Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-10 / 292. szám
Egy kérdés, több válasz Mi korszerű a mezőgazdaságban? Naponta többször is elolvassuk vagy kimondjuk a szót: korszerű. A mezőgazdasággal kapcsolatos újságcikkekben is gyakori ez a szó. Korszerű például a fekete-fehér öltöző a sertéstelepeken, a növényvédő szert szóró repülőgép, a fotocellás vetőgép és a légkondicionált szarvasmarhatelep, egyszóval, minden, ami új, ami modem. Valóban így volna? Korszerű-e például az a szakosított állattenyésztő-te- lep, ahol minden csupa üveg és csempe, melynek ára tízszerese a hagyományosénak, termelése pedig alig a duplája. Nehéz erre válaszolni. Míg az igen és nem között ingadozunk, felötlik egy újabb kérdés. Voltaképpen mi a korszerű a mezőgazdaságban? Megkérdeztem ezt több szakembertől is. A válaszokból a szónak egy eddig kevésbé ismert tartalmi jegye körvonalazódott. Például, hogy ami új, az nem feltétlenül korszerű, ^de öreg gép is válhat korszerűvé egy ötletes átalakítás révén. A törökkoppányi tsz-elnök, Mathesz Pál például a sokak által elavultnak minősített MTZ-traktorok védelmére kelt. — Ezek nélkül a gépek nélkül nem boldogulnánk. Területeink egy része dombos. Ez több helyen lehetetlenné teszi a nagyobb tömbök kialakítását. Az ilyen kisebb táblákon kész ráfizetés volna nagy géppel dolgozni. Hiába tud tehát a Rába sokkal többet, ennél a munkánál az MTZ a ••korszerűbb«. A korszerűség mércéje ugyanis szerintem a gazdaságos, hatékony termelés. A topomért tsz fiatal energetikusa, Müller Tibor saját munkájáról beszélt. — Egy vadonatúj gépet is korszerűtlenné tehet a nem megfelelő üzemeltetés. Az amúgy sem olcsó nagy gépeket gazdaságtalanná teheti a rendszeres túlfogyasztás és a gyakori meghibásodás. Mindez persze szorosan összefügg az ember »-korszerűségével«. Az én munkám elsősorban a költségek csökkentésével teheti korszerűbbé a termelést. Szárítónk havi üzemanyagköltsége 80 ezer forint, az évi villanyszámlánk egymillió forint fölött van. A gépek üzemanyagköltsége is csak százezrekben mérhető. Ha ezeket a számokat csökkenteni tudjuk, feltétlenül korszerűbbé válik termelésünk. A kaoolyi tsz üzemgazdászán, Illés ^Márián látszott: többször átgondolta ezt a kérdést, mert azonnal készen állt a tömör válasszal. — Korszerűség: az adott körülmények között a legjobban gazdálkodni. Ehhez pedig nincs szükség okvetlenül »•kacsalábon forgó« sertéstelepre. A gazdaság elnöke ezt azzal toldotta meg, hogy néhány esetben egy ilyen beruházás külsőséged megelőzik a kor igényeit, ugyanakkor termelése elmarad a követelményektől. , — A gazdaság erőforrásait évtizedekre lekötő nagvberu- házásnál többre becsülök egy gyorsan megtérülő, a termelést mégis előrevivő rekonstrukciót. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa, Keszthelyi Sándor szerint a mezőgazdaság korszerűsége ma nem egyszerűen az új technika alkalmazását jelenti. — Ha így volna, nem számítana a költség és az eredmény, csak az, hogy az új csoda »hét nyelven beszéljen«. Ez az önmagáért való modernség távol esik a ma követelményeitől. — Honnan tudhatja gazdaság vezetője, hogy adott pillanatban mi a korszerű? — Részben a szakkönyvekből. Ennél is fontosabb azonban, hogy a vezető tudjon számolni, hogy rendelkezzen azzal, amit úgy neveznek: köz- gazdasági szemlélet. Éppen ez a legnehezebb a mezőgazdaságban, hogy ezeket a »korszerűségi számításokat« kevés egy munkafolyamatra elvégezni. Hiába tökéletes a talaj előkészítése, mintaszerű a gépkihasználás, ha utána nem az adottságoknak megfelelő mag kerül a földbe. Hiába korszerű a termelési folyamat 80 százaléka, ha a maradék 20 százaléknál elvétik a számítást. Ahány szakember, annyi megközelítési mód. Egyben azonban mindannyian egyetértettek a toponáiri energetikussal : a címben szereplő kérdés elválaszthatatlan az ember korszerűségétől. Ez mindennek az előfeltétele. Bíró Ferenc Megyei diákparlament Kaposváron Sok javaslat megvalósult Kilenc óra előtt kezdtek gyülekezni tegnap a megyei diákparlament küldöttei a megyei KISZ-bizottság nagyter- mében< Pintér Ildikó, a parlament elnöke köszöntötte a részvevőket. Az elnökségben ott volt dr. Csendes Lajos, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnök- helyettese. A rövid bevezető után Hausz Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettese tartott beszámolót a két évvel ezelőtti diákparlament óta eltelt időszakról. Emlékeztetett az ifjúsági törvényben megfogalmazottakra és arra, hogy a parlamentek rendszere ma már jó bevált hagyomány. Somogybán 27 középiskolában 3069 tanuló vett részt a parlamenteken, és jó munkát végzett. Hausz Gyula kiemelte: — Az 1974-es megyei diákparlamenten elhangzottakból sok javaslat azóta megvalósult. Az iskolai demokratizmusról akkor élénk vita folyt, több helyütt csak a kötelességek szerepeltek a házirendekben. Ma már elenyészően kevés az ehhez hasonló gond. Az akkor kifogásolt iskolafelszerelési hiányosságokat azóta nagyrészt kiküszöbölték; a megyei tanács évente sok pénzt fordít p_ a fejlesztésre. Több helyütt van már zárt láncú televízió és képmagnó. N cióban nehezen indult meg a t rengeteg a huzavona, ezt meg vita, de azután a megyei gon- kell szüntetni. Társadalmi dókról is megfontoltan szóltak munkát ajánlanak a diákok a küldöttek. A szakmunkás- sportlétesítmények létrehozáSzÓ esett a beszámolóban olyan dolgokról is, amelyeket nem sikerűit megvalósítani. Nagy még a tornateremhiány, mert az iskolaépítésnél elsősorban a tantermekre kell a pénz. A szabadtéri sportlétesítményekhez azonban megfelelő segítséget kaphatnak az iskolák. Az új — kaposvári — 500 személyes kollégiumot jövőre adják át, a következő tanévben már jó helyük lesz a ma még nagyon szűkölködő kollégistáknak. A szakmunkás- tanulók a szakoktatók nevelési módszereit bírálták. E téren is sok még a tennivaló, de a fejlődés jelei már itt is mutatkoznak. Sok mindenre kitért még Hausz Gyula a beszámolóban, s a bólogató diákfejek igazolták, hogy alapos munkát végeztek az illetékesek. Rövid szünet után a köz- gazdasági szakközépiskola termeiben folytatódott a parlament. Szekcióüléseken vitatták meg a diákok egy-egy iskolatípus tanulóinak gondjait és a kollégisták által fölvetett kérdéseket. A kollégiumi székAz üstök termelése: napi 800-I000 liter A VOSZK béreli a zákányi üzemet A Somogy megyei MÉK zá- kányi szeszfőzdéjében az idén októbertől az országos szövetkezeti vállalat, a VOSZK részére folyik a termelés. Az épület és a berendezés a megyei MÉK-é, s középtávra szóló megállapodást terveznek a partnerrel arra, hogy az eddigi nyolcvan százalékos kapacitás helyett teljes teljesítőképességével dolgozzon az üzem. Ehhez az alapanyag nagyobb részét az országos központ adja, viszont a pálinka teljes egészét átveszi, illetve az ország különböző részeiben levő üzemeiben palackozza. A zákányi szeszfőzde eddig jóval túlteljesítette egész évi tervét: 25 ezer hektoliter pálinkát főzött. Naponta a három műszakban együttvéve 800—1000 litert ad az őszibarack, a szilva, az alma, a körte, a vegyes gyümölcs. Jelenleg ezekkel az alapanyagokkal dolgoznak — több mint a fele somogyi termés, az áfész-felvásárlóktól, a MÉK- től és az állami gazdaságoktól került ide —, s néha, ha gazdagabb a hozam, cseresznyéből is főznek pálinkát. A kooperáció eddigi tapasztalatai jók, megfelelnek a várakozásnak. Mint megtudtuk, sikerül megvalósítani a célt: a berendezéseket maximálisan kihasználják. Somogybán eddig ugyanis nem volt annyi, más célra alkalmatlan gyümölcs. hogy kitöltötte volna a teljes feldolgozói kapacitást, az országos vállalat viszont más termőhelyekről gondoskodik a hiány pótlásáról. A megyében termő évi 150—350 vagon nyersanyag továbbra is a zákányi üzembe jut. 1977 októberéig kötötték meg egyelőre a szerződést a somogyi MÉK és a VOSZK között, s ezt az évet tapasztalatszerzésre szánják. Az eddigiek azt mutatják, hogy jó úton járnak, s nem lesz akadálya annak, hogy öt évre szóló megállapodás szülessen a megyei szövetkezeti központ és az országos vállalat között. képzősök csoportjában nagyon bátran és élesen bírálták a fiatalok azokat a felnőtteket, akik nem törődnek szakmai fejlődésükkel. A szakközépiskolások visszatérő gondjairól beszéltek: nincs megfelelő tankönyvük és jegyzetük. El kellene érni, hogy ne legyen újra pusztába kiáltott szó a kérésük. A gimnáziumi szekció tagjai a továbbtanulásról, az egyetemi felvételi rendszerről, a pályaalkalmasságról szóltak. A szekcióülések után a közgazdasági iskola menzáján étkeztek a küldöttek. Valaki tréfásan megjegyezte: örülnének a helybeliek, ha mindennap ilyen ebédet kapnának. Ezt követően a Szabadság parkban frissítő tornára gyűltek össze a részvevők: tettekkel is bizonyítva, hogy nemcsak beszélni szeretnek a testedzésről, és nem ok nélkül kémek sportlétesítményeket. A szekcióvezetők beszámolója volt a délutáni plenáris ülés első napirendje. A legfontosabb javaslatok a következők: a tabi kollégium elavult, nincs meleg víz, hullik a vakolat — kérik a problémák orvoslását. A marcali új kollégium műszaki átadásánál sara. A szakmunkástanulók tanteremhiánnyal küszködnek, és utazási gondjaik vannak. A kereskedelmi és a vendéglátóipari tanulók panaszolják, hogy sok helyütt nem tartják be a szakmunkástörvényt. A szakközépiskolások a már említett tankönyvgondokon kívül fölvetették: több időt kérnek a szaktantárgyakra. A gimnáziumokban sokan elmondták, hogy a megyei szervezésű építőtáborokban jobb körülmányeket kellene teremteni. A tanárképző főiskolákon a felvételeket kevésbé a lexikális tudás alapján kellene elbírálni, a pályaalka' másságra jobban oda kellene figyelni. A beszámolók elhangzása után a jelen levő vezetők sok kérdésre válaszoltak. Dr. Csendes Lajos is értékelte a tanácskozáson elhangzottakat. Elmondta, hogy ez a parlament jól sikerült, és felhívta a figyelmet arra: a jó tanulás nemcsak egyéni, hanem társadalmi érdek is. Az országos parlament küldötteinek megválasztása után a DlVSZ-induló eléneklésével befejeződött a tanácskozás. L. P. Szövetkezeti ipartelep épül Ezer ember új munkahelye A megyeszékhelyen működő ipari szövetkezetek kinőtték már telephelyeiket. Eddig azonban csak a siófoki építőipari, a csurgói Napsugár, a nagyatádi Komfort, a barcsi Unitech és a Balatonlellei Vegyesipari Szövetkezet épített újat Kaposváron az Unj-verzál Szövetkezet az ' AfchJifi' András utcában, bérházudvarban dolgozik. Itt készülnek az ízlé- sés, keresett fa- és vasipari termékek. A Háziipari Szövetkezet munkás-női a Május 1. utca egyik szűk kapubejárója mögött, rogyadozó épületekben dolgoznak. A késztermékek — java részük exportra megy — asztal alatt, szekrények tetején zsúfolódnak. Hasonló körülmények között működik a Lady ruházati szövetkezet és a szolgál- tatóipari szövetkezet is. A Delta Sportáru és Bőrkonfekció Szövetkezet dolgozói már búcsút mondtak a szükségmegoldásnak. Elsőként ők vették birtokukba az új szövetkezeti ipartelepen épült korszerű munkacsarnokokat. A 'KISZÖV 1974-ben adott megbízást a Somogy megyei Tanácsi Tervező Vállalatnak, hogy a négy szövetkezetnek közös ipartelepet tervezzen. Egy év múlva kezdődött meg az építés a 6 hektárnyi területen, a Vörös Hadsereg útján. Ma már kezdenek kibontakozni a szövetkezeti ipartelep körvonalai. Az építkezéshez az OKISZ egymillió, a KISZÖV p>edig húszmillió forintot adott. A négy beruházó a város központjától, a szétszórt telepekről korszerű csarnokokba kerül. Az építkezés járulékos költségei (az út, á víz, a villany, a csatorna, a fűtés) megoszlanak. A kivitelezést a kaposmérői, a somogyvári és a kaposvári építőipari szövetkezetek vállalták. Közülük a kaposmérőit joggal illeti dicséret: a Delta szövetkezet 900 négyzetméter alapterületű bőrfeldolgozó és labdaszabász üzemcsarnokát határidőre, november 30-ra átadta. Azóta folyamatosan telepítik, át a gépeket. A szövetkezet elnöke szerint nincs akadálya anna-k, hogy az új év első munkanapján megkezdődjön az üzemszerű termelés. Az Univerzál Vas- és Faipari Szövetkezet faipari üzemcsarnoka nemrégiben készült el. Átadták a Kapuvári Szolgáltatóipari Szövetkezet 450 négyzetméter alap- területű csarnokát is, ahova a nyomda, a könyvkötészet, a mosoda és a központi raktár kerül januárban. A Háziipari Szövetkezet ak- koz kezdett az új telepen építkezni, amikor végleg eldőlt, hogy a Május 1.; utcai helyen nem maradhatnak. A Somogyvári Építőipari Szövetkezet soron kívül vállalta a megbízást Jelenleg a falazás folyik, s a- hét végéig szeretnék tető alá hozni az épületet, hogy a téliesített munkahelyen a belső építés is megkezdődhessen. A Házipari Szövetkezet utolsóként kezdte az építke zést. Attól féltek, hogy ha a város központjából a perem kerületre költöznek, megnehezítik a bedolgozók helyzetét Ez a gond most megoldódott. A Vár utcában alkalmas helyiséget találtak arra. hogy a nyersanyagot kiadják és az elkészült ruhaneműt átvegyék. Az ipartelep mintegy 40 millió forintba kerül. Olcsóbbá és gyorsabbá teszi az építkezést, hogy öreglakról olyan vasbeton csarnokszerkezetet kaptak, amelyet csak a helyszínre kellett szállítani és ösz- szeszerelni. Csökkentette a költségeket az is, hogy a belső szerkezetek szerelését (mint például az Univerzál az elszívóberendezését) egy-egy szövetkezet maga végzi eL Az ipartelepen több mint ezer ember jut korszerű mun kahelyhez. Maradt terület arra is, hogy az öt szövetkezet közös szociális létesítményeket, sportpályát, éttermet, később esetleg irodaházat építsen. A szövetkezetek pontosan kapták a terveket, és 1975 második félévében kezdődött az építkezés. A végleges befejezési határidő — 1977 március 31. — tarthatónak látszik. Az új létesítmény a szövetkezetek további fejlődésének a biztosítéka. 1 G. J. Jogaink Antigoné emberi jogára hivatkozott, amikor a király, Kreón megtiltotta, hogy testvérét eltemesse. A Bastille lc- rombolói már polgárjogi deklarációt fogalmaztak. A nürnbergi törvényszék az emberiség nevében ítélkezett azok fölött, akik a legelemibb emberi jogokat, a szabadságot, a világnézetet, a békéhez, boldogsághoz való jogokat ípcg- gyalázták. A nácizmus új rabszolgarendjc és a második világháború adott újabb ösztönzést az országoknak, hogy az ember alapvető jogait ezentúl ne egy-egy nemzet, állam belső ügyénék, hanem az egész emberiség ügyének tekintsék. Az Egyesült Nemzetek alapokmánya már 1945-ben leszögezte: »...mi, az Egyesült Nemzetek népei elhatározván azt, ...hogy újból hitet teszünk az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, valamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mellett... megállapodtunk abban, hogy e célok megvalósítására erőfeszítéseinket egyesítjük.« Az alapokmány idézett gondolata a továbbiakban szélesedik, kimondja, hogy a földön mindenkit egyenlő emberi jogok illetnek meg — fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül. És mivel az ENSZ tagországai azt is vállalták, hogy kidolgozzák az emberi jogok chartáját, törvénykönyvét, megszületett az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, A nyilatkozatot az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 1948. december 10-én fogadta cl, s azóta minden esztendőben ezen a napon világszerte megemlékeznek az emberi jogokról. Az emberi jogokról, melyeket a magyar törvényhozás nem egészen egy évvel a fel- szabadulás után, már 1946-ban törvénybe iktatott, 1949-ben született alkotmányunk pedig az alaptörvény paragrafusai közé emelt. Amikor 1972-ben az országgyűlés módosította a Magyar Népköztársaság alkotmányát. tovább szélesedett az állampolgárok alapvető jogainak és kötelességeinek köre. Bár az ENSZ-tagállamok huszonnyolc esztendővel ezelőtt ünnepélyes nyilatkozatot fogadtak el az emberi jogokról, sajnos, ma is vannak re- zsimek, amelyek semmibe veszik a nemzetközi akaratot, az ember méltóságát. Gondoljunk csak a chilei fasiszta juntára, a dél-afrikai gyilkos apartheidre, az imperialista hatalmak újgyarmatosító törekvéseire. A földön mindazoknak, akiknek megadatott, hogy teljes értékű emberi életet éljünk, kötelességünk, hogy cselekvő szolidaritásunkkal küzd- jünk a humánum, az emberi jogok maradéktalan érvényesüléséért. Űj Patyolat-üzlet Barcson Bővült a Patyolat-szolgáltatás Barcson. A megyei vállalat mintegy kétmillió forintos beruházással új mosó-vegytisztítóüzletet nyitott három héttel ezelőtt a nagyközség központjában. Barcson korábban nem vállaltak rövid határidőre sem mosást, sem tisztítást. Egy felvevő-, illetve kiadóüzlet volt csupán, ahonnan a kaposvári központba kellett szállítani a ruhát, és ez sok időbe került. Most a legkorszerűbb gépekkel öt nő végzi a gyorstisztítást. A szállítás kiküszöbölésével lényeges a minősé-' gi javulás is. Sajnos, miután az új üzlet nem elég tágas, csak expressz határidős munkát vállalhatnak itt. A közü- letek és a lakosság hosszabb határidőre átvett ruhaneműit továbbra is a megyeszékhelyen mossák, tisztítják.
