Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

Mikor élt a Mikulás? HÉT VÉGI December hatodika előtt ut­cáinkon, kirakatainkban meg­jelennek a Mikulások, vagy a fiatalabb évjáratok szerint a Télapók. Kosarukban ajándék van, és Miklós napjának reg­gelére illik beletenni valamit a gyermekek cipőjébe. Jogos sok ember, sok fiatal kérdése: élt-e valaha? Nos: Hagiosz Nikolaosznak hívták, és időszámításunk ne­gyedik századának első felé­ben élt Kisázsiában, Myra vá­rosában. Amikor Nagy Kons­tantin államvallássá tette a kereszténységet, püspök lett. Sok történetet megőrzött a nép a jóságáról. Például, ami­kor városában éhínség dúlt, «■álmában« hatott az arra járó hajósokra, kereskedőkre, hogy Myrába hozzák gabonájukat. Állítólag le tudta csillapítani a háborgó tengert. Ezért lett a hajósok védőszentje. Egy- . szer pedig három kis árva le­ánykának, akiket szüleik adós­ságai miatt el akartak adni rabszolgának, a kiváltásukhoz elegendő három pénzeszacskót dobott be az ablakukon. Így a gyermekek védőszentje is lett. Tiszteletére szokássá vált neve napján, Szent Miklós nap­ján megajándékozni a gyerme­keket — az ablakon át. Mert mivel az egyik első keresz­tényüldözés áldozatául esett, nemsokára szentté is avatták. Így telt el néhány évszá­zad. A bizánci egyház és val­lás uralkodott a Földközi-ten­ger keleti medencéjének jó részében. De a mohamedán szaracénok elfoglalták Mjrát, és a menekülő bizánciak el­hozták 1087-ben a hajósok védőszentjének földi marad­ványait. Bariban tették part­ra. az «olasz csizma« sarkan­tyújának városában. Éppen jókor. Bari városá­nak lakói normann hajósok segítségével elzavarták a bi­zánci császárság helytartólát az adószedő «katanánt«. Okos benedekrendi püspökük. Urso- na, a helytartói palotából kezdte építtetni Szent Miklós székesegyházát. Az építés e?v évszázadig tartott. Az új dó­mot, mely ma is áll, 1197. jú­nius 22-én avatták fel. Gyö­nyörű épület. A «Mikulás«- kultusz. a gyermekek Miklós- napi megajándékozása termé­szetesen Bari környékén is el­terjedt. Azután egy bizánci hercegnő férjhez ment II. Ottó német—római császárhoz, és «magával vitte« a Mikulást. Különösen Hollandiában lett népszerű, mert ott — és sok német lakta, helyien — találko­zott a szintén télapószerű alak legendájával. Az elmúlt két század kará­csonyi vásárai, a Hansa-szö- vetség ügyes kereskedőinek de- korációi azután véglegesen gondoskodtak elterjedéséről. Így lett a szúrós szemű My- rai püspökből, Hagiosz Niko- laoszból előbb Szent Miklós, i majd Mikulás. állatok viselkedése a perui őserdőben Dr. Koepcke nyugatnémet zoológus 1966-ban kutatóállo­mást létesített a perui őserdő­ben. Feleségével együtt évek alatt 22 hektár területen kilo­méternyi ösvényt vágott. Koepcke ökológiai kutatásokat végzett az őserdőben, felesége a madarak életét és szokásait tanulmányozta. 1972-től aztán a hamburgi egyetem több ta­nára és végzős hallgatói is megjelentek ezen az «isten há­ta mögötti« helyen, hogy né­hány hétre bekapcsolódjanak a kutatásba. Negyven tonna teherrel Elsősorban a madarak vi­selkedése érdekelte őket: a nászének, a költési idők éis szokások stb. Bioakusztikai kutatásokat is végeztek: ma­darak, békák, rágcsálók hang­adását vették magnetofonsza­lagra. Behatóan tanulmányozták az őserdeí állatvilág mimikri­jét is. A szán- és alakutánzás az élőlények alkalmazkodásá­nak egyik speciális módja. Ennek során az állat az élő vagy élettelen környezet színé­hez, illetve alakjához hasonul. A perui őserdőben találtak A szovjet tervezésű és gyárt­mányú polgári