Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

I JMLAQ ERŐ LEJÁRJ Alj Efi^ESSUEJEKI Ara: 1 forint Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam 258. szám 1976. október 31., vasárnap Megkezdődött az MSZBT VI. országos értekezlete Tegnap délután az Országház kongresszusi termében megkezdődött a Magyar—Szovjet Baráti Társaság VI. országos értekezlete. A kétnapos tanácskozáson több mint 600 küldött és meghívott vesz részt, köztük a termelő munka, az állami, a társadalmi, a kulturális élet különféle területeinek képviselői, neves közéleti személyiségek. Az országos értekezlet ünnepélyes megnyi­tóján részt vett és az elnökségben foglalt he­lyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az országgyűlés elnöke, az MSZBT elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkára, dr. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának elnöke is. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet F. P. Bogdanov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, vala­mint V. M. Sztriganov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság első elnökhelyettese, az OSZSZSZK kulturális miniszterhelyettese, az országos értekezlet alkalmából hazánkba ér­kezett SZMBT küldöttség vezetője. Apró Antal, az MSZBT elnöke nyitotta meg az értekezletet. Ezt követően elfogadták a tanácskozás na­pirendjét. Eszerint a résztvevők megvitatják az országos elnökség beszámolóját, a VI. or­szágos értekezlet határozati javaslatát és az MSZBT módosított működési elveinek terve­zetét, majd megválasztják az új országos el­nökséget. “**Az országos elnökség nevében Nagy Mária főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. Nagy Mária Tovább nőtt a mozgalom tömegbázisa Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára, az országos elnökség írásos jelentéséhez fűzött szó­beli kiegészítésében hangsú­lyozta: a magyar és a szovjet nép történelmi múltban gyö­kerező barátságának szüntelen erősítése nemzeti ügyünk volt és marad. Ez a barátság zá­loga békés jelenünknek, alko­tó hétköznapjainknak, szocia­lista jövőnknek. Emlékeztetett arra, hogy 1971. novemberében, amikor a társaság legutóbbi országos értekezletét tartotta — még csak kialakulóban volt a mozgalom mai formája, s új munkamódszerei. Az azóta eltelt öt év tapasztalatai egy­értelműen a kitűzütt célok, a tagcsoport-munkaformára va­ló áttérés helyességét bizonyí­tották. Tovább növekedett, megszilárdult a mozgalom tö­megbázisa, emelkedett a tag­csoportok száma, javult a mun­ka tartalma. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közel­gő évfordulója alkalmából újonnan felvett tagcsoporto­kat is figyelembe véve jelen­leg 1297 kollektíva — az öt évvel ezelőttiek több mint há­romszorosa — tevékenykedik a mozgalomban. Biztos táma­szai a magyar—szovjet barát­ság ápolásáért folytatott mun­kának a munkások, szocialis­ta brigádok. A tagcsoportok 50 százaléka Ipari üzem; egyötö­de mezőgazdasági munkahely, s ennek jelentőségét növeli, hogy tevékenységük hatása fokozatosan kiterjed a közsé­gek és járások egészére. Az ifjúság internacionalista szel­lemű nevelése szempontjából fontos tény, hogy 256 tagcso­port különböző szintű oktatá­si intézményt képvisel. — Elmondhatjuk — hang­súlyozta a főtitkár —, hogy napjainkra az MSZBT olyan tömegmozgalommá fejlődött, amely — az állami és tömeg­szervezetekkel, mozgalmakkal együtt — tevékenyen és haté- :onyan részt vesz pártunk po- tikai céljainak megvalósítá- íban, a közvélemény tájékoz- tásában, a dolgozók szocia- sta tudatának formálásá- an, mindenekelőtt a ma­gyar—szovjet barátság elmé­lyítésében. S ha ma szólha­tunk eredményekről, nem fe­ledkezhetünk meg arról, hogy társaságunk több évtizedes fejlődésének éppen a történel­mi folyamatosság volt a felté­tele. Munkánkban mindig, minden időszakban ötvöződtek a múlt hagyományai és nap­jaink új igényei. A jövőt tekintve fontos fel­adat az agitációs és propagan­da munka jobb differenciálá­sa is. Hiszen a barátsági moz­galom résztvevőinek milliós az általános iskolás. jet testvérszervezethez, az ' SZMBT-hez fűződő kapcsola­tok. A népeink közötti barátság elmélyítéséért folytatott mun­ka újabb gazdag lehetőségeit nyitotta meg a Szovjet Kul­túra és Tudomány Háza. Itt tagcsoportjaink kezdeménye­zésére jött létre a szocialista brigádok klubja, a szovjet kultűrcentrum ad otthont a Szovjetunióiban végzett ösz­töndíjasok klubjának. Könyv­tára, filmtára, kiállítási anya­gai és előadói értékes segítsé­get jelentenek a tagcsoportok­nak, változatosabbá teszik programjainkat — ezért az MSZBT a továbbiakban sze­retné kibővíteni együttműkö­dését a szovjet kulturcent- rummaL Óvári Miklós tábora diáktól a nyugdíjas termelő szövetkezeti tagig .társadal­munk minden rétegét felöleli. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a felszabadulás óta nemzedékek nőttek fel a szocializmus körülményei kö­zött. Mai életünknek már ma­gasabbak az értékmérői, új szocialista emberi magatartás­formák, erkölcsi normák, szo­cialista közösségi életformák alakultak ki, amelyek maguk­ban hordozzák az igényt és a felelősséget, hogy valósághű, sokoldalú tájékoztatást nyújt­sunk a Szovjetunióról, arról az országról, amely hazánk felemelkedéséhez megterem­tette a történelmi feltételeket. Ezért arra kell törekedni, hogy a kiadványok, a szemléltető anyagok változatosak, igénye­sek és aktuálisak legyenek. — Mozgalmunk ereje és tartalma abban van, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt irányításával fejtjük ki tevékenységünket, szolgáljuk a fejlett szocialista társada­lom építését hazánkban —, folytatta Nagy Mária. Az eltelt időszakban legfontosabb feladatunknak azt tartottuk, hogy a két nép barátságának erősítésével elősegítsük pár­tunk határozatainak eredmé­nyes megvalósítását. Ez szá­munkra azt jelentette, hogy napról-napra újabb tömegeket győzzünk meg igazunkról, igyekezzünk eljutni az úgy­nevezett kis kollektívákhoz, és megismerjük véleményü­ket, választ adjunk kérdéseik­re. Megállapíthatjuk, hogy az országos elnökség és a tag­csoportok tevékenysége is hozzájárul a ff,'nőtt dolgozók, az ifjúság magatartásának, szemléletének formálásához. Az MSZBT tevékenysége ré­sze a párt által irányított he­lyi tömegpolitikai munkának. A helyi pártszervek irányító tevékenysége nemcsak a tag­csoportok tartalmi munkájá­nak meghatározásában jut ki­fejezésre, hanem abban is, hogy a napi politikai felada­tok megoldásában is igénylik segítségüket. így válhatnak a tagcsoportok az üzemi, intéz­ményi és a lakóterületi közvé­lemény aktív formálóivá, csak így lehet folyamatos és ha­tékony a Szovjetunióról szóló propaganda, így válhat iga­zán értékessé a barátsági munka tartalma. A tagcso­portok tevékenységének hatá­sát megsokszorozza, hogy a barátsági munka mind több helyen ötvöződik a társadal­mi és tömegszervezetek, a ta­nácsok tevékenységével is. Ezután arról szólt Nagy Mária, hogy az eltelt időszak­A magyar—szovjet barátság mélyen gyökerezik népünk érzés- és gondolatvilágában. Ez a barátság érdekeink, esz­méink és céljaink közösségén nyugvó politikai alapelvünk. A népeink közötti barátság megköveteli tőlünk — hang­súlyozta Nagy Mária —, hogy elmélyültebb, alaposabb, sok­oldalúbb legyen a Szovjet­unió az ott élő emberek mun­káját, hétköznapjait bemuta­tó felvilágosító, tájékoztató tevékenységünk is. Mint mon­dotta, politikai és érzelmi el­kötelezettségünk nehéz har­cokban kovácsolódott, szilár­dult. Soha nem feledhetjük a szovjet népnek a hazánk fel- emelkedéséért hozott áldoza­tát, segítségét. — A magyar—szovjet ba­rátság elmélyítése ma elsősor­ban azt követeli tőlünk, hogy következetesen és eredménye­sen dolgozzunk hazánk szo­cialista felemelkedésén, a szo­cializmus építésén. A fejlett szocialista társadalom építé­sének eredményei, társadalmi rendszerünk erejének növelé­se a legnagyobb hozzájárulás barátságunk elmélyítéséhez. — Mozgalmunk, amely több mint három évtizedre tekint­het vissza, tág lehetőségeket kínál mindazoknak, akik tenni akarnak nemes céljaink megvalósításáért Nemcsak az évtizedes hagyományokat kell őrizni, hanem tovább kell lép­nünk és ebben szükség van minden kezdeményezésre, al­kotó erőre, amely egyben a barátságiért folytatott munka, a mozgalom továbbfejlesztését, gazdagítását szolgálja — han­goztatta a főtitkár. Épül a gyári laboratórium Dj laboratóriumot épít a Kaposvári Cukorgyár mintegy négymillió forintért. A Gyár és Gépszerelő Vállalat dolgozói az acélszerkezetek összehegesztését már megkezdték. Az épí­tési munkálatokból még a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vál­lalat, valamint a gyár saját építőbrigádja is kiveszi a részét. Az új laboratórium a jövő évi kampányra készül el. Pártunk nagyra értékeli az MSZBT munkáját LÁTOGATÁS ÚJVIDÉKEN r rgy Jugoszláviából Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszterta­nácsának elnöke szombaton befejezte háromnapos jugo­szláviai hivatalos és baráti látogatását és újvidékről kü- lönvonaton visszatért Buda­pestre. A kormány elnökét és kíséretét az újvidéki pályaud- i endőkpál. Lázár Györgyöt újvidéken Nikola Kmezics köszöntötte, majd a vajdasági végrehajtó tanács épületében tartott megbeszélésen tájékoztatást adott vendégeinek a tarto­mány fejlődéséről, eredmé­nyeiről és a legfontosabb te­A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos értekezlete eredményes munkáról, sikeres öt esztendőről adhat számot — hangsúlyozta bevezetőben. — Minden jelenlevő azzal a • jó érzéssel vehet részt a ta­nácskozáson, hogy eredmé­nyes és hasznos munkát vég­zett, jó ügyet szolgált, hozzá­járult a magyar—szovjet ba­rátság erősödéséhez, s ezzel egyaránt segítette a béke és a szocializmus nemzetközi ügyét, s hazánk, népünk leg- sajátabb érdekeit. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tevékenysége tehát Szervesen illeszkedik a párt- és a kormány politikájához, amelynek egyik sarkallatos el­ve a magyar—szovjet barát­ság ápolása és erősítése. — A Szovjetunió, mint idő­sebb testvér, gazdag tapaszta­latokra tett szert a szocializ­mus építésében. E tapasztala­tok tanulmányozása, felhasz­nálása, a mi viszonyaikra va­ló alkalmazása nélkülözhetet­len segítséget jelent számunk­ra a fejlett szocialista társa­dalom építésében. Kétoldalú gazdasági kapcsolataink, a KGST keretében megvalósuló sokoldalú együttműködés meg­miatt is nemzetközi gazdasági kapcsolataink alakulása nagy mértékben meghatározza fej­lődésünket Ebből a saempont­(Folytatás tt 2. oldalon) varon Dzsemal Bijedics, a Ju goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végre­hajtó tanácsának elnöke, Ni­kola Kmezics, a vajdaság szo­cialista autonomtartomány kormányának elnöke és más jugoszláv személyiségek ün­nepélyesen búcsúztatták. A minisztertanács elnöke szombaton délelőtt rövid lá­togatásra Belgrádból a Vajda­ság tartományba utazott. Ezt' megelőzően azonban Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és Ászén Szimitcsiev, a jugoszláv kormány tagja, a magyar—ju­goszláv gazdasági együttmű­ködési bizottság társelnökei jegyzőkönyvet írtak alá a két ország gazdasági együttműkö­désének elveiről és a további feladatokról. A megbeszélés után Lázár György megtekintette az új­vidéki Pobeda szerszámgép- gyárat, majd az üzem tanács­termében elbeszélgetett a gyár vezetőivel és dolgozóival, akik megismertették a miniszterta­nács elnökét munkájukkal, eredményeikkel és gondjaik­kal, tájékoztatták ezenkívül a magyar vállalatokkal kiépí­tett és egyre bővülő együtt­működésükről. A rövid vajdasági látogatás az újvidéki várban lezajlott ünnepi ebéddel zárult, ame­lyet Nikola Kmezics adott Lá­zár György és kísérete tiszte­letére és amelyen Dasemal Bijedics jugoszláv kormányfő is jelen volt. (A látogatásról szóló közleményt lapunk 2. oldalán közöljük.) Magyar—jugoszláv vízügyi tárgyalások Megállapodás a Dráva komplex hasznosításáról Tegnap Budapesten befeje­ződött a magyar—jugoszláv vízgazdálkodási bizottság XXI. ülésszaka. A tárgyalásokon a magyar delegációt dr. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, a ju­goszláv küldöttséget pedig Tome Kuzmanovszki, a Ju­goszláv Szövetségi Mezőgaz­dasági Bizottság elnökhelyet­tese és Joszip Zmaics, a Hor- vát Vízgazdálkodási Bizottság titkára vezette. Az ülésszakon megvitatták a két ország közötti vízügyi kapcsolatokban eddig elért sokszorozza erőfeszítéseinket, [ eredményeket, s kijelölték a széles perspektívát nyit nép­gazdaságunk fejlesztéséhez, biztonságot ad terveink meg­valósításához. S ez hazánk számára külö­nösen fontos, mert nyers­anyagban szegény ország lé­ban Javább erősödtek a szov-ivea, s gavAasagi btruktúxak feladatokat a következő évre a Duna, a Tisza, a Mura és a Dráva határmenti térségeire vonatkozóan. Az ülésszak befejezése al­kalmából adott nyilatkozatuk­ban a jugoszláv delegáció ve­zetői elmondtak: megállapo­dás jött létre a Dráva komplex hasznosításáról, a drávai — főként a Barcs és Gyurgyevác térségében levő — vízlépcsők közös építéséről. Tanulmányt is készítettek, amely összegzi a tervezett vízerőműrendszer előnyeit, sokoldalú hasznosí­tását az árvízvédelem, a la­kossági és az ipari vízellátás, a hajózás, a vízminőség javí­tása, valamint az intenzív ön­tözés terén, A kiviteli tervek előreláthatóan még ebben az ötéves tervidőszakban elké­szülnek, s 1980—85 között megkezdődhet az építkezés. Arról is szóltak, hogy a bi­zottság áttekintette a folyam­szabályozás jövő évi közös feladatait. A folyamszabályo­zás — beleértve az árvízvé­delmet is — a közös érdekű folyószakaszokon befejezéshez közeledik. így a jövőben már nem 9 szabályozásban, a vé­dekezési munkában, hanem a hasznosításban kell együttmű­ködni. E téren minden lehe­tőséget gazdaságosan ki kell használni, hogy minél kisebb legyen a hasznosítás nélkül elfolyó vízmennyiség. Fontos feladat a vízminőség állandó javítása, a szennye­zettség kiküszöbölése. A bi­zottság megállapította, hogy a közösérdekű folyószakaszokon nem romlott a vizek minősé­ge az elmúlt időszakban. Fo­kozni fogják az együttműkö­dést a vízvédelemben nem­csak a két ország között, ha­nem más érdekelt államok­kal, így Ausztriával és az NSZK-val is. A mostani ülésszakon meg­tárgyalták a téli jégvédelemre való felkészülést, s megálla­podtak abban, hogy szükség esetén a magyar jégtörő ha­jók Jugoszláv területen is dolgozni fognak.

Next

/
Thumbnails
Contents