Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-05 / 288. szám

A hét 3 kérdése A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak ülése az időszerű nem­zetközi kérdésekről is tárgyalt a hét derekán. Állásfoglalásá­ban messzemenően támogatta a Varsói Szerződés tagállamai által Bukarestben elfogadott dokumentumot — amelynek világszerte változatlanul nagy visszhangja volt a héten — s különös nyomatékkai hangsú­lyozta az enyhülési irányzat további kiterjesztését, a fegy­verkezési hajsza megfékezését. A magyar diplomácia a maga lehetőségeivel élve, a jövőben is tevékenyen munkálkodik e célokért: a közeli napokban olyan jelentős magas szintű lá­togatásokra kerül sor, mint Kádár János ausztriai, illetve Losonczi Pál indiai útjai. 1. Miért hívtak össze rend­kívüli közgyűlési ülésszakot az ENSZ-ben? Ha a fegyverkezési hajsza megállítása, de legalábbis mérséklése az egyik központi feladat, akkor különleges fi­gyelmet érdemel a Nefw York-i bejelentés, amely szerint ösz- szehívják az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakát a lesze­relési kérdések mevitatására. A leszerelés természetesen nem új téma a világszervezet­ben, sőt a nemhivatalos sta­tisztikák tudni vélik: eddig huszonhét millió szót ejtettek róla az üvegpalotában. A szo­cialista országok éppen e túl­ságosan is megszokott kerék­vágásból akarták kiragadni a kiemelkedő fontosságú nem­zetközi problémát, mikor le­szerelési világértekezlet meg­tartását indítványozták. Az HZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Feszültség Dél-Libanonban. Közös piaci csúcsértekezlet Hágában. KEDD: Szovjet—amerikai megbe­szélések Moszkvában, I>e- onyid Brezsnyev fogadja az Egyesült Államok pénz­ügyminiszterét. Folytatja munkáját a Rho- desia-kon-terencia. SZERDA: Az MSZMP Központi Bi­zottságának állásfoglalása időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Az új mexikói elnök be­iktatása. Bejelentik Kadhafi líbiai elnök moszkvai útját. CSÜTÖRTÖK: Havannában megnyílik az újonnan választott kubai nemzetgyűlés első üléssza­ka. Összehívják a nyugatnémet CSU rendkívüli kongresszu­sát. Angolát felveszik az ENSZ tggjai közé. PÉNTEK: Tárgyalások a Biztonsági Tanácsban az új ENSZ-fő- titkár személyéről. Cyprus Vance lesz a Car- ter-kormány új külügymi­nisztere. SZOMBAT: Véget ér a japán válasz­tási kampány, vasárnap megválasztják az új parla­mentet. mi vonafkoBásai körűi bonta­kozott ki. A fekete többség képviselői egy olyan nemzeti egységkor­mányt kívánnak. amelyben arányosan résztvennének az összes nagy felszabadítási szervezetek, s emellett a hu­szonöt tagú kabinetben öt-hat fehér is helyet foglalna. A Smith-rezsim nem vonja két­ségbe ugyan, hogy a minisz­terelnök fekete zimbabwei le­gyen, de ragaszkodik az erő- szakszervezetek, a belügyi és hadügyi tárca kézbentartásá­hoz. Sőt. magának Smith-nek az elnökletével államtanács felállítását kívánja, majd ez nevezné ki a fekete kormány­főt: s a minisztereket. A tele­pesrendszer abban reményke­dik, hogy a felszabadítási mozgalmak nem egységesek s ezekkel az »alkotmányos« és politikái manőverekkel afféle »angolai receptet« lehet majd keresztülvinni, sikerül majd összeugrasztani a zimbabwei szervezeteket. Csupán arra nem gondolnak, hogy az a bi­zonyos angcxlai próbálkozás nem vált be ... 3. Mi várható lasztásokon? a japan va­Leonyid Brezsnyev találkozott tér r el. ENSZ-szel szorosan együttmű­ködve, de nem szigorúan an­nak keretei között, hogy azok az államok is részt vehesse­nek tanácskozásain, amelyek különböző okok következté­ben nem tagjai a szervezet­nek. (Angola a 146. és a fel­vételét előterjesztő Nyugat- Szamoa a világszervezet 147. tagállama lesz, de hiányzik még a padsorokból az ame­rikai vétóval távol tartott Vi­etnam, valamint a KNDK és néhány más ország.) A leszerelési világértekez­let nem került le a napirend­ről, de közbeeső állomásként felvetődött a rendkívüli ülés­szak összehívása. Az ilyen »egy központos« tanácskozás azzal az előnnyel járna, hogy minden eddiginél nagyobb erő­vel irányítaná rá a közvéle­mény figyelmét a leszerelés sokrétű kérdéscsoportjára. Le­hetőséget adna különféle in­dítványok együttes, összefüg­gő és komplex megvitatására, hiszen gyakran előfordul, hogy valamelyik ország egyetlen leszerelési témát, valódi vagy vélt okokból hátrányosnak tart a maga számára. így viszont alkalom kínálkozhat a ki­egyenlítődésre, a biztonsági szempontok és a leszerelési követelmények összeegyezteté­sére. A leszerelési kérdésekről Moszkvában, is szó esett: Le- omyid Brezsnyev az amerikai Somogyi Néplap az amerikai pénzügyminisz­pénzügyminiszterrel beszélgetésekor javasolta: a két nagyhatalom mondjon le bizonyos fegyverfajták kifej­lesztéséről. Sajnos, az egyen­ként 90 millió dollárt fel-, emésztő B—1-es bombázó e heti próbaútja (az SZKP KB főtitkára ennek a program­nak leállítását is javasolta, természetesen párhuzamos szovjet lépésekkel egyetem­ben) nem adott biztató jelzést az amerikai szándékokról. A szovjet fővárosban a gazdasá­gi és kereskedelmi együttmű­ködésről is szó volt, hiszen 230 tekintélyes amerikai üzletem­ber érkezett a tanácskozásra. | A nagy kérdés, hogy vajon a | Carter-kormányzat mit tud és I mit akar tenni a hátrányos I megkülönböztetések megszün­tetéséért, a legnagyobb ked­vezmények elvének érvénye­sítéséért, amely nélkül nehéz lenne elképzelni ugrásszerű fejlődést. 2. Hol tart a genfi Rhodesia- koníereneia? A »hengerben«, a genfi nemzetek palotájának külön­leges biztonsági berendezések­kel ellátott új épületszárnyá­ban második szakaszába lépett | a Rhodesia-konferencia. Elv- | ben sikerült megállapodni a j független Zimbabwe kikiáltá- I sának időpontjában: 1978. márciusáig meg kell történnie e lépésnek. A diplomáciai harc újaíbb útközeié most az átme­neti időszak formai és tártál­Ma japánok tízmilliói já­rulnak az urnákhoz, hogy a következő négy esztendőre megválasszák a parlament tagjait. Vagy hosszabb-rövi- debb időre, hiszen a múlt években gyakran került sor rendkívüli választásokra is. Ezúttal azonban kivárták a legvégső dátumot, mivel a hatalmon lévő konzervatívok­nak mindenáron időt kellett nyerniök a Lockhed-panamák csend Éledéséhez, s a pártjukon belüli zavarok csillapításához. A fejlett tőkésországok kö­zül Japán liberális-demokrata pártja látszik a legszilárdahb kormányzóerőnek, miután 1949 óta egyvégtében" az ország élén áll. Csakhogy éppen a párt egységének hiánya, frak­cióinak sokasága, s a szenve­délyek levezetését szolgáló váltógazdasága segítette ezt a »túlélést«. Tanaka botrányos bukása után a »tiszta kezű« Miki lett az ellenpont (jóllehet követőinek száma viszonylag kevés volt és csoportja nem tartozott a párt fő áramlatai­hoz), ezúttal viszont már sza­badulni szeretnének tőle, s Fukuda Takeo, a legnagyobb érdekszövetség feje esélyes a miniszterelnöki tisztségre. A japán választások tehát kettős kérdést vetnek fel: megmarad-e a hatalmon a li­berális demokrata párt, s ha igen, milyen frakcióból tevő­dik össze az igazi hatalmi köz­pont? A közvélemény kutatá­sok adatai szerint a liberális­folytatott demokraták most még átugor- hatják a lécet, de a kormány összetételére vonatkozólag csupán a találgatásokig jutot­tak el. Réti Ervin Tanácskozik az SZVSZ végrehajtó irodája Üj-Dethiben megnyílt a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó irodájának 15. ülésszaka, amelynek munká­jában 