Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-21 / 301. szám
Jubileumi koncert Fél évszázad ünnepe Kiállítás, tanácskozás, gálaest Nemzetiségi nap Siófokon Rózsa Ignác iparegyesületi elnök uram biztosan nagyot nézet volna, ha részt vesz a Vikár Béla Kórus jubileumi hangversenyén: lám, mivé fej. lődött a hajdani iparosdalárda utóda! Hosszú utat tett meg az ötven évvel ezelőtt alakult kórus, a zökkenőkkel, sikerekkel, kihagyásokkal teletűzdelt évek során — ahogy ezt a jubileumra megjelent kiadványban olvashattuk. Kerekedné Pytel Anna tollából. Kezdetben — ötven évvel ezelőtt — csupán kaposvári iparosok voltag a tagjai, ma orvosok, gyári munkások, diákok, tanárok és alkalmazottak énekelnek benne. És bár a KISZÖV tartja fenn, egy kicsit magáénak érzi a város, sikereinek pedig örül az egész megye. Ezt bizonyította az az érdeklődés is, amelyet az énekkar tagjai tapasztalhattak jubileumi hangversenyükön. Az ötvenéves együttes dísz- hangversenyén ott voltak a kórustagok, a zenét szerető város és megye vezetői, a régi kaposváriak, és sokan a megyéből. Balajcza János, a városi tanács elnökhelyettese valamennyiünk jókívánságait tolmácsolta, amikor a jubiláló kórust köszöntötte. A köszöntésből kivették részüket a megye, illetve a környék nagy hagyományú együttesei: a százéves Siófoki Dalkör és a pécsi Mecsek Művészegyüttes; eljött köszönteni a kitűnő szófiai női kar, a Morfova Prokopova Kórus is. A Vikár Kórus nagy énekkultúrát igénylő darabokból állította össze műsorát. Köztük első helyen kell említeni a Bárdos Lajos Somogyi sirató című művét, amelyet a nyári, kőrcshegyi koncerten bemutattak már, a kaposvári közönség azonban most hallhatta először. A népi profán ima szövegére komponált, rendkívül nehéz dallamot kitűnően szólaltatta meg — Zá- kányi Zsolt vezényletével — a kórus. Műsorán még két Bárdos-mű szerepelt: a Csillagvirág és a Távoli álom. Mindkettő abba a kategóriába tartozik, amelyet már csak nagy felkészültségű énekkar tud előadni. Elhangzott még az egyik legritkábban hallható Kodály-mű, az Este, valamint Udvardy—Radnóti Bájolója és Monterverdi Ügy fáj a szívem című műve. A kétségtelenül magas színvonalú előadásnak azonban volt egy árnyoldala is: nem adott bővebb keresztmetszetet a kórus eddigi munkájáról. Az utóbbi időben megtanult Bárdosművek mellett szívesen hallottunk volna többet, mást a régi sikerekből, s így. teljesebb lett volna a kép a jubiláló együttesről is. A százéves Siófoki Dalkör Erkel Éljen a haza, Kodály Háry Jánosának Toborzójával, valamint Bartók Tisza partján című népdalcsokrával köszöntötte a jubiláló kaposvári kórust. A közönség nagy tapssal és nagyon szívesen fogadta a Mecsek Művészegyüttest amely elsősorban madrigálok, klasszikus művek tolmácsolásában kiváló. Példáját adták a tiszta, kulturált éneklésnek. A Rákóczi induló vált ki egyedül az egységes stílusból: nincs hozzá megfelelő erősségű férfiszólamuk. Az ünnepi hangverseny nagy érdeklődéssel várt vendég együttese volt a szófiai könyvtárosok kórusa. A nagy létszámú női kar a kaposvári koncert előtt föllépett már Siófokon, Barcson, Balaton- bogláron; a debreceni kórusfesztiválon arany minősítést kapott — híre megelőzte az érkezését. Szereplésük még a várakozást is meghaladó színvonalú volt. A magyar közönségnek kissé szokatlan balkáni—török összefonódású, népdalihletésű kórusműveikben már megmutatkozott az énekkar nagy kulturáltsága, felkészültsége. Szinte valamennyi tagja kiváló énekes, együtt pedig úgy szólt a kórus, ahogy az csak ritkán hallható. Különösen a női kórusoknál oly lényeges alt rendkívül magas énekkultúrájú. Műsoruk második részében mutatkozott meg, hogy mindent tudnak, l Ezt bizonyította a megszólaltatott Ave Maria, majd a modem hangvételű Britten szám, s végül egy Kodály-mű — magyarul. Élmény volt a közönségnek, és a többi együttesnek egyaránt. Mint ahogy az egész este az volt. A vendéglátó Vikár Kórus és a meghívottak méltón ünnepelték meg a jubileumot. S. M. Az üveg kora Az amerikai régészek új eljárást használnak a régi üvegek korának megállapítására. Megfigyelték, hogy ha az üveg hosszú ideig volt a földben vagy a vízben, felületén lassú vegyi bomlás kezdődik, s egyfajta »elmállott réteg« képződik rajta. A kutatók azt tapasztalták, hogy 'az elmállott felület igen vékony rétegekből áll. Ha tehát a kéreg rétegeinek számát mikroszkóppal megszámlálják, megkapják, hány évig volt az üveg a földben vagy a vízben. Óriás kaktuszgyüjtemény Korszerű növényházzal gyarapodott nemrégiben Pécsen a Tanárképző Főiskola. Az üvegház egyúttal az ország egyik legnagyobb kaktuszgyű.jteményét őrzi; 350 botanikuskerttel tartanak kapcsolatot és 1100 féle kaktuszt gondoznak itt. (MTI-fotó: Bajkor József felvétele — KS) KÜLPOLITIKAI KALEIDOSZKÓP *76 | November - nemzetközi Nem csupán novembernek, hanem az 1976. esztendőnek is egyik legnagyobb horderejű, legnagyobb nemzetközi figyelmet keltő eseménye volt a bukaresli találkozó a Varsói Szerződés Szervezete politikai tanácskozó testületének ülésszaka. A hetek, tehát a Varsói Szerződ>ésbe tömörült tagországok legmagasabb rangú párt- és állami vezetőinek november 25—26-i értekezlete sorrendben a 14., az európai biztonsági és együttműködési konferencia után pedig az első volt. Érdemes fölfigyelni arra, hogy a nyugati hírszolgálati irodák szinte egybehangzóan jelentették: a bukaresti találkozón nincsenek jelen a. honvédelmi miniszterek. A szocialista országok katonai vezetőinek távolmaradása a politikai tanácskozó testület ülésszakáról persze egyáltalán nem jelentette azt, hogy mellőzik a nemzetközi helyzet katonapolitikai oldalait. A politikai tanácskozó testület a legmagasabb szintű politika síkján foglalkozott az Európa határain túlmutató ilyen jellegű kérdésekkel. A konferencián részt vevők egyhangúlag elfogadták A nemzetközi enyhülés új eredményeiért, az európai biztonság megszilárdításáért, az európai együttműködés fej~ lesztéséért című nyilatkozatot. Szerződéstervezetet hagytak jóvá, amelynek aláírói kötelezettséget vállalnának arra, hogy nem alkalmaznak elsőként egymás ellen nukleáris fegyvert. A bukaresti nyilatkozat — a nemzetközi helyzet mély elemzése alapján — megállapította, hogy Európában és világszerte egyaránt teret veszített a hidegháború, uralkodóvá vált a politikai enyhülés reményteljes folyamata. Az államok kölcsönös megértésének és együttmun- kálikodásának erősítését -szolgálják a két- és sokoldalú politikai konzultációk, amelyeknek első nagy eredménye az európai biztonsági és együttműködési értekezlet legmagasabb szinten megtartott záró szakasza, az ott elfogadott okmány volt. ____ n agyhónap Európa és az egész emberiség egyetemes érdekeit szolgáló ebben a légkörben állt elő a politikai tanácskozó testület az újabb javaslataival, amelyek közül igen nagy figyelemre méltó: hívják össze az ENSZ leszereléssel foglalkozó rendkívüli közgyűlési ülésszakát és fogadjanak el egyetemes egyezményt a nemzetközi erőszak megtiltására. A bukaresti ülésszak részvevői készségüket. nyilvánították a katonai tömbök egyidejű fölszámolására, s ismételten javasolták, hogy — a biztonság és együttműködés szolgálatában — némely kapitalista országok és gazdasági tömörülések szüntessék meg a hátrányos megkülönböztetéseket a kereskedelemben. Novemberben került sor Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának belgrádi és bukaresti látogatására. A Tito elnökkel folytatott megbeszélések ismét bizonyították, hogy a két ország között baráti a kapcsolat, jó az együttműködés. A román testvérpárt főtitkárával tartott találkozóról Brezsnyev kijelentette; »-Tárgyalásaink nőA hét vége kulturális eseményei közül kiemelkedett a nagy érdeklődéssel várt somogyi nemzetiségi nap. Az esti gálaműsorra telt ház előtt került sor Siófokon. A nemzetiségi folklórnak szentelt est talán kissé szerényebb volt, mint amilyen gazdagnak, színesnek ismerjük a somogyi délszlávok és német ajkúak hagyományőrző, öntevékeny művészetét. A siófoki művelődési központ volt a házigazdája annak a félnapos programnak, amelynek keretében szombaton délután kiállítás nyílt a somogyi nemzetiségek népviseletéből. Dr. Klaus Klotz, a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének titkára a megnyitóban kiemelte a lenini nemzetiségi politika következetes végrehajtását, amely »lehetővé és szükségessé teszi, hogy fejlődjön a délszlávok és a német ajkúak nemzetiségi köz- művelődési munkája«. A nemzetiségi kultúra értékeit feltáró munkához sorolhatjuk a nemzetiségek tárgyi, néprajzi emlékeinek a gyűjtését is. A siófoki bemutató Lakócsa és környékének délszláv, illetve Ecseny és Gálosfa német női viseletéről, valamint lakásdíszítő — házi készítésű — szövött textíliáiról ad képet. A somogyi nemzetiségi napot átfogó fölmérés előzte meg — a nemzetiségi oktatás helyzetéről, a nemzetiségiek közművelődési tevékenységéről. Ennek tapasztalatait dr. Balassa Tibor, a Somogy megyei Tanács elnökhelyettese összegezte. A tanácskozáson részt vettek a művelődési élet irányítói, jelen volt Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára és Klaus Klotz is. Különösen hangsúlyozták a siófoki járásban élő német ajkúak kőiében végzendő néprajzi gyűjtőmunka fontosságát. Javaslat hangzott el arról is, hogy a legjelentősebb nemzetiségi együttesek a jövőben több alkalommal szerepeljenek a balatoni szabadtéri színpadokon is. A nemzetiségi folklór bemutatásával megyeszerte és túl a megyehatárokon élményt nyújthatnak ezek az együttesek, illetve a szólisták. Bóra Ferenc, a megyei művelődésügyi osztály csoport- vezetője ismertette a tanácskozáson azokat a terveket, amelyek a nemzetiségi oktatás fejlesztésében, a helytörténeti munka javításában, az amatőrmozgalom támogatásában az előbbrelépést biztosíthatják. Ezek közül új kezdeményezés, hogy a megyei levéltárban hozzáférhetővé teszik azokat az írásos emlékeket, amelyek a nemzetiségiek életéről vallanak. Ezeknek a feldolgozására, helytörténeti pályázatok írására buzdítják az a feladatra vállalkozókat. E sorba tartozik annak a hagyománynak az ápolása is, amelyet szombaton alapoztak meg a megyei nemzetiségi nappal. A gálaesten mondott köszönetét a nemzetiségi együtteseknek és szólistáknak eredményes működésükért Svenda István, a megyei művelődés- ügyi osztály vezetője. Értékes sztereomagnót kapott a délszláv Dráva Együttes; az ecsenyi, a miklósi és a szülo~ ki német együttes. Szép ajándékkal ismerték el Misics Fe- rencné siófoki népdalénekes, Úliás János és unokája —ka- posfői hangszeres szólisták — szereplését is. H. B. Három ősbemutató Három magyarországi ősbemutatóra került sor az év végén Budapesten. Nagy István Özönvíz élőit círjiű drámáját 1937-ben vitte színre először a kolozsvári Alagyar Színház. Az akkor revelációnak ható előadás régi hagyományt folytatott: Kolozsvárott 1792 óta működik állandó színház, amelynek tagja volt — többek közt — Déryné, Kótsi Patkó János, Jászai Mari. A budapesti Nemzeti Színház bemutatójának külön' erénye, hogy ebben a színházi szellemiben nevelkedett vendég rendező munkája: Harag Györgyé, a kolozsvári Állami Magyar Színház főrendezőjéé. Vele beszélgettünk a darab magyar- országi színre viteléről. — Első budapesti rendezévelnék a kölcsönös megértést pártjaink között. Sikerült kulcsfontosságú kérdésekben újabb lépéseket tenni együttműködésünk elmélyítése felé.« Ha látványosan nem is, de győzött az amerikai elnökválasztáson James Carter, a demokrata párt jelöltje. A közvéleménykutatás őshazájában, az Amerikai Egyesült Államokban az elnökválasztás előtti hetek- ben-hónapokban a társadalmat leginkább foglalkoztató gondok között az első helyen gazdasági és belpolitikai problémák szerepeltek. Ez a légkör, a Washingtonból kiábrándult amerikai milliók szavazatai segítették elsősorban a Fehér Házba az ismeretlenségből s ráadásul az amerikai Délről jött új embert, Cartert. Azt a férfit, aki intakt, érintetlen a fővárosban dúlt politikai-gazdasági botrányoktól, a Watergate-től, a CIA-ma. nipulációktól. Az Amerikai Egyesült Államok 39. elnökének