Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-21 / 301. szám

'Diiztd-t Szttdi eszi!) dg, ! December 7-én este fél órával a műsorkezdés előtt még azt sem tudtam, hogy Siófokon a művelődési köz­pontban szerepel Ladányi Mihály költő, Somhegyi György- gyel. Egy véletlen folytán csöppentem a gyülekező hall­gatóság közé. Irodalmi összeállítás modern formában, fő néhány vers, beat dallamosítva, gitárkísérettel. Nehezen, erősen mesterkéltnek tűnőén indult a bemutatkozás. Ladányi és Somhegyi kölcsönösen bemutatták egymást, néha vicce­lődve, ami itt-ott már erőltetettnek hatott. Elkezdődött a műsor. Ladányi helyet foglalt a közön­ség között, Somhegyi pedig megkezdte mintegy háromne­gyed órás monológját. A mai magyar költészetből válo­gatott montázs igen tartalmas, érdekfeszítő, jó előadás­móddal párosított produkció volt. Illetve: lett volna — ha Somhegyi néhány beatesitett verset nem próbált volna meg »fiatalosan« játszani«. Így' helyenként a komoly mű­sor megölte önmagát, s néhol szinte bosszantóan ügyet­len-esetlennek, sőt nevetségesnek hatott. A produkció végén Ladányi ismét színre lépett, s megköszönte a szíves meghallgatást, valamint felhívta fi­gyelmünket — néhány szóban — a kortárs mai magyar líra figyelemmel kísérésére. Akaratlanul is fölmerült bennem a kérdés: vajon La­dányi miért volt itt? Hogy megismerjük személyesen? Vagy netán azért, mert ő szerkesztette a műsort? Ez nem derült ki. Tisztelettel: í^girntati JZáidá Balatonföldvár, Budapesti u. S9. Tisztelt Szerkesztőség! Két éve költöztünk be a Honvéd u. 9. sz. alatti lakás­ba. A Léva Lakásszövetkezet tagjai vagyunk, de képvise­lőnk nincs. Házmesteri díjat fizetünk, de a szolgáltatá­sait nem élvezzük. A szemét rendszeresen ott marad, a lépcsőházi villany éjjel-nappal ég, a villanyóra kiesett a helyéről. A kilincs hiányzik az ajtóból, amely előtt állan­dóan áll a víz. A lépcsöházban nincs takarítás, a lom­kamra rendeltetésének nem felel meg. Az udvari játszótérrel is baj van. Az ablak előtt levő pingpongasztalnál ordítozás, italozás, káromkodás folyik. A lépcsőházba járnak vécére, ahova egyébként éti csigá­kat is behoznak. Még sokáig lehetne sorolni az ehhez ha­sonló »-tevékenységet«. Jó volna, ha egy körzeti rendőr időnként ellátogatnia ide 5—6 óra között, s szeretnénk, ha önök is segítenének a hibák gyors felszámolásában. Tisztelettel: 'Jö&toáth JSajOi Kaposvár, Honvéd u. ». A« HS«HP SOMOGY MECVEI PIZOTTSAgAhÁK IAP|A XXXII. évfolyam, 301. szám. Kedd, 1976. december 21. Tv-jegyzet Bábeli produkció Nem nyertem a vasárnap esti Tévélottón. Nem amiatt, hogy a számaimat nem húz­ták ki (nem is volt szelvé­nyem); a sorsolás köré dúsí­tott műsoron vesztejtem so­kat. Tudniillik láttam e zűr­zavaros produkciót. Hosszabb ideig csak kap­kodtam a fejem: Bábelből adnak-e közvetítést ? Épp azokról az órákról, amikor mindenki más nyelvet kezd beszélni ? Mert körülbelül félóráig mindenki egyszerre beszélt, ha szóhoz jutott. Mondom: ha szóhoz jutott. Mert a gyenge formában le­vő riporter egy-egy félmon­dat után mindenkinek a mondókájába belevágott — neveletlenül —, s gondolati bakugrásokba hajszolta »■partnereit«. Ugye, világos, miért az idézőjel? Tudálékosságban verhe­tetlen riporter-műsorvezetőnk a hölgyekkel szembeni elő- zékenységi illemszabályát is könnyedén sutba dobta, sa­ját egyéniségét és nem túl eredeti mondandóját »sózva« ránk. Pedig a riportalanyok személye garancia lett volna arra, hogy valóban kelleme­sen tölthessük az időt egy­más társaságában. Ha labdára rúghattunk volna. Mint Far­kas, az egykori futballista. Ha Királyhegyi Pálnak nem találnak ki egy kei-ge- tősdit. Ha a műsorban sze­replő arti.stalánv nem néma szereplő. Vagy ha az, akkor fölöslegesen nem kérdezgeti a riporter. Ha ... De ne soroljuk! Ennek a kedélyeskedő, udvariatlan riporternek most egy ideig nem húznám ki a számát... L. L. PusKát fogtak a ka ioyir.i vadászok Farkasok garázdálkodnak a szovjetunióbeli testvérme­gyénk több járásában. Már eddig is nagy kárt okoztak a kalinyini terület kolhozaiban és szovhozaiban: támadásaik­nak több mint 1500 jószág esett áldozatul az állattenyész- tő-teler>”ken. A háború óta most először szaporodtak el ennyire a far­kasok. Hat évvel ezelőtt talán ,50 kóborolhatott ezen a terü­leten. most pedig már 300-nál is több a számuk. A szomszéd novgorodi területen még több — mintegy 700 — farkas ta­nyázik. s egy részük időnként »kirándul« a kalinyini terület­re is. érért elsősorban az észa~ , ki vidékek vannak nagyobb veszélynek kitéve. Az udo- moljszki járásban például 300 juhot, 55 szarvasmarhát faltak föl a farkasok. Téstvérmegyénk vadásztár­saságai szervezetten fölvették velük a küzdelmet: kilenc hó­nap alatt 142 ordas került puskavégre. A vadászat azon­ban tovább tart. A terület biológiai egyensúlyához leg- föliebb ötven-hetven farkas szükséges, a többit — a nagv károk elkerülése végett — ki kell irtani. 7AHM iOttOK Szesztestvérek — Nem tudom, te hogy vagy ezzel, de engem egy pohár ital azonnal föld­höz vág. — Csakugyan? — Igen ... Rendszerint a kilencedik. Tisztesség — Tisztességes emberek a szomszédaid ? — kér­dezi az egyik skót a má­sikat. — Azok bizony. — Akkor mi a fenének tartasz töltött puskát az ajtód mellett? — Hogy becsületesek is maradjanak! Álom — Hiszel-e az álmok­ban? — kérdi barátját Géza. — Most már nem. — Miért? — Mert feleségül vet­tem. Természetes Egy újságíró riportot készített a nudistastran­don. Megkérdezte egy he­lyes kislánytól: — Mikor lett nudista, kisasszony? — Nem lettem; annak születtem. A hétvége fekete krónikája , Halálos gázolás Somogyszil és Gadács között Ezen a hét végén »mind­össze« három — sérüléssel já­ró — baleset történt megyénk útjain. A rossz látási viszo­nyok. a síkos utak azonban mindenkit óvatosságra inte­nek. Fekete krónikánkat — saj­nos — egy halálos gázolással kell kezdenünk: szombaton este történt Somogyszil és Gadács között. A 13. 6zámú Volán autóbuszát vezető 33 éves, bárdudvarnoki Szép Jó­zsef elgázolta az úttesten vele szemben gyalogló 57 éves, so­Nagyjelenet mogyszili Horváth Rozáliát. Horváth Rozália olyan súlyo­san megsérült, hogy nem sok­kal a kórházba szállítás után meghalt. Szép József ellen büntetőeljárás indult, a bal­eset körülményeinek tisztázá­sára műszaki és orvosszakér­tők bevonásával folyik a vizs­gálat. Az esethez még egy meg­jegyzés: ez az útszakasz bor­zasztóan elhanyagolt állapot­ban van. Nemrég lapunkban is írtunk róla, hogy milyen veszélyes e sártengerben köz­lekedni. Ez a szomorú eset is sürgeti a rossz útviszonyok megszüntetését. A fenti balesettel egyidőben Memye is súlyos baleset szín­helye volt Gyalogosan haladt át az úttesten az 57 éves Mes- kula Ferenc tsz-tag, és egy, Kaposvár felől érkező autóbusz elütötte. Meskula súlyosan megsérült; a rendőrség szak­értő bevonásával folytatja a vizsgálatot. Kutason nem az útviszo­nyoknak megfelelő sebességgel vezetett egy kölcsönkért Lada személygépkocsit a 37 éves Horváth István, helybeli könyvelő, és egy fának haj­tott. Az autós könnyebben megsérült, az anyagi kár mint­egy 20 ezer forint. Történelemóra a Latinca-emlékszobában Asszony sír üvöltve a hús­bolt előtt. Hol a gyerek?! Itt volt. Nyugtatják: megkerül a kicsi, ne féljen. Jaj, jaj, hol lehet? A fiam. az egyetlen. Mindenki sajnálkozik. Sze­rencsétlen teremtés. De rossz kölyök lehet. Távolabb egy idősebb néni vezet egy apró, kék ruhás fiúcskát. Még senki sem sejti az összefüggést. Közelednek. Az anya észreveszi őket. Ott van! Néhányon csodálkoznak. Ez a kicsi szökött meg? Az anya rohan. Futtában akkora pofont kever le a gye­reknek, hogy egy felnőtt is megrezdülne tőle. Tízen es­nek neki: hogy képzeli, miért üti azt a gyereket, nem elég annak az ijedtség, hogy nem találta az anyját?! Űjabb po­fonok csattannak. Néhány já­rókelő ordítani kezd: Ekkora gyereknek még fogni kell a kezét! Maga a hibás! ök is megkapják az anyától — szóban —, ami nekik jár. Csüggedten elcsendesednek a nézők, és csóválják a fejü­ket. De nem hallják, ami ne­kem — az anya és gyermeke után lépkedve — megüti a fülemet. Az anya ugyanis még mindig »leckézteti« gyerme­két: — Megmondom apádnak, te hülye! Előveszi a szíjat, és összever... Kicsi fiú, mi lesz veled?! L. P. Bejgli karácsonyra A Somogy megyei Vendéglátóipari Vállalat kaposvári cuk- rászüzemében javában folyik a bejglikészítés; karácsonyig 1? mázsa dióst és mákost sütnek. E héten már folyamato­sán szállítják — ízléses fóliás tasakokban — a boltokba. Az iskolák és a szocialista brigádok kérésére t ári átvezetést is tartanak a kaposvári Latinca-em'ékszobában. A múlttal ismerkedtek a napokban az egyik kaposvári általános isko­la tanulói. KUTYAVILÁG Századeleji la­pok társasági rova­tában is, megállná helyét az a hír, amelyet A KUTYA című lap decembe­ri számának hirde­tései között olvas­tam. így kezdődik: »A Würtenbergi kennel új NSZK import német ju­hászkutya kanja VELLO v. Haus KÖDER megkezdte fedezését Kisvár­dán.« Ezután a csa­ládfa részletes is­mertetése követke­zik. majd a fiatal szukákat lázba ho­zó ajánlat, mely szerint: »nincs benne Jalk Folen­brunen és Vello Sieben Faulen«, sőt »ő maga is OHNE INZUCHT!« Bár jómagam egy kukkot sem értek az egészből, elkép­zelem. amint ifjú kutyalányok százai rózsaszín kutya- budohárjukban ál­modoznak — félre­tolva az inycsiklan- J dozó velőscsontot — VELLO von Haus KÖDER-röl, a würtenbergi kennel ifjú kanjáról, aki imigyen tudatja a világgal, hogy érett férfikorba lépett. Ám ne gondoljuk, hogy holmi öncélú érzékiség vezérli a kutyusokat a hir­detés feladásában. Mint egy másik közleményből ki­derül, a kutyafi(a)k csak kölyökért haj­landók részt venni az említett aktus­ban. Egy harmadik, koromfekete eb fi — feltehetően főran­gú család sarja — félretéve a legen­dás arisztokrata gő­göt, rózsadombi ott­honából még vidék­re is hajlandó el­menni kutyálkodni. A kutyafáját! Ez igen! Igazi úri gesz­tus. Szépreményű vidéki kutyalányok, örvendjetek! Ko­romfekete Schwar­zen Brutus értetek jön hófehér Merci- jén! A pásztorára után kölyketekre nem lesz gondotok! Brutus úrfi ugyan­is magához &eszi. Kutyaetikettre ok­tatja — különtaná- rokkal, különórá­kon taníttatja, és németül, franciául fog majd csaholni. Ha pedig eladósor­ba kerül, bizonyára érte jön egy Ame­rikába szakadt ku- tyánkfia, és magá­val viszi. Ti pedig nevelhetitek alkal­mi ismeretségből származó korcsaito­kat — albérletről albérletbe vándo­rolva — kivert ku­tyaként. S ha majd, úgy húsz év múlva, véletlenül Schwar­zen úr pazarul be­rendezett óljába — pardon: kenneljébe — léptek, a terebé­lyes családfa mel­lett ott látjátok a falon díszelegni ne­mes és nemzetas Schwarzen Brutus emberbörre pingált nemesi oklevelét. Lendvai József Meglepő Az esküvő után a mama ráeszmélt, hogy lányának semmit sem mondott el a férfi és nő kapcsolatáról. így kezdte: — Kislányom, ma férj­hez mész, és kilenc hónap múlva gyermeked lesz. — Nem, anyu, rosszul tudod! öt hónap múlva..;-'> Gyeimeltszój — Papa, vegyél nekem trombitát! — Hogyne! Hogy a fü­lembe trombitálj és ne tudjak dolgozni miattad. — De papa, nem foglak zavarni a munkában! ígé­rem, csak akkor trombitá­lok, amikor alszol. Logikus — Jóska! Miért a kezed fejével törölöd meg a szádat evés után? — Azért mama, mert az tisztább, mint a tenyerem. A hosszú élet titka A 87 éves, makkegész­séges János bácsit hosszú életének titkáról faggat­ják. — Egyszerű ez gyerme­keim — mondja. — Ami­kor a feleségem, nyugod­jon békében, veszekedni kezdett, fogtam a kala­pom és elmentem sétálni, így aztán csaknem nyolc­van évet a friss levegőn töltöttem. Somggi Héplssp \z MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: jávori Béla Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510. 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31, Telefon: 11-516. Felelős kiadó Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrztínk meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helvi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967. ISSN 0133—0608. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Május 1. u. 10L Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents