Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-19 / 300. szám

Alkotó évtizedek, harcos életút Ms egykori Kamenszkoje egyik földszin­tes, vertfalu hazáiban szüle­tett 1906. de­cember 19-én Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, akinek neve napjainkban összefonódott a nemzetközi enyhüléssel, a béke és a hala­dás eszméjének odaadó szolgá­la távaL Leonyid Brezsnyev 15 éves korában kerül a mun­kapad mellé. A minden iránt rendkívül ér­deklődő fiatal­ember szemlé­letét a mun­kásközösség Leonyid Brezsnyev 70 éves formálta; hamar megértette és megismerte a munkásemberek gondolatait, vágyait, harcait. Kora ifjúságában a falusi munkát is megismerte. Talaj- javítási és földmérőtechni- kumban tanult, majd Belo­russziában, a kurszki terüle­ten és az Uraiban dolgozott. A sors nemegyszer összehoz­ta őt a falu, a mezőgazdaság problémáival, s ez a tapaszta­lat nagyban hozzásegítette Leonyid Brezsnyevet ahhoz, hogy a 60-as évek derekán hazzájáruljon az SZKP agrár- politikájának fejlesztéséhez. Huszonöt esztendős volt, amikor 1931-ben fölvették a Szovjetunió Kommunista Párt­jába. 1935-ben kohómérnöki diplomát szerzett. Alig 33 éves, amikor Ukrajna egyik legnagyobb ipari megyéjének, a dnyepropetrovszki terület pártbizottságának titkára. Amikor pedig a Szovjetország nyugati határai felől a náci tábornokok már a Szovjetunió megtámadásának ördögi ter­vét szövögették, a pártbizott­ság fiatal titkárát a honvédel­mi-ipari titkár feladataival bízták meg, hogy a helyi gyá­rak egy részét állítsa át a ha­ditermelésre. E rendkívüli munkában Leonyid Brezsnyev kitűnt nagyfokú szervezőkészségével és azzal a kiváló adottsággal, hogy környezetében képes volt kifejleszteni az alkotás, a bizalom, a megbecsülés és az igényesség légkörét. Attól a pillanattól kezdve, amikor 1941 júniusában a hit­lerista agresszorok rátörnek hazájára, Leonyid Brezsnyev a német hordák ellen harcolt. Politikai tiszt, komisszár volt — az első tűzvonaltól egészen a nagy győzelemig. Brezsnyev ezredes, a legendás 18. had­sereg politikai csoportfőnöke részt vett abban a heroikus tengeri desszantvállalkozás- ban is, amelyet Novorosszijszk térségében hajtottak végre, egy fontos hídfőállás elfogla­lásában, a Fekete-tenger part­ján. A hídfő, ahol 225 napon keresztül vívtak harcot a fa­sisztákkal »-Kis föld« néven vonult be a Nagy Honvédő Háború történetébe. A győze­lem díszszemléjén már tábor­noki egyenruhában menetelt a Vörös téren, a második világ­háború nagy csatáinak legki­emelkedőbb hőseivel együtt. A háború után Leonyid Brezsnyev számos, felelős párt- és állami tisztséget töl­tött be. A szovjet népek sor­sát eldöntő háború poklát megjárt férfi kitűnően ismeri a béke igazi árát, és meg­győződéssel vallja, hogy a bóké a legnagyobb jótétemény minden dolgozó ember, min­den nép számára. Brezsnyev elvtárs egész éle­tében rendkívüli odaadással szolgálta azokat a legfőbb cé­lokat, amelyeket a párt, és a szovjet kommunisták legfon­tosabb feladatuknak tekinte-, nek: gondoskodni az emberek jólétéről és biztonságáról; har­colni a tartós és szilárd bé­kéért az egész világon. A szovjet emberek épp oly ter­mészetesen küzdenek a világ népeinek tartós békéjéért, mint ahogy gyermekeiket ne­velik és gabonát vetnek. Leo­nyid Brezsnyev az SZKP Központi Bizottsága élén igen nagy figyelmei szentel a nem­zetközi élet kérdéseinek. Az ezen a területen végzett ki­magasló munkája a szocialista külpolitika lenini elvein, a béke és a népek barátsága, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élésének elvein, a né­pek szuverén jogainak meg­sértése és az agresszió ellen vívott kérlelhetetlen harc el­vein nyugszik. Leonyid Iljics Brezsnyev személyével szorosan összefo­Bár megyénkben is jó né­hány említésre méltó esemény történt a héten, e napokban azonban a somogyi emberek figyelme is elsősorban a fővá­ros felé fordult. Mindenek­előtt a parlament téli üléssza­káról kiadott tudósításokat ol­vasták—hallgatták fokozott ér­deklődéssel, mivel — a nem­zetközi helyzet és kormány külpolitikai tevékenységének ismertetése mellett — az idei év gazdlákodásának várható eredményeiről, a jövő évi költ­ségvetésről, vagyis az ország minden állampolgárát érintő kérdésekről volt szó. Nehéz kiemelni egy monda­tot a sokoldalú elemzést, reá­lis értékelést tartalmazó elő­terjesztésekből és a tartalmas vitából, de talán Németh Ká­roly, a Központi Bizottság tit­kára felszólalásának egyik részlete jól érzékelteti a ten­nivalókat: »Ha mindenki ma­radéktalanul megteszi azt, ami kötelessége és felelőssége, a jövő évben sikerrel megoldjuk feladatainkat.« Ennek ország­szerte — így megyénkben is — több feltétele és lehetősége van. Egyikről — a beruházás­ban részt vevők érdekeinek, munkájának gondosabb össze­hangolásáról — beszélt többek között felszólalásában az ülés második napján Klabuzai Miklós siófoki képviselő is. A parlamenti ülésszakot egy ugyancsak fontos — és nem SZKP XXIV. kongresszusa hirdetett meg. E nagyszerű program megvalósulásáért vívott harcnak napjainkban az egész emberiség tanúja le­het. A Szovjetunió Kommunista Pártja és személy szerint Leo­nyid Brezsnyev rendkívül so­kat tett és tesz a béke és a nemzetközi biztonság legfőbb tényezője, a szocialista közös­ség országainak egységéért. A szocialista országok állami és pártvezetőivel tartott rendsze­res találkozókon egy sor rendkívül fontos külpolitikai lépést kezdeményeztek, közü­lük számos már megvalósult vagy megvalósulóban van. Az SZKP KB főtitkára fáradha­tatlanul azon munkálkodik, hogy szorosabbra fűzze a szö­vetséget a nemzeti és társa­dalmi felszabadulásukért küz­dő népekkel. A szovjet külpolitika fontos alapelve a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élése po­litikájának érvényesítése. A személyes kapcsolatok bővü­lése, Leonyid Brezsnyevnek a legfontosabb tőkésországok vezetőivel való találkozásai igen nagy mértékben hozzá­járultak a nemzetközi feszült­ség enyhítéséhez, a népek kö­zötti megértés és együttmű­ködés megszilárdításához. Az emberek szerte a világon jól­eső érzéssel figyelik Kelet és Nyugat párbeszédét, Leonyid Brezsnyevnek az emberiség békéjéért, a népek barátsá­géiért és biztonságáért kifej­tett tevékenységét, annak a pblitikusnak a munkáját, aki­nek aláírása ott áll az enyhü­lés legfontosabb dokumentu­csupán a képviselt rétegeket érintő — esemény előzte meg: az Országházban kedden és szerdán tartotta tanácskozását a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongreszsusa, amelyen ter­mészetesen somogyi küldöttek is részt vettek. Sok minden szóba került ezen a magas szintű fórumon, ahol jelen volt Kádár János, a Központi Bi­zottság első titkára is. Felszó­lalásában többek között hang­súlyozta: a szocialista mező- gazdaság képes a gyors fejlő­désre, és még nagyok a tarta­lékai. E tartalékok kihasználási le­hetőségeiről sok szó esett a be­számolóban és a vitában is. Szabó István, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának elnöke előterjesztésében töb­bek között utalt a mezőgazda- sági és ipari nagyüzemek szer­vezett együttműködésében, így a társulásokban, a termelési rendszerekben és agráripari egyesülésekben rejlő lehetősé­gek jobb kihasználására. A tö­rekvés ugyan korábbi keletű és az előkészületek is jó ideje folynak, azonban véletlen, hogy a fentiek szellemében épp ezen a héten — csütörtö­kön — alakult meg Rinyata- másiban a Somogyi Burgonya- termelési Társaság. A Solánum termelési rendszer tagjaként működő társulat 15 tsz-t, 4 ál­lami gazdaságot és két MÉK- et egyesít, összesen 3820 hektár tennő terüle tea gazdálkodva. j Brezsnyev elvtárs részt vett i a történelmi jelentőségű euró- I pai biztonsági és együttműkö­dési konferencia előkészítésé­ben és munkájában. Szemé­lyesen kezdeményezte a fegy­verkezés korlátozásával és a leszereléssel kapcsolatos ja­vaslatok egész sorát. Az eny­hülés napjainkban már a nemzetközi helyzet alapvoná­sa. A Szovjetunió határozot­tan küzd a kedvező folyama­tok továbbfejlesztéséért, az enyhülés erősítésért; ebben a harcban Leonyid Brezsnyev oroszlánrészt vállal magára. Jónéhányszor járt hazánk­ban, legutóbb az MSZMP XI. kongresszusának napjaiban. Akkor is tapasztalhatta, hogy a magyar nép körében is megkülönböztetett tisztelet övezi a szovjet—magyar kap­csolatok további bővítéséért, a háborúk nélküli világért folytatott kitartó harcáért. A magyar nép, a magyar kom­munisták közeli barátjukat tisztelik Leonyid Iljics Brezs- nyevben, akinek tevékenysége nagyban hozzájárult a két nép közötti testvéri barátság erő­sítésében, országaink sokolda­lú kapcsolatainak fejlesztésé­hez. Ezért is állapíthatta meg pártunk XI. kongresszusa megelégedéssel; »a magyar— szovjet barátság felhőtlen, pártjaink, népeink kapcsolatai testvériek és megbonthatatla- hok.« Hetvenedik születésnapján népünk őszinte barátsággal kíván hosszú, alkotó életet Brezsnyev elvtársnak — a szovjet állam felvirágoztatásá­ért és az egész emberiség bé­kés jövőjéért folytatott harcá­hoz. Az alapító szerződés aláírásá­val ugrásszerűen megnöveke­dett a lehetőség a korszerű technika alkalmazására, a ha­tékonyabb termelésre, Somogy e gazdag hagyományú élelme­zési cikkének előállításában. A héten folytatódott a ro­ham a gondosan kiszemelt — vagy éppenséggel véletlenül megpillantott — áruk, ajándé­kok megszerzéséért. Ügy lát­szik, az idén a lakosság jóré­sze megfogadta a régóta han­goztatott tanácsot, és nem hagyja az utolsó napokra az ünnepi bevásárlást. A Somogy Áruházban például — eddig szokatlan módon — kedd volt »a legerősebb nap«, akkor szá­molták a hét rekordbevételét. Egyébként itt az engedményes téli ruházati cikkek keretén túl feltűnő volt a színes tévék iránti érdeklődés, és ez most már nemcsak kíváncsiságban, hanem élénk vásárlásban is megnyilvánult. A Zselicben is minden várakozást felülmúlt a hét forgalma: itt elsősorban a grillsütő lett a »sláger«, de csinos összegeket hagytak ott a vásárlók alkalmi — arany- és ezüstszínű — női lábbeli­kért is. Ez is egyfajta fogyasz­tási cikk. És mikor juthatna hozzá könnyebben a gyengé- debb nem éppen erre vágyó képviselője, ha nem az aján­dékozás könnyelmű pillanato­kat is szülő lázában? Paál László Leonyid Iljics Brezsnyev 1906. december 19-én Ka- menszkojéban, a mai Dnyep- rodzerzsinszkben született, munkáscsaládból. Édesapja egész életén át a helyi ko­hászati üzemben dolgozott, ennek a gyárnak munkása­kért kezdte életútját Leonyid Brezsnyev is. Tagja volt a lenini Komszomolnak, 1929- ben felvették a kommunista pártba tagjelöltnek, 1931-ben pedig párttagnak. ‘ Középiskolai tanulmányait Kurszkban, az ottani föld­mérési és talajjavítási tech­nikumban végezte. 1927-től földmérőként dolgozik Belo­russziában, a kurszki terüle­ten és az Ural vidékén. A szocialista iparosítás éveiben, amikor a Szovjet­uniónak sokezer jólképzett szakemberre volt szüksége, a városokban és a falvakban sorra jöttek létre a munkás- akadémiák. Leonyid Brezs­nyevet, miután visszatért szülővárosába, Dnyeprodzer- zsinszkbe, kinevezték az egyik ilyen munkásakadémia igazgatójává. Itteni munkás­ságával egyidejűleg 1931-től a kohászati főiskola hallga­tója. Brezsnyev 1935-ben ki­tüntetéssel végezte el a főis­kolát, majd mérnökként al­kalmazták a város kohászati üzemében. 1937 májusában a dnyep- rodzerzsinszki városi szovjet tagja, egyszersmind a végre­hajtó bizottság elnökhelyet­tese lett. 1939 februárjában — 33 éves korában — a te­rületi pártbizottság titkárává választották. Amikor a fasiszta Német­ország megtámadta a Szov­jetuniót, Leonyid Brezsnyev azonnal kérte, hogy küldjék ki a frontra. Ettől kezdve a háború utolsó napjáig front­szolgálatot teljesített. 1943-ban már ezredes; a 18. deszant hadsereg politi­kai osztályának főnökeként részt vesz a Novorosszijszk felszabadításáért vívott, rend­kívül súlyos harcokban. Vé­gigharcolta a kaukázusi és ukrajnai frontot, részt vett Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia felszabadításá­ban. A Nagy Honvédő Há­ború idején szerzett kiemel­kedő érdemeiért elnyerte a Szovjetunió Hőse címet, va­lamint számos egyéb háborús kitüntetést kapott. 1943-ban vezérőrnaggyá léptették elő. A háború után Brezsnyev Ukrajnában a zaporozsjei, majd a dnyepropetrovszki területi pártszervezet élén irányította az újjáépítési munkát. A párt központi bi­zottsága 1950 júliusában Moldvába irányította, ahol megválasztották a köztársa­sági pártszervezet központi bizottságának első titkárává. A párt XIX. kongresszu­sán, 1952 októberében Leo­nyid Brezsnyev a központi bizottság tagja lett, majd a kongresszust követő KB-ülé- sen megválasztották a párt­elnökség póttagjává és a köz­ponti bizottság titkárává. Amikor Kazahsztánban ha­talmas arányú munkálatok indultak a szűzföldek feltö­résére, a párt odaküldte Brezsnyevet. 1954 februárjá­ban a Kazahsztáni Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának másodtitkára, 1955 augusztusában pedig első tit­kára lett. Leonyid Brezsnyev nagy érdemeket szerzett a szűzföldek művelhetővé téte­lében. 1957 júniusától az SZKP KB elnökségének, majd a Politikai Bizottságá­nak tagjaként tevékenyke­dett. Leonyid Iljics Brezsnyev majdnem négy évig — 1960 májusától 1964 júniusáig — töltötte be a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökének tisztségét. 1963 júniusától titkára az SZKP Központi Bizottságának. 1964­ben, az SZKP KB »októberi plénumán« választották n párt központi bizottságának első titkárává. Az SZKP XXIII. kongresszusát követő KB-üléstől Leonyid Brezs- nyev tisztsége: az SZKP KB főtitkára. Belpolitikai területen az SZKP KB főtitkárának tevé­kenysége a legszélesebb prob­lémakört öleli fel — az álta­lános politikai irányvonal ki­dolgozásától a népgazdaság fejlesztésén, az életszínvonal emelésén, a honvédelem erő­sítésén, a tudomány, a tech­nika és a kultúra fejleszté­sén keresztül sok egyéb gya­korlati kérdés megoldásáig. Nagy figyelmet fordít Leo­nyid Brezsnyev a gazdasági kérdésekre, a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtésére, a szocialista társadalmi viszonyok tökéle­tesítésére. Nagyban hozzájá­rult — a párt és a szovjet társadalom életének minden területén — a lenini normák maradéktalan érvényesítésé­hez és továbbfejlesztéséhez, a lenini munkastílus erősítésé­hez. Leonyid Brezsnyev szenve­délyesen harcol a népek bé­kéjéért, biztonságáért, a sza­badság és a függetlenség ügyéért, az egyetemes társa­dalmi haladásért. Az SZKP KB főtitkárát a béke meg­szilárdításában szerzett érde­meinek elismeréséül nemzet­közi Lenin-békedíjban része­sítették és megltapta a Béke­világtanács legmagasabb ki­tüntetését, a Joliot Curie- aranyérmet is. Beszédeiben, írásaiban Brezsnyev a szovjet külpoli­tika fontos elvi tételeit fo­galmazta meg, egész sor nagy jelentőségű kezdeményezést tett. Ezek legtömörebb fogla­lata az SZKP XXIV. kong­resszusán elhangzott beszá­molónak az a fejezete, ame­lyet világszerte szovjet béke­programnak neveztek el. Ezt a részben már valóra váltott programot a szovjet párt XXV. kongresszusán tovább mélyítették és bővítették. Az SZKP és a szovjet ál­lam következetes, békeszeretö irányvonala, Leonyid Iljics Brezsnyev személyes mun­kássága eredményeként sike­rült számos olyan nemzetközi megállapodást létrehozni, amelyek a fegyverkezés kor­látozását, a nukleáris háború kirobbanása veszélyének el­hárítását szolgálják. Ezek a megállapodások nagyban hoz­zájárultak a nemzetközi eny­hüléshez. ♦ Fontos elvi jelentősége van annak a Leonyid Brezsnyev által részletesen kifejtett té­telnek, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése nem ha­tálytalanítja és nem hatály­talaníthatja az osztályharc törvényeit. A békés egymás mellett élés semmiesetre sem jelenti azt, hogy a Szov­jetunió és a többi szocialista ország lemond a nemzeti fel­szabadító mozgalmak, a sza­badságukért és függetlensé­gükért harcoló népek inter­nacionalista megsegítéséről. Az SZKP következetesen munkálkodik a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom marxista—leninista, proletár internacionalista egységének erősítésén. Az európai kontinens pártjai akcióegységének megvalósítá­sában fontos szakaszt jelen­tett az 1976 nyarán Berlin­ben megrendezett tanácsko­zás, Európa kommunista és munkáspártjainak konferen­ciája, amelynek előkészítésé­ből és lebonyolításából Leo­nyid Brezsnyev személyesen is kivette részét. nódik az a nagy jelentőségű békeprogram, amelyet az main. Leonyid Brezsnyev a párt főtitkáraként betölti a Szovjetunió honvédelmi tanácsa elnökének tisztjét is. E fontos beosztásban kapta meg a Szovjetunió marsallja katonai rendfokoza­tot, amellyel a szovjet állam védelmében végzett kiemelkedő munkáját ismerték el.

Next

/
Thumbnails
Contents