Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-13 / 269. szám

Folytatódén a PKP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) — Pártunk és népünk mély­séges rokonszenwel kísérte pártjuknak a fasizmus buká­sát követő lendületes küzdel­mét, a népi erők és a fegy­veres erők új országot te­remtő mozgalmának együttes fellépéséért, a nagytőkések és nagybirtokosok hatalmának visszaszorításáért, a munkás­ellenőrzésért, a földreformért, az államosítások megszilárdí­tásáért, az ország szabad és független fejlődésének bizto­sításáért vívott harcban. — A világ népei jól tud­ják, hogy a portugál fasizmus bukása egyben a portugál gyarmati uralom bukását is jelentette; s a portugál de­mokratikus és szocialista erők mostani küzdelme a tőkés monopóliumok hatalmának felszámolásáért nagy hozzá­járulás ahhoz a hősies küzde­lemhez is, amelyet más tő­késországok népei folytatnak azért, hogy a monopóliumok diktatúráját valóban a népi erők demokratikus hatalma váltsa fel és amelyet a spa­nyol nép vív a demokratikus fejlődés lehetőségeiért. Az Önök harca nagy hozzájárulás ahhoz a küzdelemhez is, ame­lyet az enyhülésért síkraszálló erők, folytatnak a béke in­tézményes biztosításáért, a háborús veszély elhárításáért itt Európában és világszerte. — A mi pártunk és dolgozó népünk harca nem volt könnyű, de a bankárok, gró­fok és iparbárók országa he­lyett felépült a nép országa, amely a szocializmus útjára térve halad előre, s történel­mi győzelmeket aratott. Ha­zánk, a Szovjetunióval és a többi baráti országgal össze­fogva, együttműködésünket sokoldalúan feljesztve érte el nagy sikereit a gazdasági épí­tésben, a kulturális felemel­kedésben, az életszínvonal lé­nyeges növekedésében, a nem­zet szocialista felvirágzásában. — Egész pártunk és egész népünk nevében szívből kí­vánjuk, hogy a demokratikus néphatalom híveinek széles táborával együtt érjenek el úi győzelmeket, s e lelkes kong­resszus által kitűzött célok mielőbb valóra váljanak — rnondotta befejezésül Nemes Dezső. Konferencia a leszerelésről (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Straub F. Brúnó aka­démikusnak, az MTA Bioké­miai Intézete igazgatójának előadása az életfolyamatokra ható káros következményekkel foglalkozott. Világos és kézen­fekvő feladat a leszerelés megvalósítása, amely felsza­badíthatja az energiákat arra, hogy a szaporodó emberiség emberhez méltó ' ellátásának gondját éppen a tudomány és technika eredményeinek fel- használásával oldják meg — mondotta. Az előadásokat korreferátu­mok követték. Dr. Zsebök Zoltán, az OBT tudományos bizottságának elnökhelyettese, a fegyverkezésnek az életfo­lyamatokra gyakorolt káros hatásáról beszélt. Dr. Haraszti György egyetemi tanár, a le­szerelés nemzetközi jogi vo­natkozásairól szóit. Az új stockholmi felhívásból adódó tennivalókról tartott előadást Réti Ervin, az Esti Hírlap küloolitikai rovatvezetője. A politikai és katonai enyhülés összefüggéseiről Gyovay Gyu­la, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója tartott előadást. Dr. Somogyi Endre egyetemi tanár pedig az új fegyverrendsze­rek kifejlesztéséből származó genetikai veszélyekről be­szélt. A ciprusi kérdés az ENSZ-közgyűlés előtt Az ENSZ 31. közgyűlése csütörtökön folytatta a vitát a ciprusi kérdésről. Viktor Iszraeljan szovjet nagykövet leszögezte: hala­déktalanul végre kell hajtani a ciprusi kérdésről már ko­rábban hozott ENSZ-határo- zatokat. »A Szovjetunió véle­ménye szerint a probléma rendezését a legjobban egy ENSZ-védnökség alatt meg­tartandó nemzetközi konfe­rencia szolgálná« — mondot­ta. Az ülésen felszólalt George McGovern amerikai szenátor, és sürgette a ciprusi görög és török közösség közvetlen tár­gyalásainak mielőbbi újrakez­dését. Spanyolok Brüsszelben Van EIslands belga külügy­miniszter »határozottan bizta­tó« jeleket látott arra nézve, hogy Spanyolországban kedve­ző politikai változások történ­nek. Nos, Hispánia közös piaci tagságának feltétele bizonyos más, a madridi kormányzat hivatalos képviselőinek a bel­ga politikus számára adott in­formációiból tapintatosan ki­hagyott jelek korántsem jogo­sítanak fel ilyen derűlátásra. Tegnap a még mindig ille­gálisnak minősített Spanyol Munkásszövetség általános sztrájkot kezdeményezett. S mire a Franco utáni madridi kabinet tagjai talán nem szá­mítottak, a titokban szerve­zett, röplapokban meghirde­tett munkabeszüntetés csak­nem teljes egészében megbé­nította Spanyolország életét. Még a belügyminisztérium is kénytelen-kelletlen beismer­te, hogy legalább 200 ezer iva­ri munkás tett eleget a felhí­vásnak. A kormányzat igyekezett úgy beállítani a sztrájkot, mintha az csupán a bérek be­fagyasztása és a munkáltatók jogainak tervezett kiterjeszté­se miatt robbant volna ki. Va­lójában ennél jóval szélesebb körű céllal hirdették meg. Nem egy helyen brutálisan beavatkoztak a rohamrend­őrök, mert a sztrájkoló mun­kások a kormány gazdaságpo­litikájának megváltoztatását, a demokratikus szabadságjogok helyreállítását. az önkény megszüntetését követelték. Ugyan, milyen biztató jelek mutatkoznak Hispániában, ha Camachot, a még mindig be­tiltott munkásbizottság vezető­jét — alig néhány héttel ez­előtt hagyta el egyébként a börtönt — ismét házi őrizetbe helyezték? Meglehet, a Közös Piac tagjai közül egyik-másik ezekből a jelenségekből a bel­ga külügyminiszter derűlátó véleményével ellentétes követ­keztetéseket von le. Mint ahogy a NATO tagjai­nak némelyike sem lelkesedik azért a gondolatért, hogy Mad­riddal egyhamar szorosabbra fűzzék a szövetség kapcsola­tait. Nem mintha nem lenne erre bizonyos törekvés, első­sorban az óceánon túlról. Bi­zonyára ez bátorította fel a madridi kormányzatot, hogy népes delegációt menesszen Brüsszelbe, az Atlanti Szövet­ség központjába. Harminc ma­gas rangú spanyol tiszt és ka­tonai kérdésekkel foglalkozó polgári személyből áll az a delegáció, amely a NATO tör­ténetében először hivatalos látogatást tett Brüsszelben. Nincs kizárva, hogy az At­lanti Szövetség berkeiben el­nézőbbek lesznek Madriddal szemben, mint a küencek. Minden esetre a tegnapi ál­talános sztrájk és a munká­sokkal, sztrájkőrökkel szem­beni szokatlanul brutális fel­lépések híre talán azokat is gondolkodóba ejti, akik Mad­rid álreformjának szirénhang­jait sietve túlértékelték. Hollai Imre felszólalása A késő esti órákban öt or­szág, Algéria, Guyana, India, Mali és Jugoszlávia határozat- tervezetet terjesztett a köz­gyűlés elé, amely követeli az ENSZ 1974-ben és 1975-ben hozott Ciprussal kapcsolatos határozatainak sürgős megva­lósítását. A határozat egyúttal kifejezi azt a reményt, hogy a Biztonsági Tanács megfelelő lépéseket fog tenni a határo­zatok megvalósítása érdeké­ben. A határozattervezet sze­rint a közgyűlés mélységes sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető cip­rusi válság megoldása késle­kedik, és felkéri Waldheim ENSZ-főtitkárt: tegyen jelen­tést a következő ülésszakon az intézkedések megvalósítá­sáról. Egyúttal felkéri a fő­titkárt, hogy nyújtson segít­séget a görög és a török kö­zösség tárgyalásaihoz. * * * — A Földközi-tenger keleti térsége évek óta sajnálatos módon feszültséggel itelített, a ciprusi helyzetet különösen aggasztónak tartjuk — jelen­tette ki Hollai Imre nagykö­vet, állandó magyar ENSZ- képviselő a ciprusi vitában elhangzott felszólalásában. Hangsúlyozta, hogy Magyar­ország támogatja a Ciprusi Köztársaságot, az el nem kö­telezett mozgalom egyik ala­pítóját, és úgy véli, hogy a colombói tanácskozás Ciprus­sal kapcsolatos határozata fi­gyelemre és megvalósításra méltó. Hollai Imre emlékeztetett arra, hogy a szocialista orszá­gok folyamatosan figyelem­mel kísérik a ciprusi helyzet alakulását, és ésszerű javas­lataik változatlanul érvénye­sek. A magyar álláspont jól ismert: feltétlenül szükséges a Ciprusi Köztársaság függet­lenségének, szuverenitásának és területi integritásának el­ismerése. A magyar kormány megggvőződése szerint külső hatalom nem hozhat megol­dást, és ellenzi a NATO által sürgetett ún. »stratégiai ren­dezést«. A ciprusi problémát a szi­geten élő két, közösségnek kell megoldania, és az kizárólag a ciprusi kormányra és népre tartozik — mondotta Hollai Imre. A magyar ENSZ-nagykövet vevői figyelmeztette a köz­gyűlési vita résztvevőit, hogy a másodlagos, eHárási kérdé­sek előtérbe állítása egyálta­lán nem viszi előre a sokat szenvedett ciprusi nép ügyét. Az enyhülés ellenzői Az. Egyesült Államok bizo­nyos befolyásos körei fokoz­zák az enyhülés politikája, a békés egymás mellett élés meghonosodása és a fegyver­kezési hajsza megszűnése el­len irányuló tevékenységüket. Ezt bizonyítja az. úgynevezett »Fennálló veszéllyel foglalko­zó bizottság« megalakulása. Ez a bizottság fő céljának hirdette meg az amerikai ka­tonai kiadások további növe­lését a »szovjet veszély« elle­ni harc jelszavával. A bizottság »párton kívüli és független« szervezetnek nevezi magát. összetétele azonban meggyőzően bizonyít­ja, hogv ez a szervezet az amerikai szoldateszka leg- reakciósabb köreinek eszköze. Tagjai közé tartoznak a »há­borús szakadék szélén egyen­súlyozás« irányvonalának olyan prókátorai, mint Ros- tow volt külügyminiszter-he­lyettes, Fowler egykori pénz­ügyminiszter, Nitze volt had- ügyminisztér-helvettes. Ebben az egyesületben a katonai köröket olyan hírhedt tábornokok képviselik, mint Ridgway, Lemnitzer, Good- vaster és Zumwalt, a vezér­kari főnökök bizottságának egykori elnöke. Helyet talált a bizottságban Colby is. a szennyes ügyekbe keveredett hajdani CIA-ügynök is. Megszakadt a vasúti kapcsolat A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR szakképzett ápolónőt keres elsősegélynyújtó munkakörbe. Nyugdíjasok is jelentkezhetnek. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. (516352) Földrengés következtében súlyosan megrongálódott Bolzano térségében az Olaszországot Észak-Európával összekötő vasútvonal. A szakemberek azonnal hozzáláttak a ká-ok föl­méréséhez, hogy mielőbb megkezdődjék a helyreállítás. (Telefotó: AP—MTI—KS) Zúgolódó franciák Belehabarodtak a párizsi szervezetei önként vállaljál: újságok a közvélemény-ku - az áldozatokat, maguktól fo­tatási játékba. Nem telik el hónap, hogy valamelyik lap ne készíttetné el az egyik intézettel az esedékes hangu- latfelmérést. A Le Figaro no­vember 10-én közölte: a megkérdezetteknek ötven­nyolc százaléka a gazdasági helyzet lényeges romlását várja, csak tizenhét százalé­kuk remél javulást, a többi bizonytalan. A mai helyzet­nek az a jellemzője, hogv úgyszólván senki sem hízik a kormány gazd aságjavító, az infláció leküzdésére hiva­tott tervében. Dabarre, az elefánt Furán alakult ki ez a vál­tozás, hiszen augusztus vé­gén, szeptember elején, ami­dőn Raymond Barre nro(ész- szor, az új miniszterelnök hivatalba lépett, inkább ro- konszenv és várakozás fo­gadta. Két hónap elegendő volt a hitelromlásra. A han­gulatváltást a kormány köz­zétett gazdasági terve okoz­ta. Ügy akarja fékezni az átlagosan évi tíz-tizenkét szá­zalékos pénzromlás ütemét, hogy lényegesen csökkenti a vásárlóerőt. Vagyis: vége szakad annak a gyakorlat­nak. amely eddig a béreme­lésekben bizonyos előnyt adott az áremelkedések el­lensúlyozására. A kormányfő népszerűsége olyannyira hanyatlott, hogy a gyilkosnyelvű Le Canard enchainétól, a szatirikus he­tilaptól hamar megkapta új szerepkörét. A gyermekme­sék kedvelt alakjáról, Babar elefántról Babarre-nak ke­resztelte el, és az újság vas­tagbőrűnek, ormányos-nagy- fűlűnek ábrázolja a rajzain. Az ilyen jelzőktől kegyetle­nül nehéz szabadulni, ez kí­séri majd végig a professzort miniszterelnöki pályáján. Szakszervezeti egységfront A vicc azonban nem első­rendű politikai tényező. Sok­kal fontosabb az új társa­dalmi jelenség, hogy a kor­mány szociális politikája egymáshoz közelíti a külön­böző politikai irányzatú szakszervezeti szövetségeket. Holott éppen az ellenkezőjét akarták elérni. Giscard d’Es- taing elnök és Raymond Bar­re kezdettől fogva arról áb­rándozott, hogy olyan kezes szakszervezeti mozgalmat te­remt, mint némely más nyu­gati szakszervezetek. Vagyis a dolgozók érdekvédelmi gadják el a vásárlóerő csök­kenését, miközben a nagytőke jövedelme, és ennek nyomán befektetési kedve növeked­nék. Az akadálya mindeddig a* volt ennek, hogy a követelé­sek alaphangját a CGT és a CFDT, a két osztályharcos központ adta meg. Viszont a többé-kevésbé reformista szakszervezetek, az FO, a FEN és a CGC lehetőséget adtak a kormánynak az egy­ség megbontására. Barre- nak rövid idő alatt sikerült el látszania ezt az előnyt. Olyan tárgyalási módszert ajánlott a dolgozók szakszer­vezeteinek, amelyet egyetlen szövetség sem fogadhatott el. A Le Fivaro már említett közvélemény-kutatása olyan hangulatváltozásról is beszá­molt, hogy most már a FEN, a FO és a CGC is visszauta- sítia a kormány tárgyalási ajánlatát. Ez még természe­tesen nem jelent szakszerve­zeti egységet, de előrevetíti, hogv a következő nagy kö­vetelési hullámnál a mun­kásosztály harcosabban lép akcióba a múlt októberinél, jóllehet az is teljes siker volt. 4 nagytőke másra tesz A szociális helyzet lénye­ges megromlása elégedetlen­ségre késztette a nagytőke érd ekvédelmi szervezetét is. Fölrója a kormány »erélyte- lenségét«, keményebb intéz­kedéseket vár. Nincs bizalma viszont abban, hogy ezt a Giscard d’Estaing—Barre ket­tőstől megkaphatja. Ezért ré­gi és egyúttal új politikusra tett: Jacques Chiracra, az augusztus végén lemondott kormányfőre, aki elsöprő lendülettel kezdte újjászer­vezni a deganlle-ista mozgal- unat, s a köztársasági elnök fölé igyekszik kerekedni. Ehhez megkapta a CNPF- nek, a francia gyáripari szö­vetségnek a táfnogatását, amely a jobboldalibb fordu­latra tett. Elégedetlenek Giscard d’Estaing-nel és Barre-ral a nyugatnémetek is. A Frank­furter Allgemeine Zeitung gúnyosan említette meg, hogy miközben a francia államfő könyvet ír, Chirac cselekszik. A Rajna partján is látják, hogy amíg Franciaországban, a szociális feszültség súlyos­bodása miatt hevesebb osz­tály-összecsapások várhatók, egyúttal erősen jobboldalra leng ki a párizsi politika in­gája. V. T. A Dél-somogyi Állami Gazdaság lábodi ipartelepére építészmérnököt, gépészmérnököt, építész- technikust, mezőgazdasági gépszerelőket, 2 gyakorlott hentest. Jelentkezés Lábodon a kerület vezetőjénél. (14073) A Medicor Művek Röntgen gyára iharosberényl és tapsonyi üzemében az 1977—78. tanévben beiskoláz az alábbi szakmákban: esztergályost, maróst, eleklrnlakatcst Részletes információ és jelentkezés az üzemek vezetőinél. (14046)

Next

/
Thumbnails
Contents