Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

Nkomo tárgyalni készül a szabadságharcosokkal is Tanzániai és zambiai láto­gatásáról visszatért Rhodesiá­ba Joshua Nkomo, az Afrikai Nemzeti Kongresszus mérsé­kelt szárnyának vezetője; a népszerű afrikai politikus re­pülőtéri nyilatkozatában je­lentette be. hogy Robert Mu­gabével, a Zimbabwe Afrikai Népi Unió főtitkárával meg­állapodott: közös küldöttség­gel képviseltetik magukat a rhodesiai átmeneti többségi kormány létrehozásáról tár­gyaló genfi konferencián. Joshua Nkomo vasárnap fölszólította Nagy-Britanniát, hogy halassza későbbre a Rhodesia jövőjével foglalko­zó, eredetileg október 25-re tervezett genfi konferencia megnyitóját. Nkomo az afri­kai nemzeti tanács be’ső szár­nyának vezetője ezzel módo­sította korábbi nyilatkozatát, amelyet Robert Mugabéval, a 1 Zimbabwe Afrikai Nemzeti jUnió (ZAPU) főtitkárával i Dar-es-Saa'amban folytatott | megbeszélései után tett. Az afrikai politikus, akit j hívei rendkívül lelkes fogad tatásban részesítettek, a mintegy százezer fős össze­gyűlt tömeg előtt kijelentet­te: azért kéri a konferencia elhalasztását, hogy az afrikai hazafiaknak több idejük le­gyen az előkészületekre. Mint mondotta: konzultálni akar a jelenleg még fogságban levő vagy száműzetésben tartózko­dó afrikai szabadságharcosok­kal is. Befejezte munkáját a fejlődési világkonferencia (Folytatás az 1. oldalról) kabizottság akcióterve első- | sorban az új nemzetközi gaz­dasági rend megvalósításáért folytatott harc tömegbázisá­nak szélesítésit sürgeti. »A fejlődés útjai és eszkö­zei« című munkabizottság ak­cióprogramja hangoztatja, hogy a Béke-világtanács se­gítségével. a fejlődés útjainak és eszközeinek felkutatása céljából konferenciákat, sze­mináriumokat kell szervezni. Dr. Bartha Tibor püspök 'szólalt föl ezután, a Keresz­tyén Békekonferencia nevé­ben hangsúlyozta: . a keresz­tyén mozgalom aktív szolida­ritást hirdet az elnyomott né­pekkel a kolonializmus ellen. Ezt követően a fejlődési vi­lágkonferencia üzeneteket fo­gadott el. Az ENSZ-közgyűlés XXXI. ülésszakához szóló üzenet kü­lön köszönti dr. Kurt Wald- heimet. az ENSZ főtitkárát, aki nagy segítséget adott e fejlődéssel foglalkozó nem­zetközi találkozó létrehozata­lához. A dokumentum rámu­tat: a fejlődési világkonferen­cia támogatja azokat a hatá­rozatokat, döntéseket és kü­lönböző akcióprogramokat, amelyeket az ENSZ és szako­sított intézményei az egyen­lőségen. igazságosságon ala­puló nemzetközi gazdasági rend megteremtése érdekében hoztak. Az ENSZ kereskedelmi és Losonczi Pál Limában (Folytatás az 1. oldalról) lálkoznak vagy közel állnak a Perui Köztársaság szándé­kaihoz. Látogatásomra az or­szágaink közötti nemzetközi együttműködés kiszélesítése szükségességének és kétoldalú kapcsolataink elmélyítésének jegyében kerül sor. Népünk és kormányunk a rokonszenv fi­gyelmével kíséru Peru fejlő­désének előmozdítására irá­nyuló törekvéseiket, amelyek jelentőségükben az ország ha­tárain is túl nőnek. Este a Palaciolde Gobiejnó- ban a perui köztársasági el­nök díszvacsorát adott Lo­sonczi Pál tiszteletére. Előtte — a két ország kapcsolatai­nak elmélyítésében szerzett személyes érdemeiért — át­nyújtotta a magyar államfő­nek Peru legmagasabb állami kitüntetését, a •»Sol del Pe­ru« brilliánsokkal ékesített nagykeresztjét. — Az Ön látogatására olyan időpontban került sor, amikor Liba non Harcok, tárgyalások Libanonban továbbra is igen feszült a helyzet — álla­pítja meg hétfői bejrúti je­lentésében a TASZSZ. A li­banoni főváros frontvonalá­nak teljes hosszában folynak a fegyveres összecsapások a jobboldali keresztény alaku­latok, valamint a nemzeti­hazafias erők és a Paleszti­nái Ellenállási Mozgalom egyesített osztagai között. A keleti-libanoni Staurában hétfőn délelőtt folytatódtak a Szíriái—Palesztinái—libanoni tárgyalások a válság rende­zésének módozatairól. Peru mélyreható, forradalmi '! folyamatának megszilárdítá- j sán fáradozunk — mondotta | a kitüntetés átadásakor a pe­rui elnök. — Célunk olyan új társadalom létrehozása, amely lehetővé teszi a széles néptö­megek törekvéseinek mara­déktalan megvalósítását. E történelmi feladat mellett el­kötelezte magát az egész pe­rui nép, biztos tudatában an­nak, hogy ez az egyetlen he­lyes út az ország sokoldalú fejlődéséhez, gazdasági füg­getlenségéhez. E nemes fel­adat a nemzetközi életre is ki­terjed. Ezért fáradozunk szün­telen. hogy cselekvő részvé­teinkkel — az államok kö­zötti felelősségteljes párbeszéd révén — hozzájáruljunk a nemzetközi kapcso’atok jelen­legi kereteinek átalakításához. Losonczi Pál válaszában aláhúzta: — A nemzetközi élét hatal­mas változásokon ment ke­resztül, és ezek a .változások valósággal fölkínálták kapcso­lataink kiépítésének és kiszé­lesítésének szükségességét. Az enyhülési politika korunk fő tendenciája. Ehhez — véle­ményünk szerint — minden or­szágnak. nagynak és kicsinek, egyaránt hozzá kell járulnia. Nem osztjuk azt a nézetet, hogy -az úgynevezett kis or­szágok semmit sem tehetnek a világpolitika kedvező ala­kulása érdekében. Helsinki a legcsattanósabb ellenérv! A világ jövője szempontjából nagy jelentőségű az igazság­talan. külső függésen alapu­ló viszonyok mielőbbi fel­számolása. Szolidárisak va­gyunk a nemzeti függetlensé­gükért a harcoló népekkel és támogatjuk a fejlődő országok teljes gazdasági függetlenség­re. a mindenféle gyarmatosító kísérlet visszaverésére irányu­ló erőfeszítéseit. — Örömünkre szolgál — mondotta a továbbiakban —, hogy külpolitikai törekvéseink a legfontosabb kérdésekben találkoznak a Perui Köztár­saság szándékaival. Ezen alap­szik kapcsolataink fejlődése. A magyar nép és kormány ro- konszenwel kíséri Peru fej­lődésének elősegítésére, meg­gyorsítására irányuló erőfe­szítéseiket. Véleményünk sze­rint Peru határain jóval túl mutat a fegyveres erők, for­radalmi ' kormányának alap- dokumentumában meghatá­rozott célkitűzés, »a gazdasá­gi. a társadalmi, politikai és kulturális struktúrák átalakí­tására, új társadalom létreho­zására«. Támogatásunkról biztosítjuk azt a politikát, amely következetes lépéseket tesz a be'ső fejlődés, a tár­sadalom átalakítása — és et­től elválaszthatatlanul — a függetlenség fokozott megszi­lárdítása érdekében. fejlődési értekezletéhez (UNC­TAD) intézett üzenet messze­menő támogatásáról biztosítja az UNCTAD IV. — Nairobi­ban tartott — »A javak in­tegrált programja« témában -endezett konferencián fölvá­zolt pozitív lépéseket és ak­ciókat. A fejlődési világkonfe­rencia meggyőződése, hogy az egyesült nemzeteknek a hala­dó országok gazdasági problé­máival foglalkozó fő testületé létfontosságú szerepet játszik az égető gondok megoldásá­ban. A konferencia kedves epi­zódja volt, amikor magyar fiatalok és hazánkban tanuló fejlődő országokból érkezett diákok képviselői virágcsok­rokkal köszöntötték az elnök­ség tagjait. Ezt követően a fejlődési béke-világkonferen­cia plénuma nyilatkozatot fo­gadott el. A záródokumentum rámu­tat: a fejlődési világkonferen­cia kifejezte mélységes aggo­dalmát a világhelyzetet jel­lemző tényezők miatt. Az emberiség rendelkezésére álló tudományos és technikai le­hetőségek elegendőek lenné­nek ahhoz, hogy mindenki számára emberhez méltó élet 1 teremtődiön. mégis száz- és százmilliók élnek embertelen és tragikus szegénységben, a gazdasági elmaradottság le­küzdése korunk egyik legsür­getőbb és legfontosabb fel­adata. A gazdasági elmaradottság Ázsia, Afrika és Latin-Ame­rika számos népét sújtja. Minden az évszázados gyar­mati elnyomás öröksége, gyarmatosítás utáni kozzak neokolonialista kizsákmányo­lásának következménye. A legtöbb fejlődő országban elő­feltétele a további előrehala­dásnak. hogy megváltoztassák a jelenlegi gazdasági és tár­sadalmi szerkezetet; enélkül nem tudnak az imperializmus és hazai szövetségeseinek el­nyomásától megszabadulni és nem képesek népük javára mozgósítani nemzeti erőforrá­saikat. / Az elmúlt évek folyamán a fejlckjő. orszá&pk- mind egysé­gesebben és határozottabban szálltak harcba a bűnös, igaz­ságtalan. kizsákmányoló neo­kolonialista rendszer ellen. Követeléseik benne foglaltat­nak az új nemzetközi gazda­sági rendről szóló nemzetközi dokumentumokban; ezek el­ismerik minden állam szuve­renitását természeti kincsei fölött, valamint az országban folyó gazdasági tevékenység vonatkozásában, ide értve az államosítás elidegeníthetetlen jogát. A követelések jogosak, j jól megalapozottak és élvezik : a békeszerető és haladó erők | támogatását. A zárónyilatkozat kitér ar­ra. hogy a multinacionális vállalatok komolyan fenyege­tik a fejlődő országok politi­kai és gazdasági önállóságát, haladó törekvéseit. végsőso­ron a béke ügyét is. Az im­perialista országok által tá­mogatott multinacionális kon­szernek kizsákmányolják a fejlődő országok nemzetgaz­daságát. Maximális profitjuk érdekében segítik a legreak- ciósabb rendszereket, sok eset­ben — miként naojainkban is Chilében. Dél-Afrikában, Iz­raelben ,és más országokban — a fasiszta, fajüldöző és el­nyomó rendszerek fő szövet­ségesei. A fejlődő országok gazdasá­gi haladása elválaszthatatla­nul összefonódik a világbéke megőrzésével, a regionális konfliktusok és a gyarmatosí­tás maradványainak felszá­molásával. az enyhülési folya­mat megszilárdításával és azoknak az erőknek a leküz­désével. amelyek mindezzel szembeszállnak. A fegyverke­zési hajsza nemcsak a világ­békét fenyegeti, hanem le­köti az emberiség anyagi és szellemi erőforrásainak nagy részét is, amelyet ezen orszá­gok fejlesztésére lehetne for­dítani. E követelések haladó szel­lemben t.örténő megvalósítása állandó és következetes har­cot igényel. A konferencia szolidaritásáról és támogatá­sáról biztosítja a gyarmati elnyomás alól még fel nem szabadult népeket, amelyek hazájukban az elnyomás, az emberi jogokat sárba tipró apartheid és fajüldöző rend­szerek áldozatai. A konferen­cia határozottan elítéli a fa­siszta rendszereket. így a chi­lei fasizmust, valamint az' elnyomó imperializmus által támogatott reakciós rendsze­rek minden formáját. Szól a nyilatkozat arról, hogy a fejlődő országok gaz­dasági kapcsolatait a szocia­lista országokkal, az együtt­működés és az egyenlőség el­veire alapozva erősíteni és fejleszteni kell. A konferencia felhívja a I világ népeit, hogy támogassák a fejlődő országok jogos gaz- j dasági és politikai harcát, | hogy biztosíthassák elemi jo­gaikat, belső demokráciái u- j kát, a nemzetközi gazdasági I kapcsolatok feltételeinek I megjavítását, gazdasági és i társadalmi fejlődésüket, és ezáltal is előmozdítsak a békét és a biztonságot. A világkonferencia ezzel i befejezte - tanácskozását. Ro- I mesh Chandra zárszavában | hangoztatta: — Tanácskozásunk végén i joggal állapíthatjuk meg: tisz­tességgel, lelkesen, á békét óhajtó és a békéért küzdő emberek meggyőződésével dolgoztunk. Optimisták va­gyunk, biztosak vagyunk győ­zelmünkben. Békenagygyűlés Budapesten Budapest lakóinak képvise­lői forró hangulatú nagygyű­lésen találkoztak a fejlődési béke-világkonferencia száz országból érkezett küldöttei­vel. A zsúfolásig telt sport­csarnokban ütemes taps kö­szöntötte az elnökséget, amely­nek tagja volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tágja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, Király András­áé, a budapesti pártbizottság titkára. Földvári Aladár, a SZOT elnöke üdvözölte a nagygyű­lés valamennyi részvevőjét. Ezután Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács fő­titkára mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a béke­erők most lezajlott tanácsko­zása kiemelkedő jelentőségű esemény. — A magyar népben mé­Érlesítjük t. megrendelőinket, hogy rádió-tv javító műhelyünket a Marx Károly köz 7. épületéből 1976. október- 15-töl a Munkásőr sor 3. szám alá helyezzük át. A készülékek átvétele és átadása a korábbi helyen október 9-ig történik. Várjuk további megrendeléseiket. ÁFÉSZ, KAPOSVÁR (13927) Losonczi Pál kőrútjának II. állomása Peru A Kordillerák legmagasabban fekvő országa az 1 285 216 négy­zetkilométer területű, 15,5 miliiós lakosú Peru. A népesség 43 szá­zaléka mesztic, 46 százaléka in­dián, 11 százaléka fehér. Az in­dián lakosság többsége a begyek­ben — az inka időkből fennma­radt faluközösségekben, az ún. ayllukban — él, s primitív natu- rálgazdálkodást folytat. Az 1438-ban perui központtal kiépített Inka Birodalmat a spa­nyolok hódították meg. A rab­szolgasorba döntött indiánok lá­zadásait a gyarmatosítók sorra le­verték, köztük a Tupac Amaru vezette 60 000 indián felkelését is. Az ország három évig tartó füg­getlenségi háborúban 1824-ben rázta le a spanyol uralmat. 1823- ben Felső-Peru különvált Bolívia néven: a csendes-óceáni háború­ban (1879—83) Peru salétromme­zőit Chile szerezte meg. A századforduló tájékán kezdő­dött az amerikai tőke perui be­hatolása, s jelentős pozíciókat szerzett. Polgári és katonai kor­mányok váltogatták egymást az ország élén. Az 1968. október 3-án hatalomra került katonai junta legfontosabb intézkedése a föld­reform, amelynek célja az élel­miszerprobléma megoldása, a földnélküliségből adódó gazdasági és politikai feszültség mérséklése. A parasztok különféle szövetke­zeti és társulási formákban dol­goznak. a kiosztott 5,2 millió hek­tár föld 98 százalékán. A perui északi partvidék ültetvényjellegű nagybirtokain szervezett termelő- szövetkezetek cukornádat, gyapo­tot és rizst termelnek. Peruban a bányászat legfonto­sabb exportáló, a kivitel 42—50 százalékát adja, a nemzeti össz­termékhez 4—5 százalékkal járul hozzá. Nagy gazdasági jelentősége miatt a kormány államosításokat hajtott végre és gondot fordít a fejlesztésre. A külföldi hitelekből finanszírozott beruházások között kiemelkedik a réz és a kőolaj. A könnyűipar főleg a hazai, a ne­hézipar pedig elsősorban külföldi tőkések tulajdonában van. Peru külkereskedelmi forgalmá­ban a 9 hagyományos nyerster­mék (cukor, gyapot, kávé, hal­liszt, réz, vas. ezüst, cink és ólom) adja a kivitel 85 százalékát; a szocialista országok a perui kivi­telben 12,2, a behozatalban 11,8 százalékkal részesednek. Magyar- ország 100 MW-os vízieromű- berendezést, kórházi felszerelést, oktatási intézményekhez berende­zést szállít a latin-amerikai or­szágba, és üzemek szállítására is tett javaslatot. I lyen él a szolidaritás érzése. I Lehetőségeinkhez éé erőink­hez mérten ott álltunk a hős vietnami nép oldalán, öröm­mel köszöntöttük Mozambik és Angola népeinek nagysze­rű győzelmét, cselekvőén j együttérzünk azokkal, akik a 1 Palesztinái nép törvényes jo- | gaiért, a libanoni megbékélé­sért küzdenek; messzemenően támogatjuk mindazokat a fej­lődő országokat, amelyek ha- j tározottan visszautasítják az , imperialista gyámkodást és ; beavatkozást. Clodomiro Almeyda, a Chi­lei Szocialista Párt főtitkár- helyettese, a Chilei Egység­szervezet vezetője szólalt föl ezután. A. N. Rumjancev akadémi­kus, a világkonferencián részt vett szovjet küldöttség veze­tője hangsúlyozta: a konfe­rencia is világosan rámutatott, hogy a fejlődő országok társa­dalmi, gazdasági elmaradott­ságának fő okozója az impe­rializmus, gyarmatosítás és a reakció. Nguyen Van Long, a Viet­nami Békebizottság küldötte és Marcel Blondeau francia lelkész szólalt fel ezután. A 645 milliós India népe és Indira Gandhi miniszterelnök üdvözletét tolmácsolta Purabi Mukherjee, az Indiai Kong­resszuspárt főtitkára, majd hangsúlyozta: India szilárdan hisz a békés egymás mellett élésben és a népek önrendel­kezési jogában. Ezután Romesh Chandra, a BVT főtitkára lépett a mikro­fonhoz. A forró hangulatú nagygyű­lés Földvári Aladár zárszavá­val ért véget. A PAMUTFONÖ-IPARI VÁLLALAT KAPOSVÁRI GYÁRA fölvesz 16—40 éves et átképzés tanulónak és 16—45 éves férfiakat segédmunkára. A munkásszállásokon elhelyezést biztosítanak. Jelentkezés: naponta, a gyár telephelyén. (13876) A balatonmáriafUrdői áfész pályázatot hirdet 1 kereskedelmi előadói, 1 vendéglátóipari előadói állásra Pályázati feltétel: erkölcsi bizonyítvány, főiskolai vég­zettség, ennek hiányában megfelelő szakirányú középis­kolai végzettség, 5 év szakmai gyakorlat. Vendéglátó- ipari előadód állásra 1976-ban végzettek jelentkezzenek. Jelentkezni lehet az áfész személyzeti vezetőjénél, személyesen vagy írásban. Részletes Önéletrajz szükséges. (13898)

Next

/
Thumbnails
Contents