első nekirugaszkodásban négy esztendeje van arra, hogy bel- és külpolitikai síkon egyaránt bizonyítson: képes-e válóra váltani ígéreteit és alkalmazkodni az új időknek »új szavaihoz«, elsősorban az enyhüléshez. Kulcsár László (Befejezés következik.) sem nem esik egybe első találkozásommal Nagy István drámájával. Már rendeztem öt évvel ezelőtt Marosvásárhelyen, mégis másképpen kell most színpadra fogalmaznom ezt a művet, nemcsak a közönség és a színészek különbözősége, hanem elsősorban az eltelt idő miatt. Tempora mu_ tantur... És a rendező is változik, meg a közízlés is. Bár Nagy István drámája a II. világháborút megelőző korszak társadalmi-gazdasági válságának talajából nőtt ki, nem kötődik szorosan egyetlen korhoz. Általános emberi-társadalmi problémáival arra keres választ, hogyan viselkednek az emberek — konkrétan egy család — a súlyos válság idején, hogyan bomlanak föl közösségek, hogyan embertelenednek el egyének a rájuk nehezedő nyomás alatt. A főszereplő, Ilon — s talán 'nem véletlen, hogy asszony!, — a darab legerősebb jelleme. Nagyon örülök, hogy ebben a szerepben Bodnár Erikával dolgozhattam együtt, akit először az Életem, Zsóka! című színműben láttam. Méltó t>art- nere Kállai Ferenc, Kálmán György, Sinkovits Imre és Vörös Eszter. Mielőtt Budapestre jöttem, Nagy István rám bízta a darab újraformálását, s remélem, hogy a budapesti bemutatóban — amelyen ő is részt vett — nem csalódott. * IV. Ki volt a tragikus sorsú IV. Károly és Zita királynő, az osztrák—magyar monarchia utolsó uralkodó párja? Akik két restaurációt kíséreltek meg, amelyet a Horthy-rend- szer meghiúsított. Kalandorok, vagy tehetetlen bábok? A valóság és fikció sajátos keveredését adja Hernádi Gyula új darabja, amelyet december 16- án mutatott be a Pesti Színház. — A »Királyi vadászat« végigjátszat egy logikai játékot — mondja Marton László rendező. — Az utolsó Habsburg, akiért hat törvényes örökösnek kellett elpusztulnia, hogy 1916-ban trónra kerülhessen — valójában tragikomikus figura volt, bizonyos politikai erők kezében. Ezt a bábjelleget hangsúlyozza a darab fikciója, miszerint a királyi párt még a budaörsi csata előtt megölik, szerepüket hasonmásaik — egy diák és egy színésznő — veszik át. A fantáziaterv megteremtője és végrehajtója egy valóban létezett legitimista földesúr, Er- dődy gróf. A sikertelen visz- szatérés után az ál-királyi párt — a történelem szerint az igazit — Madeira szigetére száműzik. Ott hal meg IV. Károly 1922-ben, máig sem bizonyított tüdőgyulladásban. Az íróval egyetértésben valóságnak játsszuk el a fikciót, pszichológiai motiváltsággal hozva létre a kettősség izgalmas színházi szituációját. IV. Károlyt Tordy Géza, Zita királynőt Bánsági Ildikó, Erdő- dy grófot Szabó Sándor játsz- sza. Ugyancsak ősbemutatónak tekinthetjük a Madách Színház december 17-i előadását, amely Gogol Holt lelkek-jét vitte színpadra. Bár a regénynek több tucat adaptációja létezik, — köztük a legjelentősebb a Moszkvai Művészszínház Bulgakov-féle változata — Szakonyi Károly most újra színpadra alkalmazta Gogol remekművét. A nagy vállalkozás rendezője Lengyel György. — Gogol ismét reneszánszát éli a világ színpadain; maró, kegyetlen szatírái el- évülhetetlenül aktuálisak. A Holt lelkek cselekménye egy szélhámos alakja köré sűrűsödik, aki halott jobbágyok, azaz holt lelkek vásárlásával akar vagyont szerezni magának. A pénzéhség mohóvá, leleményessé, valóságos pszichológiai kalandorrá teszi Csicsi- kovot. (Haumann Péter alakítja.) A regény két szempontból is alkalmas színpadi megvalósításra: szerkezete a laza láncszemű epizódokat a főhős köré csoportosítja, másrészt a nagy üzletelés során számtalan különböző karakterű figurával kitűnően megírt jellemekkel találkozhatunk. (Day- ka Margit, Körmendi János, Horesnyi László, Némethy Ferenc). Gogol széles társadalmi rajzai mindig is kedvelték a helyzet- és jellemkomikumot. Az egész adaptáció és az előadás a mű groteszk, abszurdba hajló hangvételét igyekszik hűen visszaadni. M. L
