Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-25 / 279. szám
» p I árttaggyűlés a hódmezővásárhelyi építőipari szövetkezet 17 tagú pártalapszervezetében. Első napirendi pont: az elbeszélgetések tapasztalatai. Második: a szövetkezet elnökének tájékoztatója a féléves gazdasági eredményekről. A Mezőép alapszervezetével történt egyesülés után, januárban megválasztott titkár hét gépelt oldalt olvas fel. * — Az elbeszélgetések során tapasztalatunk szerint a légkör olyan volt, hogy minden egyes elvtárs szabadon kifejthette és ki i$ fejtette véleményét... Az elbeszélgetést végző csoport több olyan javaslatot fogadott el, mely a párttagság soraiban vetődött fel... Párttagjaink kommunistához méltóan mérlegelték munkájukat, számot adtak a párt politikájának ismeretéről és főképpen arról, hogy azzal egyetértve végzik pártmegbízatásaikat, tanúsításnak kommunista magatartást ... Jelentős ' súlyuk volt azoknak az értékeléseknek, amelyeknek lényege a megváltozott körülmények miatt bekövetkezett gazdasági jellegű problémákra vonatkozott... Már a hatodik oldalon jár. A kívülállónak, ha nem ismeri a helyzetet, az lehet az érzése: nincs, nem lehet itt különösebb baj. Legföljebb a semmitmondáson bosszankodik. Következnek az elbeszélgetések alapján kidolgozott javaslatok. — Eszmei-ideológiai fejlődésünk érdekében az alapszervezet vezetősége szervezzé meg, hogy az induló oktatási évben kommunistáink 90 százaléka vegyen részt a szövetkezetben folyó politikai tanfolyamokon ... a második féléves munkaprogramban szerepeljen a pártmegbízatási javaslat ... a KISZ-munka megjavítása érdekében a vezető ség jelöljön ki patronálót.. a szocialista brigádmozgalom hatékonysága érdekében a brigádvezetők teljes létszámban járjanak politikai tanfolyamra ... Ennyi. Csak ennyi? Ennyi. Szinte nem akad ma olyan LÉPÉSKÉNYSZER bitumen után szaladgál. Miért Van parketta — szőnveB kerül a lakásba nem bízik meg azokban sem, amelyet határidőre, jó minőségben végezne el. Több, egyszer már elvállalt feladatot lemondtak az idén. A helybeli Mezőép felszámolása 36 százalékos létszámemelkedést hozott számukra, ennek ellenére termelésük csak 17 százalékkal nőtt az első félévben. Minden hatékonysági mutatójuk romlott, ugyanakkor több, mint ötszázalékos béremelést hajtottak végre. Az igazolt hiányzás a tavalyihoz képest megkétszereződött, az igazolatlan — 240 dolgozójuk van — 360 napra szaporodott fél év alatt. Belépett 190, távozott 81 dolgozó. Fegyelmezetlenségből súlyos üzemi baleset és nagy anyagi kár következett be náluk a nyáron. Üzemi lopást fedeztek föl néhány hete... Hirtelen, , váratlan megtorpanás ez? Egyáltalán nem. — Hozzászólás — nincs. A teremben mintha köd lenne. Vagy csak a dohányzók eregette füst teszi? Az elnök — aki két esztendeje több évtizedes tapaszta- latú pártmunkásként került a szövetkezet élére — elkezdi tájékoztatóját az első félévről. Amikor ide került, tarthatatlan állapotok felszámolása várt rá és vezetőtársaira. A régi vezetőség öröksége azonban még ma is hat. Az iparágban tipikus problémák itt különösen élesen vetődnek fel, mert a technikai fölszereltség elmaradottsága kis hatékonyságot konzervált, emellé rossz szociális körülmények és — tipikusan ipari szövetkezeti betegség« — az alacsony bér- színvonal — maximális nyereségrészesedés szisztémája társult. A pártszervezet akkori morális színvonalának jellemzésére talán elég annyi: a régi elnök tagdíját egy ideig a szövetkezet finanszírozta ... Innen kellett elindulni. De nem jutottak messzire. Miért" Az elnök keserűen, hangját olykor megemelve mondja a tájékoztatót. A párttagok most is füstölnek, mégis, mintha jobban lehetne már látni... — A Mezőép beolvadásának kettős célja volt: ütőképes termelőegység létrehozása lakásépítésre és szolgáltatásra, valamint a fejlesztés és a jobb munkakörülmények feltételeit ésszerűen összpontosítva megteremteni. Az első cél csak részben valósult meg. A második elérése érdekében több történt, de rövid távon ennek is még csak a nehézségeit, nem az eredményeit érezzük... Míg az elnök beszél, tegyük gyorsan hozzá: a beolyadás politikai előkészítése gyatra volt. Miközben a gazdasági vezetőség egyetlen lépést sem A vezető beosztású, lerésze- gedett párttagtól azt sem kérdezték meg az alapszervezetben: komám, jó lesz ez így? munkája a ^szövetkezetnek^ azért, hogy a jó szakmunkások és vezetők is átjöjjenek a szövetkezethez, máshova csábításuk nagy erővel és sajnos, sikeresen folyt. A szövetkezet jelentős hitelt kért az átvett eszközökre, amelyeket viszont nem tud hatékonyan működtetni, mert — nincs kivel. A pártszervezet képtelen volt más irányt szabni az eseményeknek. A következmény? — Lemaradtunk a lakásépítésben — folytatja az elnök. Azután sorolja a többi problémát. — Többségünkben csak azon a színvonalon dolgoztunk, mint eddig és ez hiba, mert a követelmények közben nőttek... A szakmai vezetés fegyelme romlott a legjobban ... Vezető beosztású párttag kapott fegyelmit munkaidőben történt lerészegedése miatt... Az utasítások semmibevevése napirenden van — Komor arcok. Csend. Földre, falra menekülő tekintetek. Elunva a hallgatást, a városi pártbizottság képviselője kér szót. — A fegyelmezetlen vezető elveszti erkölcsi alapját a dolgozó kelőtt... A pártszervezetnek kell mindenekelőtt rendet teremtenie a maga portáján...! Az elnöktől a brigádvezetőig minden vezető az alapszervezet hatáskörébe tartozik: hol marad a segítség, az ellenőrzés, a számonkérés? ... Januárban az itt dolgozó kommunisták határozattá emelték a városi pártbizottság feladatmeghatározását — éppen e gondok megoldására!... Míg a párttagok azon gondolkodnak: hozzászóljanak-e, s ha igen, mit is mondjanak? — ismét belelapozok a feladatmeghatározásba. »-Az 1976-os év politikai és gazdasági szempontból kiemelten kezelendő... Ki kell alakítani és meg kell szilárdítani az alapszervezet eszmei, politikai és cselekvési egységét... Az egyéni elbeszélgetések során hívják fel minden kommunista figyelmét egyéni felelősségére, példamutatásának fontosságára ... Negyedévenként számoltassák be a gazdasági vezetőséget az idei terv időarányos végrehajtásáról. A problémákat, hiányosságokat reális értékeléssel vessék fel, és tárják fel azok megoldási lehetőségeit... A párt- és a gazdasági vezetőség egységes, határozott intézkedésekkel tegyen konkrét lépéseket a munkafegyelem megszilárdítása érdekében...« Alig találni olyan pontot, amelyeknek végrehajtása megkezdődött volna. De halljuk a hozzászólásokat! — Ne szólj szám, nem fáj fejem, én se szólok, te se 6zólj — ez megy nálunk. Ebbe belefulladunk, ha így folytatjuk... Az elbeszélgetéseken mindenki azt fogalmazta meg, hogy változtatni kell... Ha saját határozataink végrehajtásáról esik szó, gúnyos mosolyok ... Elkényelmesedtünk, mindenki fut a maga ki6 ügye után... A gazdasági vezetőségtől várjuk a kiutat, s közben az elnök elvtárs cement, akik pedig rászolgálnak? ... össze kell rázni ezt a gárdát és össze is lehet! Mi vagyunk felelősek a kialakult helyzetért? Mi, mert kommunisták vagyunk... Alig győzöm jegyezni. De hol maradt mindez az előbbi, titkári beszámolóból? És a zárszó ismét kiábrándító. — Bizony, a feladatmeghatározásról megfeledkeztünk ... A pártfegyelmit pótoljuk ...(?) Szakmai és politikai tovább- kénzés kell a középvezetőknek ... Igen, a végrehajtásra nagyobb gondot kell... Ennyi. Megint csak .ennyi. Illetve: a pártvezetőség »»megvizsgálja a helyzetet, . és 15 napon belül javaslatot tesz a megoldásra«. Újabb javaslat, határozat? Amikor a végre nem hajtott januári feladatmeghatározásban minden lé nyeges tennivaló világosan benne van? Benne volt az el beszéleetésekben és a mostani felszólalásokban is. Elismerő levelek és rendeléshiány Kifelé tartunk a gyűlésről. Az alapszervezet titkára azt kérdezi: — Ez a sok csúnyaság mind benne lesz a cikkben?... . — Nem — mondom —, nem mind. Melettünk a párttag brigád-) vezető bizonygatja, hogy akik őt munkaidőben látták sörözni, azok is vétkesek, hiszen akkor azok is lógtak a munkából ... Az elnök széttárja a karját. A véleményt mondók megvárnak az ajtóban, de nem szólnak. Csak a szemük kérdez. A titkár már az »objektív nehézségeket« fejtegeti. Másnap a városi pártbizottság titkára ezt mondja: —‘ Gyors változásra nem számíthatunk. A pártszervezet megerősítése, tekintélyének visszaállítása az alapvető feladat. Kemény munka lesz, de a tagságban — a titkárban alig — van fedezete a sikernek. Az elnök jót akar, de nem mindig jól, és magára maradt. Ebben ő is hibás. Mégis őt kell támogatnunk, ha képes változni. A pártszervezetnek, a becsületes dolgozóknak föl kell sorakozniuk mögé ... Lépéskényszerben vannak: mi segítünk, mint eddig, de helyettük nem tudunk cselekedni. Sóhajt, megsimítja őszülő haját. Sokat tapasztalt, ismeri a helyzetet, a szereplőket: igaza vitathatatlan. Hódi T. József Panelparkettából ké-1 szült szinte minden burkolat Barcson, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság üzemének irodaházában. A falakat a bejárat mentén ezzel a termékkel borították. Szabó János üzemvezető irodájában ebből van a tárgyalóasztal, sőt íróasztalt is készítettek már belőle. Az üzemben az idén összesen 200 ezer négyzetméter panelparkettát készítenek. Eddig százhetvenezer négyzet- métert adtak el a hazai piacon, s bár az év első háromnegyedében — a megrendelésekből ítélve — keresett cikk lett a barcsi termék, az utóbbi hónapokban megint értékesítési gondok keletkeztek. Az üzem munkába állása óta először az idén már 15 ezer négyzetmétert exportra is szállítanak. — Az export nem oldja meg a mi problémánkat — mondta Szabó János. Kapacitásunkat csak akkor tudjuk kihasználni, ha itt helyben adjuk el a parkettát, ha nagy tételeket rendel az építőipar. Kaposváron — ahol a legtöbb lakás épül a megyében — alig néhány házban használtak panelparkettát. A Rózsa Ferenc ifjúsági lakásépítő szövetkezet nemrégiben elkészült 16 családi otthonának burkolására használták. A lakástulajdonosok szépnek tartják, elégedettek vele. A házakban azonban most nem a parketta a »divat«, hanem a padlószőnyeg. Miért? Az egyik vélemény szerint az építőipar még nem készült fel a panel- parketta használatára. Ennek ugyanis — mondják a gyártók — szép, egyenletes alap kell. A padlószőnyeg nem ilyen »kényes« a betonozásra. Persze van egy másik ellenérv is: a panelparketta drágább, mint a szőnyeg. Olcsóbban pedig nem lehet adni, hiszen akkor az üzem ráfizetne a termelésre. Az évi 200 ezer négyzetméter parketta csak a barcsi gyáregység költségeit számítva hoz némi nyereséget. Ha az egész vállalat költségeit figyelembe véve vizsgáljuk, akkor ráfizetéses a termelés. A nyereséges gazdálkodás előfeltétele az hogy több parkettát gyártson az új üzem. Jövőre már háromszázezer négyzetméterrel számolnak, s az lenne a jó, ha három műszakban dolgozhatnának. A három műszaknak egyetlen akadálya van: nincs hol eladni a terméket. Somogyból ahol készül — szinte nem is érkezik megrendelés. Másutt, ágy látszik, jobban ismerik az új barcsi terméket. A győri ingatlankezelő vállalat például így vélekedik az 1977. évi igényét bejelentő levélben: » .*.. táblás parkett igényeinket a legmesszebbmenőkig kielégítette és ezért elismerésünket fejezzük ki. Tekintettel a fentiekre, 1977-ben keret szerződést kívánunk kötni kb. 3—3500 négyzetméter táblás parkettára, amennyiben T. Cím arra megfelelő elfogadó nyilatkozatot küld.-« Egy másik — Egerből érkezett — levélben többek között ez áll: »A parketta minőségével az utólakkozás után a legteljesebb mértékben meg vagyok elégedve és mint kiváló új — újszerűén, szinte játszva, házilag beépíthető — terméket nem mulasztom el másoknak is ajánlani...-« Aláírás: dr. Papp Ferenc. A barcsi parketta olyan minőségben készül már, hogy megf elel az export pzigorú követelményeinek. A hazai felhasználók — és a használók — elégedettek vele. Akik eldöntik, hogy mi kerül a lakásba burkolóanyagként, ismerik ezt a terméket. Mégis: miért nem rendelnek? Az egyik vélemény az, hogy késett a gyár üzembe állítása, s a szőnyeggyárak lépéselőnyre tettek szert, lekötötték a megrendeléseket. Verseny van tehát a piacon? Legföljebb beszélnek róla, érezni nem lehet. Az újonnan készült lakásokban alig néhány szőnyegszínt talál a látogató. Parkettát pedig nem. Igaz, a barcsi parketta reklámjával sem lehet találkozni. Az üzem lépcsőházában színes fényképről egy rövid szoknyás fiatal lány mosolyog a látogatóra, s közben játszi könnyedséggel rakja le a szépen lakkozott parkettát. A színes fotón nincs semmi reklámfogás: a munka tényleg ilyen egyszerű és könnyű. Azt nehéz megérteni, hogy miért csak itt, az üzemben lehet ezt a fotót látni? Az őszi BNV-n például nem a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi üzeme mutatta be a panelparkettát, hanem a Balaton- felvidéki Állami Erdőgazdaság. Ez az Üzem később készült el, mint a Dráva parti. Még sincs kizárva, hogy a nevét és címét előbb megismerik. Dr. K. I. Harminckét ötlet a kereskedőktől Megnőtt az újítási kedv a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalatnál. Ezt a megállapítást a vállalat újítóinak tanácskozásán Kovács Lajos igazgató számokkal is bizonyította. A novemberi újítási hónap alatt harminckét javaslat érkezett. Ezek egy része az áru tárolását teszi könnyebbé, gazdaságosabbá, másik része’a bolti dolgozók munkáját könnyíti. Akadt a javallatok között olyan is, amelyik az árupropagandát, a reklámköltségek ésszerűbb felhasználását segítik. Bosnyák József, Simon Ottó, Vörös József és Nagy Lajos közösen nyújtott be egy újítást, melynek az a lényege, hogy az áruk tárolására használt hűtőkamra térfogatát az eddigieknél gazdaságosabban használják ki. A munkavédelmet is szolgálja a javaslat, amikor a hűtőkamrák mellől, a kiszolgálótérből a pincébe telepíti a zajos hűtőmotorokat. Nem csekély a megtakarítás sem: egy hűtőkamra körülbelül 150 ezer forintba kerül. A műszaki csoport újításai révén 50 ezer forintból el tudja ezt készíteni a vállalat Született javaslat a boltokban a riasztóberendezések tökéletesítésére, s arra, hogy az alkoholmentes üdítő italokat miként lehet az eddigieknél jobban megkedveltetni a fogyasztókkal. Egy másik újítás javaslatot tartalmaz arra, hogy a boltok előtt lerakott péksüteményt miként lehet az eddiginél jobban megvédeni a szennyeződéstől. Az újítók tanácskozásán összesen tízezer forinttal jutalmazták azokat, akik hasznosítható megoldást javasoltak a vállalatnak. Esőben, sárban, hóviharban... Rövid kényszerszünet a földeken Csúsznak a gépek Kedden reggel, amikor a megye déli részére indultunk határnézőbe, kellemes időjárásra volt kilátás. Nap-sütést »vittünk« Nagyatádra, onnan Barcsra. Azután kétszer is hóviharba kerültünk. A zselici dombok felől a megyeszékhelyhez közeledve este már fehér takarójú fákat, hólepte háztetőket Világított meg a gépkocsi fényszórója. Hol akadt el a mezei munkák gépezete ennek a hirtelen téliesre fordult időjárásnak a hatására? Milyen tennivalókat szakított félbe a szigorú novembervég? A háromfai Május 1. Termelőszövetkezetben Hantosi István elnök a kedd reggelig lehullott csapadékról úgy vélekedett, hogy az nem növeli különösképpen a kukorica amúgy is magars nedvességtartalmát. A hét elején még 310 hektáron volt kint ez a növény. — Az esőzés előtt is volt a háromfai kerületünkben 43 százalékos víztartalmú kukoricánk. Most 38—40 százalék között van a nedvességtartalom. A gondot nem is ez je- i lenti, hanem az, hogy a sáros talajon kicsúsznak a gépek a kukoricasorból. Ma is már reggel hétkor kimentek a földekre Háromfán, . Taranyban és Nagyatádon. Háromfán ma végez a Claas Dominátor és a két SZK kombájn. összesen nyolc arató—cséplőjük dolgozott a kukoricában, s úgy számoltak, hogy a jövő hét közepén végeznek ezzel a munkával. Eddig harminckét mázsás hektáronkénti átlagot takarítottak be, s bíznak benne, hogy ez a továbbiakban sem romlik. Persze, ehhez az kell, hogy az időjárás segítse őket. Szükség van erre az őszi mélyszántásban is: a feladat 60 százalékát teljesítették eddig a háromfai Május 1. Tízben. A területen — ahol még szántaniuk kell a tavaszi vetések alá — kiszórták a műtrágyát. A csokonyavieontai Rákóczi Termelőszövetkezet a múlt hét péntekén befejezte a kukorica betakarítását. Az őszi mélyszántásból is mindössze 150 hektár volt hátra e hét keddjén — tehát jobban állnak az időszerű tennivalókkal, mint a megye közös gazdaságai általában. Szívesen adnák — és adták volna már a múlt héten is — öt kombájnjukat segítségül más, rászoruló üzemnek, azonban senki sem jelentkezett értük. Aligha hihető, hogy tényleg nem kellenének. Csak az eddigi teljesítéseket kellene megnézni, no és a naptárt... A visontaiak segítsége I Nagy István tsz-elnök és Varga András főagronómus tájékoztatott a munkák menetéről. — Szárítónk a saját termékünkön kívül más gazdaságoknak is dolgozik. Attól függően, hogyan halad náluk a betakarítás, a műszakokat az érkező szállítmányoknak megfelelően állítjuk be. Szerződést kötöttünk arra, hogy a homok- szentgyörgyi és a görgetegi tsz-nek száz-száz vagon kukoricát, a vízváriaknak pedig igény (szerinti mennyiséget szárítunk. A szentgyörgyiek- nek meg a görgetegieknex a terméséből száz, illetve negyven vagont tárolunk is, erre a gabonaiparral van megállapodásunk. A bérszárítás és -tárolás elsősorban azoknak az üzemeknek jelent segítséget, ahol e téten szűkös a kapacitás. 30— 40 százalékos nedvességtartalommal érkeztek a rakományok a hét elején a szárítóhoz. A Rákóczi Tsz-ben nem szántak már sok időt az őszi mélyszántásra, hiszen ha a Rába—Steigerük nem romlik el, végeztek volna. Most a két műszakban dolgozó három másik traktor igyekszik pontot tenni a munka végére. Hern esz Ferenc
