Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-30 / 283. szám

Corvalán veszélyben! Ä Chilei Kommunista Párt vezetőségének képviselői beje­lentették: a fasiszta katonai junta, egy — az ország déli részén fekvő — titkos koncent­rációs táborba akarja átszállí­tani Luis Corvalánt, a Chilei KP főtitkárát. Ezzel azt akar­ják elérni, hogy teljesen el le­gyen zárva a külvilágtól. Hétpontos követelés A különböző politikai irány­zatokat magába foglaló spa­nyol ellenzék 50 vezetője csúcstalálkozót tartott. Az öt- ,órás megbeszélés után hét pontból álló követelést intéz­tek a kormányhoz. Az ellenzéki politikusok töb­bek között valamennyi politi­kai párt és szakszervezet elis­merését, a francóista párt po­litikai apparátusának feloszla­tását követelik. Karcok Etiópiában Az etiópjai kormány erőtel­jes harcot folytat a fölfegy­verzett ellenforradalmár ban­dák ellen. A biztonsági erők csapatai és a népi milícia alakulatai sok bandát számol­tak föl. Feszült a helyzet — változatlanul (Folytatás az 1. oldalról) ják erősíteni pozícióikat és befolyásukat a Közel-Keleten. Az Izraeli Kommunista Párt parlamenti frakciója követelte az izraeli—libanoni határ mentén végrehajtott csapat­összevonások kérdésének sür­gős megvitatását a kneszetben. Rabin izraeli miniszterelnök úgy véli: országa most két év előnyben van a fegyverkezés­ben Egyiptommal és Szíriával szemben. Rabin »propagandá­nak« minősítette Szadat egyip­tomi elnöknek az amerikai szenátorok előtt tett legutóbbi kijelentéseit — Izraellel való békekötési szándékáról. Hangoztatta: Izrael hajlan­dó a hadiállapot megszünteté­séről tárgyalni arab szomszé­daival, és cserébe »a megszállt területek részeit-« visszaadni.) A Washington Post vasár­nap közölte munkatársának beszámolóját Rabinnal Tel Avivban folytatott beszélgeté­séről. Az interjúból világosan kitűnik: Izrael igen kedvező­nek tartja a maga számára a jelenlegi (jórészt az amerikai manipulációknak köszönhető) helyzetet. Véleménye szerint a libanoni fejlemények követ­keztében gyengült a »radiká­Izraeli katona ellenőriz egy libanoni falangi«ta milicistát a dél-libanoni határon, Metulla térségében. A libanoni jobb­oldal és az izraeli hadsereg között hosszabb ideje rend­szeres az együttműködés. (Telefotó — AP—‘MTI—KS) Túlmutat Európán A bukaresti felhívás elfogadása világszerte meggyorsíthatja az erőszak kiküszöbölését Változatlanul a szovjet sajtó érdeklődésének középpontjában áll a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének e hé­ten Bukarestben megtartott ülése. A moszkvai központi la­pok első oldalon, széles szalag­címek alatt ismertették a meg­beszélésről kiadott kommüni­két, a tanácskozás részvevői által elfogadott deklarációt, s azt a vasárnap nyilvánosságra hozott szerződéstervezetet, amelyet a bukaresti értekezlet részvevői az európai bizton­sági konferencia záróokmá­nyát aláíró államokhoz juttat­tak el. A szovjet fővárosban jubi­leumi jellegűnek tekintik a most befejeződő ülést. Tíz év­vel ezelőtt fogalmazták meg ugyanis a Varsói Szerződés tagállamainak vezetői az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet Összehívására vonatkozó javaslatukat. Az ez­zel kapcsolatos mai kommen­tárok .hangsúlyozzák: a po­litikai tanácskozó testület minden ülése a szocialista közösség országainak meg­bonthatatlan egységét tükrözi. Ez az egység pedig a legfonto­sabb feltétele annak, hogy újabb sikereket érjen el a szo­cializmus békeszerető külpoliti­kája. Az Izvesztyija azonban erre is felhívja a figyelmet, hogy az európai enyhülési fo­lyamat ellenfelei folytatják a fegyverkezési hajszát, gyak­ran megsértik más államok szuverenitásának, független­ségének, önállóságának elveit, s megpróbálnak beavatkozni belügyeikbe. Ezek a megfonto­lások, Európa és a világ békéje megszilárdításának igénye ve­zette a bukaresti tanácskozás résztvevőit, amikor, az euró­pai biztonsági értekezlet meg­tartására vonatkozó felhívásuk után tíz évvel, azzal az újabb javaslattal fordultak — ezúttal a sikeresen lezajlott helsinki tanácskozás résztvevőihez — hogy mondjanak le a nukleáris fegyverek egymás elleni beve­téséről. A hozzájuk eljuttatott szerződéstervezetnek Európán túlmutató jelleget ad, hogy elfogadása esetén nemcsak az európai biztonsági konferen­cián részt vett államokat érin­tené, hanem kiterjedne fegy­veres erőikre is, a világ bár­mely részén állomásozzanak is azok. A vasárnap nyilvánosságra hozott szerződéstervezet idő­szerűségét, túl az évforduló kölcsönözte jelentőségén, az érintett problémák jellege, megoldásuk szükségessége ad­ja meg. Alátámasztja ezt az egyértelműen pozitív fogadta­tás is, amelyben az ENSZ- közgyűlés idei ülésszaka része­sítette a Szovjetunió javasla­tát, hogy a világ országai szer­ződésben mondjanak le az erőszaknak a nemzetközi po­litikai életben történő alkal­mazásáról. Moszkvai megfigye­lők ennek kapcsán megállapí­tották, hogy a most közzétett szerződéstervezet, ha elfogad­ják, megbízható alapot szolgál­tat ehhez a nemzetközi enyhü­lés és a leszerelés szempontjá­ból kiemelkedő jelentőségű átfogóbb megállapodáshoz. A Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó testü­letének bukaresti ülése ismé­telten bebizonyította, hogy a szocializmus és a béke elvá­laszthatatlanok egymástól — állapítja meg a Pravda hétfői számának vezércikke. Nagy jelentőséget tulajdonít a vezércikk annak a felhívás­nak, amelyet a politikai ta­nácskozó testület 1 ülésének résztvevői intéztek az európai biztonsági értekezlet záróok­mányát aláíró államokhoz, ja­vasolva, hogy nemzetközi szer­ződésben mondjanak le a nuk­leáris fegyverek egymás ellen elsőként történő alkalmazásá­ról. 1 A Bukarestben folytatott eszmecsere bebizonyította, hogy a Varsói Szerződés tagállamai azonos nézeteket vallanak a világpolitika alapvető kérdé­seiben. Azonos az a szándékúk is, hogy az európai és általá­nos béke megszilárdítása érde­kében folytassák és szélesít­sék együttműködésüket. Az együttműködés mechanizmu­sának tökéletesítését szolgálja az, hogy a politikai tanácsko­zó testület szerveiként létre­hozták a külügyminiszterek bizottságát és az egyesített tit­kárságot. Ezzel párhuzamosan tovább mélyülnek a szocialis­ta közösség népeinek kapcso­latai. Az élet minden terüle­tén fejlődik a két- és sokol­dalú együttműködés, szilárdul az egyenjogú együttműködés és barátság azokkal a szocia­lista országokkal. amelyek nem tagjai a Varsói Szerző­désnek. lis« arab erők helyzete a tér­ségben. 1 — Libanon — jelentette ki Rabin — annyira leköti a szír erőket, hogy azok immár nem veszélyeztethetik Izraelt. A kormányfő megismételte a korábbi, általános izraeli szó­lamokat arról, hogy készek bármely arab országgal külön, vagy együtt Genfben tárgyal­ni, de változatlanul elutasítot­ta a PFSZ részvételét. Rabin szerint az arab veze­tők »még nem állnak készen« a teljes közel-keleti rendezés­re. ezért »a hadiállapot meg­szüntetéséről lehet csak sző «. Az izraeli kormányfő ta­vasszal Washingtonba készül, hogy — mint mondotta — »megegyezem az új amerikai kormánnyal«. Ezután tenné meg javaslatait az arab orszá­goknak — abban a remény­ben, hogy még az októberi iz­raeli választások előtt (ame­lyek Rabin számára nagy ne­hézségeket ígérnek) dűlőre vi­heti a kérdést. ' Ivor Richard első ízben tárgyalt az afrikai mozgalmak vezetőivel A Rhodesia jövőjével foglal­kozó konferencia kezdete októ­ber 28-a óta első ízben tár­gyalt Ivor Richard, a konfe­rencia brit elnöke Joshua Nko- móval, és Robert Jugabéoal, az átmeneti kormány megalakítá­sáról. A csaknem másfél órás megbeszélést Ivor Richard »rendkívül hasznosnak,« minő­sítette, s közölte újságírókkal, hogy kedden folytatják a kon­zultációt. Mint ismeretes: a konferen­cia egyik kulcskérdésének megvitatását eddig nem tud­ták napirendre tűzni a függet­lenség időpontja körüli huza­vona miatt. Straussi stratégia Több mint egy hét telt el azóta, hogy majdnem három évtized politikai »házas­viszonyát« fölmondva Franz Josef Strauss önállósította a bonni parlamentben a CSU- frakciót, tehát »elvált« a na­gyobb testvérpárt, a CDU képviselőitől. A CDU vezető­sége — és kiváltképp a párt­elnök, a minapi kancellárje­lölt, Helmut Kohl — hamis irányban tett lépésnek minő­sítette a bajor szélsőjobbol­dali konzervatívok döntését. Fs eevúttal hirtelen magá­hoz rántva a kezdeménye­zést, a CSU-t megelőzve je­lezte: bajor földön konkur- repeiaharcot kezd a hűtlenné váltakkal — a szavazókért. Strauss és barátai mÄg vár­nak, noha a negvedlk párt országos méretű szervezésé­ről hangosan már évek óta »gondolkodtak« — nem is tit­kolván, hoffv zászlajuk alá váriák a CDU taktikázó ma­gatartásával elézeaf>*i-n, kö­vetkezetes jobboldaliakat. Ha a kimondott szakítást nem sikerül valamilyen drámai békegesztussal visszacsinálni (s erre egyelőre nincsenek jelek), akkor természetesen nem is kétséges, hogy a CSU beindítja majd a szervező apparátusát az NSZK min­den tartományában, s néhány hónap alatt ország-világ pon­tos képet alkothat majd, há­nyadán is állunk a szélső- jobboldallal. Mert Strauss zászlaja alá kétséget kizárólag odató­dul mind. Mit jelent — s kiváltképp mit hozhat — ez a fordulat az NSZK pártviszonyaiban? A CDU első reagálásából következik, hogy Strauss lé­pése váratlan csapás volt az adenaueri örökség gondno­kaira. Annál is inkább, mint­hogy Helmut Kohl enged­mények sorát tette Strauss- nak, és a szélsőjobboldal be­folyása az utóbbi időben megnőtt a CDU-ban. Ez most nyilván megváltozik, mert a szélsőjobb nyíltan csatlakoz­hat Strausshoz, a liberális beállítottságú elemek viszont teret nyerhetnek. Ily módon a CDU és a CSU közötti — valójában hamis — földrajzi határ átalakul valóságos po­litikai mezsgyévé. Ahhoz, hogy e folyamat lezajlik, aligha fér kétség. Arról, hogy ebből mi sülhet ki, már vitatkoznak. Wehner, a szociáldemokraták edzett és sokat tapasztalt stratégá­ja, aki a hatvanas években szívós, kompromisszumról kompromisszumra vezető harc árán az SPD-t bevere- kedte a kormányhatalomba, attól tart, hogy a CDU meg­szabadulva önmaga szélső jobboldalától, rokonszenvessé válik sok olyan középosztály­beli választó előtt, aki eddig vonakodott támogatni az uniópártokat. Ennek a következménye pedig az lehet, hogy legkö­zelebb a CDU és a független CSU szavazatai együttesen felülmúlják az 50 százalékot, s a ma civódó két keresz­ténypárt ismét egymásra ta­lál, kiszorítván a hatalomból az SFD-t. Ez nem csupán Wehner félelme. Valami hasonlót kör­vonalazott Strauss is, szakító döntését indokolván. E stratégia realizálásához azonban négy évre van szük­ség! A szociáldemokratáknak nem kell ölhetett kézzel vár­niuk 1980-ig — tehát a CDU és a CSU újraegyesülésének esetleges bekövetkeztéig —, hiszen fölléphetnek kezde- ményezőleg is. Először is az­zal, hogy a pillanatnyilag objektíve meggyengült és za­varban levő uniótábor továb­bi szétzilálásához maga az SPD is hozzájárul aktív agi- tációval. A politikai hatalom szférá­jában pedig az új helyzetben legerősebb frakciót alkotó szociáldemokrata tábor föl­ajánlhatja a CDU-nak a koa­líciót. Brandt — aki ezt a lehetőséget máris megpendí­tette — nyilván abból indul ki, hogy az előreláthatólag amúgy is sok népszerűtlen, gazdasági és szociálpolitikai intézkedést meghozni is, vég­rehajtani is könnyebb lehet egy széles parlamenti bázis­sal. Annál is inkább, mert az SPD jobbszámyát alig kü­lönbözteti meg valami a CDU balszárnyától. Esteleg az is elegendő, ha a szociáldemokraták e lehe­tőség napirenden tartásával nyomást gyakorolnak kisebb partnerükre, az FDP-re. íly módon hatékonyabb, sikere­sebb törvényhozói munka kezdődhet az új Bundestag összeülése után. Egy bizonyos: a nagy taktikai játszmák és alkudozások korszaka kez­dődik el most az NSZK bel­politikai életében. Eközben minden bizonnyal lassan hát­térbe szorul a régi gárda né­hány képviselője és előtérbe kerülnek az új politikusok. Az új alkuk olykor új sze­mélyeket kívánnak. A poli­tikai mérkőzésnek — nem először — 'tétié az is. vajon sikerül-e megtörni a hagyo­mányos és az új jobboldal befolyását. Strauss lépése minden eddiginél jobban lát­hatóvá tesz mindenkit, aki szélsőjobboldaliként a polgá­ri demokrácia ellenfele. íly módon könnyebb ellenük harcolni is. Ám ennek felté­tele van: a harc vállalása. Az első reagálásokból ki­tűnik, hogy ehhez erkölcsi támogatásra számíthatnak az NSZK érdekelt politikai nártiai mindazok részéről Európában. akik pontosan tudják, milyen veszélyt je­lent egy Strauss-típusú »erős ember« az európai kontinens biztonságára. K. F. GYORSLISTA Az 1976. november 29-én megtartott lottó jutalomsorso­lásról, melyen a 47. heti lottószelvények vettek ré6zt. 2Z70S17 textil Utalv., 2 273 695 vásárlási utalv., 2 291 506 utalv., 2 292 422 ki mit vál Utalv., 2 307 883 ki mit vál utalv., 2 307 683 ki mit vál utalv., 2 310 072 otthon kalber. utalv., 2 315 5*>2 utalv., 2 318 960 hű­tőgép 1., 2 351 6I9 konyhafelszere­lési utalv., 2 361 642 ki mit vál. utalv., 2 361 806 konyhafelszerelési utalv., 2 3*38 287 tetőtől-talpig ut., 2 377 750 textil utalv., 2 378 401 ut., 2 404 834 kit mit vál. utalvány, 2 414 861 utalv., 2 410 246 tetőtől-tal­pig utalv., 2 427 409 utalvány, 2 429 318 ki mit vál. ut., 2 430 451 hűtőgép i.. 2 432 235 utalvány, 2 436 701 utalv., 2 442 499 textil ut.. 2 444 905 konyafelszerelési utalv, 2 449 374 utalv.. 2 467 386 táskarádió. 2 477 575 hűtőgén, 2 479 385 ki mit Vált utalv., 2 505 577 Utalv., 2 520 520 textil utalv., 2 543 179 utalvány. 2 558 205 zenesarok utalv., 2 568 580 táskarádió, 2 572 927 textil utalv., 2 573 525 ki mit vál utalv., 2 582 017 I SomogyiNéplap ki mit vál utalv., 2 585 006 háztar­tási félsz, ut., 2 600 181 utalvány. 2 611 983 textil utalvány, 2 812 406 konyhafelsz. utalv., 2 625 320 text utalv., 2 616 185 utalv., 2 651 991 ki mit vál. utalv., 2 653 405 textil ut.. 2 659 859 textil utalv., 2 663 290 textil ut., 2 665 504 konyfeisz. ut.. 2 674 374 táskarádió. 2 684 433 tető­től-talpig utalv., 2 689 726 vásárlá­si utalv., 2 706 093 konyhafelszere- lési utalv., 2 723 623 utalvány, 2 72$ 507 tetőtől-talpig Ut., 2 732 4AP utalv., 2 742 513 textil Ut., 2 744 085 háztart. félsz, ut.. 2 765 052 tele­vízió, 2 808 951 vásárlási utalvány. 2 824 866 otthon lakbér. 2 8 38 562 te­tőtől-talpig ut., 2 841 236 utalvány. 2 867 543 vásárlási utalv, 2 867 7*>i konyhafelsz. utalvány, 2 871 574 ut., 2 872 278 tetőtől-talpig utalv,, 2 283 540 vás. ut., 2 »97 069 utalv., 2 897 273 utalv., 2 902 203 konyha­felsz. ut.. 2 904 285 háztartási ut., 2 904 917 tetőtől-talpig ut., 2 912 506 konyhafelsz. ut., 2 902 499 televí­zió, 2 924 905 Vásárlási ut., 2 935 546 tetőtől-talpig ut.. 2 955 041 ki mit vál. Ut., 2 964 253 Utalv., 2 966 7^1' i^alv., 2 »71155 utalv., 2 »»8 725 textil utalv.. 2 991 860 tetőtől-talpig utalv., 2 999 196 vásárlási utalvány, 44 440 231 tetőtől-talpig utalvány, 44 453 982 konyafelsz. ut., 44 457 341 textil ut., 44 680 223 vásárlási ut., 44 689 674 konyafelsz. ut., 44 697 757 vásárlási ut., 44 707 216 hűtőgép, 55 437 661 ki mit vál. ut., 55 444 730 utalv., 55 446 703 tetőtől-taloig ut., 55 449 083 tetőtől-t. Ut., 55 45060C vásárlási ut., 63 028 I23 utalvány, 63 047 320 tetőtől-talpig utalvány, 63 07« 663 tetőtől-t. Ut., 63 030 804 textil ut., 63 090 999 vásárlási u., 63 094 200 tetőtől-t. Ut., 63 102 659 házartási félsz., 63 108 859 vásárlá­si ut., 63 118 575 háztart. félsz, ut., 63 122 764 televízió, 63 143 539 ut., 63 147 632 ki mit vál.ut., 63 169 249 utalv., 63 170 597 tetőtől-taloig ut., 63 187 303 konya félsz. ut.. 63 191 834 ki mit vál. ut., 63 207 390 utalv., 63 214 897 televízió. 63 221 460 text. I ut., 63 222 448 televízió, 63 226 706 tetőtől-taloig vás. Ut.. 63 227 468 táskarádió, 63 232 820 vásárlási ut., 63 240 4 50 táskarádió. 63 255 403 ze­nesarok, 63 255 868 ki mit vál ut.. 261 ^5 utalv.. 63 271 ?3o televízió, 63 272 979 vásárlási utalvány. A gyorslista közvetlenül a hú­zás után készült. Az esetleges szám hibák ért felelősséget nem 1 vállalunk. Vásár... fásár.. . Vásár... már csak november 30-ig. régi ár új ár Nápoly rádió KA 2001 1450 Ft 1010 Ft Nápoly de Luxé rádió KA 3301 1940 Ft 1550 Ft VEF 206 tip. rádió 11230 Ft 922 Ft Modul 160 1-es hűtőgép 4920 Ft 4180 Ft Elektrosvit 75 I-es hűtőgép 2660 Ft ' 2130 Ft VV 5 vasaló 115 Ft 92 Ft W 6 vasaló 111 Ft 89 Ft valamint egyéb vas- és műszaki cikkek kaphatók szaküzletekben, áruházakban. Wmffj mm • » KERtSKt OclMI VÁLLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents