Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Somogyi Néplap SO HOGY M ÉG Yi XXXII. evio'yaTi 259. szám ■ *' - í -*'Z m*. '' rvv«- * A-; ‘ ». . 'á.VOar, ' A G A NÄK1APJ A '0 1976. október 2., kedd Gazdasági szakemberek eszmecseréje Az ősz hagyományos ese­ményei közé tartozik már a somogyi műszaki és közgaz­dasági hónap. Előadásai, an- kétjai az időszerű gazdasági kérdések jobb megértését szolgálják, s alkalmat adnak arra, hogy tájékozódjalak a szakemberek: milyen új ered­mények és eljárások szület­tek szűkebb vagy tágabb munkaterületükön. A ma kezdődő eseményso­rozatot a megye két tudo­mányos egyesülete — az MTESZ és a közgazdasági társaság — rendezte, arra számítva, hogy a hónap vé­géig a rendezvényeken még élénkebb lesz az eszmecsere a szakemberek közölt. E véle­ménycserék mindig jól szol­gálták a közös célt: az üzem, a település, a inegye fejlődé­sének segítését. A vitákban érvek és ellenérvek csapnak össze egy-egy szakmai kér­dés megítélésekor, s a vég­eredmény az, hogy jobban megismernek és ezért reáli­sabban ítélnek meg egy-egy gazdasági jelenséget. Az idei rendezvényeknek különös jelentőséget ad az, hogy az ötödik ötéves terv első esztendejének végén már bőséges tapasztalat áll ren­delkezésre ahhoz: miként le­het eredményesen megvaló­sítani feladataikat a bonyo­lultabb gazdasági körülmé­nyek között is. A megye mindhárom városában szót váltanak majd arról, hogy mit kell tenni a mostani középtávú terv célkitűzései­nek valóra váltásáért. A ma délutáni nyitó előadás té­mája is az, hogy miként kapcsolódhat be a műszaki— gazdasági értelmiség az ed­diginél még aktívabban a célkitűzések megvalósításá­ba. Az ötödik ötéves terv élet­színvonal-politikával kapcso­latos célkitűzése ismert. Ezt csak a gazdaság fejlesztésé­vel, az anyagi javak terme­lésének növelésével lehet el­érni. A gazdaságfejlesztés módja viszont megváltozott: Somogybán is az intenzív fejlesztés vált általánossá. Elsősorban nem új munka­helyek létesítése a cél, ha­nem a meglevő kapacitás jobb, gazdaságosabb kihasz­nálása. Esetenként arra is sor kerülhet a tervnek meg­felelően. hogy a gazdaságta­lanul, elavult technológiával dolgozó üzem munkásait ter­melékenyebb, jobb eredmé­nyekkel dolgozó üzembe irá­nyítsák át. Ez körültekintő szervezést, gondos és alapos előkészítést igényel: a meg­felelő módszerek elterjeszté­sében fontos szerep vár a mű­szaki és közgazdasági hónap rendezvényeire. Az intenzív gazdaságfej­lesztés somogyi feladataival foglalkozik egyébként az ese­ménysorozat záró előadása. Ennek részkérdései azonban korábban is napirendre ke­rülnek. Az előadásokon elhangzó észrevételek, javaslatok és tapasztalatok hasznosan se­gíthetik majd a következő évek gazdaságirányító, szer­vező és ellenőrző munkáját a megye vállalatainál, szövet­kezeteinél. A gazdasági és műszaki szakemberek eszmecseréje éppen azért tarthat számot közérdeklődésre, mert min­den észrevétel, javaslat a kö­zös cél elérését szolgálja, Ä politikai kömvnapok orszííyos nie^Eiiitója Győri Imre beszéde Budapest először adott ott­hont az immár 15. alkalom­mal megrendezett politikai könyvnapoknak. Hétfőn a Ganz-MÁVAG Művelődési Központban szocialista bri­gádtagok, ifjúmunkások, a politikai irodalom iránt ér­deklődő olvasók népesítették be a színháztermet, a meg­nyitó ünnepség színhelyét, ahol megjelent és az elnök­ségben foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP KB titká­ra, dr. Orbán László, az Or­szágos Közművelődési Tanács elnöke, Király Andrásné, az MSZMP budapesti bizottságá­nak titkára, s ott voltak a könyvszakma, a kiadás és ter­jesztés ismert személyiségei. Szabó István, az MSZMP VIII. kerületi bizottságának első titkára üdvözölte az ün­nepség részvevőit, majd Győri Imre emelkedett szólásra. Győri Imre bevezetőben emlékeztetett arra, hogy az idei őszön már 15. alkalom­mal rendezzük meg hazánk­ban a politikai könyvnapo­kat, az ideológiai, a politikai könyvkiadás és ismeretterjesz­tés rangos eseményét. A könyv, a politikai irodalom jelentőségéről szólva kiemel­te, hogy a marxista—leninis­ta politikai irodalom segíti a legközvetlenebbül a világ, a társadalmi fejlődés törvény- szerűségeinek megismerését, az- összefüggések feltárását, a progresszív társadalmi cselek­véshez nélkülözhetetlen tuda­tosság megteremtését. Hang­súlyozta, hogy a párttagok és a pártonkívüliek — növekvő marxista—leninista művelt­ségük alapján — mindinkább tudatos polgáraivá válnak szocialista társadalmunknak. A tömegek felismerték a tu­dás értékét, mind nagyobb ér­deklődést tanúsítanak az is­meretszerzés, a politikai, ideo­lógiai kérdések iránt, pártunk, államunk pedig mind maga­sabb színvonalon teremti meg e szükségletek kielégítésének feltételeit, tudatosan ösztönzi (Folytatás a 2. oldalon) Elsőévesek a gépek melleit Tizennyolc szakmában 298 elsőéves inari tanuló kezdte meg tanulmányait az 503. számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben, Kapuváron. Ebből hetvennyolc fiatal az esztergá­lyos és marós szakmát választotta. Az eltelt két hónap alatt a fiatalok elsajátították a szakma alapműveleteit, s szakoktatói felügyelet mellett — mar az esztergagépeken gyakorolnak. Nemzetközi tanácskozás a Népművelési Intézetben Nyolc európai ország építé­szei és népművelői találkoz­tak a Népművelési Intézetben tegnap kezdődött konferenci­án. A Népművelési Intézet és a Magyar Építőművészek Szö­vetségének meghívására a mű­velődési otthonok funkcióiról, célszerű kialakításáról tanács­koztak. A négynapos nemzet­közi értekezleten megvitat­ják, hogy milyen épületek szolgálják a legjobban az ak­tív közösségi művelődést, a szabad idő hasznos eltöltését. Garamvölgyi József kultu­rális miniszterhelyettes meg­nyitó beszédében hangsúlyoz­ta: Magyarországon először tanácskoznak hazai és külföl­di szakemberek a művelődési- otthon-építés időszerű kérdé­seiről. Társadalmi szükséglet az otthonok tevékenységének továbbfejlesztése. A közösségi művelődés napjainkban éppen olyan fontos téma, mint akár 30 évvel ezelőtt volt, bár idő­közben kiépült a kulturális in­tézmények hálózata, színhá­zak, múzeumok, könyvtárak létesültek. Mindenekelőtt a művelődési ’“ottlíonoK lunkcióit kell meghatározni ahhoz, hogy olyan épületeket létesít­hessenek, amelyek sok ember számára nyújtanak optimális művelődési lehetőséget. A magyar szakemberek a művelődési otthonok funkciói­ról, tervezéséről, tevékenységi rendszeréről tartanak előadá­sokat, s a csehszlovák, finn, francia, holland, lengyel, NDK-beli és szovjet szakem­berek ezirányú hazai tapasz­talataikról számolnak be. Befejezte munkáját az MSZBT tanácskozása Megválasztották az új országos elnökséget Vasárnap Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az MSZBT elnöke vezetésével, az elnökség be­számolója és a szóbeli kiegé­szítő fölötti vitával folytatta munkáját a Parlament kong­resszusi termében a Magyar— Szovjet Baráti Társaság VI. országos értekezlete. Az el­nökségben foglalt helyet Győ­ri Imre, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára is. A vitában felszólalt dr. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, aki a kormány üdvözletét és jókí- , vánságait tolmácsolta. Hang­súlyozta : a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tevékenyen járult hozzá a két nép barát­ságának elmélyítéséhez, poli­tikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak fejlesztéséhez. A proletár internacionaliz­mus elválaszthatatlan a gaz­dag történelmi tapasztalatok­kal, a legnagyobb politikai erővel és tekintéllyel rendel­kező, a társadalmi haladásért és békéért legtöbb áldozatot hozó Szovjetunió őszinte tisz­teletétől és igaz megbecsülé­sétől. A Szovjetunióhoz fűző­dő, megbonthatatlan testvéri barátságunk szüntelen mélyí­tésének, a közös érdekeket szolgáló együttműködésnek és fejlesztésnek igen nagy a je­lentősége. A továbbiakban be­szélt arról, hogy gazdasági kapcsolataink döntő mérték­ben segítették országunk szo­cialista építését, iparunk kor­Az intézkedések eredményei Fő munka a kukorica betakarítása és a mélyszántás Somogy eleget tett annak a kenyérgabona-vetési igény­nek, melyet a népgazdaság a megyétől elvárt. Ehhez az ör­vendetes megállapításhoz nyomban hozzá kell tenni* hogy ennek ellenére még ezen a héten — várhatóan csütör­tök-péntekig —, egynéhány üzemben tovább , folytatódik a vetés. A két tény közötti látszólagos ellentmondásnak az a magyarázata, hogy me­zőgazdasági üzemeink ezen az őszön több kenyérgabona elvetését határozták meg fel­adatul, mint amennyit a nép­gazdaság az egész megyétől vár. Egy hete még az őszi munkák szervezését segítő megyei bizottságot és jó né­hány nagyüzemet nem kis aggodalommal töltött el a A kenyérgabona elvetésé után, a kukorica betakarítása mellett, az őszi mélyszántás jelenti a fő feladatot. Gönc­ben mint több más gazdaságokban a nagy teljesítményű 1 gépek éjjel-nappal végzik ezt a munkát. visszalevő feladat nagvsága. Az operatív bizottság tegnapi tanácskozásán joggal állapí­tották meg jó érzéssel, hogy a tett intézkedések, a megsok­szorozódott, áldozatos erőfe­szítések, és nem utolsósorban az üzemek közötti kölcsönös segítségnyújtás szép eredmé­nyeket hozott. A felelősségér­zet, a segítőkészség számos példáját lehetne megörökíteni. Karádon például, ahol külö­nösen megkéstek a munkák, nyugdíjasok, egyéb területen dolgozók is felültek az MTZ-kre, hogy' a gépek éj­jel-nappal dolgozhassanak. Se szeri, se száma azoknak a gépátcsoportosításoknak, koo­perációknak, melyek az el­múlt héten gyorsították a munkát. Az erőfeszítésért köszönet és elismerés jár mindazoknak, akik valami­lyen formában tevékeny ré­szesei voltak a nagy hajrá­nak. Ám ahogy a tegnapi ta­nácskozáson a jelenlevő né­hány szövetkezeti vezető és a testület is megállapította, o gondot még korántsem tet­tük le. Az üzemi tervekhez képest még mintegy 2800 hek­tár vetetlen, és fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a követ­kező három-négy nap alatt, itt is földbe kerüljön a kenyér- gabona, magja. A vetés befejezése sok vo­natkozásban könnyíti az üze­mek helyzetét, de a feszültsé­gek ezzel nem szűntek meg. A kukorica betakarításának csúcsidejéhez érkeztünk, nagyüzemeinkben a termés­nek több mint a fele még kinn van a határban. Válto­zatlanul lassú az érés, igen magas a víztartalom, s az el­múlt hét volt az első, amikor a szárítás ütemében, tüzelő­olaj-ellátási zökkenők miatt, zavarok keletkeztek. Az ope­ratív bizottság tegnapi tanács­kozásán további intézkedése­ket határozott el annak ér­dekében, hogy az egyébként is megkésett betakarítási munkát ilyen zökkenők ne fé­kezzék. Hasonló gondok mu­tatkoznak a vagonellátásban. Hadd említsük a különösen nagy szállítási feladatokat végző gabonaipart: az októ­berre igényelt 1148 vagonnal szemben csupán 813 vagont kaptak. Sorolhatnánk tovább a tegnapi tanácskozáson fel­vetett kisebb-nagyobb nehéz­ségeket, melyek mindegyike arra int: s#m szervezésben, sem a munkavégzés ütemé­ben nem szabad hanyatlásnak bekövetkezni, akkor sem, ha néhány nap múlva mindepütt földben lesz a búza magja! Mert a kukorica betakarítá­son. túl csaknem 83 ezer hek­táron kell elvégezni az őszi mélyszántást. És a jövő évi jó termés érdekében ez a te­vékenység legalább annyira fontos, mint az, hogy két-há- rom héten belül mindenütt »fedél alá« kerüljön a kuko­rica. V, M. szerűsítését és szerkezeti át­alakítását'. Ezt mutatja, hogy a mos­tani ötéves tervidőszakban a Szovjetunióba irányuló kivi­telünk mintegy felét hét ter­mékcsoport teszi ki, s az együttműködés biztos alapot jelent fejlesztési eszközeink hatékony felhasználásához. Jelentés eredményekkel járt az együttműködés mezőgazda- sági téren is; mezőgazdasági exportunk egynegyede a Szovjetunióba irányul. Szekér Gyula hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióba irányu­ló export gerincét adó ágaza­tok gazdaságunk legdinami­kusabban termelő ágazatai közé tartoznak. Felszólalt Duschek Lajosné, a SZOT titkára is, aki a szov­jet szakszervezetekkel kiala­kult, gyümölcsöző kapcsola­tokról szólt. Barabás János, a KISZ kb titkára, az ifjúsági szövetség és az Üttörőszövet- ség nevében köszöntötte az országos értekezletet. Több felszólaló foglalkozott a szov­jet kulturális és művészeti ér­tékek megismerésének jelen­tőségével. Szót kaptak a vi­tában a vállalati, üzemi szak­csoportok képviselői is. A vitában elhangzottakra válaszolva Nagy Mária főtit­kár hangsúlyozta: a hozzászó­lások egyik legfőbb tanúsága az volt, hogy a magyar—szov­jet kapcsolatok bővítése, a két nép barátságának elmélyítése ma már társadalmi méretű igény hazánkban. Az értekezlet ezután meg- 1* választotta, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 177 tagú új országos elnökségét, amely el­ső ülésén megválasztotta a 15 tagú ügyvezető elnökséget. Az MSZBT elnöke Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja. Alelnökök: Duschek Lajosné, a SZOT tit­kára, dr. Ligeti Lajos akadé­mikus, Rapai Gyula, a Kos­suth Könyvkiadó igazgatója, dr. Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke, dr. Tétényi Pál akadémikus, Veres József nyugalmazott miniszter. Az MSZBT főtit­kára: Nagy Mária, titkára: Regős Gábor.

Next

/
Thumbnails
Contents