24 ország szakszervezeti központjainak képviselői vesz­nek részt. A küldöttek a so- ronkövetkező szakszervezeti világkongresszus előkészíté­sével kapcsolatos feladatokat vitatják meg. Az ülésszakot Enrique Pas' torino, az SZVSZ végrehajtó irodájának elnöke nyitotta meg. Az ülésszak cm felszólalt P. T. Pimenov, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Taná­csának titkára is. Mexikóváros Parasztmozgalmak Földnélküli parasztok a me­xikói Sinaloa tartományban megszálltak többezer hektár' földet, elfoglalták a földtu­lajdonosok traktorait, elvág­ták az öntözési berendezése­ket és blokád alá helyezték a városi piacok felé vezető uta­kat — közölte a tartományi földtulajdonosok szervezeté­nek szóvivője. Jósé Lopez Portillo, aki mindössze két napja van hi­vatalában, a fővárosba ren­delte a nyugati partvidéki ál­lam földtulajdonosainak kép­viselőit, hogy megvitassa ve­lük a veszélyes helyzetet. Magyar vezetők üdvözlő távirata DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtáwnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága e!*ő ti­kárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökénél, a forradalmi kormány elnökének Kedves Castro elvtárs! Elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökévé történt megválasztása alkalmából. A Kubai Köztársaság forradalmi nemzetgyűlésének ez a döntése kifejezésre juttatja a kubai népnek az ön személye iránti őszinte tiszteletét és szeretetét. Jó egészséget és további sikereket kívánunk önnek a szocializmust építő kubai nép, a magyar—kubai barátság további erősítése, a szocialista országok és a forradalmi erők egysége, a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében ki­fejtendő sokoldalú tevékenységében. Budapest, 1976. december 4. Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Taraszov nyilatkozata a haderőcsökkentésről (Folytatás az 1. oldalról.) Szerződés országai Közép- Európábao lévő fegyveres erői létszámáról. — Véleménye szerint mi a feltétele annak, hogy a jövőben konkrét eredménye­ket érjenek el a tárgyaló- partnerek? — A tárgyalásokon az elő- i rehaladás közvetlen előfelté­Dokumentumgyűjtemény a Varsói Szerződésről A Szovjetunió külügymi­nisztériuma a Varsói Szerző­dés -más tagországainak kül­ügyminisztériumaival együtt­működésben dokumentum­gyűjteményt állított össze a szervezet létrejöttéről és fej­lődéséről szóló anyagokból. A »Varsói Szerződés 1955—1975« című kötet tartalmazza a szo­cialista országok katonai-poli­tikai szövetségének tevékeny­ségét tükröző legfontosabb dokumentumokat: a politikai tanácskozó testület üléseiről kiadott deklarációkat, nyilat­kozatokat és kommünikéket, a tagországok honvédelmi mi­nisztereinek és külügyminisz­tereinek tanácskozásairól ki­adott közleményeket. A gyűjteményben szereplő anyagokból kitűnik, hogy a Varsói Szerződés tagországai­nak konstruktív külpolitikai tevékenysége elősegítette a különböző társadalmi rendsze­rű országok békés egvmás mellett élésének elvein alapu­ló kapcsolatok megszilárdulá­sát a nemzetközi életben. Kö­zös tevékenységük és kezde­ményezéseik legfontosabb eredménye volt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet — állapítja meg többek között a Krasznaja Zvezda könyvismertetése. telei a következők lennének: a nyugat mondjon Ve az »asszimetrikus« csökkentésre irányuló követeléséről: a nyugati államok legyenek ké­szek a szárazföldi csapatok csökkentésén kívül valameny- nyi haderőnem és fegyverzet redukálására, beleértve a lé­gierőt és az atomfegyvert is; a nyugat-európai országok és Kanada vállaljanak általános kötelezettséget saját fegyveres erőik csökkentésének megtéte­lére és határidejére a máso­dik szakaszban, az amerikai és a szovjet csapatok csökkenté­se után, mint ahogyan készek ezt megtenni az NDK, Len­gyelország és Csehszlovákia. A bécsi tárgyalások szem­pontjából rendkívül pozitív jelentőségű a Varsói Szerző­dés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének buka­resti ülése és annak határoza­ta. Francia-olasz munkacsúcs N szovjet—amerikai kereskedelem lehetőségei Az APN kommentárja Rendkívül rövid, hivatalos munkalátogatásra Olaszországba érkezett Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök. A pisai San Rosso re villában, az olasz államfők nyári rezi­denciáján folytatott megbeszélést vendégével Giovanni Leone olasz köztársasági elnök. A Szovjetunióban mindig nagy jelentőséget tulajdoní­tottak a világ legnagyobb tő­kés országával való kereske­delmi és gazdasági kapcsola­tok fejlesztésének, mivel úgy vélik, hogy a kereskedelem az egyik legmegbízhatóbb eszköze az enyhülési folya­mat tartóssá tételének; hogy az visszafordíthatatlanná vál­jék, A Szovjetunióban változat­lanul perspektivikus és köl­csönösen előnyös ügynek te­kintik az Egyesült Államok­kal folytatott kereskedelmet. Szovjet becslések szerint csupán az ipari termékekkel, köztük a nyersanyagokkal folytatott kereskedelem volu­mene a jelenlegi ötéves terv­időszakban legalább 10 mil­liárd dollárt tehetne ki. A Szovjetunió hajlandó gazda­sáp'. műszaki és ipari együtt­működést folytatni az Egye­sült Államokkal számos ága­zatban: a gépkocsi-, az ás­ványolaj- és vegyiparban, a ceilulúz-papír-, a szerszám- gépiparban. az elektrotechni­kai, színesfémkohászati, ha­jóiparban stb. S bár igen kedvezőek a szovjet—amerikai kereske­delem lehetőségei, az mégis egyenetlenül fejlődik, és ko­rántsem váltja be a remé­nyeket. Ennek oka az Egye­sült Államoknak a Szovjet­unióval szemben alkalmazott diszkriminációs kereskedel­mi politikája. A szovjet fél nem holmi különleges ki­váltságokat követel, csupán azt, hogy a vele folytatott kereskedelmet ugyanolyan jogi alapokra helyezzék, ame­lyeken az Egyesült Államok a világ legtöbb államával ke­reskedik. A szovjet—amerikai keres­kedelemben fennállnak még gazdasági jellegű problémák is, amelyek a tareadalmi­politikai rendszerek külön­bözőségéből és abból adód­nak, hogy eltérőek az üzlet­kötési feltételek, s az árak. Ezek a nehézségek azonban rendszerint leküzdhetők. Ami a legfontosabb akadály, a diszkriminációs feltételek felszámolását illeti, — ame­lyeket mesterségesen állítot­tak a szovjet—amerikai ke­reskedelem útjába —, az tel­jes egészében az amerikai féltől függ. Volt idő, amikor a szovjet —amerikai kereskedelem el­lenzői azt igyekeztek bizony­gatni, hogy az nem kifizető­dő az Egyesült Államok szá­mára. A Szovjetunió és más nyugati országok közötti ke­reskedelmi-gazdasági kap­csolatok fejlődése azonban megcáfolta érveiket. Ma már az Egyesült Államokban is sokan értelmetlennek tart­ják, hogv az amerikai cégek elszigetelik magukat a szov­jet piactól, amelyen csak a legutóbbi két esztendő alatt 1,5—2 milliárd rubel értékű lehetséges megrendelést ve­szítettek el. Aligha kell bizonyítani, hogy az Egyesült Államok számára is milyen fontosak lennének az erőteljesebb ke­reskedelmi-gazdasági kap­csolatok a Szovjetunióval. Hozzávetőleges becslések sze­rint az amerikai piacra öt esztendő alatt befutott szov­jet megrendelések csaknem egynegyed millió amerikait juttattak munkához. S hány munkanélküli kapna még munkát, ha megvalósulnának a tervbe vett üzletkötések! S nem utolsó sorban a szovjet —amerikai kereskedelem — lehetőségeinek teljes kiakná­zása esetében — jelentős sze­repet játszhatna az amerikai külkereskedelmi mérleg -hiá­nyának csökkentésében i«.

Next

/
Thumbnails
Contents