Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-31 / 309. szám

'IDíld:dt SzarJz aiztűs íg, ! A Somogyi Néplap 1976. december 12-i számának Hírek rovatában rövid értesítés jelent meg, mely szerint Megerőszakolt egy idős asszonyt, majd ellopta karóráját a 25 éves László György siófoki pályamunkás. A Siófoki Járásbíróság tegnap megtartott tárgyalásán egyévi és hat­hónapi börtönbüntetésre ítéle, 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A védő föllebbezett.« A siófoki vasutas dolgozók mély felháborodással hív­ták fel a figyelmet a dolgozó bűncselekményére, elhatá­rolták magukat az ilyen aljas bűntett elkövetőjétől, ugyanakkor kérték: jelezzük a t. szerkesztőségnek, hogy László György nem siófoki pályafenntartási dolgozó, ha­nem a Szombathelyi Vasútigazgatóság tapolcai pályafenn­tartási főnökségének létszámába tartozó pályamunkás. Tisztelettel: '26a fii Qónf(. osztályvezető, MÁV Vasúttgazgatósága, Pécs Tisztelt Szerkesztőség! Bertalan Lajos, Ordacsehi, Fő u. 16. szám alatti lakos december 11-én megjelent panaszára az alábbiakat vála­szolom. A levélíró november 30-án táviratban közölte Ná- dasy Előd fonyódi körzeti szerelővel, hogy gázkészüléke meghibásodott. Mivel szerelőnk gépkocsija ekkor az AFIT-nál volt javításon, fogyasztónknál csak december 8-án tudta a javítást elvégezni. Tisztelettel: Szrnctreg. JH'liáty, üzemvezető, KÖGÁZ kaposvári üzeme Tisztelt Szerkesztőség! A hiánycikkekről szóló írások szerzőihez szeretnék csatlakozni. Nem valami komoly előállítási technikát igénylő, bonyolult szerkezetről min szó, csupán a csavar­ról. Kis dolog, de ennek hiányában bajos bizonyos dolgo­kat megcsinálni. Nem tudom, hogyan lehet egy ilyen mindennapi dolog tartósan hiánycikk? Bejártam érte szinte az egész megyét, de sehol nem kaptam. Mindenhol azt mondták: már több mint egy éve egyáltalán nincs, s nem valószínű, hogy mostanában kapható lesz. Szeretném, ha sok vásárló társam nevében ezúton kapnék választ kérdésemre: mi indokolja ezt? Tisztelettel: Sárvári cAlnuU. népművelő, Somogyvár A béke éve, a harc éve : . AI MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 309. szám. Péntek, 1976. december 31. T v-jegyzet Tizenegy több, mint három A Béke és Szocializmus de­cemberi számában olvashatjuk Todor Zsivkovnak, a BKP KB első titkárának »A béke éve, a harc éve« c. cikkét. A vi­lágfejlődés fő tendenciáit jel­lemezve Todor Zsivkov leszö­gezi, hogy 1976-ban gyökeres változások történtek a nem­zetközi erőviszonyokban a bé­ke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás, a függetlenség és a szocializmus javára. Hangsúlyozza a testvéri kom­munista és munkáspártok in­ternacionalista szolidaritásá­nak különös fontosságát, sze­repét a mai világban végbe­menő pozitív változásokban. Enrique Pastorino, a Szak- szervezeti Világszövetség elnö­ke azt elemzi cikkében, hogy milyen feladatai vannak a nemzetközi szakszervezeti Faluszínház Somogybán Az Állami Déryné Színház művészei kedves vendégek megyénkben is. Az új év első hónapjában több produkcióval szerepelnek majd Somogybán. Január elsején Nagyatádon, a FEK-klubban játsszák el a filmen is nagy sikert aratott musicalt Bredford—Monnot: Irma, te édes című művét. Másodikén már a marcali né­zők láthatják ugyanezt a da­rabot. Kertész Ákos Sziklafal cí­mű drámáját Tabon mutatták be először. Január tizenhato- dikán ér a produkció Csur­góra. Húszadikán Nagyatádon, a művelődési központban sze­repel az Állami Déryné Szín­ház Dunajevszkij híres ope­rettjével, az Aranyvölggyel melynek pvelódiái közkedvel­tek. Másnap Barcson, harmad­nap pedig Babócsán lépnek föl. örvendetes, hogy Kertész Ákos műve mellett egy másik magyar színmű is szerepel műsorukon. Barta Lajos Sze­relem című drámája reneszán­szát éli. Korábban a televízió műsorában is láthattuk a Víg­színház előadását felvételről. Azóta több vidéki társulat eljátszotta, köztük a kaposvá­ri és a miskolci. A Déryné Színház művészei Somogybán először Tabán mutatják be Barta művét. Az időpont: ja­nuár 28. Harmincegyedikén pedig a nagyatádi FEK-klüb- baa lépnek föl e színművel. mozgalomnak a »nemzetekfe- lettiség« álarcát öltő monopol­kapitalizmus elleni harcban. Nairn Ashhab, Jordánia Kommunista Pártja KB tagja kommentárjában a közel-ke­leti átfogó rendezés kérdésé­vel foglalkozik. »A kommunista az üzemben« címmel Finnország Kommu­nista Pártjának Központi Bi­zottsága kerekasztal-beszélge- tést rendezett Helsinkiben pártmunkások, kommunista szakszervezeti funkcionáriu­sok bevonásával az üzemi pártmunka módszereiről, fel­adatairól. »■Az elméleti ismeretek fej­lődésének logikájáról« c. cik­kében Vlagyiszlav Lektorszkij szovjet filozófus és Hamid Szafari iráni közgazdász az empirikus és az elméleti tu­dás viszonyát vizsgálja a tár­sadalmi gyakorlat és a tudo­mány fejlődésében. A folyóirat ismertetést kö­zöl több új könyvről, továbbá érdekes összeállítást a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok közötti versenyről a gaz­daság és az életmód területén. ■ Sokat gondolkodtam azon: miért van az, hogy a bányász­halálra jobban odafigyelünk, jobban megráz bennünket, mint más munkahelyek ha­lálos balesetei. Néhány évvel ezelőtt egy szakmai tovább­képzésen az előadó ipari ve­zető szakember kissé ingerül­ten azt bizonygatta — s a számok az ő igazát mutatták —: a felszíni munkahelyek sokkal több életet követeltek, mint a földmélyiek... S még­is.... Megrendelésünk és a szoli- darítésérzet valószínűleg on­nan fakad, hogy a bányász már életében is ott dogozik, ahova mi majd csak ha'álunk A tél a mezőgazdaságban dolgozók számára a szervezett képzés továbbképzés, és hoz­zátehetjük, az intenzívebb ön­képzés időszaka. Így volt ez akkor is, amikor az új isme­retek nem ilyen »szédítő" se­bességgel áradtak. (Egy föl­mérés szerint a világon na­ponta annyi új születik a me­zőgazdaságban, amelynek megismerése negyvenórányi olvasást igényel!)' A szakirodalom könyvei nem szezonjellegűek — mégis a mostani hetekben jut több idő a válogatásra a legfonto­sabb ismeretek megszerzésépe. Dr. Láng Géza neve mir.jegy negyedszázada jól ismert a mezőgazdasági szakmában, számos kitűnő munka fémjel­zi szakírói működéséit. Ezúttal teljesen újszerű munkát bo­csátott közre Szántóföldi nö­vénytermesztés címmel. Kor­szerű szemlélettel segíteni az iparszerű növénytermesztést — mindenekelőtt ez a cél ve­zette a szerzőt. Könyve nem­A nyolcmillió lakosú világ­városban, Moszkvában ma es­te karácsonyfákat díszítenek; így búcsúztatják az óévet és köszöntik az újat, az 1977-es esztendőt. Alig két héttel ezelőtt vet" ték birtokukba a tereket par­kokat a nagyáruházak, hogy népi motívumokkal díszített nünk ezt az érzést az is, hogy bár a munka sokat humanizá- lódott, mégis a legnehezeb­bek között tartjuk számon, joggal. Zavarban vagyok most. hogy Galgóczi Erzsébet Ti- zenegv több. mint három cí­mű filmjét láttam: Kérdezget­tem ismerősömet: milyen volt? Engem megrázott, s nem tudom, mások is így vol­tak-e evvel a művel? Két bá- nvászhalált megértem egy ap­ró faluban — közülük a má­sodik egy barát halála volt, olyané, aki félt a bányától —, így nehéz elfogulatlanul be­szélni erről a filmről. Ha fel­csendül a zene, a bányászin­duló — »Szerencse fel. Szeren­csek a felsőoktatási intézmé­nyekben tanulók számára iránymutató, hanem minden­napos segítséget ad a