Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-18 / 299. szám
Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Ezután Ar. Földvári József, Baranya megyei képviselő, a Pécsi Tudományegyetem _ rektora szólalt fel. Az alsó- és középfokú oktatás gondjaival, a közművelődési problémákkal. a pedagógusképzés _ egyes szakterületein jelentkező sürgető feladatokkal foglalkozott. Dömötörfy Sándor Zala, illetve dr. Szilágyi Gábor Haj- dú-Bihar megyei képviselő felszólalása következett. Bogó Istvánná, Fiilöp László és Pethő István Fejér. Tolna, illetve Veszprém megyei képviselő kapott szót ezután. Felszólalásra többen nem jelentkeztek, ezért az elnöklő Péter János a vitát bezárta, s megadta a szót Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek, aki összefoglalta az elhangzottakat. A pénzügyminiszter válasza Idézte a vita központi gondolatát, hogy a jövő esztendő lendületes, nagyon lelkesítő feladatokat hoz majd minden ágazatban. E teendőket azonban — mondotta — csak úgy tudjuk megoldani, ha minden téren jól átgondoljuk dolgainkat, meg tudjuk újítani módszereinket. Az általános értékelésen belül a pénzügyminiszter részletesen foglalkozott azokkal a fő kérdésekkel, amelyek felszínre kerültek az országgyűlést megelőző bizottsági üléseken, és most, a plenáris tanácskozáson. E véleménynyilvánítási fórumokon csaknem 150 képviselő szólt hozzá a költségvetés tervezetéhez, s fejtette ki — a további munkában hasznosítható módon — a gazdaság irányításával, a gazdálkodás szervezésével kapcsolatban véleményét. Kritikus megjegyzések is elhangzottak. Például arról, hogy »finom« volt a megfogalmazása a gazdálkodás egynémely gyengeségének, fogyatékosságának; s arról is hogy mintha a kelleténél többször hivatkoztunk volna e negatívumok — gazdasági, szervezési gondok, fogyatékosságok — kapcsán olyan külső tényezőkre, mint például az időjárás, a belvíz, külpiaci hatások. Mindenekelőtt azt a tanulságot kell levonnunk: világosak a határozatok amelyek gazdasági helyzetünkkel és feladatainkkal összefüggésben legutóbb az V. ötéves tervvel kapcsolatban születtek. Az ezekben megfogalmazott teendőket gondosan számba kell tartani — ez közös felelőssége mindenkinek, bármilyen szinten dolgozzék is. Ugyanakkor az általános követelmény megfogalmazásán túlmenően az eddiginél több konkrét, gyakorlati segítséget kell nyújtaniuk egymásnak a különféle gazdálkodó, illetve irányító szerveknek. A képviselői vita másik általános tanulságaként említette a pénzügyminiszter, hogy sok olyan népgazdasági feladat áll előttünk, amelynek megoldásában felül kell emelkedni egy-egy ágazat,, terület vagy vállalat szempontjain és nagyobb méretű — országos — összefogásra van szükség. Egyebek között azért, hogy pontosan teljesíteni tudjuk a szocialista országokkal szembeni nemzetközi kötelezettségeinket, s tőkésexportunkat is az eddiginél dinamikusabban tudjuk lebonyolítani. A pénzügyminiszter a vita tanulságaként szögezte le: a fő tennivalók világosak, azok az orzsággyűlési vitában is megértésre találtak, biztosított tehát megértetésük, elfogadásuk és támogatásuk is. Egységes a vélemény, hogy olyan szakasz következik, amikor anélkül nem tudunk előrehaladni, hogy ne lennénk az eddiginél határozot- tabbak, következetesebbek, gyakorlatibbak. Foglalkozott válaszában a pénzügyminiszter azzal is, hogy vannak olyan — joggal szóvá tett — feladataink, amelyeknek megoldása távolabbi gazdaságpolitikai célok, összefüggések megértését követeli meg, túlmutatva a mostani ötéves terv időszakán. A kormány behatóan foglalkozik ezekkel a témákkal, s a mostani vitáiban elhangzott javaslatokat is figyelembe véve, hasznosítva intézkedéseket tesz, irányoz elő a következő időszakban. Egyik-másik ilyen intézkedésre esetleg már a jelenlegi középtávú terv idején sor kerülhet, megint másokra viszont a következő ötéves terv előkészítésénél térnek vissza. Fontos követelményekről is szó esett a képviselői vitában, így a beruházások eddiginél jobb, műszaki—gazdasági szempontból egyaránt körültekintőbb előkészítéséről, a kivitelezői kapacitások minél ésszerűbb figyelembe vételéről a tervező munkában. E témák közül a pénzügyminiszter kiemelte az egészség- ügyi beruházásokat, megjegyezve, hogy az egészségügyi irányítás, a területi vezetés és az építőipar közös összefogása szükséges az előrelépéshez. A költségvetés mezőgazdasági előirányzataival kapcsolatos hozzászólásokra reflektálva a pénzügyminiszter emlékeztetett arra: az állattenyésztésben, a növénytermelésben felmerült gondok enyhítésére a kormányzat komoly anyagi erőfeszítéseket tett. Hozzáfűzte: a kormány nagyon komolyan veszi azokat a megjegyzéseket, amelyek a vita során a mezőgazdaság irányításával, az állategészségügyi helyzet, a beruházások szervezettségének javításával kapcsolatban elhangzottak. Azt is megjegyezte, hogy igyekeznek javítani az anyagi érdekeltséget, az ösztönzést, de ezen a téren a legtöbbet maguk az üzemek tehetnek. Az iparban is az eddiginél nagyobb feladatok állnak előttünk — folytatta. — A gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban, de más területeken is az eddiginél jobban előtérbe került a gazdasági szerkezet módosítása, az üzemszervezés, az exportképesség fokozása, a vezetési kultúra javítása. Ipari üzemeink tisztában vannak feladataikkal, várják a jó szót és a biztatást Munkájukat a minél kedvezőbb feltételek megteremtésével is támogatni kell. Az oktatásüggyel kapcsoatosan Faluvégi Lajos ki« emelte, hogy előtérben áll az általános iskolai oktatás tartalmasabbá tétele, színvonalának emelése, amit ezekben az esztendőkben anyagi intézkedésekkel is segítenek. Kétségtelen azonban, hogy még további teendők is vannak e tekintetben. Az új nemzeti színház — egyáltalán budapesti és vidéki színházak — építését a következő ötéves tervidőszakra 'esedékes feladatként említette meg; ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozik a kormányzat. Végül Faluvégi Lajos kérte, hogy az országgyűlés változtatás nélkül fogadja el az 1977. évi költségvetésről beterjesztett törvényjavaslatot. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — az eredetileg beterjesztett összegekkel — egyhangúlag elfogadta. A nemzetközi helyzet és a kormány külpolitikai tevékenysége Púja Frigyes beszéde . — Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa 1975 márciusában behatóan elemezte a nemzetközi helyzetet. A kongresszus határozata többek között hangsúlyozta: ,,A békés egymás mellett élés jegyében napjainkban fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben, a hidegháború korszakából a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, valamint kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködése felé.” Ez az elemzés ma is helytálló; a nemzetközi politika fő irányzata továbbra is az enyhülés. Az enyhülés eredményei A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ez év novemberében Bukarestben megtartott ülése, amely sokoldalúan elemezte a nemzetközi élet és különösen az európai helyzet alakulását. hasonló következtetésekre jutott. »Az ülés részvevői megelégedéssel állapítják meg — olvasható a tagállamok nyilatkozatában—, hogy az utóbbi években lényeges, kedvező változások mentek végbe a nemzetközi kapcsolatokban : elkezdődött a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata megerősödik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Európában békés eszközökkel oldották meg a második világháború utáni rendezetlen, fontos kérdéseket, és az európai államok kapcsolatát egyre inkább az egyenjogú együttműködés szilárd alapjaira helyezik.« Tisztelt országgyűlés! Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta eltelt 16 hónap igazolja a záróokmány elveinek és rendelkezéseinek életképességét. A Magyar Népköztársaság kormánya egyetért a záróokmány végrehajtását célzó, sokoldalú kezdeményezésekkel, így azzal is, hogy az európai kontinensen bontakoztassunk ki hatékony együttműködést az energiagazdálkodás, a közlekedés és a környezetvédelem terén. A béke és a biztonság szempontjából nagy jelentősége van az európai államok széles körű gazdasági együttműködésének. E téren nagyobb szerepet kellene biztosítani a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség rendezett kapcsolatainak. Mint ismeretes, a KGST kilenc hónappal ezelőtt a kapcsolatok intézményesítését előirányzó átfogó szerződéstervezetet adott át a Közös Piacnak. A biztonság és az együttműködés A biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró országokban folyamatban van az 1977 nyarán sorra kerülő belgrádi találkozó előkészítése. A magyar kormány álláspontja szerint ennek a találkozónak az a feladata, hogy építő szellemben összegezze a záróokmány végrehajtásának tapasztalatait, és felvázolja az elkövetkező évek munkájának irányait, erősítse a részt vevő országok kölcsönös megértését, jó viszonyát. — A leszerelés bonyolult kérdéskomplexumában születtek már bizonyos eredmények — mondotta Púja Frigyes a továbbiakban. — Hiba lenne ezeket számításon kívül hagyni vagy lebecsülni. Az eddig megkötött leszerelési megállapodások hozzájárultak a politikai enyhülés kibontakozásához, és kedvező feltételeket teremtettek további eredmények eléréséhez. Reméljük, hogy rövidesen elhárulnak az akadályok a stratégiai fegyverkezés korlátozását előirányzó szovjet— amerikai megállapodás, a második SALT-egyezmény létrehozása elő’ Somogy megyei képviselS: Azonos célokért — együtt Képviselőnk felszólalásában — többek között — ezeket mondta: — Az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés — az 1976. évi eredményekből kiindulva — általában feszes, nagyobb igényeket támaszt a mezőgazdasági termelés fejlesztésével szemben is. Megyénk mezőgazdasági jellegű, jó magam is a mező- gazdaságban dolgozom, éppen ezért hozzászólásomban is e terület tapasztalataival és néhány problémájával kívánok foglalkozni. — A mezőgazdasági üzemek gondjai között említem meg az ugyan javuló, de hosszabb távon mégis gondként jelentkező munkagép- és alkatrész- hiányt. Ez a probléma akadályozza a mezőgazdasági termények megfelelő minőségben való betakarítását. Hiába lehet — esetleg időeltolódással — a keresett cikkeket megkapni amikor éppen a szüséges időben nincsenek. Többletköltséget jelent ezért, ha más mezőgazdasági üzemtől kell igénybe venni ezeket. — A másik égető gondunk a beruházásokhoz kapcsolódik. Nálunk is az a beruházó érdeke, hogy minél kevesebb pénzből, minél több, a termelés érdekeit szolgáló létesítmény valósuljon meg. Sajnos, ez csak a beruházó érdeke, mert a vele kapcsolatban álló szervek, a tervezők, a lebonyolítók, de a kivitelezők érdeke is ezzel merőben ellentétes. Aző érdekeltségük ahhoz kötődik, hogy minél magasabb összegű legyen az adott beruházás. Emiatt — a jelenleg érvényben lévő érdekeltségi rendszer következtében a beruházás ugyan megvalósul, de a járulékos létesítményekre már nem jut pénz. Ennek aztán az a következménye, hogy az így elkészült beruházások nem felelnek meg a rendeltetésüknek, vagyis a mezőgazdasági nagyüzemben hagyományos módon lehet csak a termelést folytatni. Felszólalásában Klabuzai Miklós a mezőgazdasági termelés időszerű feladatai között a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését szorgalmazta. — A szarvasmarha-tenyésztés gazdaságosságát és jövedelmezőségét károsan befolyásoló tényező — mondotta —, hogy az üzemek beruházásának eldöntésénél rendkívül rövid időt szabnak a hitelek megtérítésére. Ennek hatása, hogy a szarvasmarha-telepek tényleges eredményei számos esetben nem fedezik az esedékes hiteleket. A továbbiakban megállapította: — A jelenlegi szabályozórendszer biztosítja a kiegyensúlyozott gazdálkodást, pénzügyi feltételeket, a teljesítmény és a jövedelem összhangját. A leszerelés problémakörének egyik legidőszerűbb kérdése a közép-európai haderő- csökkentés. A Vareói Szerződés országainak javaslatai az egyenlő biztonság elvén alapszanak; abból indulnak ki, hogy egyik fél biztonsága se károsodhat, egyik fél se juthat egyoldalú katonai előnyökhöz. Ez becsületes, korrekt álláspont. A NATO-or- szágok némelyike ennek az ellenkezőjéből indul ki, egyoldalú katonai előnyökre spekulál. Ez azonban nem járható út. A Magyar Népköztársaság kormánya nagy fontosságot tulajdonít a nukleáris leszerelés fogalomkörébe tartozó kérdéseknek. — A Varsód Szerződés politikai tanácskozó testületé — mint ismeretes — ez év november végén Bukarestben tartott ülésének résztvevői felhívással fordultak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró államok kormányaihoz és javasolták: vállaljanak kölcsönösen kötelezettséget arra, hogy elsőiként nem alkalmaznak egymás ellen nukleáris fegyvert. Sajnos, a NATO miniszteri tanácsa december 10-én véget ért brüsszeli ülésén máris elutasította ezt az indítványt, pedig a javaslat nagyban csökkentené a nukleáris háború kockázatát az európai térségben. Erősítené a nemzetközi bizalmat, ha a környezeti hadviselés betiltását célzó, az ENSZ-közgyűlés által a napokban elfogadott szerződést az államok kormányai mielőbb aláírnák, továbbá az is, ha konkrét előrehaladás történne a vegyi fegyverek betiltására vonatkozó egyezmény ügyében. Kedvező jelnek tartjuk, hogy növekszik az érdeklődés a szovjet szerződéstervezet iránt, mely az új típusú tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésének és gyártásának tilalmát foglalja magában. A Magyar Népköztársaság kormánya változatlanul sík- raszáll a leszerelési világkonferencia mielőbbi összehívásáért. Nem zárkózunk el az elől sem, hogy a leszerelés problémáinak megvitatására közbeeső állomásokat — így az ENSZ-közgyűlés ezzel foglalkozó rendkívüli ülésszakát — is beiktassanak. A bukaresti nyilatkozat jelentősége A külügyminiszter fontos tényként szólt arról, hogy a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé bukaresti ülésének résztvevői újból kinyilatkoztatták: készek a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség egyidejű feloszlatására, s első lépésként ezek katonai szervezetének megszüntetésére. Púja Frigyes a továbbialtban arról szólt, hogy különösen fontos számunkra az európai békére és biztonságra közvetlenül ható közel-keleti és ciprusi probléma rendezése. Sokat árt a béke ügyének az az amerikai magatartás, amely mondvacsinált ürügyek, kél meggátolja a Vietnami Szocialista Köztársaság felvételét az ENSZ-be. A Magyar Népköztársaság is a szocializmusért, a békéért és a biztoságért küzdő erőkhöz tartozik. Külpolitikai törekvéseink, nemzetközi kötelezettségeink növekvő erőfeszítéseket igényelnek pártunktól, az országgyűléstől, az Elnöki Tanácstól, a Minisztertanácstól, társadalmi és tömegszervezeteinktől. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának középpontjában a tartós béke és a szilárd biztonság áll. A béke és a biztonság megszilárdítása szempontjából kiemelkedő fontosságú a kétoldalú kapcsolatok szüntelen fejlesztése. A Magyar Népköz- társaság kétoldalú kapcsolatai az utóbbi években a legtöbb országgal szélesedtek. A kétoldalú kapcsolatokon belül különleges figyelmet szenteltünk és szentelünk a jövőben is a gazdasági kapcsolatoknak. A szocialista közösség országaival hazánk továbbra is a kapcsolatok mindenoldalú fejlesztésére törekszik a testvéri együttműködés, a kölcsöne« segítség, a szocialista internacionalizmus elve alapján. Közös politikai-katonai szervezetünk, a Varsói Szerződés eredményesen tölti be funkcióját. Védelmezi a tagországok békéjét és biztonságát, segíti a szocialista országok egységének erősítését, egymás közötti kapcsolataink sokoldalú fejlesztését. Nemzetközi kapcsolataink A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének kiemelkedő szerepe volt abban, hogy létrejött az európai biztonsági értekezlet. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a politikai tanácskozó testület november 25—26-án Bukarestben megtartott ülésének, amely állást foglalt a nemzetközi élet időszerű kérdéseiben. Pártunk és kormányunk határozatainak megfelelően, tevékenyen részt veszünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkájában. A KGST keretében megvalósuló gazdasági együttműködés segíti a szocialista építőmunkát valamennyi tagállamban. A KGST komplex programja helyesen jelölte meg a tagországok együttműködésének fő iá- nyait, és hosszabb távon is megbízható alapul szolgál a szocialista integráció elmélyítéséhez. Ebből a szempontból fontos esemény volt a KGST ez év júliusában, Berlinben megtartott XXX. tanácsülése, amely újabb impulzusokat adott a közös munkának. A következőkben Púja Frigyes a szocialista országokkal való együttműködésről, a magyar—szovjet kapcsolatokról szólt. A Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy tovább szélesítse kapcsolatait a szocialista országokkal. Nagyban elősegíti ezt, hogy a szocialista építés és a nemzetközi politika minden alapkérdésében egyetértünk. Kapcsolataink a fejlett tőkés országokkal általában rendezettek, rendezésre váró problémáink tulajdonképpen csak az Egyesült Államokkal vannak — mondotta ezután. — Reméljük, hogy ezeket a nem túlságosan távoli jövőben kedvezően megoldjuk, hiszen ehhez jó alapot nyújtanak országaink fejlődő kapcsolatai, a nemzetközi légkör javulása. A Magyar Népköztársaság képviselői tevékenyen részt vettek és részt vesznek azokban a sokoldalú nemzetközi akciókban is, amelyeknek célja a béke és a biztonság megszilárdítása, az enyhülés elmélyítése. Képviselőink hasznos tevékenységet fejtettek ki az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mindhárom szakaszában. Sokrétű feladatok Beszéde befejező részében a külügyminiszter arról is szólt, hogy a Magyar Népköztársaság és más országok viszonyának kedvező alakulását nagyban elősegíti az országgyűlés aktív tevékenysége, különösen a külföldi parlamenti küldöttségek fogadása és más országok parlamentjeinek meghívására történő magyar látogatások; s a kormány nevében köszönetét mondott ezért a munkáért. Púja Frigyes végül aláhúzta : — Külpolitikai tevékenységünknek a jövőben minden jel szerint még cselekvőbbé kell válnia. Ezt az élet diktálja. Föl kell készülnünk arra, hogy még több, még sokrétűbb feladatot kell megoldanunk. A kormány tudatában van ennek, és erőfeszítéseket tesz, hogy a pártunk XI. kongresszusán elfogadott külpolitikai irányvonal a gyakorlatban megvalósuljon. A külügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az előterjesztett beszámolót vitassa meg és fogadja el.
