Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
Tanácskozott az országgyűlés (Folytatás a 3. oldalról) Népünk becsüli, nagyra értékeli a közös munkával elért eredményeinket. Támogatja a fejlett szocialista társadalom építésére irányuló törekvéseinket, amelyekért érdemes DR. BÍRÓ JÓZSEF odaadással, becsülettel dolgozni. Népgazdaságunk rendelkezik a további fejlődés szilárd alapjaival. Ha mindenki maradéktalanul megteszi azt, ami kötelessége és felelőssége, a jövő évben sikerrel megoldjuk feladatainkat. Inokai János budapesti, ár. Técsi János Komárom, dr. Hegedűs Lajos Szolnok, Tele" ki Istvánná Borsod megyei képviselő szólalt fel ezután, majd dr. Bíró József mondott beszédet. Népgazdaságunk a megváiiozn't körülmények között is képes nagyobb feladatok ellátására Dr. Bíró József bevezetőben hangsúlyozta: — A külkereskedelem helyzetét természetszerűleg nem tekinthetjük át belső gazdasági fejlődésünktől függetlenül. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok társadalmi-gazdasági életünk szerves részét alkotják, abból ki nem szakíthatok. A külkereskedelem feladata nem lehet egyetlen ágazat — a külkereskedelmi ágazat — ügye. Nyilvánvaló: a külkereskedelmi forgalom gazdaságos növelése messzemenően függ attól, hogyan tudunk beilleszkedni a világ- gazdaság fejlődési folyamatába, mennyire tudjuk ipari és mezőgazdasági termelésünket alkalmassá tenni a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek optimális kihasználására. — 1976. évi külkereskedelmi forgalmunkat értékelve már ma biztonsággal megállapíthatjuk — mutatott rá —, hogy gazdaságunkban helyes irányú fejlődés indult meg. Gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban, erősödött a végrehajtás tervszerűsége, a nép- gazdasági egyensúly helyreállításának folyamata. — A kedvező folyamatok erőteljesebb kibontakozását azonban gátolta, hogy a világ- gazdaságban végbemenő pénzes árupiaci változások továbbra is kedvezőtlenül érintették népgazdaságunkat és hogy a szélsőséges időjárás a mező- gazdasági termelésben károkat okozott. Mindezek mellett, vagy hatására bővültek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai, fokozódott részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval kötött hosszú- lejáratú megállapodások hozzájárultak népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. Tisztelt országgyűlés! — Az 1977. évi tervben foglaltak szerint fokozni kell részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. A nép- gazdasági tervben kijelölt feladatok eredményes megoldása a gazdasági egyensúly javítása megköveteli, hogy tovább szélesedjenek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, bővü’jön a kereskedelmi, forgalom, erőteljesen növekedjék az export. — 1977 ben is különösen jelentős a KGST-országokka], köztük kiemelten a Szovjetunióval kialakított kapcsolatunk fejlesztése. Ehhez alapvető politikai érdekeink mellett, gazdasági érdekek is fűződnek. E kapcsolatokban megtestesülnek a szocialista nemzetközi munkamegosztásból származó előnyök, ezek biztosítják a tervgazdálkodásunk szempontjából felbecsülhetetlenül fontos termelési, értékesítési és beszerzési biztonságot. A KGST-országokkal való együttműködés a magyar gazdaság fejlesztési céljaival összhangban álló export és import árustruktúrában valósul meg. — A KGST-n kívüli szocialista országokkal is — terveinknek megfelelően — internacionalista politikánk alapján, a kölcsönös előnyök figyelembe vételével az együttműködés növelésére és szélesítésére törekszünk. A fejlett tőkés országokkal igyekszünk kapcsolatainkat tovább növelni. Munkánkat a helsinki záróokmányban megfogalmazottak alapján végezzük. Olyan együttműködési formákat tarSomogyi Mph tunk szem előtt, amelyek a lehető legnagyobb mértékben biztosítják műszaki és technológiai fejlődésünk, termelési és értékesítési árustruktúránk világpiaci követelményeknek megfelelő alakítását. — A nem-rubel elszámolású viszonylatok között kiemelt figyelmet fordítunk a fejlődő országokkal fennálló, vagy kialakítandó kapcsolatainkra, amelyek már ma is nagy jelentőségűek. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködés feltételei mind több országgal valósíthatók meg. A tervelőirányzatban foglaltaknak megfelelően 1977-ben a nem-rubel viszonylatú behozatal volumenének mintegy 8 százalékos növelését tervezzük. Ugyanakkor a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének javítása megköveteli, hogy a kivitel növekedési üteme az import növekedésének ütemét több mint kétszeresen haladja meg és 17—18 százalék legyen. A legnagyobb feladat e tekintetben — az idei csökkenés után — az élelmi- szeripari és mezőgazdasági ágazatokra hárul. A tervezett export-növekmény mintegy 60 százalékát e két ágazattól várjuk, természetesen a többi ágazatnak is jelentős erőfeszítéseket kell tennie a terv teljesítése érdekében. A szűkebben vett feldolgozóipar, azaz a gépipar, a vegyipar és a könnyűipar exportja a terv szerint együttesen* 14 százalékkal emelkedik. Ha figyelembe vesszük, hogy a rubel elszámolású export és a belföldi értékesítés is bővül, egyértelmű a feldolgozóipari ágazatok előtt álló feladat jelentősége. — Mindezeket a tőkés világgazdaság adott politikai és gazdasági helyzetéből fakadó légkörben kell megvalósítani. Reálisan sok esetben továbbra is számolnunk kell a tőkés gazdaság fokozódó nehézségeiből eredő olyan magatartással, amely exportunk növelése elé akadályokat gördít: vámhátrányokkal, esetenként exportunk mennyiségi korlátozásával is. Jogosan merül fel a kérdés: milyen feltételek mellett lehet e feladatoknak elegét tenni? 1977-ben gazda* sági szabályozóink lényegében nem változnak. Eredményeinket tehát színvonalasabb irányítással, jobb munkaszervezéssel, a korszerű termelési formák alkalmazásával, a népgazdaság egyéb irányú tartalékainak feltárásával kell megalapoznunk. Ezt hivatott elősegíteni az a minisztertanácsi , határozat, amely előírja: a termelő és külkereskedelmi vállalatok, valamint a vállalati vezetők munkájának megítélésében, anyagi elismerésében alapvető kritérium legyen az, hogy a vállalat tevékenysége menynyiben segíti elő a népgazda* sági terv külgazdasági céljainak elérését. — Általános megítélés szerint a külkereskedelmi és termelő vállalatok együttműködése, különösen az operatív, mindennapi értékesítési munkában fejlődött számottevően. Eredményeket várunk a szállítási fegyelem erősítésében, a minőség javításában, a vevőkör szélesítésében. Ezen túlmenően: új típusú kereskedelmi megoldások alkalmazásában, mint például rendszerek exportjának megteremtésében, a fővállalkozói tevékenység kiszélesítésében, hosz- szú távú cégkapcsolatok kiépítésében, hosszú távú áru- megállapodásók létrehozásában. Ezeken kívül lényeges előbbre lépés szükséges a vevőszolgálat, a szerviz, az alkatrész-szállítás és általában a külső piaci szervezet fejlesztésében. — A termelő-felhasználás szükségleteinek kielégítésére a termelő vállalatok között nem alakultak ki a munka- megosztás stabil rendszerei, ami a végtermék-kibocsátás megbízhatóságát (a határidő megtartását, a minőséget stb.) károsan befolyásolhatja és negatívan hat külpiaci versenyképességünkre is. —. A terv irányelvei kiemelt feladatnak tekintik a cserearányok kedvező alakítását. A Külkereskedelmi Minisztérium által kiadott irányelvek alapján a külkereskedelmi vállalatok éppen ezekben a napokban vizsgálják meg újra ármunkájukat s éves programot készítenek a munka továbbfejlesztését célzó intézkedések kidolgozására és végrehajtására. A külkereskedelmi ármunka irányításának és ellenőrzésének hatékonyabbá tétele minisztériumunk tevékenységének egyik kiemelt feladata lesz 1977-ben is. — Nem-rubel elszámolású exportunk és importunk nagyobb része olyan termék, amelynek árát tőzsdei, vagy más nemzetközi árjegyzések, döntően tehát a világpiaci ármozgások határozzák meg. Az ármunkát ebben a körben elsősorban a vételi és az eladási időpontok jó megválasztásával javíthatjuk. összefoglalóban megállapítható, hogy az 1977. évi terv feszített. Teljesítése minden gazdasági szervezettől összehangolt tevékenységet, szélest körű összefogást igényel. Szedetném azonban hangsúlyozni, hogy a terv reális. Idei eredményeink bizonyítják, hogy népgazdaságunk a megváltozott körülmények között is képes nagyobb feladatok ellátására. Az elmúlt év eredményei, tapasztalatai ió alapot és biztatást adnak 1977. évi feladataink megoldásához. Ezért is helyes a tervnek az a koncepciója, hogy az 1976. évi lemaradást 1977. folyamán pótolni kell és e két év tervteljesítésének együttes mutatói feleljenek meg az V. ötéves tervben kitűzött céloknak. Tisztelt országgyűlés! — Felszólalásomat azzal, a bevezetőben már érintett gondolattal szeretném befejezni, hogy a külkereskedelmi tevékenység nemcsak a szorosan vett külkereskedelmi apparátus, hanem az egész népgazdaság tevékenysége. Ilyen értelemben annak eredményességéért, hatékonyságáért, a tervben kitűzött célok eléréséért egyetemlegesen felelős a gazdasági élet minden ága. E felelősség pozitív jeléi már az idén érzékelhetők voltak. Véleményem szerint azonban ez csak kezdetét jelenti annak a tevékenységnek és összefogásnak, melynek célja az V. ötéves terv maradéktalan teljesítése, a gazdasági egyensúly biztosítása, egyszóval a népgazdaság dinamikus fejlődése — mondta a miniszter, s az 1977. évi költségvetést az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Az országgyűlés tegnapi tanácskozásán felszólalt még dr. Petri Gábor Csooigrád, Balogh László Békés, Hosszú László Szabolcs megyei, Avar István budapesti és. dr. Cse" lőtei László Pest megyei képviselő. A tanácskozás ma a költségvetésről szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatódik. Testvérvárosunk ünnepe | 1 - } Megemlékezés a kaposvári városi pártbizottságon Harmincöt év telt el azóta, i hogy a Vörös Hadsereg Ko" nyev marsall által vezetett csapatai, tíz napos tüzérségi előkészítés után, átkelve a Volga jegén, visszafoglalták a megszálló német alakulatoktól Kalinyin városát. Az évforduló alkalmából tegnap este az MSZMP Kaposvári Városi Bizottsága és a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat MSZBT-tagcsoportja a fegyveres erők klubjának színháztermében ünnepi megemlékezést tartott, amelyen többek között megjelelt Deák Fe~ renc, a városi pártbizottság első titkára és Rózner Katalin, az MSZBT Országos Tanácsának tagja. Sasvári Ferenc alezredes ünnepi beszédében ismertette a kalinyini területen vívott hadi mozdulatok történetét, a partizánharc eredményeit. Sokatmondó tény például, hogy az itt lezajló ütközetekben több mint százezer ellenséges katonát semmisítettek meg, s ez jelentős hozzájárulás volt Moszkva megvédéséhez is. Az itt tanúsított hősiességért a terület városainak háromszáz lakosa kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Igaz, a fasiszta hordák Kalinyin tizenegyezer lakóházából több mint kilencezret megsemmisítettek, hetven üzemet szétromboltak, a fáradhatatlan építőmunka eredményeként azonban a város ipari termelése és lakóinak életszínvonala már 1950-ben elérte a háború előtti szintet. Például az ipari termelés ma hatszor nagyobb, mint a második világháború előtti években volt. • A szónok ezután megemlékezett a régi Tver városának szülöttéről, Alekszandr Kali- nyinról, aki a szovjet állam első elnöke volt, s a legendás Konyev marsallról, a várost felszabadító csapatok egykori parancsnokáról. A hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok képviselői is meleg szeretettel köszöntötték ez egybegyűlteket és további jó eredményeket kívántak a testvérvárosi kapcsolatok elmélyítésében. A hivatalos megemlékezést követően a Tanítóképző Főiskola Cantus Pannonicus kamarakórusa, Kiss Jenő színművész, a SÁEV kisszínpad tagjai és a Liszt Ferenc zeneiskola művésztanárai adtak hangulatos, változatos műsort. 30 éves jubileum 44 községben 12 ezer szövetkezeti tag Díszoklevél az alapító tagoknak Mutatós számok tucatját lehetne fölsorolni a megalapításának 30. évfordulóját ünneplő kaposvári áfész munkájával kapcsolatban. Például azt, hogy 19 alapító tagjuk alig néhány száz forintnyi vagyonnal kezdte meg a földműves- szövetkezet szervezését, ma pedig 500 millió forint az évi forgalom, a tagok száma pedig majdnem 12 ezer. Az efféle összehasonlítások utalnak ugyan a fejlődésre, mégsem lehetne csupán a statisztikák segítségével megmutatni, mi az áfészek szerepe és hogy a 44 környező községet is magáiba foglaló kaposvári áfész miért nyerte el a Kiváló szövetkezet kitüntetést. A tegnap Kaposváron rendezett jubileumi taggyűlésen egy idős asszony szavai érzékeltették leginkább a fejlődést, a szövetkezetek három évtizedes munkáját. A kapos- homoki Nagy Sándorné a kaposvári áfész egyik alapítója volt, kétszer kapott magas kormánykitüntetést. — Hátizsákban hordtuk ösz- sze a bolt árukészletét — mondta. — Jött az aratás, de nem volt mit enni. A hónom alatt hoztam, gyalog, Kaposvárról három kiló szalonnát... Sokat bajlódtunk meg veszekedtünk, de mindig előbbre jutottunk. Az akkori földművesszövetkezetek máig is legtiszteletreméltóbb eredménye a falvak ellátásának megszervezése és a termelés megindítása volt Megkezdték a bérszántásokat, gépeket kölcsönöztek, segítettek az akkor még virágzó feketepiac letörésében. A tsz-ek megalakulásának éveiben vetőmaggal, műtrágyával, gépekkel támogatták az új gazdaságokat, s közreműködtek a termés értékesítésében is. Egymás után alakultak a különféle mezőgazdasági szakcsoportok. Azután eltelt tíz év, és tevékenységüket egyre kevésbé fedte a »-földművess zovetkezet« elnevezés. Hogy mi mindennel foglalkozik ma a kaposvári áfész 660 alkalmazottja, még fölsorolni is nehéz volna. Üzletek — húsbolttól a gyógynövényboltig —, vendéglátóegységek, különböző szolgáltatások a háztartási kisgépszerviztől a gázcseretelepig — mind megannyi áfész-létesitmény. A változó igények követelték, hogy a szövetkezetek mindezeken a területeken »»segítsék« a lakosság ellátását. Az áfész igazgatóságának elnöke, dr. László Jenő részletesen szólt az egyes egységek eredményeiről, és az V. ötéves terv feladatairól. Ipari üzemeikben még sok a rejtett tartalék, például a termelési költségek csökkentésében, és a szolgáltatások színvonalán is van még javítani való. Sokat kell tenni falusi vendéglőik kccsmajellegének megszüntetéséért. A zöldségtermelés elősegítése érdekében pedig egyebek közt újabb fóliás palántanevelő telepeket hoznak létre, s korszerűsítik a felvásárlóhelyeket is. Ezekre a fejlesztésekre és beruházásokra 1980-ig 25 millió forintot fordítanak. A kaposvári áfész-hez csatlakozott 44 községben több mint 150 ezer ember éh Hogy ellátásuk mennyire javul, a szövetkezet dolgozóinak munkájától függ. Az ünnepség végén az idős alapító tagoknak díszoklevelet nyújtottak át. Alap a burgonyatermelés fejlesztéséhez Megalakult a Somogyi Burgonyatermelési Társaság Huszonegy aláírás szentesítette tegnap a késő délutáni órákban Rinyatamásiban azt a társasági szerződést, amelynek alapján, körültekintő, gondos előkészület után, megalakult a Somogyi Burgonyatermelési Társaság. Több mint tizenegy hónappal ezelőtt megfogalmazott cél valósult meg ezzel, teljesült a megyei pártbizottság 1976. január 9-i határozata: ez azt a feladatot jelölte meg, hogy a népgazdasági igényekkel összhangban, a burgonyatermelés fejlesztése érdekében szükség van egy magas fokon szervezett, egységes társulás létrehozására. Köztudott, hogy ezt megelőzően .megyénkben két termelési rendszer működött: a Solanum rendszer, a Délsomogyi Állami Gazdaság algesztor- ságával, és a barcsi Vörös Csillag Tsz burgonyatermelési társulata. A két rendszer célja ugyan azonos volt, munká.- jukban azonban jelentős eltérések, eredmények és hiányosságok is mutatkoztak. Valóban a fejlődéssel járó szükségszerűséggé vált egy olyan önálló, egységes burgonyatermelési rendszer kiálakítása, mely lehetőséget nyújt a területi koncentráción keresztül az eszközök összpontosítására, feltételt jelent a fajtától a végtermékig terjedő korszerfi technológia kialakítására, végsősoron hatékonyabbá, célratörőbbé, eredményesebbé teszi az egész termelést. A Somogyi Burgonyatermelési Társaság 3820 hektár termőterülettel alakult meg tegnap. A szerződést aláírók között 15 termelőszövetkezet (14 somogyi), négy állami gazdaság, és két MEK van. A társaság tagja a Solanum termelési rendszernek, így a gesztor szerepét a Délsomogyi Állami Gazdaság látja el, mint rendszerszervező. — A világban mindenütt érvényesül az integráció gondolata — mondta többek között Sárkány Pál, a barcsi yörös Csillag főagronómusa. — Olcsón, nagy mennyiségű árut termelni, ez a mi társulásunk feladata, érdeke. Bizakodva tekintünk a közös tevékenység elé, és azt várjuk tőle, hogy a szövetkezetek sajátosságait, jogait tiszteletben tartva úgy integrálják ezt a munkát, hogy az eredményt hozzon a társulásnak, a szövetkezetnek és a népgazdaságnak. A bizalom, a célokkal való teljes azonosulás légköre hatotta át tegnap az alakuló ülést,, melyen részt vett dr. Exner Zoltán, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Tóth Károly, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője és Bogó László, a tsz szövetség titkára. Az aláírt szerződésbe nemcsak a jogokat és a kötelességeket foglalták, hanem a fő feladatokat is, amelyekről bevezető gondolatban külön is szólt Aradi László, a Délsomogyi Állami Gazdaság igazgatója. A társult gazdaságok és forgalmazó vállalatok fő célja a termelés színvonalának emelése, a terület, a termésátlagok növelése, a szükséges vetőgumó. megtermelése, o termelés és értékesítés magas szintű megszervezése. Távolabbi cél az öntözéses termelés, a tárolás, a végtermékig való feldolgozás feltételeinek megteremtése. A szerződés aláírása után a társaság megválasztotta öt tagú intézőbizottságát, melynek elnöke Rózsa Isván, a homok- szentgyórgyi termelőszövetkezet elnöke lett. Egy új integráció született megyénkben, mellyel jelentős lépést tettünk burgonyatermelésünk színvonalának emelése érdekében. V.
