Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-28 / 255. szám
\ Emlékmúzeum Kalinyinhan A mi a filozófiai jelentésétől fosztott fogalmat, az erkölcsöt illeti: falun a természetellenes volt a természetes. Vegyük a család- modellt alkotó tagok meghatározott életmód- és munkafeladatai közül a nő szerepkörét! Sorjában haladunk. A nőt egész életében láthatatlan abroncsként szorította a »-mit illik? mit várnak el tőlem?« nyomorító kontrollkényszere. Nagy lány korától csak gyű- retlen kötényben, lesütött szemmel, de egyenes tartással és kihívást nem tartalmazó járással léphetett az utcára. Legényekkel a fonóban, tollfosztóban — felügyelet mellett — találkozhatott. Az engedmény, hogy a kapuig kísérheti az, akihez a szíve húzott, csak látszólagos volt: szinte azonnal csattogni kezdett a visszahívó, összevert két fakanál. így olvashatjuk ezt a néprajzi munkákban. Nemi felvilágosítás kezdetleges formájáról sem beszélhetünk. A főként valláserköl- csí táptalajban gyökerezett »szemérem« nem engedte megnyilatkozni az anyát a lánya előtt, így a lány előkészítés nélkül ment a házasságba. A párválasztás szigorú kritériuma gazdacsaládoknál a társadalomban betöltött szerep volt, mely a holdak számán alapult. Szerelem vagy puszta biológiai vonzalom nem kapott jelentőséget. A »felezővonal« átlépése olykor-olykor hetedízigleni véres tragédiává torzult. Az egybekelés idejét praktikus ok szabályozta. A gazdacsaládok a lakodalom időpontját az őszi munkák befejezése utáni időre, téli »holt idényre« tűzték ki. Zsellérek, cselédek — erről Kisbajomban élő, volt cselédek meséltek — a tavaszi elszerzödések előtt kötöttek házasságot, nem télen: »Hogy amikor kevés a megélhetés, az ifiasszony ne az apósék csekélyke tartalékát pusztítsa ...« A házasélet is gazdasági célok alárendeltje volt. A menyecske előtt becsukódott lányságának valamicske örömet mégiscsak záró ajtaja; negyedrangú családtaggá vált a patriarchális viszonyok között. Apósa, férje, anyósa után következett, az alacsonyabb- rendű női munkát végezte, afféle rokon cselédként. Élettere a konyha. Az ágy gyakran csak alvóhelye: rém egy családban nyitott ajtó »közvetített« a fiatal pár és a konyhában fekvő szülők között. Így a természetes örömöt sem teremthette meg a nemi élet. A2 egykeszemlélet pedig további egészségtelen fülledtséghez vezetett. Egyes vidékeken erkölcstelennek bélyegezték a kétgyerekes párokat. S hogy mennyire erőszakoltan mesterkélt volt ez a szexuáler- kölcs, bizonyítja: némely helyen szemrebbenés nélkül vették tudomásul az »angyalcsinálást«. E determináció súlyát még mindig érzi a falu, noha' nagy idő telt el, s az életforma emberibbre fordult. A legfontosabb változás, hogy megszűnt a »föld a földhöz« szemlélete, nem ilyen, félig- nieddig üzleti alapon köttetnek a házasságok, hanem — mint a városban — a kölcsönös vonzalom eredményeként. Kevesebb a változás a lecsupaszított jelentésű erkölcs fogalmának átértékelésében. Ennek egyik oka, hogy a nőt faluhelyen még mindig nem tekintik »teljes jogú állampolgárnak«. Tessék csak utánanézni: hány nőnek van ma falun jogosítványa, hány nő vesz részt vezető testületekben! A termelőszövetkezetek egy részében még a tanultaktól is óvakodnak; kitérnek a női agronómus elhelyezése elől. Az erkölcs értelmezésében ma már szerepet játszik az az asszonyi réteg Is, mely városi, nagyközségi munkahelyekre jár el dolgozni. S szerepük a jövőben egyre átalakítóbb jelentőséget kap majd. Távolságot érezni a háztartással foglalkozók és az Ingázók, vagy éppen a falusi értelmiség felfogása között már ma is. Noha nagyon sok tennivaló vár még e közfelfogás — mely gyakran egészségtelen kinövésektől sem mentes — alakításában a körzeti orvosokra, pedagógusokra egyaránt. Az emberek nagy részére a felvilágosulatlanság a jellemző. Bár az intimszféra- kutatés nálunk csak gyermekcipőkben botorkál, a szakemberek már levonták ezt a következtetést: az álszemérem az úr, ha nemi kérdésekről esik szó. A falusi családokhoz pedig olykor el sem jutnak a felvilágosító könyvek. »Van neked fogalmad, milyen naív kérdéseket tesznek föl meglett emberek egy- egy egészségügyi előadáson?« — kérdezte körorvos ismerősöm. E 1 kellene dönteni azt is, hogy mely Ideál a követendő. Mit tartsunk meg a hagyományos erkölcsfelfogásból és mit építsünk hozzá. Kényes kérdés? Már Engels felszólított erre: »Lejfőbb ideje... hogy legalább... a munkások megszokják, hogy dolgokról, amelyeket naponként vagy éjenként ők is gyakorolnak, természetes, nélkülözhetetlen és igen kel- lemetes dolgokról... elfogódottság n-'.'.ííl beszéljenek.« Lcskó László Áz Állami Ifjúsági Bizottság tanácskozása Kaposváron Négyszázmillió az intézményhálózat fejlesztésére Vita az új működési szabályzatról Az Állam! Ifjúsági Bizottság tegnap Kaposváron, a megyei tanácson tartott országos tanácskozása — melynek nemcsak Somogy volt a háA' KISZ IX. kongresszusa óta nagy jelentőségű dokumentumként a közművelődési törvény is részletesen foglalkozik az ifjúság nevelésézigazdája, hanem a KISZ1 vei, műveltségének gyarapítákb-n kívül a Kulturális Minisztérium, a Népművelési Intézet és az Országos Köz- művelődési Tanács is — színes, gazdag programjával új fejezetet nyitott a klubmozgalomban. Hiszen többek között a legfontosabbról, az ifjúsági klubok új — egyelőre vitára bocsátott — működési szabályzatáról cserélték ki véleményüket a meghívott megyei ifjúsági titkárok, mű- velődésiház-igazgatók, KISZ- küldöttek, klubtanácstagok. A szervezeti élet mellett az új forma tartalmas — az eddiginél sokszínűbb — megtöltéséről esett a legtöbb szó. A Somogy megyei Tervező Vállalat ifjúsági klubjában, a Táncsics gimnázium diákklubjában és a SÁÉV-klub- ban pedig a közvetlen tapasztalatszerzés szolgált tanulságul. Az országos tanácskozást dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Röviden bemutatta megyénk közművelődési életét, s szólt a somogyi klubmozgalom szerepéről, jelentőségéről. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet többek között Petrovszki István, az MSZMP KB munkatársa, és Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára. A délelőtti program Müllner Ágnesnek, az ÄIB osztó lyvezctőj én ele a vitaindítójával kezdődött. Mondanivalóját egy gondolat köré csoportosította: a bizottság az ifjúság közművelődésének a gyarapítását, szocialista szellemű nevelését tartja legfontosabb feladatának. Ez a munka széles körű együttműködést követel, melynek már kialakultak a hagyományai. savai. Az Iskolákon kívül elsősorban az ifjúsági intézményekre várnak ezek a feladatok. Az V. ötéves terv folyamán harminccal nő — s ez négyszázmillió forint terhet ró az államra — az ifjúsági házak száma — mondta Müllner Ágnes, s hozzátette, hogy a meglevőkben szorga" mázzák a tartalékok jobb kihasználását. Az Állami Ifjúsági Bizottság turisztikai, kulturális kedvezményeivel sokan élnek. Az utóbbiakat mintegy százötvenezren vették igénybe. A fiatalok olvasóvá nevelését nagyban elősegíti, hogy könyvutalványokat kapnak. A nyári táborok programját háromszáz előadással gazdagították, ezzel a szabad idő tartalmasabb eltöltéséhez nyújtottak lehetőséget. Fontosnak tartják — ^mondta az osztályvezető —, hogy javítsák a fiatalok tájékoztatását. A klubok versenyben állnak egymással. Jutalomnak is tekinthető, hogy az elmúlt időszakban mintegy ezer klub tizenhétmillió forimot kapott fölszerelésre. Ehhez tegyük hozzá, hogy az Állami Ifjúsági Bizo'.ts: gon kívül a megyék is jelentős támogatást nyújtottak klubjaiknak, és ez a jövőben sem csökken. Tegnap ismertették az 1977. évi ifjúsági kedvezményeket. A tanácskozáson jelentették be, hogy egyelőre, kísérletképpen, a fővároson kívül három megyében — ezek között van Somogy is — megszervezik az ifjúsági klubellátó szolgálatot. Miről van szó? Olyan módszertárakat hoznak létre, amelyek segítséget nyújtanak a kluboknak, hogy programjaikhoz megteremtsék a technikai, szellemi feltételeket. A tanácskozás során kiállításon mutatták be azokat a technikai eszközöket, melyeket huszonkét somogyi ifjúsági klub kapott, s vehet át a napokban. Az Állami Ifjúsági Bizottság kaposvári tanácskozása — s ezt a rendezvény mérlegének is tekinthetjük — nemcsak a gazdagodó klubélet igézetében telt, hanem a lehetőségek még jobb kihasználására is ösztönzött. Korányi Barna Szaltikov—Scserdin, a nagy szatirikus író hosszú ideig élt és dolgozott Tverben (ma KaH- nyin). Ennek emlékére nyitották meg testvérvárosunkban az író emlékmúzeumát. munka, közös öröm Négyen ülnek velem szemben: Gál László, a Táncsics Mihály Gimnázium KISZ-tit- kára, Németh Péter agitációs propagandista, Csiszár Zita szervező titkár és Bene Rita Kllllán-kör vezető. Ö mondja: — A Killián-köröknek rövid múltjuk van de évről évre tartalmasabbá válik a munkájuk. S nemcsak tartalomról van szó, hanem az ugyancsak változó módszerek' ről is, amelyek — sok-sok megbeszélés eredményeként mondhatom — sikeresebbek a korábbiaknál. — Meg kell teremteni az átmenetet az úttörő és a KISZ-szervezet között! Ez az egyik alapvető feladatuk a Killián-köröknek — mondja -Gál László. A Táncsics gimnáziumban 730 gyerek tanul. Közöttük 480 a KISZ-tag. 120-an járnak a KUlián-körökbe. — Mi van a többi másfél százzal ? — Közülük sokan járnak be vidékről, ők a lakóhelyük szervezetének tagjai. Vannak olyanok Is ebben a százötvenben, akik tudatosan nem vállalják a közösségi élettel együtt járó terheket, és természetesen lemondanak az ilyesfajta örömökről, élményekről is. — Ez talán a szervező munka hiányosságainak a rovására is írható. — Ha feltűnően sokan nem jelentkeznének a KilHán-kö- rökbe, akkor ez valóban a szervező munka hibáját jelezné. De ez az arány nem nagjí. Más okokat tartok fontosabbnak. Megint csak azt monszámolni kell azzal, a gimnáziumba kerülők dóm: hogy Úttörő vasutak tanfolyam tizennégy évesek. Rengeteg új benyomás éri őket, ez kezdetben bátortalanná teheti az elsősöket. Vannak valóban passzívak is. Meghatározzák egy -egy tanuló magatartását a különböző helyen kapott 'indítékok is. Ezért döntő az e'ső időkben a KISZ-ben rejlő lehetőségek ismertetése, feladataink bemutatása — lehetőleg nagyon konkrétan. — A kötetlenség! — szól közbe Németh Péter. — Ez az alapvető módszer. Bár a Killi- án-körök programjában van kötöttség is — például a témaköröket illetőlen —, ettől azonban a közgyűlések még lehetnek feszélyezetlenek. Nehogy az alakuljon ki a tagokban: a KISZ = szeminárium. A Táncsics Mihály Gimnáziumban a múlt tanévben ez volt az »alapképlet«: egy alapszervezet — egy Klllián- kör. Most azonban változtatnak ezen. — A szervezésért — mondja Csiszár Zita — a propagandista és a Külián-kör vezetője a felelős. Az összevonásra — ebben a tanévben négy Killián-kör van a tizenkét alapszervezet mellett — azért volt szükség, mert négy jól képzett, felkészült, vagyis alkalmas körvezetőt könnyebb volt találni, mint tizenkettőt. Ezen túl azonban van más ok is. A körök munkáját állandóan figyelemmel kísérjük. Megkönnyíti a munkát a koncentráltabb szervezet. Megbeszéltük ezt az iskola pártszervezetével is. Azt mondták: az a döntő szempont, hogy a Killián-körök tagjai kötődjenek az alapszervezethez. — Hogyan méritek le munkátok eredményességét? — A múlt évben a Killián- körök tagjainak csaknem 90 százaléka megfelelt a követelményeknek. Vagyis KlSZ-ta- gok lehettek. Ám ezzel nem zárult le a kontroll: jól kel! dolgozniuk ezt követően is, már áz alapszervezetben. — Említettétek: a fő cél az. hogy a kör tagja kötődjön valamelyik alapszervezethez. D« előfordulhat, hogy nem abba kerül, amelyikbe szeretne, és ez kedvét szegi. — Nagyon ritkán fordulhat elő ilyen. Megelőzése érdekében a módszerünk: szabadon választhat a tag, hogy melyik Killián-kÖrben kíván részt venni, az az melyik alapszervezethez szeretne majd tartozni. Ezt ugyanis sok minden meghatározhatja: barátok, osztálytársak, érdeklődési kör. Éppen Itt van a felelősség: csakis a KlSZ-títkár és a körvezető jó együttműködése eredményezheti a helyes eligazítást és irányítást. — Felnőtt emberhez illő döntési készséget kívántok meg egy tizennégy éves fiataltól. Nem szaladtok ezzel egy kicsit előre? — Valóban nem lehet elvárni a nyolcadik osztályból éppen csak kikerült fiataltól, hogy pontos ítéletei legyenek mindenről, ami a környezetéből éri. A lényeg megtalá’á- sában azonban segíthetünk a Killián-körök munkájával. A helyes életcél kiválasztáséban, az aktív emberré válásban. Mondok egy példát: volt egy gyerek, aki meglehetősen fitymálva figyelte a Killlá’n-kö- rök, az iskolai KISZ-szervezet munkáját. Most az egyik legjobb politikai vitakörvezető. A lényeg a munkánkban: senki se legyen úgy megterhelve, hogy ne maradjon elég ideje a tanulásra. Tapasztalatunk szerint ezt sikerült elérnünk a gimnáziumban. M. A. Új ábécéskönyv készül Az űttörővasúfnstl tanfolyam Indult. A hűvösvölgyi tantermekben 80 pajtás sajátítja el az úttörővasutasok érdekes munkáját. A tanulók a gyakorlati oktatáson megtanulják a jelzőberendezések helyes állítását, a jelzőeszközök használatát. A sikeres vizsga után lépnek szolgálatú«. Mire az új tanterv 1978- ban életbe lép, a kis e'sősök új ábécéskönyv segítségével tehetik meg első lépéseiket az anyanyelv birodalmában. A készülő új könyvvel szemben nem kisebb a követelmény, mint hogy segítségével az eddiginél gyorsabban és zökkenőmentesebben tanuljon meg olvasni a kisdiák. A Tankönyvkiadó Vállalat tavalyi pályázatára hét mű érkezett. A szerzők a tankönyv egy fejezetét, a betű-, illetve olvasástanítás 15 óráját dolgozták ki részletesen. A kiadó — az ábécéskönyvek történetében először — egyszerre két szerzővel, illetve szerzői munkaközösséggel állapodott meg, s a sikeresebb kéziratot jelenteti majd meg nyomtatásban. Az ábécéskönyv egyik változatát Lovász Imréné, a fővárosi Arany János iskola pedagógusa készíti, Balogh Beatrix grafikussal együtt. A pedagógus és a grafikus alkotói együttműködése arra utal, hogy szerves egységnél, tekintik a kisdiákok kezébe kerülő könyvnél az írott szöveget és a rajzot, az illusztrációt. Ez a koncepció a betűtanftás előkészítő időszakát a minimálisra rövidíti, s ezt követően a gyerekek néhány hét alatt megismerkednek valamennyi betűvel. Később — egy-egy órán három-négy betűvel — szorosabb barátságot kötnek. Ez az olvasókönyv a mesék olvasókönyve nevet is viselheti, any- nyira dominálnak benne a meseszövegek. A másik válozat szerzője fiatal pedagógus házaspár, a Mogyoródon tanító Romanko- vics András és felesége, továbbá Meixner Ildikó olvasáspszichológus. A szerzők az olvasókönyv elejére szöveg helyett csupán képsorokat terveznek, s ezek alapján gyakoroltatják a beszédet. Az olvasókönyv eszközrendszeréhez hozzávettek megzenésített gyermekverseket is. Elképzeléseik szerint a Tanért hangszalagokat készítene ezekről a dalokról, illetve versekről. A hagyományos szóbeli és írásbeli munka mellett jelentős szerepet kap az ő koncepciójukban is a rajz. Erkölcsfelfogás váilozóban
