Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-13 / 269. szám

Évezredek tanúja: a cédrus A cédrus arról nevezetes, hogy a fenyőfélék családjába tartozó néhány rokonával együtt a szó szoros értelmé­ben véve évezredeket megérő faóriás (már ti. azok a ritka példányok, amelyek átvészel­ték az idők viharait.) A köz­tudatban az él, hogy csupán az afrikai Atlasz-hegységben és Libanoniban, illetve Ciprus szigetén honos ez a fa, pe­dig Szibériában is előfordul. Sőt, az egyik legértékesebb épp a szibériai cédrus. Ez az egyetlen olajos magvú, évelő növény a rideg éghajlatú vi­déken (magjainak 55—60 szá­zalékos az olajtartalma, tehát nagyobb, mint a napraforgó- magé), s külön érdekesség, hogy a fájából készült szek­rényt messze elkerülik a mo­lyok. Japánban sem ismeretlen az örökzöld cédrus — ott sugi- nak nevezik. Kyoto városától 20 kilométernyire például ha­talmas cédruserdők találha­tók; a legnagyobb és legöre­gebb fák magassága eléri az 50 métert, törzsük kerületepe­dig majdnem öt méter. A még fiatal cédrusfák törzsét — csupán díszítésül — a képen látható módon fémkarikákkal is körül veszik. Két év alatt a karikák nyomán olyan be­mélyedések keletkeznek a fák kérgén, amelyeket azután »életük végéig« viselnek. Horoszkóp — csak hiszékenyeknek (1.) Meg van írva a csillagokban Az orvos szövetségese : a technika Űj műszerrel gazdagodott a Lett Köztársaság Klinikai Kórháza: az NT—01 szovjet gyártmányú neurotachométer segítségével a szervezet moz­gásfunkcióinak jellegzetessé­gei vizsgálhatók. Ez az új be­rendezés lényegesen megköny- nyíti az orvosok munkáját. Hamarosan több kórházat is bekapcsolnak a videotelefon­hálózatba. Ez lehetővé teszi a páciensek »távellenőrzését«, ragályos betegség esetén pe­dig a beteg és a látogatók kö­zötti közvetett kapcsolatot. Rovarok „u fényjelekkel A közismert európai szent­jánosbogarak mindkét faja, a kis és nagy szentjánosbogár csak gyengén világító »rek­lámfény« csupán a trópusi és szubtrópusi fajok világítóké­pességéhez mérten. Azok a fa­jok még a fényforrás felvil­lantásának szabályozása te­kintetében is felülmúlják a hazaiakat. A felvillanások száma és .időbeni sebessége mindig jel­lemző a fajra. Az amerikai Photinus-pyralis nevű szent- -iß jánosbogárfaj hímje pl. a ta­laj fölött kb. 50 cm magasság­ban körözve 5,7 másodpercen­ként — 0,06 mp időtartamú — felvillanással keresi partnerét. A gyep sűrűjében partnerre X sokoldalú galamb A ren, ren, velencei Szent Márk té- a londoni Trafalgar té- Moszkvában, Hamburg­ban, Berlinben, Fárizsban, Bu­dapesten és még sok más nagyvárosban galambok ezrei élnek. Sokan féltő gonddal etetik őket, sokakat pedig bosszant a kellemetlenkedé­sük. Lepiszkítják a falakat, a járdákat, betegséget terjeszt­hetnek. A galambok előfordulnak mindenütt, északtól délig, s még magányos szigeteken is megtalálhatók. Egyesek az er­dős tájakat szeretik, mások a talajon laknak, vagy meredek sziklafalakon. Több galambfaj az ember közelségébe, a nagy­városokba szokott, mert ott egészen jól meg tud élni. Egyesek párosán élnek, mások időnként hatalmas csapatokba verődnek. Tenyésztésük során változa­tos és furcsa alkatú fajtáik alakultak ki. A díszgalambok­nak a tollazata különös, de számos fajtájuknak a tenyész­tés során még a csontozata is átalakult, pl. a karcsú, hosz- szú nyakú bukógalamboknak vagy a rövid szárnyú máltai galamboknak. Érdekes, hogy a múlt szá­zad elején az első légi fény­képezést is galambbal hajtot­ták végre, úgy, hogy a madár lábaira kamerát szereltek. vágyó nőstény 2,1 másodperc múlva reagál a hím jelére, s a hím akkor éri el párzási hajlamának tetőfokát, amikor ez az információcsere egymás után tízszer ismétlődik. A jel kibocsátása és a vá­lasz közötti időeltérés lénye­ges a párzás sikere szempont­jából. A tüzetes vizsgálatok azonban kiderítették: a Phoi- tus-nembe tartozó fajok nős­tényei más szentjánosbogár­fajok hímjeinek sajátos jelé­re is tudnak válaszolni. Így becsapják a fölöttük keringő fajidegen hímeket, magukhoz csalogatják és mohón fölfal­ják őket. Az egyik faj nősté­nye például négy másik faj hímjének fényvillanáskódját képes utánozni. A kód isme­retnek ez a bámulatos gaz­dagsága hatásos fénymimikri- módszernek bizonyul, és sok­kal bonyolultabb idegrendsze­ri fölépítettséget, illetve mű­ködést igényel, mint amilyet eddig föltételeztek. Szarvasagancs­fogyasztás Kínában nagy súlyt helyez­nek a népi gyógyítás bevált eszközeinek propagálására. A népi gyógyszerek közül a szarvasagancspor és a gin- seng-preparátumok népsze­rűek. Az utóbbi években pél­dául a szarvasagancspor fel- használása 30 százalékkal, a ginsengfogyasztás pedig 10 százalékkal növekedett. A ginseng vetésterülete 1952 óta a korábbinak 70-szeresére növekedett, a szarvascsordák számát pedig megtízszerezték. öt-hat ezer esztendeje már, hogy a csillagjósok be­csapják, tév- utakra vezetik a hiszékeny embereket. Ba­bilóniában pél­dául találtak olyan ékírásos táblamarad, ványokat, me­lyekből kide­rül, hogy a királyi udvar csillagászai rendszeresen figyelték a Napot, a Hol­dat, az üstökö­söket és más égitesteket. Azért, mert hitték, hogy a földi esemé­nyeket — első­sorban az egyén sorsát — az égitestei* helyzete je­lentősen be­folyásolja. Akkoriban a lyó, a Tigris és az Eufrátesz határolta országban a jöven­dölések főleg az uralkodó személyére vonatkoztak. Pél­dául: »Ha a Mars közeledik a Skorpióhoz, a király skorpió­szúrás áldozata lesz...« Meg­cáfolni ezt a több ezer esz­tendővel ezelőtt készült jósla­tot nem is nagyon nehéz. A Mars ugyanis minden máso­dik évben közeledik a* Skor­pióhoz, tehát Babilóniában minden második évben meg kellett volna halnia az uralko­dónak ... Ilyesmiről azonban semmit sem tud az utókor. Skorpió még csak-csak lett volna elég, hogy a jóslat be­teljesedjék, de király már aligha'. hámosok, s a nagy hókusz­pókusszal készített horoszkó­pokat drágán eladták a hiszé­kenyeknek. Működtek asztrológusok a középkorban és az újkorban is. Egy-két példa: III. Pál pá­pa jelentős egyházi tanács­kozások idejét csak azután határozta meg, ha előzőleg ki­kérte a római csilagjósok vé­leményét. Bolognában 1125- ben külön tanszéket állítottak föl az egyetemen — az aszt­rológia oktatására... Napjainkban is divatos az asztrológia. A nyugat-európai folyóiratok, lapok és magazi­nok jelentős hányada közöl különféle jóslatokat. Idézzünk mutatóban néhány részletet! Mire számíthat november­ben az a földi halandó, aki a Rák csillagképének a jegyé­ben — vagyis június 22-től július 22-ig terjedő időszak­ban született? »Szellemi ere­jének kifejtése és jobb egész- t sége szempontjából kedvező | szakasz kezdődik az életében, két híres fo- Azt hihetnénk, hogy az ■ végre úgy érezheti, hogy min­Miniatüra a XVI. századból. így dolgozott egy középkori asztrológus. ilyen gyermekded asztrológiai mesterkedések és fogások csak az ókorban éltek, amikor a minden tudományos alapot nélkülöző babonák, misztikus nézetek hatása alól jóformán senki sem vonhatta ki magát. A csillagjóslást azonban ké­sőbb is fölhasználták a szél­dennapi életében helyreáll az egyensúly. Már nem az előző hónapok gondjai, hanem a jö­vő tervei mellett időzhet töb­bet gondolatban. Határozott­ságának és türelmének nem­csak anyagi, de érzelmi téren is hasznát látja — a jövő­ben ...« Optikai riasztókerítés Mint Európa sok más orszá­gában, Ausztriában is sok va­dat gázolnak el a járműveze­tők az erdőkön áthaladó uta­kon. Osztrák mérnökök most új — optikai — riasztórend­szerrel kísérleteznek. Egyes szakaszokon az út mindkét ol­dalán — egymástól 20 méter­nyire, a kanyarokban sűrűb­ben: 5—10 méterenként —osz­lopokat helyeztek el. Ezekre szerelték a vörös üvegből ké­szített fényvisszaverő prizmá­kat. E prizmák a mindkét irányban elhaladó gépkocsik fényszórójának fényét »vörös­sé alakítják«, s az útra me­rőlegesen a terep felé vetítik. Az út felé tartó vad így a gépkocsi közeledésekor föl­villanó vörös fényjelektől meg­riad, és visszafordul. „Kacagó Jancsi” Gyorsított tanulás Századunk embere joggal elvárja a technikától: segítse hozzá, hogy a lehető legrövi­debb idő alatt a legtöbb is­meretanyagra tegyen szert. A gyorsabb, könnyebb és haté­konyabb tanulási — főleg nyelvtanulási — módszerek egész sora van már forgalom­ban. A türelmetlen tanulók részt vehetnek a laboratóriu­mok programozott oktatási formáiban, az audio-vizuális módszereket is alkalmazó in­tenzív tanfolyamokon, aszug- gesztopédia pszichológiai mód­szerét használó »játékos« tan­folyamokon. ped a n szerint á nyelvek intenzív ta­nulásánál nincs feltétlenül szükség audio-vizuális (tehát hallásra és látásra egyaránt építő) oktatási formára, mert jól megfelelnek az audio­orális — a magnószalagos hangtechnikában rejlő lehető­ségeket messzemenően kihasz­náló — módszerek. (Ez termé­szetesen egyénektől függőkér­dés is). Egy angol cég ennék alapján építette föl »Flexilab« elnevezésű, teljesen tranziszto­rált készülékekkel rendelkező, kazettás magnószalagokat használó nyelvoktató rendsze­rét. Segítségével mintegy 40 tanulóval foglalkozhat egy­szerre a tanár — megfelelő, előte kidolgozott program alapján végezve az oktatást. »Repülő drágakődnek is ne­vezik trópusi-tarka színe miatt a nálunk élő jégmadarat. Nagy-Britanniától a Csendes­óceánig egész Eurázsiában megtalálható; Észak-Afriká­ban, sőt Szumátra szigetén is honos. A háta csodálatosan szép kék, a hasa pedig rózsa­színű. A kemény teleken, saj­nos, sok egyede elpusztul, de sokfelé indokolatlanul pusz­títják is, mert attól tartanak, hogy kárt tesz a halastavak állományában. Főleg rovarok lárváival táplálkozik ez a ma­dár, de bukórepüléssel apró halakat is elkap. Érdekes, hogy a saját táplálékul szánt halat a fejénél ragadja meg, míg azt, amelyiket a fiókájá­nak szán, a farkuszonyánál. Jégmadarunknak közeli ro­konai a halciónfélék. Ezek közül különlegesen érdekes az óriás halción, amelyet hazá­jában, Ausztráliában »kacagó Jancsi«-nak neveznek, mert esténként az erdőkben és a parkokban mindig fölhangzik sivító kacagása. Nagy, három­szögletű csőrével rovarokat, rákokat, halakat, sőt fiatal madarakat is el tud kapni. A kígyót is kedveli. A képen látható madár a zürichi állatkertben kelt ki. Vérengző piráják vándorlása A világ egyik legfélelmete- 1 sebb, kis testű halfaja a pirá- ja. Ezek a fűrészes halak ál­talában az Amazonas alsó fo­lyásában élnek. Hosszuk kö­rülbelül 35 centiméter. Meg­támadják a vízbe került álla­tokat, sőt az embert is. Szag- lóérzékük kifinomult, s ha va­lahol »ennivaló« van, tömegé­vel úsznak oda. A vérre külö­nösen érzékenyen reagálnak, ezért elsősorban a sebesült ál­latot támadják meg. A piráják az utóbbi időben nagyon elszaporodtak. Üjab- ban olyan brazíliai folyókon is láthatók már, amelyekben eddig nem éltek. Megjelenésük oka az új területeken abban keresendő, hogy egyes nagy fo­lyókon a duzzasztás a víz se­bességét s ezzel együtt annak oxigéntartalmát is csökken­tette. A piráják oxigéndúsabb környezetet keresve vándorol­tak új vizek felé. „Kutyaharapást szőrével” Az egyes készülékek közti vezeték nélküli összeköttetés nagy költséggel kiépített la­boratórium! helyiség nélkül is lehetővé teszi az audio-orális oktatást. Megfigyelték, hogy egyes családokban bizonyos staphi- lococcus-fertőzések igen ma­kacsul tartják magukat, s az antibiotikumkezelés után is vissza-visszatérnek, egyik csa­ládtagról a másikra terjed­nek. A fertőzés e formáját »pingpongbetegségnek« is ne­vezik. Egy longislandi orvos­nak az az ötlete támadt, hogy e betegség ellen nem-kórokozó staphilococcus-törzzsel vegye föl a harcot. Elgondolásának az az elméleti alapja, hogy a staphilococcus-törzsek egymást kizáróak, s az ember, akiben már él egy rozs, nem beteg­szik meg egy másiktól. A nem-kórokozó, úgyneve­zett 502A staphilococcus- törzzsel végeztek kísérleteket: 2000 újszülöttet »fertőztek meg«. És egyetlen újszülött sem betegedett meg; 95 szá­zalékuk védettnek bizonyult más staphilococcus-törzsek­kel szemben. II II

Next

/
Thumbnails
Contents