gyakor­latban, a nagyüzemekben dolgozó szakembereknek. Is­merteti a növénytermesztés kezdeteit, főbb korszakait és vázolja a jövő feladatait. A növénytermesztést, a rendszer szerű termelést hét részben tárgyalja. Tömör, világos mon­danivalójával a legkorszerűbb ismeretanyagot összegezi. Elsősorban gyakorlati és mindenképpen hiánypótló munka A dohány nagyüzemi termesztése. Igen részletesen tárgyalja az agrotechnika és á Késelés kérdéseit. Körülte­kintően. foglalkozik a műszaki fejlesztéssel, az üzemszerve­zéssel a gazdaságosság elem­zésével. önálló részben tár­gyalja az árutermelés rend­szerét, fejlesztését és felada­tait. Nagy segítséget jelent, hogy a mellékletekben táblá­zatosán ismerteti az agrotech­nika, a szükséges gépek esz­közök, szerek jegyzékét. pavilonokat állítsanak fel. Ün népi vásár — ez a két szó volt olvasható a mini üzletek tetején. A nagy, központi áru házak újból kitettek magukért: orosz télapók, karácsonyfadí­szek apró ajándékcsomagok színes választéka került a alkalmi pultokra, hogy a vá­sárlók kedvük szerint válo­gathassanak. A hagyomány szerint itt szilveszter éjjel ajándékozzák meg egymást a családtagok és a barátok. Az ünnepi vásár forgatagá­ban — hiába a vevők soka­sága — egy másodpercnyi mo­soly minden vevőnek jutott, s egy apró kartonlap, amely­nek magyar fordítása nálunk sem ismeretlen: Boldog új évet! A Gyapjú- és Textilnyers­anyag Forgalmi Vállalat ka­posvári kirendeltsége 15 ezer tejes- és pecsenyebárány il­letve vágójuh fölvásárlását tervezte erre az évre, de már túljutottak a 16 ezer dara­bon. A napokban például hét­száz tejesbárányt küldtek to- vábbhizlalásra a Lajta-Hansá- gi Állami Gazdaságba, a to- ponári—zimányi, a mikei a nagybajomi és a smntbalázsi termelőszövetkezettől pedig együttvéve 237 bárányt indí­tottak útnak Olaszországba. Belföldre 2200 vágójuhot adott a kirendeltség, tejesbá­rányt pedig hizlalásra — a már említett hétszázas szállít­mányon kívül — ezerkétszá­zat az ádánd—balaton6zabadi tsz-nek, kétszázötvenet a Dél­cse le, / Ilyen a bányász éle­te« —, már rajznak elő az emlékek. Mint most is. Pedig olvasva a novella úgy tetszett: Galgóczi életmű­vében a közepes te’jesítmé- nyek közé tartozik. Igaz, hogy Galgóczinál a középszer sokkal magasabb nívót jelent, mint !elen irodalmunk átlagszintje. S erről győzött meg a műből készült film is, Nemere László puritán tisztaságú al­kotása. Morá'is konfliktus ez: egy bányászfiú a tűzben vá­lasztás elé ken.il, s úgy dönt, ahogy kell: tizenegy ember életét menti meg. A másik vágatban hárman halnak meg, köztük a fiú szere’mesé­nek a férje. Később e miatt gyilkossággal vádolják. Galgóczi műve a görög sors­drámák alaphe'yzetéf idézi. A megoldás azonban teljesen je­len idejű, egyetlen régebbi korra sem érvényes. Az igaz­ság egyik sarkát markoló dön­tőbizottság és a másik csücs­köt szorongató bányász konf­liktusa az egyetlen, bér sem­miképpen nem a megnyugtató »m-'grüdist« hozza. Dicsé-hetjük Nemere László rendezőt azért is, hogy sereg­nyi vidéki színésszel dolgo­zott: egyikük-másikuk szavak nélkül is típust teremt. Külön örömünk, hogy a két főszere­pet a Csiky Gergely Színház művészei — Kottái Róbert és Monnri Lili — formálták meg emlékezetesen. L. L. Égből pottyant fa Sötétedő kora estén balla­gok hazafelé. A Honvéd utca eleién most gyulladnak a fé­nyek, a téren gyerekek han- cúroznak. mindenfelé munká­ból siető emberek. Az ünnev utáni dolgos hétköznapok egyike. Az ablakban fiatal mama. kezében szép, formás fenyőfa, mellette öt év körüli kisfiú. — Vajon mire készülnek? — teszem föl magamnak a kérdést, s bár nem vagyok kí­váncsi természetű, megállók és várom a feileményeket. A mama kiügyeskedi a kará­csonyfát az ablakon, és a harmadik emeletről a szél szárnyára bocsátja. Az apró­ság kitörő örömmel üdvözli a látványos produkciót, s hogy ő is hozzájáruljon, a fa után csokipapírt repít. S mint akik jól végezték dolgukat, becsuk­ják az ablakot, ráhúzzák a függönyt. Hazáig azon töprengtem, mit lehetne tenni városunk tisztaságának megóvásáért. Nem tudtam kitalálni, de ad­dig eljutottam: mindenekelőtt jó példát adni a gyermekek­nek. K. Zs. somogyi Állami Gazdaságma négyezret a rémi Dózsa Tsz- nek (itt a sántosihoz hasonló húszezres hízlalótelep műkö­dik) adtak. Expressz pecsenye­bárányt 4300-at, tejesbárányt pedig 2200-at értékesítettek. A Hortobágyi Állami Gaz­daságnál található a gazda­ság és a vállalat közös vál­lalkozásában működő juhvá- góhíd, mely Közép-Európa legkorszerűbb ilyen létesítmé­nye. Innen repülőgép viszi a vágott állatokat Budapestre, ahonnan — többnyire szintén1 repülőgépen — külföldre kerül az áru. A kaposvári kirendelt­ség kétszáz juhot adott át a közös vállalkozásnak. A gyap- júforgalmi vállalat saját hiz­laldájába ezerkétszáz bárányt küldtek Somogyból az idén. TfiKM SOROK Kaján hallgatóság — Ma jól felbosszantot­tunk egy horgászt a kocs­mában! — Hogyan? — Mindent elhittünk ne­ki, amit a fogásairól me­sélt! Férji aggodalom Kint hóvihar kavarog, s a két barát a szobában beszélget: — Nagyon csúnya idő van. — Valóban. És az asz- szonyok nincsenek idehaza. — Félek, hogy valami baj történhet! — Talán lesz annyi eszük, hogy bemennek az egyik áruházba. — Épp ettől félek! Az a kabát... Az étterem ruhatárában egy fiatalember épp a ka­bátot veszi magára, mikor odalépett hozzá egy másik: — Bocsásson meg, ön nem Kovács János, a Tisza utcából ? — Nem. Miért kérdezi? — Mert az a Kovács én vagyok, és az a kabát, amelyet maga most föl­vett, az enyém. Ajándekvásárlás — Az imádottamnak szeretnék valami ajándé­kot venni. Kérem, segítsen valami jó tanáccsal! — Fiatal a hölgy? — Hát... nem éppen. — Elegáns? „ — Nem mondhatnám. — Szép? — Semmi különös. — Művelt? — Nem nagyon. — Akkor azt tanácso­lom uram, hogy másnak vegyen ajándékot... Félelem — Kedves barátom, lá­tom, mindig összerezzen, ha autóbúgást hall. — Tudja, ez azért van, mert a múlt héten autón szöktették meg a felesége­met, és most attól félek, hogy azzal is hozzák visz- sza... Olyan ismerős volt... Az idős néni panaszt tesz a rendőrségen. Elmondja, hogy ugyanaz a szélhámos már ötször csapta be, mindig más-más mesével. — De hát hogyan hihe­tett neki? — kérdik cso­dálkozva. — Tudom is én... Olyan ismerős volt az ar­ca... Munkamegosztás A Royal Society of Medi­cine szociál-pszihiátriai lapjában lord Webb John­son a következő, nem min­dennapi definíciót közölte: „Neurotikus az az ember, aki légvárakat épít, lelki­beteg az, aki ezekben a légvárakban lakik, a pszi­chiáter pedig az, aki ezért beszedi a lakbért.” SemongiNéplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: jávori Béla Szerkesztőség: Kaposvár, Latiné» Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinra Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó Doniján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. * Index: 25 967. ISSN 0133—0608. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Május 1. u. Itt, Felelős vezető: Farkas Béla igazgat*. Oévhűcsúztatö Zenével-tánccal. vidáman búcsúztatta az óévet — már teg­nap délután — Kaposváron a város 300 úttörője. Az óév­búcsúztatót az ifjúsági és úttörö-müvelödési központban rendeztek. után kerülünk. S énítt ben­Téli olvasmányok Moszkva karácsonyfái Teiesbárányok hizlalásra, vágásra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents