Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-02 / 285. szám
Egy nagy kommunista hadvezér (Jlu dö" •Bennünket, a Szovjet Fegyveres Erők Főparancsnokságának és a Szövetséges Hatalmak Főparancsnokságainak képviselőt felhatalmaztak a Hitler-ellenes koalíció kormányai arra, hogy átvegyük a német főparancsnokság képviselőitől a Németország feltétel nélküli fegyverletételéről szóló okmányt. Hívják be a terembe a német főparancsnokság képviselőit.« Ezek a szavak hangzottak él G. K. Zsukovnak az ajkairól 1945. május 8-án éjfélkor. Mindössze 50 percig tartott a legújabb kori történelemnek az a soha nem felejthető jelenete, amelynek során a náci Németország katonai vezetői kapituláltak. Ekkor már Zsukov a németországi megszálló szovjet csapatok fő- parancsnoka volt. Ha ma élne, éppen nyolcvanéves lenne. Ki volt ez a katona, akinek osztályrészül jutott, hogy ennek a páratlan jelenetnek első számú szereplője lehetett? Katona nem a saját akaratából lett. 1915 májusában, a fronton történt nagy veszteségek miatt, idő előtt hívák be az 1896-os születésűeket. Olyan fiatalok mentek a háborúba, akik még nem érték el a húszéves életkort. »Különösebb lelkesedést nem éreztem, mivel Moszkvában lép- ten-nyomon találkoztam szerencsétlen, frontról visszakerült nyomorékokkal, és ugyanitt azt is láttam, hogy a gazdagok fiacskái ugyanolyan bőségben és biztonságban élnek, mint azelőtt... Arra gondoltam azonban, hogy ha bevisznek katonának, becsülettel fogok harcolni Oroszországért.« így gondolkodott akkor, mint maga írta visszaemlékezéseiben. De annak örült, hogy a lovassághoz sorozták be, mert »mindig tetszett nekem ez a romantikus fegyvernem«. Az erős testalkatú, szegényparaszti gyermeksorban, majd a moszkvai ifjúmunkás években megedzett fiatalemberből hamarosan kiváló lovaskatona Humanizált életforma lett, a cári hadsereg altisztje. »Altiszti rangom ellenére a katonák bizalommal voltak irántam, és gyakran folytattunk komoly beszélgetéseket. Természetesen akkor kevéssé értettem a politikához, de úgy gondoltam, hogy csakis a bolsevikok adhatnak az orosz népnek békét, földet és szabadságot, más senki. Lehetőségeimhez mérten mondogattam is ezt, amiért a katonák elismerésben is részesítettek« — vallja magáról. A Vörös Hadseregbe már maga kereste az utat, önkéntesként lépett be a losvasság- hoz. Nem egyszerűen katona akart lenni, hanem a bolsevik párt katonája. A pártba való felvétele életének kiemelkedő eseményeként maradt meg emlékezetében. Így írt' erről: »1919. március 1-én fölvettek az OK(b)P tagjai sorába. Azóta sok mindent elfelejtettem, de a nap, amelyen párttag lettem, egész életemben emlékezetes marad. Azóta minden gondolatomat, törekvésemet és tettemet a párttag kötelességének rendeltem alá, és amikor a haza ellenségeivel kellett összecsapnunk, én — mint kommunista — fölidéztem pártunknak azt a követelményét, hogy mutassunk pélKarácsonyi könyvespolc Elkészültek a kiadói tervek az év végén megjelenő könyvekről. A könyvújdonságokra különös figyelmet szentelünk karácsony előtt, hiszen — s ez nem szólam — a legszebb ajándék a könyv. A könyv, illetve az olvasás a témája annak a szülőknek szóló munkának, mely a gyerekek olvasásáról szól. Könyvespolcukról ez semmiképp sem hiányozhat. A kisebbek számára ajánljuk Gyurkovics Tibor vidám, verses leporellóját, a Vers a Mikuláshoz címűt. Nyolcadik kiadásban is sikerre számíthat Benedek Elek Virágszép nádszál kisasszony című kötete, Rónay György átdolgozásában szép kiadásban jelenik meg Collodi: Pinokkió kalandjai című meséje. Élő költőink közül Weöres Sándor, Kormos István és Zelk Zoltán verses- köteteire hívjuk fel a szülők figyelmét. A tíz éven aluliak számára is jelennek meg értékes ismeretterjesztő művek, így Megay László munkája, a Könyves könyv, mely a Bölcs Bagolysorozatban lát napvilágot, s a könyvnyomtatás történetét mutatja be. A tíz évnél idősebbek kedvenc sorozata, a Fiúk és Lányok Évkönyve is az év végi újdonságok közül való. A felnőtt olvasóknak a Corvina Kiadónál jelenik meg Szabó György munkája, mely Szántó Piroska festőművészt mutatja be. A magyar képzőművészet felszabadulás utáni vonulatáról készült dokumentumválogatás kritikákat, tanulmányokat is tartalmaz. Henry de Morant az ötvösség, a textilművészet, a kerámia, a fafaragás, a bútorművesség — azaz az iparművészet — történetét gazdag forrás alapján írta meg. Huszonnégy színes és 768 fekete-fehér kép illusztrálja a tanulmányt. Az Európa Kiadó karácsonyi, év végi könyvújdonságai: Égtájak 1976. Az elbeszélés- gyűjteményben 39 író egy-egy műve jelenik meg. Számos klasszikus művet is újra kiadnak, így Balzac Eugenie Gründet, Bronte Jane Eyre, Dickens a Pickwick klub, Dosztojevszkij Bűn és bűnhödés című regénye új kiadásban olvasható. A Helikon Kiadó reprezentatív, értékes ajándékának számító könyvújdonsága Mátyás híres kódexeit adja közre, Bibliotheca Corviniana címmel. A mohácsi csata négyszázötvenedik évfordulójára jelenik meg a Mohács emlékezete. A Gondolat Kiadó megjelentette a hétkötetes Világirodalmi kisenciklopédiát. Zenei érdekesség: Bernstein A muzsika öröme. A Magvető Kiadó második kiadásban jelenteti meg Sütő András Egy lócsiszár virág- vasárnapja és Csillag a máglyán című darabját, a hatvanéves Csorba Győző Észrevételek című verseskötetét, a közelmúltban elhunyt Malraux Az abszidián fej című művét, melyben a szerző képzőművészeti írásai találhatók. A Műszaki Kiadó egyik újdonsága: Szász Janos, Szigetvári János: Népi építészetünk nyomában. A Szépirodalmi Kiadó téli könyvújdonságai: Ady Endre Ki látott engem című kötetének miniatűr kiadása, a Magyar népballadák kötet. Gáli István A ménesgazda című regénye máris kapható az üzletekben. Vas István Itt voltam, Zelk Zoltán Akit az isten nem szeret — két verseskötet a ma költészetéből. dát népünk önzetlen szolgálatában.« Ennek a vallomásnak az őszinteségét tettei igazolják. Mindvégig hű maradt a katonai pályához és a párthoz. Sohasem tévesztette szem elől, hogy minden katonai tevékenység sikerének nélkülözhetetlen előfeltétele a hadsereg és a nép egysége. A polgárháború befejezése után hivatásos katona maradt. Példás szorgalommal és odaadással végezte munkáját. Amikor a japán militaristák 1939-ben betörtek Mongóliába, a szovjet kormány, amely szerződésben kötelezte magát Mongólia megvédésére, rábízta az ottani hadműveletek irányítását. A szovjet és a mongol csapatok rövid idő alatt fényes győzelmet arattak a japánok fölött. Bebizonyosodott, hogy Zsukov nagyszabású hadműveletek vezetésére alkalmas hadvezér. A Nagy Honvédő Háborúban mindig a legnehezebb feladatokat kapta. Kiemelkedő szerepe volt Moszkva és Le- ningrád védelmében, a sztálingrádi 1 megsemmisítő hadműveletekben, az Ukrajna felszabadításáért vívott küzdelemben, a fasiszta csapatok szétzúzásában Belorussziában, végül Berlin elfoglalásában. Hosszú, nagyon hosszú volt tehát az út, melyen az orosz falu szegény gyermeke eljutott odáig, hogy előtte kapitulál a náci Németország hadserege. És szinte fölmérhetetlen, hogy mennyi áldozatkészség, szellemi és fizikai képesség kellett ennek az útnak a bejárásához. Mindezért még az a nagy megtiszteltetés is jutalmazta, hogy ő vezényelhette Moszkvában a győzelrhi díszszemlét. »Semmihez sem hasonlítható az a pillanat, amikor 200 vöröskatona, háborús veterán, dobpergés közepette a Lenin Mauzóleum talapzatához vetette a német fasiszta hadsereg zászlaját« — írja életének talán erről a legnagyobb, legboldogabb napjáról. De a győzelmes hadvezér megemlékezett elesett bajtársairól is: »Milyen kár, hogy a vérszomjas ellenséggel vívott harcban elesett sok hű hazafi már nem érhette meg ezt a boldog napot, győzelmünk nágy napját«. B. E. Zsiguli az istállóban Apró falun zúg át a menetrendszerű autóbusz, a zselici szép vidék kanyargós útját követve. Ahogy meg-meg- huppan egy-egy mélyedésben, a házak mintha valósággal pattognának. Csal a szemünk. De ez a kép nem hazudik: tekintélyes porta kapuja, ajtaja nyitva, rá lehet látni a tömbszerű gazdasági épületre. Az istállóban — farral kifelé — Zsiguli áll. Jellemző kép, s ne kutassuk most, hogy miért visszás is egyúttal. Hogy a jászol előtt miért nem állat áll. A falu humanizálódásáról beszélünk. S erre is jellemző a felidézett kép. Ha szabatosan, törvényekben akarnánk kifejezni magunkat, ezt mondhatnánk : a tszrek gazdasági fellendülése magával hozta a dolgozók civilizációs körülményeinek, élet- és munkafeltételeinek javulását. A technikai fejlődés, a kemizálás, az intenzív kultúrák és termelési rendszerek bevezetése és alkalmazása nemcsak a 'tagok munkájára, hanem ezzel együtt szemléletére, életmódjára is hatott. A jelentések hideg, de tényszerűségében, szürkeségében is sokatmondó igazságai ezek. Rosszul fogalmaznánk, ha azt mondanánk, hogy a falu értékrendszere felborult. Azzal, hogy az értékrendszer csúcsát ma nem a birtokolt holdak száma képezi, az értékrendszer nem borult, hanem minőségileg változott — nyugodtan használhatjuk erre is a kifejezést —: humánusabb lett. Tudniillik a földcentrikus szemlélet helyébe a szakismereteken alapuló, életmódi változásokat eredményező értékrendszer lépett. Másként fogalmazva: a városi emberre jellemző célrangsor veszi át falun is a régi kategóriák helyét. Természetesen nagy még a különbség a falvak között e tekintetben is. Más a tipikusan mezőgazdasági településen, mint az úgynevezett ipari falvakban vagy az idegen- forgalmi jellegű községekben. S az is igaz, hogy korábban is dönthetett egy nagyon vékony réteg a humanizáltabb Műtárgymásolók A Központi Múzeumi Igazgatóság felüfvelete alatt működik a műtárgymásoló részleg. Sokféle kerámiáról, ötvösmunkáról, ékszerről készítenek másolatokat. Az elkészült tárgyakat bíráló bizottság hagyja jóvá. A legkeresettebbek a habán edények. élet mellett. Valójában azonban a foglalkozásszerkezet változása hozott alapvető fejlődést. Erdei Ferenc jogosan szögezte le 1969-ben: »Van egy határozott és általánosan jellemző vonása falvaink mai valóságának: a település, a mezőgazdaság és a parasztság hagyományos egységének szétválása.« A mai falu mint munkahely, már nem az egész lakosság számára jelent foglalkoztató bázist; sokan választották a* közeli ipari településeket, ahova bejáróként utaznak naponta, ily módon a városi értékek közvetítő közegévé válva. Másrészt viszont éppen a mezőgazdaság technikai fejlődése — s ez ugrásszerű — hat pozitív irányban falvainkban. Aki fehér köpenyben kezeli a sertéstelep technológiáját, az otthon is humanizálja életmódját előbb- utóbb; a régi portához fürdőszobát ragaszt, az új házat pedig el sem tudja képzelni enélkül. A sokat szidott televízió a műsoraival pedig valósággal agitál a komfortosabb élet berendezésére. Ma hétszázezer fiatal él falun. Ez pedig olyan felhajtóerőt jelent, amilyet — úgy gondolom — a történelemben még nagyobb létszám esetén sem jelentett .soha. Még akkor is, ha nagy részük városi munkahelyet, majd ottani lakhelyet választ. Olykor valóságos konfliktushelyzet alakul ki nagyszülők, szülők és a fiatalok között, mégpedig a kulturális igények szintjén. E diszharmónia rendszerint az új értékrendszer nyílt vagy hallgatólagos elfogadásával jár. Fölmérések, statisztikák bizonyítják, hogy a mai falusi fiatal a hagyományos paraszti munkához kevésbé vonzódik; előnyben részesíti ezzel szemben a szakismeretekhez kötődő, az iparszerű termeléssel jobban összefüggő munkát. Ez pedig avval jár, hogy egyre inkább nőnek az igényei életforma tekintetében is. A falut járó ember egyre gyakrabban találkozik a házakban valóságos kis családi könyvtárakkal, a hagyományostól eltérő berendezésű szobabelsőkkel, reprodukciókkal, sőt igazi művészi alkotásokkal. Egy-egy hivatásszerető pedagógus is csodákat művelhet, hiszen a falusi iskolák közül sok rendelkezik már a legmodernebb szemléltető eszközökkel, berendezésekkel. A nagyvilágra lehet látni a legapróbb helységből is. Leskó László Megjelent az oktatási miniszter rendelete A pályakezdő pedagógusok munkába lépése Megjelent az oktatási miniszter rendelete a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végző pályakezdő pedagógusok munkába lépéséről, a pedagógus munkakörök betöltéséről. A rendelet értelmében 1977. január 1-től a pályakezdő pedagógusokat csak pályázat útján .lehet alkalmazni. Pályázati felhívás nélkül be- tölthetők viszont — megfelelő képesítésűekkel — a szak- középiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban a szakoktatói, gyakorlati oktatói munkakörök.’ Pályakezdő pedagógusnak tekinthető az, aki bármely felsőoktatási intézmény nappali tagozatán 1977. január 1. után pedagógiai képesítést, illetve pedagógiai képesítést is szerez; végbizonyítványa megszerzésének napjától a szak- képzettségnek megfelelő munkakörben eltöltött három évig. 1 A jövőben a pályázati felhívásokat az alkalmazó iskolák, intézmények felügyeleti szervei megküldik az Oktatási Minisztériumnak. A minisztérium, figyelembe véve a végzősök számát és összetételét, felügyeleti 1 szervek, illetve megyék szerinti bontásban engedélyezi a pályakezdők részére meghirdethető pályázati felhívások számát. Pályázat kiírását csak határozatlan időre szóló munkaviszony létesítésére engedélyezik, és előnyben részesítik a fejlesztésére kerülő, illetve szakképzett pedagógusokkal kellően el nem látott körzeteket, intézményeket. 1 A pályázati kiírásoknak — amelyeket januárban és áprilisban tesznek közzé az egyetemeken és főiskolákon — egyebek között tartalmazniuk kell a kezdő pedagógus számára biztosítható különféle juttatásokat is — letelepedési segély, területi 1 pótlék, illetményföld, lakás- és étkezési lehetőség stb. Pályázatot — a társadalmi ösztöndíjasokat kivéve — az intézmény utolsó félévére beiratkozott hallgatók nyújthatnak be, mindkét pályázati szakaszban legföljebb három helyre. A felsőoktatási intézmény a hallgatókról jellefn- zést ad, illetve véleményt csatol a pályázathoz, s amennyiben egy állásra több pályázó akad ajánlási sorrendet állapít meg. (Ebben a munkában közreműködnek az egyetemek, főiskolák párt- és KlSZ-szervezetei és az érintett tanszékek képviselői is.)‘ A munkáltatók a pályázatokat — figyelembe véve a pedagógusképző intézmény- ajánlási sorrendjét — tíz napon belül elbírálják. Ha a pályázati felhívásra csak egy pályázat érkezett és a pályázó képesítése — tanár esetén egyik szakja — megegyezik az igénnyel, a pályázatot csak különösen indokolt esetben utasíthatják el. Az egyetem, főiskola megkerülésével benyújtott pályázatokat — érdemi elbírálás nélkül — visz- szaküldik. * Az idei tanévben — és a továbbiakban — január első napjaiban de legkésőbb január 15-ig teszik közzé először a pályázati felhívásokat a pedagógusképző intézményekben. A pályázatot február 15-ig lehet benyújtani, március 9-ig a munkáltatók elbírálják azokat és értesítik a pályázókat. A miniszteri rendelet intézkedik a munkaviszonyban álló pedagógusok munkahelyváltoztatásáról is. Számukra minden évben egyszer — május elején — hirdetik meg a munkahelyek a pályázatokat a, megyei művelődésügyi osztályon és a minisztériumon keresztül, a Művelődésügyi Közlönyben, A pályázók 12 napon belül munkáltatójukon keresztül nyújthatnak be pályázatot egy álláshelyre. Továbbítását a munkáltató nem tagadhatja meg, köteles azt 8 napon belül a meghirdető intézményhez elküldeni, ahol arról 10 napon belül döntenek. Az állást elnyert pedagógus átköl- tözési költségeit — területi pótlékkal járó 1 munkahely esetén — az új munkáltató köteles megtéríteni. A tanácsi irányítás alá tartozó óvodák, alsó és középfokú intézmények a tanév előkészítésének biztosítása, illetve az új tanév zavartalansága érdekében augusztus 1. és június 30. között csak a művelődésügyi osztályok rendkívül kivételes esetben adott engedélyével alkalmazhatnak működő pedagógust. * A rendelet végrehajtásában jelentős szerep hárul a kerületi tanácsokra, illetve a járási hivatalokra. Mind a pályakezdő, mind a már dolgozó pedagógusok pályázatainak lebonyolításában aktívan működnek közre, segítik a munkáltatókat. Közreműködésükkel a fővárosi, illetve a megyei művelődésügyi osztályok a jövőben folyamatosan nyilvántartják a betöltetlen, illetve a megüresedő állásokat, és segítik az elhelyezkedni szándékozókat.
