Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-05 / 262. szám

A második vonal G ondozott, szépen fejlődő község tanácselnöke panaszolta: gyakran kell utaznia Pestre meg az ország más városaiba, hogy mindent kellő időben és mi­nőségben beszerezzen az óvo­da építéséhez, berendezésé­hez. Tudom, hogy terjedelmes a hiánycikkek listája, és nem egyszer csak hosszadalmas utánjárással lehet hozzájutni egy-egy nélkülözhetetlen sze­relvényhez, egyéb anyaghoz. 'Mégis meglepett, hogy az árubeszerző szerepét a köz­ség egyik vezetője vállalja magára. Megjegyzésem nem is maradt el. .A válasz: ehhez személyes ismeretségre van szükség, régi, kipróbált kap­csolatok nélkül üres kézzel térhetne haza a gazdálkodás­sal megbízott tisztviselő. Az első számú vezető tehát kis méretű mosdókagylók, speciális vízöblítők után tal­pal. Neveket, címeket ismer, mindenkinek tud a nyelvén beszélni. És az óvoda felépül, büszke rá a község. A vb- titkár, az illetékes csoportve­zető, a gazdálkodási előadó lekönyveli a kiadást. Ha ké­sőbb zavar keletkezik a mű­ködésben, elromlik valami, is­mét az elnök nyúl a kagyló után, vagy ül buszra, kocsi­ba. Az intézmények tehát — hála az elnök kitűnő és »jól karbantartott« kapcsolatai nak — zavartalanul működ­nek. És a testületek? A bi­zottságok? Azokra már óha­tatlanul kevesebb idő és fi­gyelem jut. Amint az együtt­működés megszervezésére vagy például a társközségek­ben lakók gondjainak megöl dúsára sem futja úgy az energiából, ahogy arra szük­ség lenne. Bár ezekkel sincs alapvető baj. Csak éppen job­ban is végezhetnék munká­jukat, tartalmasabban is le­folyhatna egy-egy tanácsülés, bizottsági megbeszélés, haté­konyabban érvényesülhetne a tanácstagok képviseleti joga, fejlettebb lehetne a demokra­tizmus, ha a második vonal­ban dolgozók — jelen esetben a költségvetéssel foglalkozó szakemberek — maradéktala­nul és felelősséggel látnák el saját feladataikat. Igaz, ehhez alapjában meg kellene változtatni a kapcso­latteremtésnek és az együtt­működésnek azt a berögző­dött gyakorlatát, amely sze­rint a terület fejlesztésében érdekelt partnerek, a külön­böző gazdasági szervek kép­viselői, a beruházásban részt vevők kizárólag az elnökkel óhajtanak vagy hajlandók tár­gyalni. Az ő szavukat tekin­tik garanciának, őket keresik föl személyeién és levélben is. Valahogy így alakult ki, és ha valaki megpróbál ezen változtatni — volt rá . példa, amint az egyik járási taná­csi hivatal elnöke mesélte —, számítani lehet a sértődött válaszra: — Ügy látszik, nem fontos a téma, ha már »le­passzolják«. Pedig nem erről van szó. Hanem o vezetői munkameg­osztás érvényesítéséről, amely egyik fontos feltétele a mun­ka magasabb szintű szerve­zettségének. Ehhez azonban el kellene érni, hogy min­den poszton nagyobb felelős­séggel vegyenek részt a mun­kában, a döntésekben és a felelősségvállalásban is azok, akiknek nem csupán a végre­hajtásban van szerepük. S zámos példa mutatja ugyanis, hogy erre a második vonalnak vagy nincs képessége, vagy nincs lehetősége. Az itt dol­gozók gyakran csak szakta­nácsadóként szerepelnek. (Ha a tanács elnökének véletlenül kőműves volt az eredeti szakmája, csupán »adminiszt­rátorok« lehetnek még egy kisebb beruházás, sőt felújí­tás lebonyolításában is, ahogy azt a kaposvári járás egyik községében tapasztaltam.) E vezetői módszer (?) iga­zolására rendszerint kész a magyarázat: kénytelen vagyok magam ellátni ezt a munka­kört is, mert az illetékes be­osztott nem ért hozzá. Fino­mabban bár, de így fogalma­zott az egyik nagyközség ta­nácselnöke, amikor a megye vezetői felelősségre vonták: miért vesz át hatásköröket a vb-titkártól? És a fenti vá­laszra az újabb kérdés: va­jon kapott-e megfelelő lehe­tőséget, bizalmat az egyébként nem kezdő szakember, hogy ezen a területen is bizonyíta­ni tudjon? Tétova nem volt a felelet. Egy másik nagyközség tanácselnöke pedig azzal ma­gyarázta a beruházásban ki­alakult kedvezőtlen helyzetet, hogy nincs megfelelő szak­csoportja,' előadója, tehát kénytelen maga tárgyalni, szerződéseket előkészíteni, megállapodásokat kötni. Igaz ugyan, hogy ő sem szakember ezen a területen. Nyilván abban bízott, hogy a funkció önmagában is elég e bonyo­lult feladat ellátásához. A példákból azt hihetnénk, hogy az effajta vezetési gya­korlat csupán a tanácsi mun­kában érhető tetten. Nem így van. Az élet számos pél­dával szolgál arra, hogy jó néhány tsz, gazdaság, válla­lat vezetője is hasonló kis­ipari módszerrel és eszközök­kel látja el feladatát. Nem­rég egy nagy gazdaság mun­kájában kifogásolta a megyei tanács vb, hogy a fejleszté­sekben nem állja az országos versenyt. Az igazgató vála­sza: a mindennapi, elsősor­ban pézügyi, értékesítési gondok sokasága leköti figyel­mének, idejének nagy részét. Ügy is mondhatnánk: mintegy »tűzoltó« munkát végez, oda rohan, ahol éppen vész van Igen, a magyarázat is el­hangzott: az illetékes szakem berek nem tudják megoldani a napi intézkedéseket igénylő gondokat, a döntést a kisebb ügyekben is tőle várják. Nem vizsgáltam, lehet, hogy igaza van: valóban képtelen arra a főkönyvelő, az osztály- vezető, hogy helyesen dönt­sön egy-egy fontos, de még­sem a legfelsőbb beavatkozást igénylő ügyben. De akkor két eset lehetséges: vagy nem szoktatták őket hozzá a nö­vekvő feladatokhoz, a felelős ségvállaláshoz, vagy. tévedés volt a kinevezésük. Mindket­tőből le kell vonni a követ­keztetést, amely semmikép­pen sem lehet az, hogy az igazgató végzi el helyettük a feladatot. A felelősséget Ismerő, feladatának súlyát ér­ző vezető dolga soha nem volt könnyű. Napjaink, de a jövő várható követel­ményei is azt jelzik: a mun­ka egyre nehezebb lesz, mind nagyobb tudatosságot, elmé­leti megalapozottságot-kíván'. Csak az tud megfelelni a kö­vetelményeknek, aki a gya­korlatában következetesen ér­vényesíti: az önállóságot a ve­zetés valamennyi szintjén erő­síteni kell! Paál László Bakony 76 A múlt kötelez 450 új előfizető író—olvasó találkozók lesznek a megyében Keresettek a politikai müvek Országosan megkezdődtek a politikai könyvnapok. Az idén tizenötödször használják fel ezt az eseménysorozatot arra, hogy minél többen és alaposabban ismerkedjenek meg a politikai irodalommal. A hétfői országos megnyitón is szó volt róla, hogy a politi­kai könyvkiadással együtt fejlődött a politikai irodalom terjesztése. Somogybán hat- százan foglalkoznak társadal­mi munkában a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelenő könyvek népszerű­sítésével. A politikai könyvnapokra kiadott művek már ott van­nak az üzemekben, gazdasá­gokban, intézményekben. A tizenöt év egyik eredménye éppen az, hogy o tapasztalt könyvterjesztők önállóan