repülőgépeket világszerte jól ismerik. Évről évre növekszik exportjuk is. Viszonylag kevesebb szó esik azonban a teherszállító gépek­ről, pedig szerepük nem elha­nyagolható. Az Sz. Iljusin főkonstruktőr tervezőközössége által «meg­álmodott« IL—76-os teherszál­lító gépnek például 40 tonna a teherbíróképessége. Ez azt je­lenti, hogy fedélzetén a leg­A hőforrások különbözőbb gépi berendezé-, sek nagy méretű műszaki fel-1 szerelések is szállíthatók. Her­metikusan zárt kabinjában gyümölcs-, zöldség- és élőhal­szállítmány vagy konténerekbe csomagolt teheráru is elhe­lyezhető. A gép nagy sugárhajtóműve segítségével 1300 méter magas­ságban 850—900 kilométeres órkánkénti sebességgel repül. Felszálló- és leszálló sebessége kicsi, így nem kell sokáig a földön futnia. S nemcsak be­ton kifutópályán, hanem más repülőtereken is képes föl-, illetve leszállni. olyan állatfajokat, amelyeknél szín- és alakutánzás együtt je­lentkezett. Azt is tapasztalták, hogy a nem mérgező lepkék mérgező fajok magatartását utánozzák. Egyes lep­kéknél oly tökéletes szárny­mimikrit tapasztaltak, hogy az eredeti és az utánzóit egyede- ket alig lehetett megkülönböz- tetni. A kutatóállomás egyik hallgatónője azt is megfigyel­te, hogy számos lepke nem a virágokat keresi föl, hanem Tökéletes liangliűség' A hang természethű közvetí­tésének új irányzata, a szte- reofónia mintegy két évtized­del ezelőtt kezdett feltűnni (az első sztereofelvételeket 1958- ban készítették). Rájöttek ugyanis arra, hogy a mindkét fülével egyformán jól halló ember számára a «közönséges« hangátvitel nem ér föl az ere­deti élménnyel, az «gépzene« marad, a mono (egycsatornás) hangvisszaadás ugyanis mind­két fül számára ugyanazt a hangképet -szolgáltatja. Más a helyzet a sztereo (kétcsatornás) hangátvitel esetében. A szte­reo hangfelvételhez a műsort két mikrofonon veszik föl, és ezek információját különvá­lasztva viszik át, illetve rögzí­tik magnószalagra vagy hang­lemezre. A sztereo hanglemez­re a két csatornát egy tűvel rögzítik, és lejátszáskor egy tűvel veszik is le a két infor­mációt, amelyet egy-egy hang­szóró alakit ót hanghullámok­ká. Míg az egycsatornás hang­lemezeknél a tű az egyenlete­sen mély barázda oldalirányú ingadozásait követve állítja elő a hanglemezbe «konzer­vált« hangot, addig a kétcsa­tornás hanglemez barázdáiban a tű nemcsak oldalirányú rez­géseket végez, hanem függőle­ges irányban is1 rezeg. Az ol­dalirányú (vízszintes) rezgés az egyik csatorna, a függőle­ges pedig a másik. A képen egy olyan sztereo lemezjátszó látható, amely még a «vájtfülűek« legkényesebb igényeinek is megfelel. A szovjet ipar állítja elő a «Phoenix—001«-et. Elektrodi­namikus hangszedő karja csu­pán néhány grammnyi nyo­mással nehezedik a lemezre, s ezáltal nagymértékben kíméli azt. Az erősítő berendezés ki­meneti fokozatára vagy a két, egyenként 20 W-os hangfalj vagy a jó hangszigetelésű fül­hallgató kapcsolható rá. A hangkeverésnek, a hangerő és a hangszín változtatásának sokféle lehetősége rendelke­zésre áll a készüléken. Mmtf és !ermésze!védef8Ri a Szov:eiiiiiíói?an A Szovjetunió törvényei sze­rint a fagazdálkodási szervek­nek munkájuk során minden­kor figyelembe kell venni az erdő vadállományának érde­keit — akár vadászható, akár a vadászat tárgyát nem képe­ző vadról van szó. A vadállo­mány nagyságát mindig a te­rület «vadeltartó képességé­től« teszik függővé. Csőfektető „kombinát” A csővezetékes szállítás ko­rát éljük. Ez valószínűleg nem­csak technikai egyszerűségének köszönhető, hanem gazdasá­gosságának és a fokozottan elő­térbe kerülő környezetvédelmi szempontoknak is. A zárt cső­vezetékek szavatolják a tisz­taságot, és könnyen eltüntet­hetők a föld, illetve a víz alatt. Míg a szárazföldön való cső­fektetésnek már megvan a ki­alakult technológiája, a ten­gerfenékre való csőlebocsátás legjobb módszereit csak most keresik. Azóta vált ez égetően szükségessé, mióta egyre nö­vekszik a tengeri telepítésű nyersolaj- és földgázkutak száma- A nyersolaj elszállítá­sát még csak meg lehet olda­ni tartályhajók segítségével, a öldgázt azonban mindenképpen csővezetéken kell eljuttatni a szárazföldén levő felhasználók­hoz. (Ha csak nem cseppfolyó­sítják még a lelőhelyen; de ez meglehetősen költséges megol­dás.) A tenger alatti erősáramú és telefonkábeleket e célra épített speciális hajókról bo­csátják le a tengerfenékre. A csővezetékek fektetésénél nem ilyen egyszerű a helyzet, fiagy átmérőjű, meglehetősen merev és súlyos «csőkígyóról« lévén szó: a hullámzás mozgásának kitett hajók nem felelnek meg a vízbe bocsátásra. A ké­pen látható «Viking Piper« ne­vű úszó csőfektető »komtoi- nát«-nak ezért1 jósolnak nagy jövőt. E hatalmas úszó plat­form — amelynek 248 méter hosszú fedélzetén biztonsággal el lehet, végezni a csövek he­gesztését, vizsgálatát és több rétegű szigetelését — akként végzi a csővezeték lebocsátá- sát, hogy a 110 méternyi gém görgősoráról folyamatosan ^me­ríti víz álá az elkészült csősza­kaszokat, s közben hajtóművei segítségével lassan tovább ha­lad. Még viharos tengerszaka­szokon sem fenyegeti így a csővezetéket sérülés. élővilága A meleg az élőlények egyik éltető eleme. De a «jóból is megárt a sok« közmondás az élőlények többségére is vonat­kozik. A hőtűrés határai fa­jonként nagyon különbözőek lehetnek. Annyi azonban bizo­nyos, hogy 40 C fok feletti hő­mérsékletű víz a legtöbb vízi élőlény számára pusztulást je­lent. Kivételek itt is akadnak: hőforrások, gejzírek vizében több élőlény Is megél. Ilyenek elsősorban a hőtűrő mikroor­ganizmusok. Ezek mellett itt megtalálhatók még a kék al­gák és más algafajok is. A for­ró természetes vizekből az ál­latok sem hiányoznak; bár ezek (számára a felső határ 50 C fok körül van; a 40 C fokos vízben azonban még megél néhány rovarfaj, azok lárvája pedig a forró iszapban találja meg létfeltételét. Akad­nak a hőforrások vízében egy­sejtűek kerekesférgek és pu­hatestűek ia. JWyékládházmelléki Ba­1 ’ lambér beesett a sarki vendéglátó kétségbe. Aznap reggel tért vissza a rendes emberek közé, rendes évi szabadságvesztéséről. Leg­utóbb erős felindulásban el­követett lopásért ■ ült. Meglá­tott egy teli erszényt, és úgy felindult, hogy elindult el­lopni. Éppen a múltján töp­rengett, amikor odalépett hozzá egy cincér forma pin­cér. Nyékládházmelléki kért egy jaffát és egy bükkfát. Ez utóbbit bunkónak, ólommal a végén. Ólom nem volt, csak új. Az is inkább lim. Nem számít. Nyékládházmelléki, mivel pesszimista alkat volt, savanyú uborkának álcázta magát, és kiosont a konyhá­ba. Ott a szakács éppen ma­gában füstölgött, mert leégett. Véletlenül cipőtalp helyett sa­ját szattyánbőr pénztárcáját készítette el sertéssültnek, pénzestül. A vendégeknek ez fel sem tűnt. A konyhában egy tál lan­gyos vízben valami motyo­gott. Egy motyogató rongy. Nyékládházmelléki esetlenül ácsorgóit, de tudta, cseleked­nie kell, hiszen a közmondás is azt tartja: aki ácsorog, cso­rogjon bé is. Odalépett a sza­tZahtőskiee kacshoz, kényszerítette. hogy kóstolja meg a rablóhúst. Amikor a szakács elveszítet­te az eszméletét, a veszedel­mes bűnöző eltulajdonította azt. A vendéglátó kétségben ekkor már ott ült a helyi lap, determinált munkatársa, aki éppen a vertikális illuminá- cióról kommunikált. (Később nem emlékezett rá, mivel a delirium rémes esete állt fenn meg lenn.) Nyékládház- mellékinek erről eszébe jutott az újság. Vett is a sarkon egy járókelőtől. Két pofont adott érte. Ahogy kinyitotta — mármint az újságot —, szo­morúan látta, hogy a felesége megint hirdet: »Jól stimulált férjemet nagyobbra cserél­ném. Kicsi a bors, de fekete — jeligére.« Az egyik cikk­ről lerítt a líra. A fiúról szólt, aki megfogta a lány pracli- ját, de előbb kigúvadt szem­üveggel vizsgálgatta. Aztán együtt futottak estig, miköz­ben hullt az elsárgult levél, néhány tetőcserép és a ha­juk. Mire a garzonba értek, megkopaszodtak. Sajnovics a fogyókúráról kevés szó esett, csak annyi, hogy valaki meghasonult a hasával, és ugyanazt érezte, mint az a hadvezér, akit a győzelmi menet éléről ragad el a ha­lál. A lap beszámolt egy külö­nös természeti jelenségről is: az idén decemberben má­sodszor borult virágba a tar­honya, és árokba az ittas erénycsősz. Ám egy brigád vállalta, hogy a parton patro­nálja a csőszt, és beleteker­tek két szifonpatront. A csősz aszóda egyfolytában szögletes buborékokat fúj. Fújj! Szó volt még a fóliában sütött leves tálalásának mód­járól, az utolsó oldalon pedig egy kis színes (folt) mellett egy nagy színtelen írás azt a kérdést boncolgatta: vajon miért jobb kettesben csóko- lózni, mint egyedül? A Tar­ka Sorok éppen jubilált, öt­venedszer jelent meg két hó­nap alatt ugyanaz a komor humor. Egy slicc-vicc, ami slamp skicc. Nyékládházmelléki nem bírta tovább, zokogva borult a sarki rendőr vállára, és fel­adta magát. Utánvéttel. Ki­öntötte a szívét is. Később f eltörölték. Bevallotta: élete nagy vágya, hogy a bűnügyi krónikákban szerepelhessen. Kezdetben egérszürkében, ké­sőbb amilyen színű festéket éppen talál a nyomda. Ö tűrni fogja a nyomdafesté­ket. Bevallja, hogy nála van a szakács elveszített eszméle­te is. Másnap megjelent egy rö­vid tvAósítás »Rendőrkézen a félkezű rabló« címmel. »Teg­nap elfogták a több szőrös bűnözőt, a hírhedt Nyéklád- házi Balambér — született Sz. Egon — veszedelmes rab­lót. Kiderült, hogy ő volt az, aki titokban Somogyi Népla­pokat lopott, hogy azután jó pénzért ne terjessze őket. A veszedelmes bűnöző, aki egyébként ok nélküli okira­tokat és étlapokat is hami­sított, elismerte, hogy sem­mit sem ismert el.« Én viszont beismerem, hogy a poénok egy részét — azt, ami itt olvasható — loptam. Dán Tibor Az Ural hegység erdőiben 1000 hektáron általában 10—15 szarvas él. A vadállomány őr­zését szolgálja, hogy védik az állat- és növényfajokat. A borz például teljesen védett, ugyanakkor mindenütt vadász­ható a farkas és a nyestku- tya, s állami területeken a hiűz is. A rókák mérgezését és a kotorékok gázosítását még a veszettség idején is tiltják a törvények. A patkány érzékeli a röntgensugárzást A New York-ban megtartott nemzetközi neuroradiológiai szimpozíonon B. H. Feder 1300 főnyi hallgatóság előtt ismer­tette az érdekes felfedezést: a patkányok érzékelik a 0,1 má­sodpercnél is rövidebb ideig tartó és 20 milliröntgennél is kisebb intenzitású sugárzást. Az észlelésre irányuló kísérle­teket kondicionális reflex ki­fejlesztésével végezték. Áram­ütéssel egyidejűleg adott rönt­gensugárzással kondicionális reflexet alakítottak ki, s ez­után az állatok a röntgensu­gárzásra is ugyanúgy reagál­tak, mint az áramütéssel kom­binált röntgensugárzásra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents