Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-09 / 239. szám
A százéves csokoládé Ä csokoládé — kakaópor, tej és cukor keveréke. Mai, szilárdított táblás csokoládé formájában 1875-ben állították elő Svájcban. Mexikóból származik (dhoco annyi mint kakaó: late annyi mint víz), ahonnan a spanyolok hozták a XVI. század elején Európába. A kakaófa (Theobroma Cacao) gyümölcsének magját a trópusokon erjesztik, megpörkölik, héjtalanítják, megőrzik. Ez a kakópor, vagy — liszt, ennek cukorral való keveréke a csokoládé. Készülhet fűszerekkel vagy pedig anélkül. A fűszerek (vanília, kávé, fahéj, szegfűszeg, koriandum és kardomóm) kiegészítik vagy jelegzetessé teszik a csokoládé ízét. A kakaófának sok nedvességre és melegre van szüksége. A közvetlen napsugarakat nehezen viseli el, ezért rendszerint öreg fák árnyékába ültetik. A tíz centiméter mélyre elültetett magból kifejlődő fa három év múlva hozza az első termést. Nem nő öt méternél magasabbra. Gyümölcse ovális alakú, narancssárga színű, eléri a 30 centiméter hosszúságot és 11—12 centiméter is llehet az átmérője, súlya pedig 300—600 gramm. Nem az ágakon, hanem a törzsön helyezkedik el a kakaófa gyümölcse, amelynek 25—60 magja van. Frissen kesernyés az íze, ezért öt-hat napig erjesztik. Ezután megtisztítják, perzselik, megőrlik. A kakóvaj zsírt, cukrot, keményítőt, koffeint tartalmaz. Az élelmiszeripar, a gyógyszer- és a kozmetikai ipar egyaránt használja. Nagy-Britanniában 1657- ben, Franciaországban pedig 1776-ban épült az első csokoládégyár, de egészen 1875-ig csak kézi erővel dolgozták fel a kakaót. Az első kakóbab- őrlőgépet a francia Dórét szerkesztette, s ettől kezdve a csokoládégyárakban is háttérbe szorult a kézi erő. A legjobb csokoládét azokban az országokban gyártják, amelyeknek fejlett a tejgazdaságuk. Nem véletlen tehát, hogy világszerte ma is legjobbnak a svájci csokoládét tartják. A sokféle ízesítésű svájci termékeket a holland és a francia gyártmányok követik a ranglistán. A cukortartalom az édes csokoládéfajtákban 50—60 , százalék, a keserű csokoládékban 40—42 százalék. A csokoládé élvezeti cikk, de ezenkívül értékes tápszer is, mert a cukron kívül fehérjét és zsírt tartalmaz nagvobb mértékben. Tápértéke 100 grammonként 413 kalóriának felel meg. A gyógyászatban is jelentős szerepe van a csokoládénak, mert a vas sóin kívül maláta, kóla, pepton, élesztő stb. belekeverésével orvosi célokra is felhasználják. Külföldön — főként Svájcban — igen elterjedtek a magas vitamin- tartalmú csokoládékészítmények. A szacharintartalmú csokoládé a cukorbetegek diétájában jut fontos szerephez. A csokoládét a cukrászat és a tésztakonyha egyaránt és szívesen használja. Mint hideg vagy meleg italt, kávé vagy tea helyett, tejszínhabbal élvezik. Hazánkba a feljegyzések szerint Mária Terézia idején került először, hogy azóta is egyik legkedveltebb csemegénk legyen. Szelek szárnyán A hajózás történetének kezdete az őskor homályába vész. Arra számos bizonyítékunk van, hogy a legkezdetlegesebb vízi közlekedési eszközt, a cölöpökből összetákolt tutajt és a fatörzsből vájt csónakot már az ősember is ismerte. Az i. e. harmadik évezredben pedig már rendszeres vitorlás- és evezős hajóközlekedés folyt a Földközitenger keleti partvidékén. Az ezt követő évezredekben technikai szempontból tulajdonképpen semmit sem fejlődött a hajózás, legföljebb egyre nagyobb hajókat építettek, és egyre jobban kitanulták a vízen való tájékozódás mesterségét, úgyhogy egyre biztonságosabbá vált a közlekedés. De a 17. és 18. században épült vitorlás gályák nem nagyon különböztek azoktól, amelyeket mára rómaiak is használtak. Kedvező szél esetén nagy vitorlák hajtották a hajót, ha pedig kedvezőtlen volt a szél vagy szélcsend keletkezett, akkor munkába állították az evezősöket. De nem haltak ki a vitorlás hajók ma sem! Bármennyire tökéletes is egy mai, modem • hajó, az ember nosztalgiát érez a csupán a természet erőit és az emberi bátorságot, ügyességet igénylő hajók iránt. Ezt bizonyítja a képen látható négyárbócos japán gyakorlóvitorlás, a »Nippon Maru«, amely 82 fős személyzetével látogatást tett a kaliforniai Long Beach kikötőjében. Befutásakor a parti őrség köszöntötte a vitor’ást. A hatnapos látogatás idején nyitva állt a kíváncsi közönség előtt. mikor a termelési tanácskozáson legalább harmincadszor hangzott el a »hatékonyság« kifejezés valamelyik változata, Rúd Rudolf 27 éves esztergályos — akit társai vaskos termete miatt, somogyi tájszólással csak »Durung«-nak becéztek — odasúgta a mellette ülő társának: — Te, én nemigen szoktam felszólalni, de most isten bizony megkérdezem, mi is az a hatékonyság? — Hülye vagy — állapította meg röviden szomszédja. — Enélkül már nem tudod kezelni a gépedet? — Nem arról van szó! — Hát miről? — Hogy ne nézzenek már bennünket baleknek ezzel a hatékonysággal! — Ne izgasd fel magad, komám, nem áll jól neked — csitította a néhány évvel idősebb társa, de amint a következő percekben kiderült, teljesen fölöslegesen. Mert amikor elhangzott a felszólítás, kinek van kérdése vagy hozzászólása, Rúd Rudi föllendítette a kezét. Az előadó — alacsony, kopaszodó férfi, a termelési osztály vezetője — látható örömmel intett felé: Vasúti átjárók— rázás nélkül Korszerűsödő közúthálózatunknak régóta kényes pontjai a vasutak, közutak szintbeli találkozásai. Elsősorban a nagy forgalmú kereszteződéseknél mozdulnak el a sínek, a talpfák, s megreped, megkopik az útburkolat. A járművek futóművére, alvázára rendkívül káros a zökkenőkkel járó áthaladás. Különösen a fénysorompókkal védett, tehát biztonságosnak ítélt átjárókban a nagy sebességgel átrobogó gépkocsiknál sok baj forrása lehet. Ezért figyelmet érdemelnek azok a kísérletek, melyeket a MÁV Pécsi Igazgatóságának építési osztályán Környei Béla mérnök irányításával folytatnak. Elképzelésük szerint a sín és az aszfalt közé kemény műanyagot vagy gumit helyeznek el. Ez rugalmas, jól illeszkedik a hézagokba és kopásálló. Ezenkívül az útburkoló aszfalt rugalmasságát is növelik, a megfelelő összetételt 10—15 féle anyag keverésével érik eL Figyelemre méltó az ás, hogy valamennyi alapanyag hazai gyártású. A »fárasztó- próbák-« már folynak, az eredA hangszerek világa Az elektronikus hangszerek és a gépzene korát éljük, s azt hihetnénk, hogy a hagyományos hangszerek iránt — amilyen például a zongora is — teljesen megszűnt a kereslet, ezért nem is gyártják őket nagyobb mennyiségben. Pedig nem így van. Tagadhatatlan, hogy az utóbbi években volt némi visszaesés a hangszerek világpiacán, de nem az érdeklődés csökkenése miatt, hanem a nyugati világot sújtó recesszió következményeként. Időközben bebizonyosodott, hogy a nemzetközi versenyben csak azok a gyárak maradhatnak »talpon«, amelyek kiváló minőségű árut gyártanak. Volt egy másik követelmény is: a hangszeripamak igazodnia kellett a piac változó igényeihez. Ez a zongoragyártás viszonylatában azt jelentette, hogy a lakások mai kisebb alapterületét figyelembe véve jóval több pdanínót kell gyártani, mint zongorát. Érdekes, hogy a nyugat-európai országok többsége főleg a szocialista országokból importálja a hangszereket. Talán kevesen tudják, hogy a Szovjetuniónak igen fejlett hangszergyártása van. Ehhez mindenféle anyag bőven rendelkezésre áll, és a különleges képzettségű szakemberekben sincs hiány. Visszaültetett magzatok A John Hopkins Egyetemen egy kutatócsoport évek óta kísérleteket végez birkamagzatokon. Öt évvel ezelőtt — amikor a kísérleteket megkezdték — még általában úgy vélekedtek, hogy a magzat elpusztul, ha kiemelik a méhbáb Néhány év alatt a kísérletezők olyan műtéti technikát dolgoztak ki, amely lehetővé tette a magzat kiemelését, majd visszaültetését — a terhesség további menetének bármely zavara nélkül. Újabban különféle műtéteket is végeznek már a magzatokon, és ily módon érdekes új ismereteket szereztek. Kiderült az átültetést a terhesség 80. napja előtt végezték el. A 80. nap után a magzat szervezete még az anyaállatból vett bőrdarabot is lelöki, de a 80 napnál fiatalabb, másik embA képen látható »Anus« nevű pianínót egy jereváni hangszergyárban készítik. Törzsét értékes mahagóni fafajtából alakítják ki, felületét poliészter lakkal borítják. A kis méretű hangszer — a szakemberek véleménye szerint — eléri a világ legjobb hangszerióból vett szövetet befogadja, l reinek színvonalát. Eső a föld alól Egy kazahsztáni szovhoz- ban megépítették a Szovjetunió első föld alatti, kitolható vízelosztó berendezéssel — az úgynevezett hidránssal — működő esőztető rendszerét. A tervet a kazahsztáni vízgazdálkodási tudományos kutatóintézet mérnökei készítették. A föld alá rejtett öntöző- berendezés áthelyezése a megadott program szerint speciális berendezésekkel történik. A kellő pillanatban a hid- ráns kiemelkedik a talajból, elvégzi a mesterséges esőzte- tést, majd újra visszahúzódik a fészkébe, hogy ne zavarja a földeken a gépek munkáját. menyek biztatóak. Az igazi vizsgákra a legrázósabb déldunántúli vasúti átjárókban kerül sor. Reméljük, zökkenőmentesen. .. például, hogy az immunológiai reagálás képessége mára magzati életben kifejlődik. A birkamagzatokon átültetett bőr csak akkor tapad meg, ha Új elmélet a világ keletkezéséről Új eméletet dolgoztak ki a világ keletkezéséről az örményországi Bjurakan obszervatóriumának tudósai. Az Ambarcumjan akadémikus vezetésével dolgozó kutatók 30 évi munka alapján arra a feltevésre jutottak, hogy a világegyetem fejlődése nem a gáz- és porállapotból indul ki, hanem fordítva: a szilárd testek felbomlása, ritkulása jelenti a fejlődés fő irányát. A hipotézis alapját a világ- egyetemben jelenleg is megfigyelhető gyors változások jelentik, amelyek során a nagy sűrűségű »protocsilla- gokból« fiatal csillagcsoportok keletkeznek. Hatékonyság — Tessék! Szabad a nevét? — És gondosan följegyezte, hogy majd válaszolni tudjon. — Azt szeretném kérdezni, hogy mi az a hatékonyság? Az előadó döbbenten nézett szét az elnökségben mellette ülőkre, összesúgtak, és csak azután állt föl: — őszintén szólva meglepett a kérdés, mert úgy vettem észre, figyeltek az elvtársak. De azért elismételhetem az előadásom lényegét. — Köszönöm, ezt igazán nem igénylem — állt föl ismét Durung. — Inkább azt kérdezem: én mit tehetek a hatékonyság fokozásáért, erősítéséért, javításáért, nem is tudom, hogyan mondjam, annyiféleképpen elhangzott az előadásban. Szóval mi, esztergályosok ,miként segíthetnénk abban, hogy eredményesebben menjen a munka. — Tehát a hatékonyság növeléséért mit lehet tenni. Hát kérem, csak azt tudom mondani, egészen röviden: ennek legfontosabb komponensei a folyamatos anyagellátás. a jól használható és időben érkező rajzok, a jobb kooperáció és koordináció az üzemrészek között. Ezek a legfontosabb tényezők. Megfelelő a válasz? — Nem. Mert egyik sem az én dolgom, másrészt eddig is jól tudtuk, hol a hiba. Káromkodtunk is eleget, de abból még nem lett anyag. Meg a rajz sem jött előbb, hogy kellően fölkészülhessünk az állásra. — Ezek objektív körülmények. kedves szaktársak, melyeken csak szívós, kitartó munkával, összefogással lehet segíteni. Van-e még hozzászólás? Volt. Mondok Mátyás raktáros fejtette ki véleményét. Egyetértett az előadóval, és részletesen ecsetelte a hatékonyság növelésének politikai, népgazdasági szerepét, úgy általában. Azzal fejezte be: erejét megfeszítve munkálkodik, és minden tőle telPáncélba zárva Első pillantásra páncélos jármű hernyótalpának tulajdoníthatnánk a képen látható nyomokat. A tévedés csak a »járműben« van: a nyomokat ugyanis páncélos állat hagyta maga mögött, amint méltóság- teljesen visszadöcögött a szárazföldről a tengerbe... Érdekes csoportját képezik az állatvilágnak a teknősök, amelyek arról nevezetesek, hogy testüket szarulemezből álló páncél védi. A szilárd talajon való mozgást akadályozná a merev páncél, mégis jó szolgálatot tesz viselőj ének: védi a különféle ragadozók ellen. Rendkívül ellenálló állatok a teknősök: hosszú ideig bírják az éhezést, a vízben élők napokig képesek a víz alatt hetőt megtesz a nagy cél elérése érdekében. A gyűlés ezzel befejeződött. Néhány hónap múlva szűk körű tanácskozásra gyűltek össze az illetékesek annak eldöntésére, kit küldjenek szakszervezeti iskolára. Elsősorban két név került az asztalra: Rúd Rudolfé és Mondok Mátyásé. A termelési osztályvezető kért szót: — Rúd ... Rúd ... Melyik is az? Ja, igen. Bizonyára jó munkás, de nem progresszív ember. Nem lát tovább a gépénél. A távlatokban, ösz- szefüggésekben gondolkodás képessége hiányzik nála. Nekünk dinamikus egyéniségek kellenek, akik azonosulni tudnak alapvető célkitűzéseinkkel, és bátran ki is állnak érte a nagy közösség előtt is. Mint Mondok Mátyás. Én őt javaslom. A többiek hümmögtek, helyeslőén bólogattak. Csupán Durung brigádvezetője akart kiállni beosztottja mellett, de gyorsan meggondolta: majd éppen a legjobb szakmunkását segíti elmenni! Így azután egyhangú döntéssel Mondok Mátyás raktáros indult el öthónapos tanfolyamra. Paál László maradni — lélegzetvétel nélkül. Sokszor hihetetlenül magas kort érnek meg: a Tonga- szigeteken 1966-ban természetes módon pusztult el az a teknős, amelyet állítólag 1777-ben Cook kapitánytól kaptak. Az óriásra növő teknősök közül legismertebb az úgynevezett levesteknős, amelyből kiváló levest is főzhetnek. Eléri a 200—250 kg-os súlyt és az 1,2 m hosszúságot is. Tojásrakásra a teknős kimegy a szárazföldre, és a homokban kb. egy méter mély fészket készít. A szaporodási időszakban kéthetes időközönként 75—200 tojást rak. Az út megtétele a homokos parton, a gödör kiásása, a tojások lerakása a teknős erejét rendkívül igénybe veszi, ha ilyenkor fogságba ejtik, néhány óra alatt elpusztul. A teknősök száma egyre csökken. Egyrészt a kíméletlen vadászat miatt, másrészt mert tojásaikat hihetetlen mennyiségben szedik össze. A i legnagyobb teknősfajok ma már kihaltak. Őslénytani leletek bizonyítják, hogy a jégkorszak idején ötméteres teknősök is éltek.