ki­állításokat rendeznek — most például a rendelőintézetben, a vízművek központjában Ka­posváron —, s ha kell, ak­kor a hónuk alá veszik a könyveket, s ajánlják a mun­katársaiknak. Az idén sokkal hosszabb időszakot ölelnek fel a könyv­napok a megyében, mint ed­dig. A tervek szerint decem­ber elejéig tartanak. író—ol­vasó találkozók, újságíró—ol­vasó találkozók szerepelnek a programban. A könyvnapok egyik érdekes kiadványa a Horthy leventéi, amely be­mutatja a leventeintézmény történetét 1919-től 1945-ig. A nagy érdeklődést az magya­rázza, hogy a könyv az első kísérlet a leventeintézmény összefoglaló és elemző bemu­tatására. A Horthy leventéi szerzője a megyébe látogat, s találkozik néhány helyen az olvasókkal. A Kossuth Könyvkiadó me­gyei kirendeltsége célul tűzte a pártfolyóiratok — Pártélet, Társadalmi Szemle, Nemzet­közi Szemle, Béke és Szocia­lizmus — olvasottságának ja­vítását. A városi, a járási pártbizottságok jó munkája révén már eddig is szép ered­mény született: négyszázötve­nen fizettek elő e fontos el­méleti folyóiratokra, melyek a gyakorlati munkához is nagy segítséget adnak. A po­litikai könyvnapok jó alkal­mat teremtenek ahhoz, hogy még háromszázötvenen — mint tervezik — belépjenek az előfizetők táborába. Első­sorban a barcsi, a nagyatádi járásban, Siófok városban ér­tek el szép eredményt. A pártfolyóiratok új olvasói a nagyüzemekben, a termelő- szövetkezetekben, az állami gazdaságokban dolgoznak. 'A berzencei pártvezetőség di­cséretes lelkesedéssel har­minccal gyarapította az elő­fizetők számát Berzencén és Somogyudvarhelyen. A politi­kai könyvnapok rendezvényei között olyanok is lesznek, amelyeken e pártfolyóiratok szerkesztői találkoznak az ol­vasókkal. Az egyik ilyet Ber- zenoére tervezik, _____.__ A tervek között szerepel nagyobb üzemi rendezvény is. Az idén több könyvről tarta­nak ismertetőket pártmunká­sak. A most megjelent könyvek között megtaláljuk a marxiz­mus—leninizmus klassziku­sait, a marxista társadalom- tudomány hazai és külföldi művelőinek munkáit. A ha­zai és nemzetközi politikai témájú könyveken kívül visz- szaemlékezések, dokumen­tumregények is szerepelnek az ünnepi kiadványok között. Nagy munka hárul most a könyvterjesztőkre, hiszen sokféle igényt elégítenek ki. Néhol már utánrendelést is adtak fel a legkelendőbb mű­vekre. A politikai könyvnapok mérlegét azonban csak de­cemberben vonhatjuk meg. L. G. Orosz és magyar sza­vaktól hangos a sátor. Az­után elnémul a vidám hang­zavar, és vala­mennyien fi­gyelmesen hallgatják Tö­rök Sándor százados, po­litikai helyet­tes szavait: — Egységünk KISZ-istái há­romszor érde­melték ki, s végleg elnyer­ték a KISZ kb vörös zász­laját ... Most azt fogadtuk meg, hogy ezen a gyakor­laton a szov­jet—magyar fegyverbarát­ság jegyében a gyakorlat' si­keréért lesz a jelszavunk. S amilyen érdeklődéssel hallgatták a szovjet katonák a tolmácsok fordítását, éppen olyan érdek­lődéssel figyelik a magyar katonafiatalok M. J. Konsz- tantinovics őrnagy, politikai helyettes szavait, amikor a magasabb egység történetét ismerteti a szovjet—magyar katonatalálkozón. — A háború viharában szü­letett, és a prilmenszki erdőtől Prága faláig jutott el. Harcolt a Dnyepernél, a Dnyeszternél, a Prutnál, az Oderánál és a Visztulánál is. A Lenin-ren- det, a Vörös Zászlórendet, a Szuvorov Érdemrendet, a Ku­tuzov Érdemrendet és a Bog­dán Hmelnyickij Érdemrendet nyertük el a harcok során, öt­venkilenc katonánk kapta meg a Szovjetunió Hőse kitünte­tést, s több ezer katonánk részesült különböző kitünteté­sekben ... Magasabb egysé­günk dicsőséges múltja köte­lez bennünket. Kötelez min­den katonánkat, hogy a haza, a kéke védelmével kapcsolatos feladatainkat valamennyien legjobb tudásunk szerint, ma­gyar fegyverbarátainkkal együttműködve hajtsuk végre. Előkerülnek a fegyverek, s érdeklődéssel nézegetik a szovjet és a magyar hadse­regben rendszeresített piszto­lyokat, géppisztolyokat. A bú­csú pillanataiban áll fel, s szól a találkozó részvevőihez Sz. A. Mihajlovics őrnagy, az egyik gépesített lövészgárda- egység parancsnoka: — Egységünk történetébe örökre beírta nevét P. I. Ka­zakov gárdaszázados, a Szov­jetunió Hőse, aki a má­sodik világháború harcaiban áldozta életét. Arra készülünk, hogy e gyakorlaton is bizo­nyítsuk: méltók vagyunk hő­Alijev Magomed gárdista egy magyar ka­tona címét írja fel. si példájához, s elnyerjük a legjobb egység címet. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 59. évfordulójára készül­ve felhívjuk á Bakony ’76 gyakorlaton részt vevő vala­mennyi magyar és szovjet ka­tonát arra, hogy törekedjen a gyakorlat kiváló végrehajtá­sára, csak így felelhetünk meg annak a követelménynek, me­lyet az SZKP és az MSZMP elvár tőlünk... Ezzel átadott egy miniatűr löveget — az egyik gárdista készítette — és három zászlót — gárdista és más jelvények­kel ékesítve — Török Sándor századosnak. Azt kérte, hogy a zászlókat és a jelvényeket a gyakorlat befejezésekor adják át a legkiválóbb magyar ka­tonáknak. A felcsattanó taps, a szov­jet és magyar katonák he­lyeslése azt jelezte: elfogad­ták a felhívást, majd annak szellemében tevékenykednek. A szovjet katonák között volt egy fiatal gárdista, aki Baku­ból érkezett hazánkba katonai, szolgálatra. Alijev Magomed egységének Komszomol-tit- kára, a szovjet hadsereg ki váló katonája. — Ezen a gyakorlaton mi, gárdisták is vizsgázunk ab­ból, hogy miként sajátítottuk el s tudjuk a gyakorlatban is alkalmazni a tanultakat. Vizs­gázunk abból is, hogyan tu­dunk a nagyon fontos feladat végrehajtásában együttmű­ködni fegyveröarátainikkal Nekem sorkatonai szolgálatom alatt ez a mostani a legfonto­sabb feladat. Ha vége lesz, megyek haza Bakuba, s foly­tatom a munkámat. Szüleim, tizennégy testvérem és a menyasszonyom várnak, ott­hon. Szeretnék büszkélkedni az eredményes gyakorlattal, s azzal, hogy nagyon sok ma­gyar katonabarátot szereztem a közös feladat végrehajtása közben. S nemcsak ő gondolkodott így. Erről beszélt M. B. Jeli- szev őrvezető, A. S. Nucsmer- zov őrvezető, és a magyar katonák közül Szűcs Iván szakaszvezető, kiváló katona és a többiek. Varga Sándor alezredes, politikai helyettes egységének KISZ-istái egysé­gesen döntöttek arról, hogy csatlakoznak ehhez a felhívás­hoz. A gyakorlaton részt vevő többi egységnél szintén azt lehetett tapasztalni: büszkék arra, hogy olyan gyakorlaton vehetnek részt, amelyen együttműködnek egy szovjet gárdsegységgel. Erről számoltak be a KISZ- isták, amikor ők látogatták meg táborukban a szovjet fegyverbarátokat, s közös mű­sorral^ szórakoztatták egymást — Találkozunk a »harc­mezőn« — ezzel búcsúztak ■ mindkét baráti összejövetel- kor, s azzal: e gyakorlat sike­res végrehajtásával bizonyít­ják, hogy a szovjet és magyar katonák nehéz körülmények között is képesek feladataik végrehajtására. (Folytatjuk) Szalai László Baráti találkozó a gyakorlat szünetében. Új székházat avattak A mintaszervezés, ügyvitelgépesítés központja »Szeretettel köszöntjük önö­ket új székházunk avatá­sán ...« — ezeket a sorokat kopogta a lyukszalag vezérlé­sű Optima gép a PM Szerve­zési és Ügyvitelgép>esítési In­tézet közép-dunántúli részlege kaposvári székházénak bemu­tatótermében. A Tóth Lajos utcai székházban tegnaptól zavartalanul folyhat a mun­ka, ami — bátran mondhat­juk — országosan is kezde­Vegyipari korróziós szervezetet hoztak létre A Veszprémi Nehézvegy­ipari Kutató Intézet, a Nehéz­ipari Minisztérium és az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság támogatásával létre­hozták a vegyipari korróziós szervezetet, amely 75 nagyvál­lalat, kutató és tervező inté­zet korrózióvédelmi szakem­bereit tömöríti. A Neviki a koordinátor szerepét vállalta, összefogja a kutatókat, vala­mint az üzemi szakembere­ket, az egyes részproblémák megoldására munkacsoporto­kat szervez, közvetít a terve­zők, üzemeltetők és a kuta­tók között. Első lépésként el­készítik 40 nagyvállalatnál a korróziós térképet, amelyben megjelölik a veszélyes góco­kat és azokról információt ad­nak a gyárak vezetőinek és a témával foglalkozó korrózió­kutatóknak is. Javaslatot tesz­nek a korrózióvédelmi okta­tás fejlesztésére, és tapaszta­latcseréket is szerveznek. ményező, új utat kereső. A megye területén ma már min­denütt rátértek az adó- és il­letékigazgatás elektronikus földolgozására, és Somogyon kívül még sehol sem ilyen gyors és korszerű ez a mun­ka. És ez nem kis mértékben az intézet érdeme. Kormányhatározat van az adminisztrációs munka csök­kentésére. Ezt elérni azonban csak az ügyvitel gépesítésével, a részfolyamatok ésszerűsíté­sével lehet. A megyei ta­nács járási hivatalaiban már mindenütt korszerű gépek segítik ezt a mun­kát, s egyre több mo­dern adatfeldolgozó gépet állí­tottak üzembe vállalatoknál, szövetkezeteknél is. A gép azonban önmagában még nem minden. Meg kell találni a »nyelvét« is, azokat a mód­szereket. eljárásokat, melyek segítségével az adatok földol­gozása könnyen és gyorsan el­végezhető, tipizálható. Ebben a munkában fölmérhetetlen az a segítség, amelyet a PM Szervezési és Ugyvitelgépesí­tési Intézet a járási hivata­loknak, vállalatoknak, szövet­kezeteknek ad. Elvégzik egy- egy korszerűen gépesített adatfeldolgozási eljárás min­taszervezését, tanácsokkal, hasznos útmutatókkal szolgál­nak. S ahhoz, hogy munkájuk még hatékonyabb legyen, szükség volt a központi iro­daházra a Tóth Lajos utcá­ban. Az intézet budapesti köz­pontjának törekvése — s erre ösztönzi őket a Pénzügymi­nisztérium is —, hogy mind szélesebb körben alkalmazzák az egységes, a vállalati önál­lóság megsértése nélkül beve- ’ zethető gépesítési eljárásokat, szabványosítást, korszerű módszereket és eszközöket. A kaposvári részleg felkészült­sége, személyi állománya ga­rancia arra, hogy nagyobb feladatokat is képesek vállal­ni. Így az elektromos adat­földolgozásnak egy eddig Ka­posváron kevésbé ismert sza­kaszát, a komputerizálást is rábízzák a részlegre: hama­rosan egy lengyel mini kom­puter végzi majd e munkát

Next

/
Thumbnails
Contents