Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-19 / 247. szám

Losonczi Pál Havannába utazott (Folytatás az 1, oldalról) nem mondható életkörülmé­nyeikről, s reményeikről, hogy a környék iparosítása nekik is meghozza a munka- lehetőséget, az emberibb kö­rülményeket. A nap eseményeihez tarto­zik, hogy szakértői csoportok­ban folytatódtak az Elnöki Tanács elnökének korábban megkezdett tárgyalásai — a két ország együttműködésé­nek konkrétabb formáiról. Tanácskozott panamai sze­mélyiségekkel Bíró József külkereskedelmi miniszter, Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes és Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének elnökhelyettese. Tegnap ennek eredményeként elfogadták a két ország kö­zötti tudományos-műszaki és kulturális megállapodást. Este — Losonczi Pál, De- metrio Lakas elnök és Torri­jos tábornok részvételével — fogadás volt az elnöki palotá­ban. Losonczi Pál és kísérete a ,. , . panamai tárgyalások befejez- ^ tével — egy 62-es különgép ~ ° fedélzetén — vasárnap dél­ben (magyar idő szerint késő délután) a Kubai Köztársa­ság fővárosába, Havannába érkezett. A Jose Marti repü­lőtéren Osvaldo Dorticos ku­bai államfő köszöntötte a testvéri szocialista ország ál­lamfőjét. A Losonczi Pál vezette kül­döttséghez Havannában csat­lakozott dr. Meruk Vilmos, hazánk havannai nagykövete. Az Elnöki Tanács elnöke rövid havannai látogatásának első napját a testvéri barát­ság légköre jellemezte. A magyar államfő megérkezését követően baráti eszmecserét folytatott Osvaldo Dorticos kubai köztársasági elnökkel; áttekintették a legfontosabb nemzetközi kérdéseket és a A magyar államfő (jobbról) és .Omar Torrijos panamai el­nök kézjegyével látta el a hivatalos okmányt. (Telefonj: AP—MTI— KS) kapcsolatok fejlődését, Losonczi Pál egy­úttal tájékoztatta Osvaldo Dorticost venezuelai, perui és panamai látogatásának ta­pasztalatairól. A Losonczi Pál tiszteletére adott díszvacsorán Dorticos kubai államfő pohárköszöntő­jében kifejtette: Losonczi Pál Latin-Amerikában tett látoga­tása igen jelentős a földrész antiimperialista mozgalmai­nak erősítése szempontjából. Egyúttal méltatta hazánk kö­vetkezetes bel- és külpoliti­káját. Az Elnöki Tanács elnöke vá­laszában méltatta a Kubai Köztársaságnak a szocialista építésben elért sikereit. Ki­emelte : Kuba nagymértékben hozzájárul az imperializmus és az újgyarmatosítás elleni harchoz, s elismerésre méltó A latin-amerikai út IV. állomása Kuba Az Egyesült Államok szomszéd­ságában az Antilla-(Karib-)-ten­ger térségében helyezkedik el az amerikai földrész első szocialista állama, a Kubai Köztársaság. Te­rülete — a hozzá tartozó 16ÖŰ ko- rallszigettel és szirttel együtt — 110 922 négyzetkilométer, lakóinak száma 9,1 millió. Kuba agrár-ipari ország. Cu­kornád- és dohánytermelésre sza­kosodott elsősorban, de kedvező feltételekkel rendelkezik a rizs- a citrusfélék, a kávé- és más tró­pusi növények termesztéséhez is. Az utóbbi időben az ipari ágaza­tok is fejlődtek és a gazdaságfej­lesztés eszköze továbbra |s a cu­kortermelés maradt. Ez adja az ország devizabevételeinek 80 szá­zalékát. 1974-ig 430 ezer hektáron újították föl a cukornádültetvé­nyeket. A szocialista szektor a mezőgazdasági termelés közel kétharmadára, az ipar, a szállítás és a kereskedelem egészére ter­jed ki. A több mint 400 éves spanyol elnyomást 1896-tól az Egyesült Államok politikai gazdasági ural­ma váltotta fel. Az 1953. július 26-án a Santiago de Cuba-i Mon­forradalom helyreállította az or­szág szuverenitását és megszün­tette a kizsákmányolást. Az ellenforradalmárok megújuló támadásait Kuba a Szovjetunió, valamint a szocialista országok önzetlen támogatásával verte vissza; legyőzte a gazdasági ne­hézségeket is. A Szovjetunió és a szocialista országok 300 objek­tum építésénél működtek közre. (Ebből néhányat térképünk is be­mutat.) 1959 óta Kubában az energia- termelés 3,4-, a nikkeltermelés 2,0-, a műtrágyatermelés 4,2-sze- resére emelkedett. Ipari termelé­sének 10 százalékát a szovjet közreműködéssel készült gyárak állítják elő. A hengereltáru- 100, az acél- 95, az elektromos ener­gia 32, a műtrágyatermelés 50 százaléka származik ezekből az üzemekből. 1967—71 között 7500 bolgár, csehszlovák, magyar, NDK-beli és szovjet szakember támogatta a szigetország gazdaság- építő munkáját. Kuba 1972-től mint a KGST tagja még szorosabbra fűzi kap­csolatait a szocialista országokkal. cada-laktanya megtámadásával KGST-beruházással fejlesztik a kezdett Battistaellencs, sikeres kubai citrustermelést és nikkelbá- fegyveres harc új korszakot nyi- nyászatot. Ez utóbbi a világterme- tott a szigetország életében- Az lés 7 százalékát adja, s így 4. 1959. január 1. után a győztes a világon. Vádak a „négyek” ellen segítették Mao elnök halálát” Kína legnagyobb városában Sanghajban változatlan he­vességgel folytatódik a Csiang Csing-csoport elleni kampány. Mao Ce-tung özvegyét és »összesküvő társait« a többi között azzal vádolják, hogy ►►segítették Mao elnök halá­lát«. A sangbaji plakátokon egyébként megjelent a »párt- ellenes összesküvő csoport« politikai minősítése. Nem ult­rabalos elhajlással vádolják őket, amint tevékenységük jellegéből következnék, hanem ugyanazokat a vádiakat szege­zik nekik, amelyek jelenleg »a jobboldali elhajlásban« vétkesek ellen dívnak, azaz: »párton belüli burzsoáknak«, »revizionistáknak-« minősítik őket. A központi sajtó a maga a Somogy! Néplap részének vissza-visszatérő jel­szava, hogy óhatatlanul el- bukpak azok, akik »megmá­sítják Mao elnök utasításait«. Sanghaji feliratok azt is követelik a KKP KB-től, hogy »szervezze át a sanghaji for­radalmi bizottságot és párt- bizottságot«. A városnak szin­te alig van olyan hivatalban lévő vezetője, aki ellen a ta- cepaók ne hoznának föl vá­dakat; A szemtanúk legalább tízre teszik a »tűz alatt álló« városi párt- és állami veze­tők számát. A központi lapokban hétfőn olvasható sanghaji jelentés szerint a Sanghajban rende­zett tömeggyűlések részvevői — a helyi kétmilliós munkás- osztály — »az eddiginél is el­tökéltebben fognak harcolni a párt Hua Kuo-feng elvtárs vezette központi bizottságával az élen azok ellen, akik re­vizionisták, akik szakadárok és összesküvésekbe bocsát­koznak«, (MTI) szerepet tölt be az el nem kötelezett országok mozgalma antiimperialista jellegének erősítéséért fo.lyó küzdelem­ben. Panamai—magyar közös nyilatkozat Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke 1976. október 15—17 között hivatalos láto­gatást tett a Panamai Köztár­saságban. Megbeszélést és esz­mecserét folytatott a két or­szág kapcsolatáról és a nem­zetközi helyzetről Omar Tor­rijos Herrera panamai kor­mányfővel. A látogatásról az alábbi közös • nyilatkozatot hozták nyilvánosságra: Attól a szándéktól vezérel­ve, hogy elmélyítsék a Ma­gyar Népköztársaság és a Pa­namai Köztársaság közötti kapcsolatokat és együttműkö­dést, abban a meggy őzöd ős­ben, hogy ez megfelel mind­két ország alapvető • érdekei­nek, az államok szuverén egyenlősége és a más orszá­gok belügyeibe való be nem avatkozás elvének és az ENSZ alapokmányában lefektetett jogi alapelveknek, és hozzájá­rul a nemzetközi helyzet ked­vező alakulásához; Figyelembe véve, hogy a nemzetközi enyhülés korunk fő irányzata és az emberiség jövőjének záloga, az általá­nos leszerelés, valamint a há­borús tűzfészkek felszámolása a világban létfontosságú a Választás az NDK-ban (Folytatás az 1. oldalról) front jelöltjei kapták meg az érvényes szavazatok 99,86 százalékát, az ellenszavazatok aránya 0,14 százalék. A nemzeti front jelöltjeire Berlinben és az NDK megyéi­ben összesen 12 045 597 sza­vazatot adtak le. A nemzeti front valamennyi képviselőjelöltjét megválasz­tották Erich Honecker, az NSZEP KB főtiktára Karl- Marx-Stadtban, Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottsá- W gának tagja, az NDK állam- r j tanácsának elnöke Drezdában, Horst Sindermann, a politikai bizottság-tagja, la^kormányi el» nöke Halléban lett az NDK 5 évre megválasztott új népi kamarájának a képviselője. (MTI) Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára szavaz. nemzetközi biztonság fenntar­tásához; Meggyőződve arról, hogy a két országot összekötő baráti szálak napról-napra szoro- sabbakká válnak, a felek ki­nyilatkoztatják, hogy együttes i erőfeszítéseiket tesznek a nemzetközi béke és biztonság megteremtésére és megszilár­dítására Határozottan támogatják a gyarmatosítás teljes megszün­tetésére irányuló törekvéseket, fellépnek a faji megkülönböz­tetés és az elnyomás minden formájával szemben amelyek a népek függetlensége, öntu­data és fejlődése ellen irá­nyulnak Hangsúlyozzák,- hogy min­den állam elidegeníthetetlen és elévülhetetlen joga, hogy nemzeti érdekeinek megfele­lően szabadon rendelkezzék természeti kincseivel Az ENSZ határozataiban lefektetett elvekkel ellentétes­nek ítélik az erőszak alkal­mazását és feLhívják a tagál­lamokat, hogy tartózkodjanak annak alKalmazásától más országok eilen, különösen te­kintettel azokra á fejlődő or­szágokra, amelyek erőfeszíté­seket tesznek társadalmi-gaz­dasági fejlődésük meggyorsí­tására, szuverénitásuk meg­szilárdítására. Egyetértenek abban, hogy a közel-keleti kérdés tartós és igazságos megoldása érdeké­ben Izraelnek ki kell vonnia csapatait az 1967-ben elfog­lalt arab területekről. Bizto­sítani kell a térség valameny- nyi államának, beleértve a palesztin államnak a jogát a létezéshez, a függetlenséghez, népeik békés, alkotó munká­jához. Végre kell hajtani az ENSZ ide vonatkozó határo­zatait. Kifejezik megelégedettsé­güket, hogy az ENSZ tagálla­mainak többsége támogatás­ban részesíti a Panamai Köz­társaság törvényes törekvé­seit; osztják a latin-amerikai országok óhaját, hogy még ebben az évben — amikor Simon Bolivar, a felszabadító által összehívott panamai i kongresszus 150. évfordulóját ünnepük — szülessék meg­egyezés a Panama-csatorna t kérdésében. A magyar fél szolidaritásé­ról biztosítja Panama kormá­nyát és népét és szilárdan tá­mogatja a teljes függetlenség és a Panama-csatorna öveziet feletti joghatóság érvényre juttatásáért folytatott igazsá­gos harcát. Támogatja a Pa­namai Köztársaságnak a kü­lönböző nemzetközi fórumo­kon, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetében e célból beterjesztett kezdemé­nyezéseit. ■ A Magyar Népköztársaság és a Panamai Köztársaság szilárd elhatározása, hogy kapcsolataikat és együttműkö­désüket minden területen el­mélyítik. Diplomáciai úton, valamint a különböző szintű látogatásokkal bővíteni kíván­ják kormányaik rendszeres kapcsolatait. Egyetértenek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok kiszéle­sítésére és a gazdasági együtt­működés lehetőségeinek leg­hatékonyabb kiaknázására erőfeszítéseket kell tenni. Meggyőződésük, hogy «z együttműködésre különösen kedvező lehetőségek nyílnak az egészségügy, az oktatás, a közlekedés és a fejlesztési tervezés területén. Fejleszteni kívánják kapcsolataikat a kultúra, a sajtó, a rádió, a televízió, a filmművészet és az idegenforgalom terén. Ennek előmozdítása érdekében került sor Losonczi Pálnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanacsa elnökének a Pana­mai Köztársaságban tett lá­togatása alkalmából a mű­szaki-tudományos együttmű­ködési és kulturális egyezmé­nyek aláírására. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki, Taná­csának elnöke köszönetét fe­jezi ki a meghívásért, a me­leg, baráti fogadtatásért. Demetrio Lakast, a Pana­mai Köztársaság elnökét és Omar Torrijos Herrerat, Pa­nama kormányfőjét — később meghatározandó időpontban — hivatalos magyarországi lá­togatásra hívták meg, akik a meghívást örömmel elfogad­ták. (MTI) Találkozó Rijadban Tűzpárbaj a libanoni hegyekben »Óvatos derűlátással« fe­jeződött be a vasárnap Rijad­ban az öt arab államfő, vala­mint a PFSZ VB elnöke mi­ni csúcstalálkozójának első ülése :— jelentette az AFP. A részvevők háromórás . tár­gyalás után úgy döntöttek: a csúcs folytatása előtt munka­dokumentumot dolgoznak ki. E dokumentum kidolgozása végett vasárnap délután és a késő esti órákban két alka­lommal tanácskozott az öt részvevő arab állam — Szaúd- Arábia, Egyiptom, Kuvait, Libanon és Szíria — külügy­minisztere, valamint a PFSZ politikai osztályának vezetője. Az AFP — palesztin forrá­sokra hivatkozva — arról írt, hogy egyiptomi—libanoni— Bonyolult feltételek között Leszállt a Szojuz—23 Nagy bátorságról tettek tanúbizonyságot Meleg, szívélyes fogadtatás­ban részesítették vasárnap a kazahsztáni Arkalik város la­kói a Szojuz—23 űrhajó le­génységét. A Szojuz—23 Arka- liktól 140 kilométerre délkelet­re a Tengiz-tóra szállt le. Arkalik repülőterén a Tur- gaj területi pártbizottság első titkára üdvözölte Vjacseszilav Zudov alezredest, az űrhajó parancsnokát és Valért; Rozs- gyesztvenyzkij alezredes fe­délzeti mérnököt, a földre va­ló visszatérésük alkalmából. A város dolgozóinak képvi­selői kenyeret és sót nyújtot­tak át az űrhajósoknak annak jeléül, hogy a város díszpolgá­raivá fogadják őket. A két űrhajós Arkaliktoól a nap folyamán a bajkonüri űr­repülőtérre érkezett. A Szovjet Televízió interjút közvetített Viagyirnir Satalov. tábornokkal, a szovjet űrhajó­sok kiképzőközpontjának ve­setőiével. A Szojuz—23 repü­lésének szakaszait kommen­tálva Satalov tábornok el­mondta: — A repülés bonyolult és nehéz volt — hangsúlyozta Satalov. — Kezdetben min­den úgy ment, ahogy a prog­ramban tervezték, de az űr­hajó és az űrállomás közele­dése során, amikor az űrhajó automatikus rendszere műkö­dött, az űrhajósok néhány rendellenességet észleltek. Ez­után leállították az automati­kus közeledést irányító rend­szert. Az űrhajó személyzete felismerte ezeket a rendelle­nességeket, és visszatért a földre. A leszállás bonyolult feltéte­lek között történt. Ez volt az első vízre szállás. Az űrhajósok és a kutató- csoport egyaránt nagy bátor­ságról és férfiasságról tett ta­núbizonyságot — mondta Sa­talov tábornok. Palesztinái közös dokumentu­mot szerkesztenek. Ez lénye­gében a libanoni harcok be­szüntetéséről, a polgárháború sújtotta országban tartózkodó fegyveres erők egyidejű és fo­kozatos kivonásáról, a Bej rút és Damaszkusz közötti autó­pálya újbóli megnyitásáról intézkedik. Kimondja: az arabközi békefenntartó erő­ket átszervezik, hogy képe­sek legyenek szétválasztani az egymással hadakozó fele­ket és lokalizálni a tűzzsü- net mindennemű megsértését. E dokumentum értelmében a PFSZ kötelezi magát, hogy szigorúan tiszteletben tartja az 1969. évi kairói megálla­podást, amely szabályozza a palesztinaiak libanoni jelenlé­tét, politikai és katonai tevé­kenységét. A MENA hírügynökség ri- jadi keltezésű tudósítása sze-‘ rint Egyiptom 13 pontos prog­ramot szándékozik a mini­csúcs elé terjeszteni. Nem bizonyult tartósnak a rijadi csúcskonferencia kez­dete előtt bejelentett szíriai —palesztin fegyverszüret. Va­sárnapra virradóan a libano­ni fővárost környező hegyek­ben tüzérségi párbaj zajlott le a szíriai és a palesztin csa­patok között. A libanoni jobboldali és baloldali egységek a tűzszü­net bejelentése ellenére foly­tatták az összetűzéseket. A harcba beavatkoztak izraei egységek is, és az általuk megszállt libanoni falut nem sokkal később átjátszották a jobboldali keresztény erők kezére. Cedenbal Moszkvában tárgyal Jumzsagijn Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága el­ső titkárának, a Mongol Nép- köztársaság nagy Népi Kúrál­ja elnöksége elnökének veze­tésével mongol párt- és kor­mányküldöttség érkezett hét­főn délelőtt hivatalos baráti látogatásra Moszkvába. A vnukovúi repülőtéren a delegációt Leány id Brezs- nyev, az SZKF KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségérek elnöke és Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta. A testvéri barátság, szívé­lyesség és teljes kölcsönös megértés szellemében kezdőd­tek meg hétfőn délután a Kremlben a szovjet—mongol hivatalos tárgyalások. A meg­beszélésen szovjet részről részt vett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyi­kolaj Fodgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének elnöke. Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke. A mongol küldöttsé­get a tárgyalásokon Jumzsa­gijn Cedenbal, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a nagy Népi Hurál elnökségé­nek elnöke vezeti. A siófoki postahivatal állandó alkalmazásra tölvesz pépkocsira láratkiseröket Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni az 1. sz. postahivatal vezetőjénél lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents