Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-23 / 251. szám

A tsunami-riasztóhálózat HÉT VÉGI A „déli vasút'’ víztelenítése Ä tsonaml borzalmas erejű tengeri hullámokat jelent. Szökőárnak is nevezik a saj­tóban ezt a természeti ka­tasztrófát, melyet a tengerfe­néken lejátszódó szeizmikus é6 vulkáni eredetű tevékenység idéz elő. 1868—1877 között Chile északi partjait pusztí­totta a tsunami. 1833-ban a Krakatoa vulkán kitörése kö­vetkeztében keletkezett tsuna­mi 30 ezer ember életét oltot­ta ki a Csendes-óceán keleti térségében, az 1896-os tsuna­mi 27 ezer japán polgárt ölt meg. A tsunami leginkább a Csendes-óceán vulkáni öveze­tében keletkezik. Alattomos ellenség. Nyílt tengeren hajó­ról, repülőgépről észre sem le­het venni, és mesterséges hol­dak segítségével sem érzékel­hető. A tsunami sebessége ál­talában 650—800 km/ó között váltakozik, mély tengerben el­érheti a 900 km/óra sebessé­get is. A partra rendszerint borzalmas ere^ű vízfal formá­jában zúdul az árhullámok sorozata; a hullámmagassága partnál elérheti a 30 métert is. Az első tsumani-riasztóállo- mást Hawaii szigetén állítot­ták föl az amerikaiak. A kam­csatkal (1952), az Aleuti szige­ti (1957) tsunami pusztítás, va­lamint az 1960-as chilid és perui szökőár nemzetközi há­lózat megszervezését tette szükségessé. Ennek központja Honoluluban van, ahová 30 földrengésjelző állomás adatai futnak be. Az adatokat elekt­ronikus számítógép elemzi, s ha úgy találják, hogy a föld­lökések elérnek egy bizonyos erősségi fokot, illetve a kipat­tanás centruma a tengerfené­ken vagy annak közelében van, első fokú készültséget rendelnek eL Amikor a központ munka­társai a földrengésjelző és da­gálymérő állomások adataiból megbizonyosodott a tsunami keletkezéséről, elrendelik a há­lózat országainak «adóztatá­sát. Napjainkban tökéletesítették a hálózat mérőeszközeit. Víz alatti szeizmográfok sorozatát telepítették a veszélyes öve­zetben a tengerfenékre — mind a nyílt tengeren, mind a parthoz közel. Ezeket a szeiz­mográfokat mesterséges hol­dak »kérdezik ki«, és az ada­tokat a honolului központnak továbbítják. Harc az influenza ellen A világon évről évre végig­söprő influenzajárványok szinte azt sejtetik, hogy az ember tehetetlen ezzel a kel­lemetlen betegséggel szemben. Ennek az az oka, hogy a kór­okozó, az influenzavírus rend­kívül változékony, mindunta­lan új változatai jelennek meg. Tavaly alaposan megretten­tette az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi kor­mányzatát az a járvány, amely egy városban több mint 500 ezer emert érintett (többen meg is haltak). Az egészség­Orök pontosságú óra Moszkvai fizikusoknak si­került megszerkeszteniük az eddigi legnagyobb pontosságú időmérő műszert. A tudomány és technika mai fejlődése már nem elégszik meg a szuper­pontos kvarcórával sem. A nemzetközi időetalonok ma az atomok spektrálls sugárzásán alapulnak. Azonban még ezek sem felelnek meg az ideal's mintával szemben támasztott igen. magas követelménye t- nek. Moszkvában a Lebegyev fi­zikai intézetben a lézer pon­tosságára irányuló kísérlete­ket végeztek. Tisztázódott, hogy az mindenekelőtt a lé­zersugár stabilitásától függ. Az intézetben létrehozták a műszer ipari példányát, amely tíz a mínusz tizenkettedik hatványán nagyságrendű sta­bilitással rendelkezik. Más szóval, az ilyen műszer alap­ján működő óra pontatiansá- I ga: a másodperc tízezred ré­sze 100 év alatt. Az ilyen óra gyakorlatilag örök pontosságú. Az új műszer segítségével nagy pontossággal meg lehet mérni a fény sebességét. A nagy stabilitású lézer felbe­csülhetetlen segítséget nyújt majd a földrengéskutatóknak, a geofizikusoknak, a csillagá­szoknak és a világűr meghó­dítóinak. ügyi szakemberek arra gyana­kodnak, hogy új sertésinfluen­za típusú törzs tűnt föl ismét. A kongresszus 135 millió dol­lárt utalt ki, hogy kutatással és oltóanyag-termeléssel ele­jét vegyék a járvány idei ki­bontakozásának. A tervek szerint kb. 200 millió adag oltóanyagot gyártanak. Az influenzavírus-fertőzésen átesett ember vagy állat véré­ben megvannak a vírussal szembeni ellenanyagok, ezen alapszik az ellene való véde­kezés is. Az oltóanyag termelésére kiválóan alkalmas a tyúkto­jás. Miután a tojásokat beol­tották a sertésimíluenza-vi- russal, két napik tenyésztik, majd lehűtve tárolják a nyers vakcinát. A kolesztiramin és az érelmeszesedés A chicagói egyetem kutatói­nak majmokon végzett kisér- letsorozatában megállapítot­ták, hogy a kolesztiramin ké­pes az érfalakon a zsírlerakó­dást lebontani, és így alkal­mas lehet az érelmeszesedés kezelésére. A kísérletsorozatban először a majmokat koleszterinben dús diétán tartották, és ennek következtében az állatokon vi­szonylag rövid idő alatt sú­lyos érelmeszesedés lépett fel A következő évben a kísérleti állatok egyik csoportjának ugyanezt a diétát és egyidejű­leg kolesztiramint adtak, a második csoportot koleszterin- szegény diétán tartották és ugyancsak kolesztiramint ad­tak, míg a harmadik csoport, az előző évi kísérlethez ha­sonlóan, koleszterinben dús étrendet kapott. A zsírban sze­gény étrenden tartott állatod­nál a zsírlerakódás az érfala­kon. észrevehetően csökkent, ezt a hatást a kolesztiramin jelentősen fokozta. Ügy lát­szott, hogy a kolesztiramin a súlyos érelmeszesedést rövid időre csökkenti. A hatás idő­tartamát még alaposabban meg kell vizsgálni. A kolesztiramin íztelen anyag, a bélben lévő epesa­vakra hat, melyek normális körülmények között a szerve­zet saját koleszterinszintézisé­nek kiinduló anyaga. Az 1861-ben megnyitott, 330 km hosszú »déli vasút" — a Balaton déli partján vezetett vasútvonal — az utóbbi évek­ben komoly mérnökgeológiai problémákat vetett föl, ame­lyeket 1974-re — úgy látszik — sikerült megoldani. Rézsűcsúszást észleltek a Balatonaiiga—Balatonvilágos közötti térségben, ahol a va­sút mintegy 40 méter maga­san a tó vize fölött, az ún. balatoni magaspart falába épült. A magasparton való vo­nalvezetésnek a gazdaságossá­gon kívül a másik előnye az volt, hogy a magaspartról nagyszerű rálátás nyűik a tó­ra. A magaspart említett sza­kaszán 1936-ban jelentkezett az első komolyabb talajcsú­szás. 1938-ra helyreállították ezt a kárt, és a partfalba víz­telenítő rendszert építettek, amely ma is kifogástalanul működik, kb. 100 liter/perc vízhozammal. 1969-ben és 1970-ben ismét olyan mérvű csúszások kelet­keztek a partfalban, hogy — bár a vasúti forgalom 25 km/ óra sebésségkorlátozás mellett fenntartható volt— a partfal lábánál 1967 óta épült nyara­Észak-Ame- rikában a Mis­sissippi me­dencéje és Kanada között — a préri szé­lén — van a nagy tavak vi­déke. Óriási édesvízű bel­tengerek ezek, csupán a Baj- kál-tó és a ke­let-afrikai nagy tavak hasonlíthatók hozzájuk. Leg­nagyobb a Su- perior-tó (a Balatonnál 135- ször nagyobb), legkisebb az Ontario, amely Cj fajta hullámtöro VT-fr a Balatofutak »csak" 28-szorosa. A nagy víztömegben nem alakul ki ár—apály, de a viz mégsem nyugodt. Miután északról nem határolja hegy­lánc, szabadon zúdulnak le az északi szielek, s ezek a vizet kimozdítják nyugalmi helyze­téből, szabályos ingadozást in­dítanak meg. Az erős orká­nok szinte a tengerre emlé­keztető hullámzást váltanak ki. Ez a magyarázata annak is, hogy a tavak déli partján hatalmas homokturzások emel­kednek. Az erős hullámzás megfé­kezésére érdekes kísérletet végeztek az Erie-tavon (a Ba­laton 43-szorosa). Eldobott gumiabroncsokból lebegő hul- lámtörőt készítettek, s remé­lik, hogy ez hatékonyan csil- ---------- -—----- - . l apítja az erős hullámzást. ' rendszeresen ellenőrzik. lók falai megrepedtek, a Tejá­ró gyalogút tönkrement, és a partfalból állandó forrá6 tört fel. Az egész magaspartra kiter­jedő talajmechanikai vizsgála­tok után a kivitelező Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat az alábbi biztosítási munkálato­kat végezte el: a rézsűlábtól, a pálya tengelye alatt, majd a pályával párhuzamosan, tá- róalagutat építettek a partfal belsejében. Az alagútból 15 méterenként felfúrásokat ké­szítettek a terepszántig. Az alagút és a felfúrások haté­kony víztelenítő rendszert al­kotnak. A táróalagút építése nem volt zavartalan. A tervezettnél előbb harántoltak egy víztá­rozó homokréteget, ezért kb. 100 liter/perc vízhozamú víz­betörés keletkezett, ugyanak­kor a közeli üdülőkörzet ivó­vízellátását biztosító kút tel­jesen elapadt. A vízbetörés miatt kis mértékben módosí­tották a táróalagút vonalveze­tését. A műveletek sikerének első jele az volt, hogy a partfal ol­dalában korábban fakadt for­rás elapadt. Az új víztelenítő rendszerrel állandóan 500 li­ter vizet távolítanak el per­cenként a partfalból, melynek kiszáradása hamarosan bekö­vetkezett: a rézsűcsúszás meg­szűnt, további épületkárok nem keletkeztek. A partfal­szakasz állapotát a jövőben Mesterséges orr Egyszázad milliomod száza­léknyi légszennyező anyag ki­mutatására is alkalmas mű­szert szerkesztettek a Szovjet­unióiban. A műszer nemcsak jelzi a szennyeződést, hanem meg is határozza egyes össze­tevőinek a mennyiségét. A do­hányfüstben például 800 kü­lönféle anyagot mutatott ki. A kromatográfia feltalálójának nevét viselő műszert elektroni­kus degusztátomak is szokták nevezni, mivel a parfüm gyár­tásban és az élelmiszeripar­ban is használható. Az egyik üzemben például különböző borfajták gyártástechnológiá­jának a megjavításában is se­gédkezett. A *jó orrú" műszer hallat­lanul bonyolult vegyületeket is képes elemezni, és bennük más módszerekkel ki nem mu­tatható összetevőket »észlel­ni«. Benzinfrakciókban pél­dául több mint 200 összetevőt -szagolt" ki. Ide jutottunk — Idegesvek látszol. Csak nincs valami baj körülötte­tek7 — Eddig még nincs. De a jövő héten átfogó vizsgála­tot tartanak nálunk, és bár igyekeztünk jól végezni a munkánkat, az ilyesmi még­is egy kis szorongással jár. Tudod, most milyen szigorú­an veszik a határozatok vég­rehajtását. Nálatok még nem jártak? — Ügy viselkedsz, mintha tegnap kerültél volna funk­cióba. Mondj egy példát ar­ra, hogy a fejét vették va­lakinek amiatt, mert nem valósított meg maradéktala­nul egy-egy határozatot? Amikor olyan nagyszerű ki­fejezéseink vannak, mint az »objektív nehézségek-, a »káderhelyzet gyengesége-, a -külső hatások begyürúzise- meg a társaik. Hát éppen ne­ked magyarázzam? — Jó, jó, de most új sze­lek fújdogálnak. — Ugyan már! Különben is, soha nem a határozatok végrehajtása kíván nagyobb figyelmet, hanem a megfo­galmazása. — Ez kétségkívül fontos, de mégiscsak formai oldala a munkának. — Mindjárt bebizonyítom, hogy mennyire lényeges mozzanatról van szó. Figyelj csak: bele lehet kötni az ilyen kifejezésekkel megfo­galmazott határozatok meg­valósulásába? Irányt ve­szünk; nagyobb hangsúlyt kell adnunk: figyelmünket arra fordítjuk! központi kér­désként kezeljük; kiemelten foglalkozunk; arra törek­szünk; mindent el kell kö­vetnünk; lépéseket teszünk; szilárdítjuk, erősítjük, mé­lyítjük, kibövitjük, gazdagít­juk, mármint a kapcsolatain­kat ... Folytassam? Próbálja Valaki bebizonyítani, hogy az ilyen, mindig jól bevált kifejezésekkel összeállított határozati pontokból mi va­lósult meg vagy mi maradt el. Látod, gyakrabban kellett volna találkoznunk, hogy át­adjam évtizedes tapasztala­taimat. Egy hónap múlva ugyan­az a kérdés hangzik el. csak éppen a magabiztos, jól fo­galmazó vezető a kérdezett. — Idegesnek látszol. Csak nincs valami baj körülötte­tek? — Ne is mondd! Nálunk is befejeződött az átfogó vizs­gálat. — Az ilyesmi téged nem nagyon szokott megrázni. — Valamikor! — És most? Hiszen a ha­tározatok rendben voltak. Nyilván »tettetek lépéseket-, a »kérdéseket kiemelten ke­zeltétek, a munkátok hom­lokterébe állították­__ — Könnyen gúnyolódsz. — Csak nincs valami ko­molyabb baj? — A határozatokon szépen végigmentünk. Volt azonban a végén egy pont, amely így szólt: rendszeresen vizsgál­nunk kell a vezetés színvo­nalát. — Na és? Ez igazán csak dicsérendő igyekezet. — Igen, csakhogy a felet­tes szervnél is szerepelt ez a pont. Méghozzá nagyon konkrét fogalmazásban. A lényege: nálunk csak szemé­lyi változással lehet megja­vítani az irányítást. Ilyen meztelenül! Semmi »lépé­sek«, »erőfeszítések- meg »homloktér-. Hát ide jutot­tunk, kedves barátom. P. L. Páncélháló az abroncson A sziklás vagy agresszív anyagokat tartalmazó ta­lajokon dolgozó nehéz építőgépek, a külszí­ni bányafejtéseken szol­gálatot teljesítő szállítójármű­vek gumiabroncsai gyorsan el­használódnak. A kiálló szik­lák, éles tárgyak könnyen megsértik a gumit, olykor tel­jesen át is szakíthatják az abroncsot. Biztonságosabbá te­hető a munka, ha acélból ké­szült »papucsot« húznak az abroncsokra. A védőpapucs nemesacélból kialakított védőháló, amely az abroncsra ható nyomást egyenletesen elosztja. A lánc­szemek csak kevéssé nyomód­nak be a gumiba, az abroncs megőrzi rugalmasságát. Az el­kopott láncszemek könnyen és gyorsan kicserélhetők. A lég­tömlős abroncsozású, páncél­hálóval ellátott kerekű jár­művek sok tekintetben jól he­lyettesítik a lánctalpas közle­kedési eszközöket, eró- és munkagépeket, amelyek sok­kal kevésbé mozgékonyak és az irányításuk is jóval nehéz­kesebb. Nyilván valami »góliát« sza­mára készült a képen látható 3,62 méter átmérőjű, 1,40 mé­ter Széles, 5 tonna súlyú gu­miabroncs is az NSZK-ban. A »Jumbo X—15" típus vé­dőpapucsa speciális szabvány­elemekből áll­Somogyi'Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents