Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-28 / 255. szám
A kinek módja van belelapozni a pártszervezetek munkaterveibe, részt venni • vezető testületeik ülésein vagy taggyűlésein, beszélgetni aktivistáikkal, mindenütt azt tapasztalhatja, hogy fontos gyakorlati kérdések megoldásán fáradoznak. A gyakorlat olyan kérdései ezek, amelyekben állást foglalni és cselekedni csak megfelelő hozzáértés és felkészültség birtokában lehet. A szocialista építés mai hétköznapjaiban ezért a pártpolitikai munka nem nélkülözheti a szakszerűséget, a szakmai hozzáértést. Felelős pártmunkás írta nemrég megjelent tanulmányában: »A hozzáértés, a felkészültség, , a tárgyi tudás, a szakszerűség presztízse növekvő jelentőségű, mert a párt mint vezető erő, mint élcsapat annál akcióképesebb, minél inkább értik szervei, szervezetei, tagsága azt, amit csinálni kell. Ha nemcsak hirdetik, hanem valóban mélyen értik is.« E hozzáértés nélkül ugyanis a pártszervezetek legföljebb általánosságban, elvileg fogalmazhatják meg a tennivalókat, anélkül, hogy le tudnák vonni a saját területükön adódó konkrét következtetéseket. Legföljebb érzékelhetik a gondokat, a nehézségeket, de nem tudják kellő mélységben fölfedni á meghatározó okokat, s főképp nem tudják meglelni az előrelépés útját. Előfordul, hogy valamely üzemi pártszervezet vezetőiben megvan a szándék, az elhatározottság a népgazdaság érdekeinek képviseletére, de a kellő szakszerűség hiányában megállnak ennek elvont deklarálásánál. Ismerik és tudják, hogy a pártpolitika megvalósítása érdekében előbbre kellene lépni az üzem- és munkaszervezésben, a gyártSzakszerűség a pártmunkában imányszer kezet átalakításában, a takarékos gazdálkodásban, hangoztatják is ezt, de gyakorlatilag mégsem tudják előbbre mozdítani az ügyet. Ahol ugyanis nincs jelen a kellő szakszerűség, ott a párt- szervezet nem képes megbízhatóan megítélni, vajon a gazdasági vezetőség megfelelő erőfeszítéseket tesz-e a gazdaságpolitikai célok valóra váltására. Csak bizonytalanul, érzéseire hagyatkozva tudja adott esetben elbírálni, hogy valóban objektív nehézségek fékezik-e az előrehaladást, avagy pusztán a kényelmesség, a tunyaság. 'Érdemi tanácsokkal, javaslatokkal is csak kevéssé tud ilyen esetben segíteni. A szakszerűség hiánya vagy gyengesége ezért könnyen szélsőségekbe visz: a pártszervezet, a megítélésben bizonytalan lévén, eleve rábólint a gazdasági vezetőség minden döntésére, vagy pedig megérzéseiből kiindulva zsörtölődik, »ellenzékieskedik« vele szemben. Nem a kötelező udvariasság mondatja velünk azt az »előre gyártott«-nak tetsző meg- jeéyzést, hogy ma már mind kevésbé találkozunk ilyen helyzetekkel, s a pártmunkában nem ez a jellemző. Okosan kimunkált, nagy felkészültségről és alapos helyzetismeretről tanúskodó cselekvési programok, állásfoglalások, határozatok jelzik, hogy — az előbb említett tanulmány szavaival élve — »teljes polgárjogot nyert a pártban a szakszerűség, a szakmai hozzáértés követelménye«. S nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdasági üzemekben, a kultúra vagy az igazgatás területén dolgozó pártszervezeteknél is. Kézzelfogható kezdeményezések születnek termelőszövetkezeti pártszervezetek egész sorában ú.j technológiai eljárások meghonosítására, a gépek jobb kihasználására, a munkaszervezet tökéletesítésére. Iskolai pártszervezetek tucatjaiban elemzik nagy szakmai hozzáértésről tanúskodó módon, mit kell tenni az oktatás korszerű módszereinek meghonosításáért, miként lehet hatékonyabbá tenni a tanulók nevelését. Az üres, hangzatos frázisok lényegében kiszorultak a pártmunka gyakorlatából. Az elvont általánosságok formulái ugyan még jelen vannak, de a párt- szervezetek többségében már semmiképpen sem ezek jellemzik a politikai munkát. A fejlődésnek megvannak a maga alapjai. Mindenekelőtt az, hogy a párttagság egészének műveltsége, felkészültsége, hozzáértése sokat fejlődött az eltelt években. Ennek alapján nem nehék sem az alapszervezetekben, sem az irányítás magasabb szintjein olyan testületeket, olyan vezetőket választani, amelyekben, illetve akikben ötvöződik a szükséges elméleti-politikai és szakmai tudás. Természetesen a legkevésbé sem arról van szó, hogy a szakszerűség érdekében minél több diplomás emberrel kell telezsúfolni a Sertéstenyésztés iparszerűen vezető pártszerveket. Nem az • oklevéllel rendelkezők magas aránya, hanem a felkészült fizikai és szellemi dolgozók együttesen biztosíthatják — s mind több helyen biztosítják is —. hogy a napjainkban alapvető követelménnyé vált hozzáértés és szakszerűség jellemezze a párt választott szerveinek munkáját. Kedvezőek a feltétele^ azért is, mart mindinkább sikerül kialakítani a szakszerűség helyes érvényesítéséhez szükséges munkastílust’. Ebben a tekintetben . ugyanis előfordulhatnak olyan »elcsúszások«, amelyek párhuzamosságokhoz, átfedésekhez, a felelősség elmosódásához vezetve valójában gyengítik a munka hatékonyságát. Emiatt kellett egy időben fellépni azzal szemben, hogy pártfórumokon ugyanolyan módon tárgyaljanak, a pártmunkában ugyanolyan módszerekkel igyekezzenek megoldani különböző gyakorlati kérdéseket, mint ahogyan azt a munkahelyek állami, gazdasági vezetősége teszi. E fellépés eredményeként ma már mindinkább elfogadott, hogy a szakszerű megközelítés a pártszervezet részéről nem lehet teljesen ugyanolyan, mint a szakmai vezetés részéről. A pártmunkában a hozzáértő elemzés és állásfoglaiás vezérlő elve a politikai ösz- szefüggések és hatások értékelése, fő célja pedig az emberek cselekvésre való mozgósítása. A hol ilyen meggondolások alapján végzik a munkát, ott a pártirányítás szakszerűsége és elvi- politikai jellege ,nem kerül, nem kerülhet szembe egymással. Ott a politikai munka szakszerűen megalapozott, és ezért a fejlődést valóban előbbre vivő célok megvalósításáért folyik. Gyenes László MAI KOMMENTÁRUNK Gyerekek — felnőttzsargonban Azt mondják, rosszindulatú az az ember, aki előre károg, vagy huhog egy eseményről. Mert bízni kell a jövendőben, és ne igyunk előre a medve bőrére, se pro, se kontra. Tehát, mielőtt valódi mondandómat elkezdeném, mentegetőzöm egy kicsit. Nem a huhogás és a ká- rogás a célom, ezt meghagyom a madaraknak. De ... Egy kis borút azért látok, és félek tőle. Nem akarok túlzottan körmönfont lenni, ezért lassan a lényegre kell térnem. De lassan, úgy szelidebb; elkerülhetem a rosszindulat látszatát. Először talán egy kérdést tennék föl: hogyan beszélgetünk gyermekeinkkel? Természetesen érthetően, magyarul, lehetőleg színesen, hogy figyeljenek ránk. Nem használunk bonyolult körmondatokat, vagy — ahogyan Karinthy mondja — kettősfedelű mondatszerkezeteket, szócsavarokat. A kis és nagyobbacska diikoklcal beszélve mindenki egy kicsit Móra Ferenccé válik. Embere és szókincse válogatja, hogy mennyire. Azt például, hogy »szellemi fejlődésed érdekében változtatnod kell magatartásformáid kifejezésmódján« senki sem kockáztatja meg gyermekével szemben. Mi »egymás között« így beszélünk: légy jó, kisfiam, és tanulj szorgalmasan. Példám kitalált, de hasonlókat tudok mutatni. Felnőttszájból, és — ami még szomorúbb — gyermekszájból is. Korábbi élményeim néhány úttörőcsanat és járás úttörőparlamentjéhez kötődnek. Ott s felnőttek által elmondottakban hemzsegtek az ilyen dolgok: a választások során erősödött a demokratizmus kiszélesítése; szereplési lehetőséget biztosítottak a járási szintű programok. És a gyermekek is imigyen szólották: felelősségteljes tanácskozáson fejtettük ki munkánkat a szekcióban; e gondolatok jegyében zárom előterjesztése met. A gyermek elnök, a gyermek felszólalók, a gyermek szekciótitkárok szakasztott olyan fordulatokat, formulákat reprodukáltak, mint a felnőttek egy tanácskozáson. (Ránk, nagyokra sem hízelgő sokszor ez a merevség. És nem véletlenül használtam a reprodukálás szót, mert abban bizonyos vagyok, hogy nem a gyermekek »leikéből fakad« az ilyesmi, hanem megtanították — csúfabbal: beidomították — őket rá.) Es miért mentegetőztem már az elején? Azért, mert szombaton kezdődik a kétnapos megyei úttörőparlament. Tehát, ismétlem, nem a huhogás és a károgás vezet. De félek, hogy a sor megszokásból, a kicsikbe már betáplált hivataloskodással folytatódik. Csak\ félek, hisz nem lehetek benne bizonyos, mert az esemény csak ezután lesz. És reménykedem, hogy félelmem alaptalan. Még két nap is elég arra, hogy ezt a típushibát kijavítsák, azaz megelőzzék az arra hivatottak. Jó példám is van: az V. országos úttöröparlament néhány epizódja. Ott a gyetek gyerek volt, és nem kis felnőtt. L. P. A megye 220 ezres nagyüzemi sertésállományának a 17 szakosított telep »csak« mintegy 30 százalékát adja, mégis ezeknek a munkáját kíséri a legnagyobb figyelem. Ennek magyarázata, hogy a szaktelepek mai munkája nagyrészt meghatározza a többi sertéstelep holnapi eredményeit. Nemcsak termelésükkel állnak az élen, hanem az új módszerek alkalmazásában is kezde- ményezőek. Eredményeik például, gondjaik tanulságul szolgálhatnak a hagyományos telepek szakembereinek. A megyei állattenyésztési felügyelőség legutóbb a hónap elején értékelte a 17 szaktelep termelését. A számok fejlődésről tanúskodnak. Az első félévben 63 ezer sertést értékesítettek a szaktelepek, 15 ezerrel többet, mint tavaly az első hat hónapban. (A követelmények gyors emelkedését mutatja, hogy még így is 3 százalékkal elmaradtak a tervezett mennyiségtől.) Országosan is figyelemreméltó a szaktelepek takarmányhasznosítása. Tavaly még 4,46 kiló vegyes abrakot használtak fel egy kiló hús előállításához, az idén már csak 3,85- öt. Ez a két szám azt is sejteti, hogy tovább nőtt a minőségi tápokat etető gazdaságok aránya. Ugyancsak örvendetes, hogy kevesebb a malac- elhullás,. A megyei átlag most 11,6 százalék, de Komlósdon csak 7,2, Háromfán 7,4, a Bö- hönyei Állami Gazdaságban pedig 7,9 százalék. Nőtt az egy ellésre jutó szaporulat is. A szaktelepek fejlődését gyorsító változás, hogy kilenc tsz és két állami gazdaság áttért az iparszerű (ISV) tartási technológiára, amely egyebek közt rövidíti a hizlalási időt és 30 százalékkal növeli a hí- zókibocsátást. Többek között a mernyei, a nagyberki és a balatonszentgyörgyi. tsz-ben szereltek be higiénikus elletőrácsokat és malacnevelő ketreceket. Ezekben a hetekben a balatonszabadi és a szentgá- loskéri gazdaságban végeznek ISV rekonstrukciót. Befejezéséhez közeledik egy 60 férőhelyes fiaztató építése Balatonszabadiban, a háromfai sertéskombinátban pedig már működik az új, bábolnai etetőberendezés. Ez utóbbi gazdaság, a kaposvári főiskola tangazdasága és a böhönyei ÁG eredményes kísérleteket végez az eddig környezetet szennyező híg trágya hasznosítására. A szakemberek legutóbbi háromfai tanácskozásán a gondok közt került szóba a szakosított telepek nem megfelelő férőhely-kihasználtsága. Az első félévben az állami gazdaságokban 100 férőhelyre 92, a tsz-ekiben pedig csak 85 sertés jutott. Általános tapasztalat, hogy nem tartanak elegendő kocasüldőt a tsz-telepek. Ennek oka néhány esetben a mai haszonért a holnapi eredményt föláldozó vezetői döntés. A kihasználatlanság másik oka, hogy az elhúzódó rekonstRekonstrukciók a betonelemgyárakban A Beton- és Vasbetonipari Művek az V. ötéves tervidőszakban csaknem 1,3 milliárd forintot fordít állóeszközeinek fejlesztésére, elsősorban a termelési szerkezet átalakítását segítő beruházásokra. A nagyarányú fejlesztésekhez állami támogatásként mintegy 300 millió forintot kaptak és csaknem 400 millió forint bankhitelt vettek fel. Ebben a tervidőszakban teljes rekonstrukcióra kerül sor a BVM lábatlani gyárában, dunaújvárosi gyárának helyi és komlói telepén, va- lamíht a miskolci telepen. A fejlesztés eredményeként a lábatlani gyár a vasúti betonaljak, az útelemek és újfajta áthidaló gerendák gyártására szakosodik. A dunaújvárosi és komlói telepen elsősorban a lakosság igényeinek kielégítéséhez szükséges betonelemekét, új típusú lakáselemeket és univerzális falpaneleket gyártanak. A miskolci gyárban a lakosságnak szállított termékeken túl a blokkszerű elemek, födémelemek és vízépítési elemek nagyüzemi gyártására rendezkednek be. Ez az üzem újfajta, köny- nyített vasbetonfödém gyártásának megkezdésével egyúttal jelentősen hozzájárul az építőipar könnyűszerkezetes központi fejlesztési programjának megvalósításához is. A csepeli, a hirdi és a bodrog- keresztúri telepen a közlekedési hálózat korszerűsítéséhez újfajta vasbeton hídgerendák készülnek majd. rukciós munkák több helyen akadályozzák a tenyésztői munkát. Együtt könnyebb a tanulás A fentebbi termelési mutatók átlagszámok, amelyek mögött — és ez a szakosított telepekkel kapcsolatos másik gond — indokolatlanul nagy különbségek rejlenek. Miközben például a Dél-somogyi Állami Gazdaságban 10,7 az egy ellésre jutó malacok száma, egy vele csaknem határos gazdaságban csak 7,3. A malaceLhullá- si százalékban még nagyobbak a különbségek: 7,2 és 19,3 a két szélső érték. Egy összefüggés is fölfedezhető a számok között. Az elhullás magasabb a kevesebb szakmunkással rendelkező telepeken. Általános gond, hogy a szakosított telepek dolgozóinak csak 30—40 százaléka szakmunkás. Az ország 265 szaktelepének eredményességi listáján a somogyi telepek többsége a középmezőnyben foglal helyet. Az előbbre rukkolás föltétele a még jobb munka, a lehetőségek és az adottságok még jobb kihasználása. B. F. Szakmunkásképzés a tsz-ekben Elkezdődött az Özem! szakmunkásképzés a somogyi termelőszövetkezetekben. A legtöbb felnőtt hallgató az állat- tenyésztési szakmát tanulja. (Újsághír.) A kisgyaláni Egyesült Erő Termelőszövetkezet központi irodájának egyik termében szokatlanul sokan . gyűltek össze hétfőn a faluból, a környező községekből, és az igali Aranykalász Termelőszövetkezethez tartozó településekről : valamennyien felnőttek, az induló szakmunkásképző tanfolyam hallgatói. A két gazdaság együtt szervezte meg az oktatást, merj, mindkét helyen szükség van szarvasmarha-tenyésztő szakmunkásokra. A gyakorlatot majd ki-ki a saját üzemében folytatja, az előadások pedig a kisgyaláni tsz-központban lesznek. A kisgyaláni szövetkezet szakemberei vállalták az oktatást. Kacsanevelés szárazon A Balatont Halgazdaság balatonletlet kerületében angol, Charry Valley hibridkacsákat nevelnek. Az eddigi hagyományoktól eltérően nem vízen, hanem szárazföldön nevelik a szárnyasokat. A 14 ezer szülőpár rövidesen a törzsólakba kerül, s tojónként 160 tojást várnak a korábban nevelt pekingi fajtával szemben, amelyik egyedenként csak száznegyvenet adott. Az angol hibridnek az is előnye, hogy jobb a kelcsi átlag. A felügyeletet, a tematikát az 540 órás képzéshez a Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet biztosítja. Kisgyalánban évekkel ezelőtt már volt hasonló jellegű képzés, akkor huszonnégy felnőtt vizsgázott eredményesen, s kapta meg a szakmunkásbizonyítványt. Közülük azóta néhányan elmentek, megbetegedtek, szükség volt tehát újabb tanfolyamra, hogy elegendő szakember legyen a szarvasmarhatelepen. S minthogy az igaliak is hasonló cipőben jártak, így született meg az elhatározás a közös oktatás ' indítására. Harminc hallgató vállalta, hogy heti három napon elméleti, egy nap pedig gyakorlati foglalkozáson vesz részt. Szállításukról a szövetkezetek gondoskodnak. A kisgyalániak órabért fizetnek a hallgatóknak a foglalkozások idejére. Ebben az időszakban megsokasodnak a munkák a földeken, s összejönnek a tennivalók a háztájiban is. A tanulásra szánt időt azonban nem szabad megcsorbítani — tehát feltétlenül többletet igényel a vállalkozás a részvevőktől. Somlai József a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozik. — Szinte gyerekkoromtól a szövetkezet a munkahelyem — mondta. — Az általános iskolát Büssüben végeztem el, s mindjárt a növénytermesztésbe mentem dolgozni. Csak a katonaidőre szakadtam el a tsz-től. Az utóbbi két évben az állattenyésztésben, a borjúnevelőben vagyok gondozó. Tíz-tizenöt napos borjakat kapok, s 250—300 kilós súlyukig nevelem a növendékeket. Innen kerül ki a hízóalapanyag és a tenyésztésre való üsző. Mondták, hogy jó lenne, ha elvégezném a tanfolyamot, szakmát szereznék. Magam is így gondoltam, hiszen munkabérkiesés nélkül tanulhatok, utána pedig öt-tíz százalék plusz jön az alapkeresetemre a bizonyítvány alapján. A tankönyvekről is a tsz gondoskodik. Szeretnék többet tudni az állatokról, melyeket gondozok. Arról, hogyan hasznosul a takarmány. Ma már nem elég annyi, hogy odateszek valamilyen eleséget az állat elé, s azt vagy megeszi, vagy nem. Mindennek tápértéke van, a jószágnak pedig igénye, s csak akkor ad több tejet, húst, ha azt kapja, amire ehhez szüksége van. Somlainé kisegítő munkaerőként ugyancsak a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozik. Másokat helyettesít, ha betegség vagy más ok miatt távol vannak. A tanulás idejére ő is megkaDja ugyanazokat a kedvezményeket a tsz- től, mint a férje. — Két kisgyerekünk van otthon, a nagyobbik hároméves. Édesanyám foglalkozik velük, ha mindketten dolgozunk vagy tanulunk. Együtt tanulni könnyebb. Herpesz Ferenc