségi­hez és mi nem —, hanem ar­ról, hogy mely területeken, milyen megbízatások teljesí­tésével adhatják a legtöbb értéket a közösségnek, tehet­nek a legtöbbet fejlődésünk meggyorsításáért. K özismert, hogy az értel­miség — munkájának jellegénél fogva — nemcsak erőteljesen érdeklő­dik a társadalmi-Dolitikai kérdések iránt, de olykor erő­teljesebben befolyásolják bi­zonyos tapasztalatok vagy más irányú hatások, érzéke­nyebben reagál egyes jelensé­gekre. Az a műszaki vagy közgazdász, aki nap mint nap szembekerül gazdálkodásunk különböző gondjaival, némely­kor hajlamosabb a helyzet borúlátó megítélésére. A hu­mán értelmiségieknél az ér­zékeny felelősségérzet olykor elvont moralizálásba csaphat át. Az ilyen hangulatok és nézetek eloszlatásában, a he­lyes álláspont kialakításában nagv szerepet játszhatnak a szilárdan a marxista eszmei­ség talaján álló kommunista és párton kívüli értelmisé­giek. Különösen fontos a mun­kásosztály vezető szerepével kapcsolatos kérdések világos tisztázása, mivel a tapasztala­tok szerint itt újból s újból leg víz biztosítása, az előírt villamos mérési jegyzőköny­vek bemutatása«. A kazánház átadását szep­tember 29-re tűzték ki. Addig próbaüzem volt, s ezalatt fű­töttek a kollégiumban. Igaz, közben dolgoztak a festők is, a szigetelők is. A próbaüzem alatt az építők kezelték a ka­zánt November 10-én az is­kola átvette és fűteni kezdett. Akikor kiderült, hogy egy »■ strangon« — egymás fölötti helyiségekben — jéghideg ma­rad a fűtőtest, dideregni lehet csak a szobákban. Mielőtt azonban ez kiderült, a diákok szépen kitakarították az épü­letet, ’ behordták a berendezé­seket. Ezután ismét jöttek a szerelők. Az iskolában azon háborodtak fel leginkább, hogy — amíg a diákok szá­molták a napokat, hogy mikor költözhetnek be — a szakem­berek a kazánházban kár­tyáztak, mert nem volt utasí­tásuk arra: mit kell csinálni­uk. A múlt héten azután hoz­záláttak a munkához. Ez ab­ból állt, hogy felbontották a szépen lemosott pvc-padlót, autogénhegesztőt vittek az épületbe, bontották a betont, vágták a fűtés vezetékét. Miért nem volt fűtés? A hiba oka gyorsan kide­rült: a beépített és szépen le­festett fűtővezetékekből elő­került az építkezés minden hulladéka: cementzsákot ép­pen úgy »elrejtettek« benne., mint kátránypapírt, kavicsot és téglatörmeláket. A hiba oka tehát megvan, A felelős? Egyelőre névtelen. Nincs, áld ma meg tudná mondani, hogy éppen ezeket a csöveket ki vitte oda és ki hegesztette a helyére anélkül, hogy meggyő­ződött volna arról: nincse­nek-e eldugulva? Azt sem le­het megállapítani, ki tömköd­felbukkannak félreértések. Egyrészt szükséges tisztázni, hogy a vezető szerep társada­lompolitikai, npm pedig szak- irányítási kérdés, s nem az egyes társadalmi csoportok képzettségi szintjétől, hanem társadalmi helyzetük egészé­től függ. Másrészt legalább ilyen fontos annak hangsúlyo­zása, hogy ez nem jelenti az értelmiség háttérbe szorítását, lebecsülését: ellenkezőleg, fej­lődésünk során szerepe to­vább növekszik, s ezért meg­becsülésének is fokozódnia ke)’. Sajátos, de legkevésbé sem lebecsülhető része az értelmi­ség közötti pártpolitikai mun­kának a törődés a pályakezdő, fiatal értelmiségiekkel. Ezek a fiatalok magas marxista mű­veltséggel lépnek ki az egye­tem vagy a főiskola kapuin, ám társadalmi tapasztalataik a pályakezdéskor még óhatat­lanul szűkösek és egyolda­lúak. A pártszervezetek sokat segíthetnek abban, hogy e tapasztalatok köre bővüljön. Énnek legfontosabb módja a munkahelyi közéletben, a kol­lektíva ügyeinek megoldásá­ban való felelős részvétel, amire azonban emcsak a ked­vet kell fölkelteni, hanem a lehetőségeket is szükséges megteremteni. A fiataloknak látniuk kell, hogy elgondolá­saikat érdemben mérlegre te­szik, s nem intézik el a »zöld­fülűnek« járó kézlegyintéssel. S ajátos vonás, hogy a fiatal értelmiségieknél a szakmai tevékenység megkezdése időben egybeesik a családalapítással, a szemé­lyes egzisztencia megalapozá­sával. Ez a kettős feladat nem egyszerű, s olykor éles ellent­mondásokat okoz, kemény di­lemmák elé állít (a szakmá­ban elmélyedni vagy »ráhaj­tani« a pénzkeresésre). Köz­vetlenül a KISZ, a szakszer­vezet, az intézményi, vállalati vezetőség feladata a segítség- nyújtás az első lépések meg­tételéhez, de szükséges, hogy a pártszervezet is igényelje, figyelemmel kísérje, ellenőriz­ze ezt. te tele cementzsákdarabókkal a vezetéket. — Mindez felelőtlen munka következménye — mondta Embersics Sándor igazgató. — Lesz felelőse is? — Természetesen. — Mikor költözhetnek a diákok? — Az eldugult csöveket ki­cseréltük, a szigetelés foly’k. Karácsonyra már meleg lesz minden kollégiumi szobában. Dr. Kercza Imre Joggal hihetné az ember hogy ha egy mezőgazdasági nagyüzem a saját termésű gyümölcs, zöldség konzerv­ipari feldolgozását választja a termés egyik hasznosítási for­májaként, ezzel a konzerv­gyár »vetélytársává« válik. Ezzel a gyanúmmal rukkol­tam elő nemrég a Siófoki Ál­lami Gazdaságban i.s. amikor az igazgató a tartósítóüzemi tevékenységet vázolta. - A föl- tételezés cáfolataként a saját, illetve a Nagyatádi Konzerv­gyár példáját említette. Az idén a gazdaság több mint száz vagon félkész ter­méket adott át saját tartósító­üzeméből a gyárnak: ősziba­rackot, cseresznyét, körtét- szilvát és más gyümölcsfélé­ket, s nyersen több mint 200 vagon paradicsomot, 40 vagon zöldbabot vittek Nagyatádra. A gyár szakemberei tapaszta­latokkal, technológiai módsze­rek átadásával segítik a sió­fokiakat. hogy eredményeseb­ben dolgozhassanak a gazda­ság konzervüzemében (ahon­Statisztikai adat: 1974­ben, 1975-ben a dohányter­melés évi 17 ezer tonna volt. Az egy főre jutó fo­gyasztás 230—450 forint kö­zött volt. Hosszú az út a szántóföld­től a dohányboltokig. A hosz- szú út elején van a dohány­beváltóhely, ahol gyűjtik, raktározzák és érlelik a kez­detben zöld és rossz szagú le­veleket, amíg szép sötétbar­nák és kellemes illatúak nem lesznek. A nagyatádi dohánybeváltó­ba az idén kétezer mázsa nyers dohány érkezett, de a jövő év februárjáig — a be­váltási szezon végéig — még háromezer mázsát várnak. A dohányt rendezik, aszta- g-ckba rakják, ahol azután megindul a lassú, természetes erjedés — a fermentáció. Ilyenkor megnő az asztag hő­mérséklete is, mintegy 40—50 Celsius fokra. A leveleket időnként szellőztetni kell. Szétbontják az asztagot, la­ponként átforgatják a do­hányleveleket, majd újra ösz- szerakják. Ezt négyszer-ötször megismétlik, s mire eltelik másfél-két év, a szűzdohány­ból illatos, aromás »gyártási alapanyag« lesz. Ottjártunkkor a tíztagú Béke brigád asszonyai éppen a levelezéssel foglalkoztak. Fürge ujjakkal bontogatták szét az egymáshoz lapult ned­ves dohányleveleket — szi­varborítók lesznek a gyárban ezek. Az .osztagokon tábla lóg: havanna dohány. Nevezetei? nyersanyag! Fodor József üzemvezető elégedett az idei terméssel. Jó év volt mind mennyiség, mind minőség szempontjából, habár a mostani nedves, ködös idő nem nagyon kedvezett. — Üzemünk körzete Siófok­tól Dunaszekcsőn át Mohácsig terjed. Somogyból és Bara­nyából szállítanak hozzánk, a nagyobi?.,\irészt,,a somogyiaktól kapjuk. Mindennap érkezik Szállítmány, ma például á lá- bodiak és a görgetegiek jár­tak itt. Legnagyobb megrendelőjük az Egri Dohánygyár. A szivar­borító anyagot nekik szállítják. Persze kapcsolatban vannak más gyárakkal is. Ahogy érik, fermentálódik az anyag, egy-egy forgatás után mind nagyobb »tömeg- asztagba« rakják. Gondos és szakszerű ellenőrzést igényel­nek ezek, hiszen minél na­gyobb a dohánytömeg, annál nagyobb az esély, hogy befül­led, rossz sza gává, gyenge mi­nőségűvé válik. Az asztagokat — mint kór­házban a betegeket — rend­szeresen hőmérőzik egy égy- szerű, de különleges szer­számmal, az »erjedőpá’.cá- val«. Maróti Gyuláné csoport­nan 29 millió forint értékű tartósított áru kerül ki éven­te). Erősödő kapcsolat, kölcsö­nösen előnyös együttműködés — így jellemezte Szalai Géza, a gazdaság igazgatója a Nagy­atádi Konzervgyárral kiala­kult közös munkát. Ugyanak­kor jó partneri viszony jött létre a siófoki gazdaság és a balatonőszödi termelőszövet­kezet között is. A tsz gyü­mölcsbetakarításához rázógé­pet ad a gazdaság, köz­reműködik a szállításban, ! átveszi az árut. Ezt a j módszert már jó néhány éve alkalmazzák. Végső so­ron mindkét fél jól jár: az egyiknél nem megy veszen­dőbe a közvetlenül nem fo­gyasztható gyümölcs, a másik­nál így gyűlik össze a tartó­sítóüzem teljes kihasználásá­hoz szükséges nyersanyag. És nyerünk az együtíműködésen mi. fogyasztók is, hiszen több befőtthöz és — a későbbiek­ben — több. a gyümölcs ere­deti értékét leginkább visz- szaadó, rostos ivóléhez jutunk. H. F. vezető hosszú évek óta foglal­kozik már hőfokméréasel. — Tula jdonképpen egy olyan mérőeszköz ez, mellyel az asztag hőmérsékletét, nedves­ségtartalmát, sőt illatát is mérhetjük. Hegyes farudat húz ki az asztagból. A fényes barnára pácolódott felülete kelleme­sen meleg, és enyhe dohány­illata van. Az ember kézbe veszi és a tapintásból már tudja is, hány fokos a hőmérséklete, milyen a nedvességtartalma. A hőfo­kot aztán a kórházi lázgör­békhez hasonlóan táblázatra vezetjük. Végül az ember el­lenőrzi az illatot is. Ha kel­lemetlen, szúrós szagú," akkor baj van, az asztagot tűiét kell bontani. Ez az, amit levele­zésnek nevezünk. Nem csekély rutin kell az erjedőpálca használatához. A gyakorlott szakmunkások két- három fok eltéréssel képesek• megállapítani a hőmérsékle­tet, puszta tapintás alapján. Az Angela Davis ifjúsági brigád 1975-ben alakult. He­ten vannak, vezetőjük Kovács Margit, csinos halk szavú lány. A KISZ-alapszervezet titkára, Tizenhat éve működik a Rinya—Dombó menti Vízgaz­dálkodási és Talajvédelmi Tár­sulat, e közben csaknem ezer km hosszúságú vízfolyást készített, és mintegy 15 ezer hektárra tehető annak a terü­letnek a nagysága, amely mcst gazdagon fizet, koráb­ban viszont hasznos termelés­re alkalmatlan volt. Az idén háromnegyed év alatt csaknem 32 millió forint értékű munkát veszett a tár­sulat. Ebből a legtöbb — 13,6 millió forint — a meerende- lcses tevékenység értéke, ez­után a közcélú beruházások, majd a közcélú fenntartások és tervezési munkák követ­keznek. Szeptember 25-ig az éves terveknek több mint 70 százalékát telesítették. A tervezési osztály úgy A közlekedés V. ötéves ter­vének egyik fő feladata a személyszállítás kulturáltságá­nak javítása. Az autóközleke­dés mind a helyi, mind a tá­volsági forgalomban korszerű Ikarus buszok üzembe állítá­sával megkezdte a terv vég­rehajtását. A Volán a munkásszállítást legjobban igénylő Útépítő Tröszt vezetőivel nemrégiben I közösen vitatta meg a teendő­ket az útépítő munkások uta­zásánál! javításáért. Miután ez év tavaszán dohányfeldol­gozó szakmunkásvizsgát tett. — 1971 óta vagyok itt, az­előtt a fonalgyárban dolgoz­tam. Segesden lakom, onnan járok be naponta. Szeretem a munkámat, talán azért Is, mert nem unalmas. Ma aszta- golás, holnap forgatás, majd beváltás vagy végválogatás — szinte mindennap, valami más­sal foglalkozunk. Jól bánik a hőfokolóval, két-három foknál ő sem té­ved többet. Az üzemnek van rendes, hőmérője is, ezek azonban érzékenyek, és saj­nos idő előtt tönkremennek. A kezdők azért hőmérővel gyakorolnak: először tapintás­ra megbecsülik a hőmérsék­letét, s csak azután ellenőr­zik a skálán az eredményt. Csaknem ötezer mázsa do­hány fér el egyszerre a be­váltó raktáraiban, jut még hely tehát a hátralevő szál­lítmányoknak. Jönnek is A szállítók, alig győzik őket fogadni. Az irodában két bábu, egy lány- és egy fiúfigura függ a falon. Maróti Gyuláné ké­szítette őket — természetesen dohánylevelekből. számol, hogy termelésiérték- tervét 10—15 százalékkal túl­teljesíti év végéig (ez több mint negyven tervet jelent). Az eredmények növelését elő­segíti a társulat különböző munkaterületein dolgozó bri­gádok munkaversenye. Gyűj­tik a pontokat a kubikosok, a kotrósok. a T—100-asok ke­zelői, összesen csaknem har­minc brigádban. Október 25-ig a kubikosoknál a Duics- brigád, a kotrósoknál Mihál- dinecz István> a T—100-asok- nál pedig Putnics Ferenc kol­lektívája vezette a rangsort. Akárhogy alakul is év végén a végső helyezés, ők is, a tár­sulat többi dolgozója is sokat tettek azért, hogy a Rinya és a Dombó mentén gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek — a társulat tagjai — növekvő eredménnyel végezzék mun­káikat a földeken. általában kisebb csoportok, brigádok szállítása a feladat, kisebb járművek, például Skoda kisbuszok is megfelel­nek a célnak. A Volán Tröszt vállalta, hogy 1977-ben saját forrásból 65 mikrobuszt vásá­rol, és a kocsikat munkásszál­lításra vezető nélküli bérautó­ként adja az Ütépítő Tröszt vállalatainak. Ily módon jö­vőre Pest, Heves, Somogy és Fejér megyében megoldják az útépítő munkások korszerűbb szállítását. Gyenes. László. Az igazgató mondja: lesz felelős is Hideg kollégium, ígérgető fűtésszerelők így is lehet b. A. Munkájukat 15 ezer hektár dicséri Mikrobuszok az útépítőknek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents