Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

Hz Elnöki Tanács elnökének nyilatkozata A rijadi csúcs határozata Újabb béketerv Libanonnak Csütörtökön beszüntetik a harcokat Megérkezése után az Elnö­ki Tanács elnöke nyilatkozott a Magyar Táivirati Iroda tu­dósítójának. — Latin-Amerikában dsö íz­ben járt hivatalos látogatáson magyar államfő. Miként érté­keli útjának politikai jelen­tőségét? — Kéthetes latin-amerikai látogatásunk során négy or­szágot kerestünk föl. Négy ország államfőjével, illetve miniszterelnökével folytattunk hivatalos tárgyalásokat, meg­beszéléseket. Várakozással néztünk tárgyalásaink elé. A Venezuelai Köztársaságban, a Perud Köztársaságban és a Panamai Köztársaságban esz­mecseréink a vártnál kedve­zőbb eredményekkel jártak; a szocialista Kubában a két or­szág testvéri kapcsolata eleve garantálta megbeszéléseink gyümölcsöző voltét. A meglá­togatott országok vezetőivel történt személyes találkozások önmagukban is kedvező té­nyezők voltak, hiszen így ez­úttal is könnyebb, egyszerűbb es eredményesebb volt a fel­merülő kérdések tisztázása, értelmezése, a cselekvést se­gítő megoldások keresése. Ezt támasztja alá, hogy hivatalos tárgyalásaink eredményét kö­zös nyilatkozatokban rögzítet­tük. — Milyen területeket öleltek föl a tárgyalások? — A nemzetközi kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatain­kat. — Venezuelával és Pana­mával viszonylag kevés kap­csolatunk volt, most tárjuk szélesebbre a kapukat. A Ku­bai Köztársasággal — és hoz- zátehetem: Peruval is — ki­terjedt és szakadatlanul bő­vülő kapcsolataink voltak már’ eddig is. Most ezeknek az or­szágoknak a legmagasabb rangú vezetőivel összegeztük eredményeinket, kerestük a politikai, a gazdasági, a mű­szaki—tudományos és a kul­turális együttműködés lehető­ségeit, új területeit, illetve konkrét megállapodásokban körvonalaztuk a kapcsolatok fejlesztésének teendőit. A nemzetközi élet legalapvetőbb kérdéseiről közösen megfogal­mazott álláspontunkat rögzí­tettük; ez már ismert a nyil­vánosságra hozott közös nyi latkozatbóL — A meglátogatott államok el­térő megoldásokat keresnek társadalmi—gazdasági felemel­kedésük érdekében. Ez, vala­mint a bennünket elválasztó földrajzi távolság nem hat-e közeledésünk, közös feliépé­sünk ellen? — Ami a távolságot illeti, történelmi hasonlattal élve azt mondhatom: ha az euró­pai gyarmatosítókat erkölcs­telen és becstelen törekvéseik keresztülvitelében nem tar­tóztatta fel évszázadokkal ez­előtt az akkor valóban végte­len távolság, miért emelne közénk akadályt az óceán ma, amikor a szó szaros érteimé­ben összezsugorodnak földün­kön a távolságok. Amikor ha­zánknak, a Magyar Népköz- társaságnak és a meglátoga­tott országok kormányának olyan életbevágóan közös ér­dekei vannak, mint a béke megőrzése, a leszerelés, a békés egymás mellett élés nyújtotta lehetőségek kihasz­nálása, teljes felszámolása a gyarmatosításnak és az új­gyarmatosításnak, illetve a faji megkülönböztetésnek, s ez az elidegeníthetetlen és el­évülhetetlen jog, hogy min­den állarri nemzeti érdekeinek megfelelően, szabadon rendel­kezhessen természeti kincsei­vel. Venezuela, Peru, Panama kormánya és népe erélyesen és határozottan törekszik ha­zája gazdasági és politikai függőségének lazítására, pon­tosabban: a teljes független­ség és szuverenitás kivívásá­ra. Hazánkban, a szocialista Magyar Népköztársaságban e küzdelmünkhöz megbízható partnert látnak. Együttműkö­désünk nemcsak népeink, ha­nem a békeszerető népek és nemzetek legáltalánosabb ér­dekelt is szolgálja. Ebben minden tárgyalópartnerünkkel vita nélkül egyetértettünk. —- Milyen személyes benyo­másokat szerzett Losonczi elvtárs? — A hivatalos látogatások sok emberi vonatkozást tár­nak fel, erre részben már az előzőekben is utaltam. Min­den ország vezetőjével, politi­kusaival, népének hivatalos és nem hivatalos képviselői­vel, állampolgáraival történő találkozása eleven nyomokat hogy az emberben. Éppen ez adja — hogy csak a vendég­látó országok államfőinek egyszerű, rokonszenves maga­Megtámadtak két szovjet akadémikust A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége és San Fran- ciscó-i főkonzulátusa tilta­kozását jelentette be az Egyesült Államok külügymi­nisztériumánál amiatt, hogy Los Angelesben fegyveres tá­madást követtek el Borisz Petrov akadémikus és Leo­néid Szedov akadémikus el­len, akik részt vesznek a koz- monautikai kongresszuson. A támadók nyomtalanul el­tűntek. A szovjet nagykövetség kö­vetelte: alaposan vizsgálják ki az ügyet és biztosítsák a megfelelő védelmet a szovjet küldöttség tagjai számára. Az Egyesült Államok kü­ügyminisztériuma sajnáko- zását fejezte ki a történtek miatt, és ígéretet tett, hogy in­tézkedéseket foganatosítanak a szovjet delegáció biztonsá­gának szavatolására. (MTI) Echeverria is ENSZ-főtitkár akar lenni Luis Echeverria mexikói köztársasági elnök . bejelen­tette: az ENSZ főtitkára kí­ván lenni a január 1-én kez­dődő és öt évig tartó új cik­lusban. Előzőleg is tudtak már a közeljövőben távozó latin-amerikai államfő ilyen tervéről, bejelentése mégis .meglepetést keltett. Kurt Waldheim, a világszervezet jelenlegi főtitkára egyrészt újra akarja választatni ma­Somogyi Néplap gát január 1-e után, másrészt pedig az ENSZ. központjában is túlságosan sokan támogat­ják ebbeli ambícióját ahhoz, hogy tisztségének megújítása ne legyen kétséges. Echeverria jelentkezésének hátterét bonyolítja egy kö­rülmény. Kína — amely szí­vesen tünteti föl magát a harmadik világ szóvivőjének ;— a közelmúltban érzékel­tette: az el nem kötelezett or­szágok szeretnék, ha a főtit­kárválasztást decemberig el­halasztanák, és így a »har­madik világ« is indíthatna je­löltet. tartására hivatkozzam — azt a bizonyos többletet, amit a személyes tárgyalások mindig eredményeznek. Ahol csak megfordultunk, gyárban és egyetemen, falun vagy város­ban érezhetően meleg szere­tettel köszöntöttek bennünket. A szavakból, gesztusokból, különféle megnyilvánulásokból a szocialista Magyarország megbecsülése sugárzott. A kedves, kellemes benyomáso­kat teljes elevenségükkel zár­tuk szívünkbe. Különösen a Kubai Köztársaságról mond­hatom el ezt, arról a szocia­lista államról, amellyel azo­nosak eszméink, amellyel egy­azon célért küzdünk, amely­nek harcban és munkában egyaránt . tiszteletet érdemlő,, nagyszerű népével már törté­nelmi múltra tekintő kapcso­lataink épültek- ki. Mostani látogatásunkkal újabb t jelen­tős lépést tettünk az országa­ink közötti legmagasabb szin­tű, személyes kapcsolatok to­vábbépítése terén. Szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy valamennyi meglátoga­tott oiszág államfőjét meghív­tuk hivatalos, magyarországi Látogatásra. — összegezve: két hétig tartó latin-amerikai látogatá­sunkról elmondhatom, hogy mind a négy országban újabb mérföldkőhöz érkeztünk el ál­lamaink kapcsolatának, né­peink barátságának, nemzet­közi fellépésünk összehangolá­sának egyre szélesedő útján. Érdemes több figyelmet for- ! dít-ani erre a világrészre — I fejezte be nyilatkozatát Losonczi Pál. Libanon, Szíria, Egyiptom, Kuvait és Szaúd-Arábia ál­lamfője, valamint a Palesztinái Felszabadítási Szervezet VB-elnöke Rijadban véget ért kétnapos csúcstalálkozóján megállapodott az immár másfél év óta tartó libanoni pol­gárháború beszüntetéséről intéékedő újabb béketervben. A rijadi terv részleteit Eliász Szárkisz libanoni ál­lamfő, Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és a csúcstalálko­zón képviselt másik négy arab állam külügyminisztere dol­gozta ki. A dokumentumot' a hat arab vezető hétfőn a ké­ső esti órákban tartott záró- megbeszélésén hagyta jóvá. A kilencpontos terv kimond­ja: — csütörtökön közép-euró­pai idő szerint reggel öt óra­kor Libanonban az összes hadviselő felek egyszer és mindenkorra beszüntetik a harcokat; — az összes csapatokat és milicistákat azokban az állá­sokban vonják vissza, ame­lyekben a harcok kitörésének időpontjában, vagyis 1975. április 13-án helyezkedtek el; — a jelenleg 2300 fős arab- közi békefenntartó erők lét­számát 30 000 főre növelik, s az újabb arab »elrettentő fegyveres erő« feladata az lesz, hogy kikónyszeritse a .fegyvernyugvás betartását, s gondoskodjék minden nehéz­fegyver összegyűjtéséről; — végrehajtják az 1969 évi kairói megállapodást, amelyben a Palesztinái geril­lák kötelezték magukat arra, hogy csak a menekülttábo­rokban és a dél-libanoni ar- kub térségében viselnek fegy­vert. Az aláíró államok megígé­rik, hogy tiszteletben tartják Libanon biztonságát és terü­leti egységét. Megerősítik az 1973. évi algíri és az 1974. évi rabati arab csúcstalálkozó ha­tározatainak betartását. Meg­ígérik továbbá, hogy támogat­ják a Palesztinái Felszabadí­tás i Szervezetet és tiszteletben tartják a Palesztinái népnek azt a jogát, hogy harcoljon Izrael ellen. Viszonzásképpen a PFSZ kötelezi magát, hogy tiszteletben tartja Libanon szuverenitását és biztonságát, s nem avatkozik az ország belpolitikájába. A terv értelmében a pol­gárháborúban részt vevő fe­lek fegyveresei a fegyver­nyugvást követő öt napon be­lül kivonulnak a Libanon- hegységből és az ország déli részéből, hét napon belül Bej­rutból és külvárosaiból, tíz napon belül pedig az ország északi részéiben levő állásaik­ból. lemét megnyitják az összes fontos közutakat, s a liba­noni kormány fennhatósága alá helyezik a középületeket és létesítményeket. Véget vet­nek a propaganda - és rádió­háborúnak. Az AFP hírügynökség a ri­jadi arab mini csúcs további fontos eredményének nevezi Egyiptom és Szíria megbéké­lését. A találkozó alkalmából Hafez Asszad szíri ai és Anvar Szadat egyiptomi államfő, va­lamint Asszad elnök és Ara­fat palesztinai vezető kétolda­lú megbeszéléseket folytatott. Iszmail Fahmi egyiptomi miniszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter az Arabok Hangja rádióban bejelentette: az öt arab ország külügymi­nisztereinek Rijadban tartott konferenciájának döntése ér­telmében október 25-én meg­nyílik Kairóban az Arab Liga 21 tagállama államfőinek 8. csúcstalálkozó j a. Libanoni rádiójelentések szerint keddre -Staurában ösz- szehívták a libanoni parla­mentet. Feladata az, hogy megválassza a képyiselőház új elnökét. A Reuter bejrúti tudósítása szerint a hétfőn jobboldali és baloldali fegyveresek között Bejrutban lezajlott újabb tü­zérségi harcban mintegy nyolcvan személy vesztette életét és kétszáz megsebesült A libanoni haladó erők rá­diója szerint a főváros mo­hamedánok ellenőrizte nyuga­ti negyededbe több mint öt­száz lövedék csapódott be. Az AFP késő esti tudósítása sze­rint a libanoni fővárosban az esti órákban elhallgattak a fegyverek, viszonylagos nyu­galom honolt. CecleDbal tárgyalásai Moszkvában Több szovjet—mongol okmányt írtak alá Moszkvában tegnap folyta­tódtak, majd befejeződtek a Szovjetunió és a Mongol Nép- köztársaság vezetőinek Hivata­los tárgyalásai, amelyeken — az első hivatalos jelentéseik szerint — a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének problémáin kívül igen nagy teret szentelnek külpolitikai témáknak közöttük az ázsiai kontinens legégetőbb kérdései­nek. Délelőtt a Kremliben Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára meg­beszélést folytatott Jumzsa- gijn Cedenballal, a Mongol Népi Forradalmi Párt első tit­kárával, a nagy népi hurál elnökségének elnökével. A keddi eszmecserén szóba kerültek a két párt közötti együttműködés kérdései és eszmecserét folytattak a kom­munista és munkásmozgalom helyzetéről is. Brezsnyev és Cedénbal aláhúzta: az SZKP és az MNFP »el van szánva arra, hogy továbbra is min­den eszközzel hozzájárul a kommunista mozgalom össze- forrottságának erősítéséhez a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus eblei alapján«. A nemzetközi biztonság megszilárdítása szempontjá­ból kiemelkedő fontosságú kérdéseket is érintettek. A találkozót a szívélyesség, a barátság és a teljes nézetazo­nosság jellemezte valamennyi megvitatott kérdésben. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Jum- zsagijn Cedenbal, az MNFP KB első titkára, a nagy népi hurál elnökségének elnöke kedden Moszkvában szovjet— mongol okmányokat írt alá, közöttük a sokoldalú együtt- működiás továbbfejlesztésé­vel és elmélyítésével kapcso­latos kérdéseket tárgyaló do­kumentumokat, valamint a Szovjetunió és a Mongol -Nép- köztársaság határszerződését. Furcsa tartozásbehajtók Egy argentin cég nagysza­bású újítással lépett föl azoknak a vál­lalatoknak se­gítve, melyek­nek »rendet­len« vásárlói vonakodnak az esedékes rész­lettartozás be­fizetésétől. Ci- linderes, frak- kos úriembe­rek keresik föl az adósokat, elegáns akta­táskájukon a következő fel­irat olvasha­tó : »Lejárt a hitel«. Az ele­gáns férfia­kat mindig nagy tömeg kíséri, hogy megtudják: ki az, akinek el­maradt rész­letei vannak. .(Telefotó — AP—MTI— &S) . A chilei önkény Kínzások — intézményesítve Jelentés az ENSZ-közgyűlés előtt Az ENSZ-közgyűlés jesztette jelentését a szervezetnek az a munkacso­portja, mely a chilei önkény- uralom erőszakszerveinek módszereit vizsgálta hiteles vallomások alapján. A mun­kacsoport következtetése az, hogy a világszervezetnek el kell ítélnie a chilei országos hírszerző szolgálat, a DINA pribék j eit. A kínzás intézményesített gyakorlata című jelentés lényt vet a különleges chilei állambiztonsági szervek ál- j tai módszeresen alkalmazott könyörtelen, embertelen, megalázó kínzási módszerek­re, a jelentésből kitűnik, hogy a DINÁ-t a fegyveres erők más haderőnemeivei együtt állították fel. A had­erőnemek közül a légierő tű­nik ki szörnyű módszereivel, míg a DINA célja az úgyne­vezett »szelektív elnyomás«. Ez utóbbi szervezet igazgató­ja bizonyos Sepulveda ezre­des, az a tiszt, aki korábban a Santiago tartománybeli — az ott végrehajtott vérengzé­sek hírhedt — Tejas Verdes ezredparancsnoka volt. A DINA főhadiszállása a chilei főváros egvik külső ke­rületében, egy Villa Grimaldi nevű birtokon működik, amelyet kőfal és szögesdrót vesz körül. A Villa Grimaldi valóságos hadműveleti köz- ' pont. Amellett, hogy felsze­relték az emberkínzás min­den kellékével, a főhadiszál­lás közvetlen kapcsolatban áll a chilei haderő egységei­vel, rádiós járműveivel, és külfölddel is összeköttetést teremthet. A Villa Grimaldi működé­séért egy bizonyos Marcelo Moreno alezredes felelős — gúnynevén: »el Coronto«, »A medve«. A letartóztatásokat nagyrészt egy különleges al­egység végzi, a »Caupolican«, élén Miguel Marckencko szá­zadossal. Ennek az alegység­nek az ügynöke Oswaldo Ro­mo, akinek neve a terrorral és kínzással azonosult. Az ENSZ-munkacsoport említést tesz egy másik kín­zótáborról, amelyet Santia- gótól négyszáz kilométernyi­re délre telepítettek, s amely a »Méltóság« fedőnév alatt a legválogatottabb gyötrések- kel űzi 500 foglyát az emberi teherbíróképesség végső ha­táráig. Az ENSZ-jelentést alátá­masztó nyilatkozatában Mi- raye Baltra, az Allende-kor- mány munkaügyi minisztere, arról tájékoztatott Mexikó­városban, hogy Chilében ösz- szesen 58 koncentrációs tá­bort, köztük több kínzóköz­pontot hoztak létre. Mirayra Baltra szerint a katonai ál­lamcsíny óta 750 ezer chilei állampolgárt tartóztattak le. s a börtönökben jelenleg is 80 ezer politikai fogoly síny­lődik. elé tér- 1 világ- I Brandt ív-nyilatkozata A Német Szociáldemokrata Párt jobbratolódása ellen fog­lalt állást hétfőn Willy Brandt, az .SPD elnöke. A nyugatné­met televíziónak adott nyi­latkozatában elutasította azo­kat a törekvéseket, amelyek a vártnál gyengébb választá­si eredmények kapcsán a párt irányvonalának megváltozta­tását sürgették. Az október 3-1 parlamenti választásokat követő napok­ban az SPD vezetői közül többen — így Helmut Schmidt kancellár, a párt elnökhelyet­tese is — arról beszélt, hogy az SPD »kimerítette« balolda­li tartalékait és ezért a jö­vőben a tőle jobbra álló vá­lasztórétegek megnyerésén kell fáradoznia. Brandt párt­elnök most kijelentette: az SPD-nek »mint néppártnak széles körben kell kifejtenie hatását«. Ez nem jelentheti azt, hogy a párt feladja a baloldali rétegeket, annál ke­vésbé, mert ez a közeg — Brandt szavai szerint — ér­tékes és politikai vonatkozás­ban nagy súllyal esik latba. A párt előtt álló feladatok­ról szólva Brandt hangsúlyoz­ta: a szociáldemokraták ter­vezői tevékenységének nem szabad a következő négy éves kormánymegbizatási időszakra korlátozódnia, hanem távla­tokat kell nyújtania a szoci­áldemokrácia hívei szamára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents