Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-11 / 293. szám

A városrendezés viszonylag új tudomány, tulajdonképpen környezetünk alakításával fog­lalkozik. Ennek keretében föl­méri a környezeti ártalmakat, de újabban a monotonitást is ezek közé sorolja, ami azért hat furcsán, mert az nem olyan szembetűnő »kórokozó«, mint a por, a füst, a benzin­gőz vagy a zajártalom. A la­kótelepek sivársága valóban szembetűnő, nemcsak hazánk­ban, hanem világszerte. Mind­ezt az okozza, hogy a lakás­építés terén a mennyiségi igé­nyek kielégítése mellett el­sikkadt a változatosságra va­ló törekvés. Bármilyen furcsán hangzik, a városok túlságosan gyors és nagymértékű növekedésének ellenszeréül — a monotonitás csökkentésére — egy mai épí­tészeti irányzat az építés sű­rítését ajánlja. Miután a két szélsőséges fejlődési irány — Halak kígyók helyeit A kígyóméreg rendkívül drága és nehezen zsákmányol­ható. Kereslete viszont szün­telenül növekszik. Az utóbbi időben a tudósok több kísér­letet is végeztek, s ezek során megállapították, hogy az In­diai-óceán egyes halfajtáiból annyi mérget lehet kivonni, mint amennyit tizenkét mér­geskígyóból szerezhetnek. Egyes példányok pedig annyi mérget tartalmaznak, ameny- nyi ötven darab kobrában van. a családi házas és a magas­blokkos beépítés — nem vált be. az építés sűrítését egy olyan koncepció keretein be­lül képzelik el, amelyik egye­síti a családi ház előnyejit a magas beépítés sűrítő hatásá­val. Ha nem is tisztán ezt az irányzatot képviselik, de két­ségtelenül új úton járnak azok a szovjet építészek, akik a vá­rosfejlesztés sok ellentmondá­sát a képen látható módon kívánják feloldani. A Lenin­grad elővárosaként kialakuló, tiiárton lovag Mit keres egy paripa a föld alatti garázsban? Az ilyesmi valóban ritkaság­számban megy, Bonnban mégis megtörtént. Mert a szabály, kérem, az szabály. Az új kancellári hivatal előtt tilos bármilyen járműnek megállnia, de ha ide tart, ha­ladéktalanul tovább kell mennie az erre a célra épí­tett föld alatti garázsba. A ló — jármű. Egy ló lovasával megállt az épület előtt, a biztonsági szolgálat emberei tehát szigorúan betessékelték a labirintusba, feltehetően az állat legnagyobb csodálkozá­sára, mert se szénát, se za­bot nem talált ott. Ki tudja, meddig parkol ott a derék jószág, ha a hivatal egyik ér­telmes tisztségviselője föl nem hozatja, természetesen lovagostól, és természetesen a parkolási díj maradéktalan kiegyenlítése után. De ki volt a titokzatos lo­vag? Miért nem tiltakozott e legalábbis lóhoz méltatlan bánásmód ellen? Sankt Mar­tin, vagyis Szent Márton volt ő, akiről novemberben emlékeztek meg a Rajna mentén. Legendásan szelíd lélek, csupa türelem, akiről sok-sok jótett és csak jótett marad meg az emberek em­lékezetében. Miért emelt vol­na kifogást éppen a beton­garázsba zárás ellen? Sankt Martin tehát a vidám meg­emlékezés keretében végiglo­vagolt a bonni Rajna-part mentén, odaügetett a kancel­lári hivatal új épülete elé, éppen néhány perccel az­előtt, hogy a kormány tag­jai ülésre érkeztek volna. így aztán létrejött a talál­kozó a lovag és a kancellár között, mely utóbbi megkap­ta az ilyenkor kiosztandó ünnepi süteményt. A lovag ezúttal sem volt fukar, any- nyit adott Schmidtnek, hogy valamennyi miniszter elrág­csálhatott egy darabkát a kabinetülés alatt. Mondják egyébként, hogy hajdan a lovag — aki mint említettük, igen jólelkű volt — kardjával kettévágta kö­penyét, és odaajándékozta egy szegény, fázós ember­társának. Azt is mondják vi­szont, hogy a kancellár sem­miben nem hasonlít rá. Nem hajlamos a jótéteményekre, ezt az adófizető polgárok ta­núsíthatják. A kettévágás sem kenyere, sőt aggódva ügyel arra, nehogy valami­lyen keresztes (párti) lovag kettévágja — a kormánykoa­líciót. T. L Fordítás „lézerrel” Japánról oroszra készített nyersfordítást a Moszkvai Mérnök-Fizikai Intézetben szerkesztett készülék, mely­ben az információt hologramm formájában rögzített »hielo- rafák« megfejtésével kapják. Szemre a hologramm egyál­talán nem emlékeztet arra a tárgyra, amelynek képinfor­mációját tartalmazza. Lézer­sugárral azonban a fényérzé­keny lemezből a szóban forgó tárgy képe jeleníthető meg. Ha viszont a lézersugár útjá­ba a felvételen rögzített alak­zatok egyikét helyezik, a figu­ra helyén fénypont jelenik meg. Az új fordítógépben a ja­pán írásjelekről készített ho- logrammot használnak me­móriaként. Az olvasandó szö­veget a sugár előtt mozgatva, az adott írásjel helyén fény­pont jelenik meg. Az így át­eresztett fénysugár az írásjel »címéül« szolgáló fényelemre esik, ekkor az orosz fordítás memóriaegységéhez elektro­mos impulzus érkezik, ez mű­ködésbe hozza a nyomtató- szerkezetet. Hologramm alak­jában hatalmas mennyiségű írásjel rögzíthető — ez a jel mindössze két négyzetcenti- méternyi területet foglal el. Az írásjelek azonosítása szin­te pillanatok alatt történik, a legtöbb időt a szöveg kiírása igényli. a Vaszlljevszkij-szigeten léte­sített lakótelepet nem túl ma­gas, formailag meglehetősen differenciált házakból építik fel. A hajdani mocsaras vi­dék feltöltése után jelölték ki e jó levegőjű, a környezeti ár­talmaktól maximálisan védett település helyét. Ideális mó­don, az út- és közműhálózat teljes kiépítése után, a szoci­ális létesítmények és kereske­delmi egységek építésének megkezdését követően láttak csak hozzá a lakóépületek fel­húzásához. Ennél pontosabb óra nincs A világ legpontosabb kar­óráit a svájci Omega gyár készíti. Ezek az órák havonta l legföljebb egy másodpercet késnek vagy sietnek. Érdekes a szerkezetük. Az apró tokban kilencszer annyi tranzisztor van elhelyezve, mint mondjuk egy színes televízióban. A kvarcrezonátort, az integrált áramköröket és más berende­zéseket egy miniatűr elem táplálja. Sárkányok utódai A szénanátha A régen kipusztult, ősvilági gyíkóriások késői rokonai a varánuszok, napjainkban is él­nek. Ezek a ma élő négylábú, pikkelyes hüllők legnagyobb­jai. Legnagyobb közülük az ún. komodói sárkány, amelyet érdekes véletlenként csak 1912-ben fedeztek fel Komodó szigetén (Kis-Szunda sziget- csoport). 2,5—3 méter hosszúra nő, súlya állítólag eléri a 100 kg-ot. Az egyetlen olyan gyik, mely az embert is megtámad­r-\ A komodói varánuszok rend­kívül falánk állatok. Ritkán van alkalmuk egy-egy. szarvast vagy vaddisznót, esetleg egy majmot megfogniuk. Minthogy gyorsan emésztenek, a kiadós táplálkozás után néhány na­pon belül ismét megéheznek. Ezért sokat kóborolnak, s minden elérhető állatot meg­esznek: bogarakat, hernyókat, más rovarokat, dagály után a tengerparton visszamaradó rákokat, tojásokat, sőt saját ivadékaik nagy részét is. Va­lószínűleg kimúlt fajtársaik hulláit is eltakarítják, mert a szigeteken eddig nem találták meg csontmaradványaikat. A tojásból kibújt komodói sár­kány alig 30 cm hosszú és 20—30 gramm súlyú csupán, de ez az apróság egy évtized alatt óriássá nő. A varánuszok csak akkor »csúszómászók«, ha lassan mo­zognak. Futásnál testük nem érinti a földet, s farkuknak is csak a hegye siklik utánuk a földön. A nagyobb fajok közül egyesek állítólag a hát­só lábaikon is tudnak futni. A varánuszok kiváló isme­rője a cseh Zdenek Vogel professzor. A hüllőkkel foglal­kozó tudós számos országban, több kontinensen gyűjtött hül­lőket és vizsgálta őket. Prága mellett, családi házában több fajukat neveli. Képünkön a fán. élő űn. varánusz dumerilii nevű gyíkot tartja a kezében, amelyet Szumátra szigetén gyűjtött. Tilos aszpirin! szedni a terhesség utolsó időszakában A kismamák terhességük utolsó három hónapjában ki­zárólag az orvos engedélyével szedhetnek aszpirint. A fi­gyelmeztetés az amerikai Food and Drug Administra­tion,tői származik. A szerve­zet szóvivője kijelentette: tu­dományos kutatók arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy az aszpirin és más fájdalom- csillapító gyógyszerek késlel­tetik a szülési fájdalmakat. Az aszpirin kedvezőtlenül be­folyásolhatja az anya és a gyermek vérkeringését is. A Food and Drug Administra­tion rendelkezése nyomán ezentúl az aszpirin csomago­lásán kötelezően föl kell tün­tetni a terhes anyáknak szóló figyelmeztetést. A világon milliók szenved­nek a szénanáthától. Az elne­vezés az allergiás betegségek ismerete előtti idők megfigye­léseiből származik: az arra érzékeny ember az erdei-me­zei növények virágporától be­tegszik meg. Gondoljunk a sok évszázados, talán évezre­des kis játékra gyerekek és felnőttek között: — Nézd csak, milyen szép virág, szagold csak meg, mi­lyen jó szaga van, hapci! Valójában ebben a kis já­tékban is a szénanátháról van szó. A betegség az orr és s szem nyálkahártyáján okoz gyulladást. A tünetek az arra érzékenyen a tavaszi-őszi idő­szakban szinte menetrendszerű pontossággal jelennek meg. A szénanáthában szenvedők egy csoportját szerencse érhe­ti a szerencsétlenségben: néha pontosan megállapítható, ki milyen anyaggal szemben túl- érzékeny. Szénanáthát ugyan­is meglepően gyakran okoznak közismert állati fehérjék (toll­pihe, szőr), növényi anyagok (számtalan virág és fűféle po­ra), szintetikus anyagok irri­táló hatása. Igen ritkán ideg- rendszeri tényezők is közre­játszhatnak a tünetek kialaku­lásában. Ma már az orvostu­dományi egyetemeken tan­könyvi adat annak a színházi nézőnek az esete, aki súlyos köhögéses-fulladásos rohamot kapott, amikor a felgördülő függönyök mögött megpillan­totta a színpadi művirágokat. Bár az orvostudomány fegy­vertára egyre hatékonyabb eszközökkel és eljárásokkal gazdagszik, a szénanátha gyó­gyítási eredményei szerények. Az ideális lakótelep Már a szénanátha okának kiderítése is nagy nehézségek­be ütközik, sokszor hiábavaló a drága, hosszadalmas és igen finom anyagokkal végzett túl­érzékenységi vizsgálat. Ve­gyünk csak egy egyszerű pél­dát: a tünetek alapján az or­vos és beteg számára egyér­telmű volt a szénanátha diag­nózisa. Túlérzékenységi vizs­gálatot végeztek mezei virág­ra, füvek porára, állati szőrre, madarak tollpihéjére, bizo­nyos vegyi anyagokra — min­den eredmény nélkül. A beteg maga is igyekezett megfigyelni, mikor jelentkez­nek a kellemetlen tünetek, ezek azonban látszólag min­den logika nélkül léptek fel. Teltek az évek, a beteg hajá­ban ősz szálak tűntek fel, ezért egy szép napon fodrász­üzletbe tért be, hajat festetni. Ez alkalomból élete legsúlyo­sabb rohamát élte át. Később önkísárletben igazolódott: ele­gendő volt fodrászüzlet előtt elmennie, vagy frissen fes­tett hajú nő mellett utaz­nia a buszon, hogy szénanát­hája kiújuljon. A szénanátha okai közül ma is legismertebb a virágporok kellemetlen hatása. A sajtó és a rádióállomások például az Amerikai Egyesült Államok­ban, Nagy-Britanniában és az NSZK-bán tavasztól őszig rendszeres tájékoztatást ad­nak, hogy mikor melyik virág pora kerül nagy mennyiségben a levegőbe. Ez lehetőséget ad az embereknek arra, hogy el­kerüljék a veszélyes területe­ket és azokat a növényeket, amelyeknek virágporára aller­giásak. Római lábbelik Kincset érő leletre bukkan­tak az NSZK-beli Welzhei- mer erdőben, egy közkedvelt wiirttambergi kirándulóhely közelében. Az egykori római táborhelyen folytatott ásatá­sok közben a második század­ból származó 150 darab római A ballonrepülés reneszánsza Senki sem gondolta volna két évtizeddel ezelőtt, hogy a ballonrepülés, amelyet me­leg levegővel vagy gázzal töl­tött léggömbökkel hajtanak végre, pontosan a repülés su­lési távolság pedig 15 kilomé­ter. összesen 21 államban űzik ezt a sportot gáztöltésű lég­gömbökkel, így az NSZK-ban, vegre pontosan a repu.es Su- Svájcban Csehszlovákiában, garhajtasu korszakában ta- Lengyelországban és Hollan­diában. 1975. szeptember 11— 19-e között Augsburgban vi­lágbajnokságot tartottak a gáz­n mad fel és hódít meg mind több és több embert. Napja­inkban a szabadon navigáló színes léggömbök festik be Európa égboltját de a tenge- ' töUésű baiionrepülők. ren. tulon is hódit ez a sport. A statisztikákból az alábbi adatok olvashatók ki: 1975- ben világszerte, de különösen Európában növekedett a me­leg levegővel töltött ballonok és ezzel együtt a meleg le­vegős ballonrepülések száma. Összesen 20 országban 1000 meleg levegős ballont tarta­nak nyilván és 1200 léggömb­pilótát regisztráltak. - Ebben az évben 18 500 ballonrepülést hajtottak végre. A repülések átlagos időtartama 90 perc volt, az átlagos megtett repü­cipő maradványai kerültek elő. Az egykor hatalmas Ró­mai Birodalom légionáriusai nyilvánvalóan nem csizmát, hanem több talpréteggel ellá­tott cipő,t viseltek. A stuttgarti múzeumban mindeddig két római lábbelit őriztek, így a lelet hihetetlen, mértékben gazdagítja az or­szág római kord gyűjtemé­nyét. Noha csak cipőmarad­ványokat találtak, köztük egé­szen jó állapotban levők is vannak. Ez annak köszönhető, hogy a felhalmozott érték jó két méternyire a földben, a levegőtől szinte hermetikusan elzárt üregben feküdt. A területen kiterjedt feltá­rási munkák folynak, a ró­mai helyőrség egyik jelentős épületelemét igyekeznek ki- _ szabadítani a több évszázados ! rárakódás alól. az nagyságú szerszámgép A képen látható, családi ház nagyságú óriás szerszám­gépet az NDK-beli Aschersle- benben levő gyár állítja elő, szovjet megrendelésre. A gép­pel 5000 mm hosszú, 2500 mm széles présszerszámok készít­hetők majd (pl. autókarosszé­riák elemeinek sajtolósához). Az elkészült gépet — főbb elemeire szétbontva — 15 vasúti vagonban szállítják el a megrendelőnek. Napjaink technikai fejlődé­sének egyik jellemzője a gi- gantizmus, amely arra készte­ti a szakembereket, hogy egy­re nagyobb megmunkálógépe­ket hozzanak létre a mind na­gyobb méretű alkatrészek el­készítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents