Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-17 / 246. szám
segítenek a brigádok Jövőre az udvar is megszépül Ha itt a baj Egy kifejezés lázgörbéje A tizenegymillió forint költséggel megépített hatvanszemélyes bölcsőde, százszemélyes óvoda már nagyon kellett a marcaliaknak. — Sokat javított a nagyközség helyzetén — magyarázta Dombóvári Józsefné, az óvoda vezetője. — Minden gyereket föl lehetett venni óvodába, akinek a fölvétele indokolt volt HonnarT '"jöttek a gyerekek? — Hetvenet a másik óvodákból vettünk át, a többiek pedig főleg a Berzsenyi-lakótelepen élnek. A jelenlegi létszámunk százhuszonhat, s van tizenhárom »előfelvételis« gyerekünk. Ha az édesanyjuk visszamegy dolgozni, akkor ők is hozzánk jönnek majd. Az új óvodából egy-két dolog hiányzik, vagy javításra szorul. A legfontosabb most a konyhai tűzhely újrasamotto- zása, ezt már nagyon várja mindenki. Sétáltunk egyet az udvaron, hogy megértsük: mennyi mindent rendbe kell tenni. A nagyközségi tanács megígérte, hogy befedik a kerítés túloldalán levő árkot. Ez a rend és az óvoda külső képe szempontjából is nagyon fontos. Jövőre elkészül a pancsoló, a homokozó. Az udvar déli oldalán konyhakert lesz. A termelőszövetkezet KISZ-bri- gádja elkészíti a játékboltban kaphatónál erősebb kis ásókat, kapákat, gereblyéket. A munkára való nevelés játékos színtere lesz a kert, sokat várunk tőle. A szocialista brigádok sokat dolgoztak a két gyermekintézményért: egymillió forint értékű a társadalmi munkájuk. Jöttek, amikor takarítani kellett, elvállalták a függönyök megvarrását, s most is számíthatnak a Május 1. Ruhagyár telepének, a bőrdíszműveseknek a szocialista brigádjaira, amikor huzatok kellenek az új takarókhoz, s beszegésre várnak a törülközők. — A szülők, az üzemek, a brigádok megígérték azt is, hogy eljönnek, amikor megkezdjük a parkosítást az udvaron. Az első graflkonpont Anyának lenni nehéz, így él mindenki tudatában. Az anyának kötelességet vannak, az anya dolgozik a gyermekéért. Apának lenni nehéz. AZ apának kötelességei vannak, az apa • - Egy asszony mondta:-r- Anya vagyok, mégsem mondtam soha, hogy nehéz. Szerintem sok szükségtelen szótoldalékot használunk. Miért mondjuk el, hogy egy nő legfontosabb kötelessége, életének alapvető része nehéz? Anyának lenni egyenlő az anyasággal. A fogalom önmagával meghatározható, annyira természetes — minden bajjal és örömmel együtt —, hogy szükségtelen minősíteni. Ha valakiben erre a szóra: anyaság, nem indul meg egy gondolatsor, annak hiába magyarázzuk, magasztaljuk, ecseteljük.' Ugyanígy van ez az apákkal Is. Az én 'érjemmel, akinél jobbat senki sem kívánhat, és a többi férjjel. Úgynevezett jóval és rosszal egyaránt. J Mikor dőlt el, hogy a szülő fogalmát összekapcsoljuk a a bajjal, a nehézségekkel, nyűggel? A irásodik Ha a házasságkötéskor már látszott, hogy az asszony terhes, régebben a társadalom elfordult tőle. Csak évek múlva érkezett -fölmértés-. Ha két ember -hirtelen« házasodott, a társadalom -figyelt«. Ma is majd mindén házasságnál sok kibic számolgat a naptárban. Üj kifejezés született: panelgyerek. A társadalom már elnéző az esetek többségében. Csak regisztrál, ok nélkül. — Hat hónappal az esküvőnk után született a fiam. Szép, egészséges nebuló, kilenc hónapig hordtam. A van az új. De a családtagok óriási gyászt tartottak. Hogy lehettünk ilyenek. Most aztán itt a baj. Ezt hallottuk mindenkitől. Már minden kertelés nélkül, egyenesen megmondják terhesség esetén: itt a baj. Házasok a fiatalok, az előítéletek, a régről maradt társadalmi beidegződés így érvénytelenek. Mégis: itt a. baj. A lázgörbét vissza kell szorítani a hullára. Amikor az anyaság, jelzők és határozók nélkül mindenkiben elindítja a gondolatsort. Ugyanazt a sort, csupa felemelő, örömteli képpel... Párhuzam a kifejezés görbéjével A kifejezés, lázgörbéje mönagynénik meg a nagybácsik J S^tt s.atisztikai adatokkal bi Rejtjelzett lakások Tetszik tudni, hogy hol I éves tervben a legtöbb lakás van a Zarany lakótelep? Nem? Hát ott, ahol a Rózsa Ferenc Ifjúsági Lakásépítő' Szövetkezet éppen a napokbán adta át a második 16 lakást. Hogy ez pontosan a város melyik részén található? A Buzsáki utca végén. Ezért úgy is nevezik az itteni házakat, hogy a Buzsáki utcai KISZ-lakótelep. Akik ide költöznek, azok viszont dilemmában vannak, hogy tulajdonképpen most hova is jelentkezzenek be, melyik címet .adják mpg ismerőseiknek, írassák bé á személyi igazolványukba: (A döntés előtt a lakókat is érdemes volna meghallgatni.) Van ennél bonyolultabb eset is. Kaposváron az ötödik ötharat, magukban ezt gondol- premier plánba hozná). De az ták: -Hátat fordított á könyv- is lehet, egy félelem évszáza- nek, s a pohárhoz pártolt.« dós beidegződése tartotta A fiúk megálltak az asztal őket vissza. (A rendőrség előtt, s Buda tanító fölemelte ®ak nagyobb hajt hoz; jön üveges tekintetét a pohárból. 63 meSy — s olc itt maradnak védtelen a felingeralt — Most mondd meg az igazat! Zsafoka Janó felhagyott a vigy orral. — Bizony isten semmit se tudok.Rosszul voltam és eljöttem. Kérdezzétek meg az öreg Holubot. Legjobban azon csodálkoztak, hogy úgy tett, mintha semmi se történt volna köztük. Igaz, bejött az anyja. Némi suttogó tanakodás után (az ajtó előtt) bekopogtak Buda tanítóhoz. Buda tanító megrögzött legényember volt, s ezt lakása is tükrözte. A/szüleitől maradt öreg bútorok közt lakott. Csupa kopottság vette körül, sehol egy textil, egy váza, s a csupasz padlón csaknem gyűrűibe göndörödött a por. És a por a könyvespolcon, mely háta mögött magaslott, és rosikadozott a sok könyv alatt Ámbár ez csak a fiúk szemében tűnt fel, minthogy ez volt az egyetlen házi könyvtár, amit láttak. S öreg bútorokat se igen lehetett már látni benn a lakásban, csak a padláson. Buda tanítót azonban megszokták különcnek. Most se volt az asztalán semmi, egy árva terítő. Üres pohár állott csak előtte, abba meredt. S a szék lábánál demizson. A fiúk, ahogy meglátták háta mögött a sok összevisz- sza könyvet, előtte meg a poAkárcsak valami súlyt. S tartotta, tartotta rajtuk. Nehezen, csaknem elejtve. Feró szava zörgött, "mint a papír: —■ Még nőm jött meg Voltunk Zsabkánál is, tud semmit. bosszúval szemben.) Buda tanító letette a poharat. Szája kék volt. Hideg rázta. És szemében az iménti bárgj'úság helyóm gyermeknem ded kétségbeesés pislogott. Szármivaló volt nézni ezt a Búda tanító nem szolt rá, lélekben összeroppant embert, lervúlt a demizsonért. A üit annyi csodálat és tiszte- csendhen csak a csobogás hal- let övezett a faluban. Kire látszott. gyermekségükből felnéztek, Zöldesbarna, zavaros-sűrű az egyedülire, aki e porból nedűvel telt meg a pohár, valaha is kiemelkedett, a fa- Ámyak gomolyogtak Buda lu fölé, és magasabbra jutott tanító fejében, az osólc ár- (műveltségben), mint mindep- nyai. Félt, és nem tudta, mit ki más, aki itt született, s a higgyen. A mindenféle beszé- homlokán tiszta és szép tá- deknek, öreg hiteknek úgy gasságát holdja a messzi tálátszott, alapja van. A polc a könyvek alatt megreccsent, és Buda tamtó ^ükT &“^t mondtat összerezzent, s mindjárt ijed jakat belátó értelemnek. Ez az ember romjaiban ült ten a pohárhoz nyúlt. Magától ijedten: az ember hogy el tudja veszíteni magát gyengeségében. — Jelenteni kellene — nyögte nehéz, zsibbadt nyelvvel. S tudta, hogy nincs ereje jelenteni. Két tenyerébe fogta arcát. A torka összeszorult. Rettenetes... Érezte, hogy vonnák. megint, — Ti sohase találkoztatok vele? — Kivel, tanító úr? — A Rémmel... A fiúk nagyot nyeltek. — Nem, nem találkoztunk. S megrendültén, szánakozva nézték öt. Különösen Kosz- novszki Feró. Kinek már nem voltak olyan bibliás ismere- felelősségre tel. mint az idősebbeknek. De most földerengett felületes Aztán megint, magával emlékezetében Mózes. Mózes, birkózva: ki az ígéret Földjéig vezette — , Értesíteni kellene... a zsidó népét, de ő már nem rendőrséget. léphetett be oda. Hallgattak. Senki se tudott Mózes — nézte elgoncjölkod- ébben okos lenni. va> ajka szomorkás, hangta— Várjuk meg a reggelt — lan rámcrzdulásával Koszvélte Hornyák Marci —, s ha novszki Feró Buda tanítót, az akkor se kerülne elő... öreg Buda valakivé lett fiát. A többi is helyeslőién bó- S a valakivé lett fiú pohár lógatott. S nem tudtak volna felelni rá, miért vonakodnak beavatni a rendőrséget. Talán a szégyen miatt (Íriszen amire a felejtés fátylát szerették volna borítaná: hitványságukra a dologban, egy nyomozás az első percben után tapogatózó tétova keze mintha tégláról téglára oly szívósan rakott és most egyetlen ráfújással leomlott kultúrájának törmelékei között matatna. (Folytatjuk) pontosan 2209 — a Béke, a Kanizsai és a Füredi utca által határolt területen épül. Hogy hol rakják most össze a házakat? Ilyen választ kaptam a kérdésre: a Béke—Füredi tömb B szektorában a TM-es típusú I-es számú épületet most szerelik, a TM-es típusú II.es számú épületnek pedig a fogadószintje készül. A lakásra várók jövőre tehát ide költözhetnek. Hogy ez pontosan hol van azon a dim- bes-doqnbos területen? Fogalmam sincs. Szerintem sem a postás nem tudja majd, sem az orvos. Pedig hát — tanú vagyok rá — a lakótelepeket tervezik, és a tervek alapján építik. Nekem egyszer valaki megmutatta, hogy milyen lesz majd elkészülte után a Béke, a Füredi és a Kanizsai utca által határolt új lakóterület. Ezen a térképen minden rajta volt. Hogyan sorakoznak egymás mellett a házak, melyik hány emeletes lesz és hány lépcsőházból áll. És rajta voltak az utak, a járdák és a nem létező parkok is. Az egész terület fel volt osztva különböző szektorokra, attól függően, hogy mikor hol építenek. Szerintem — és ebben sok százan egyetértenek velem — éppen így előre meg lehetett volna nevezni az utcákat, számozni a házakat. A lakásigénylő — amikor kézhez kapja a kiutalást — legalább tudná, hogy hova költözik majd. Tudóm azt is, hogy a névadás bonyolult dolog. A városban a tanács hatásköre, hogy utcát kereszteljen el. De utcát nemcsak akkor lehet valakiről elnevezni, amikor felépült már, hanem akkor is, amikor megtervezték oda a házakat. Az építők — állítólag — soha nem térnek a tervtől; nem hagynak ki egy épületet, s nem építenek kettőt arra a helyre, ahova egyet terveztek. Nincs értelme, hogy rejtjelezve építsék a lakásokat: akik új családi otthonra várnak, úgyis »megfejtik« ezeket a. jeleket, s szakértő szemmel figyelik, hogy miként dolgoznak az építők. Azoknak viszont, akik csak alkalmanként járnak ezekre a lakótelepekre — mentők, postások, rokonok — nemegyszer okoz gondot a címzés megfejtése. Van egy javaslatom: sokszorosítsák és osszák stet a városban azokat a térképeket, amelyek segítségével azonosítani lehet a lakásokat Persze ha mégis időben nevet kapnak az utcák, akkor visszavonom a javaslatomat. Dr. K. X. még meg is jegyezték — szabadszájú család a mienk —, hát itt volt a baj... Mit lehetett tenni. Tudom, vannak olyanok, akik azt mondják, koraszülött volt a gyerek. A többiek meg röhögnek a négykilós kis korai gyereken. Én még sohasem mondtam ezt. Aki kérdezi, annak megmondom, hogy mi az igazság. Egyébként kinek mi köze hozzá? Boldogok vagyunk. Egyáltalán nem érezzük bajnak a gyereket. Itt a baj. Kimondott negatív tény lett volna a gyerekből? Házasságellenesek lennénk? Ha muszáj, csak akkor kell házasodni ? Kötelezővé vált a házassák, ha »itt a baj«? Inkább elkerülendővé, ha nem lesz gyerek? A harmadik Ha a fiatal házasok a »szä- molgatásos hónapok« után még gyermektelenek, a társadalom bólint. Okos, okos. Ha összegyűjtötték a lakásra, bútorra, esetleg még a kocsira valót is, a társadalom újra bólint. Ha a gyerek hamar megszületik, másfél-két év múltán, a társadalom megcsóválja 4 fejét. — Jaj,. gyerekeim, mennyi bajotok lesz. — így szaladt hozzánk anyám egyik barátnője, amikor megtudta, hogy jön a bébi. Akkor már egy éve laktunk albérletben. — Ajjaj —' sopánkodott —, ajjaj, most itt a baj. Az nem zavarta, hogy mi olyan örömmel vártuk Zoltánkát. — Már megvolt a lakásunk, a berendezés szegényes, innen-onnan kapott régi bútorokból állt. Ki akartuk cserélni. Azután terhes lettem. A bútorcserét elhalasztottuk egy évvel. Nézze, azóta már megzonyító másik lazgörbe húzódik. Amiért megalkották a népesedéspolitikai határozatot. ' Magyarországon 1974-ben 100 ezer művi vetélést hajtot- ! tak végre. Ennek a számnak I örülnünk kellett, mert ez 70 ezerrel kevesebb, mint 1973- ban. Magyarországon 1974- ben 186 ezren születtek. Ez 30 ezerrel több, mint 1973- ban. Egy szám, amelynek felhőtlenül örülhettünk. Es az újabb adatok még kedvezőbbek! La csaa azt nézzüa, hogy 1974-ben több tízezerrel kevesebb terhesség volt, mint 1973-ban és mégis sokkal több gyerek született meg, akkor máris érezhető, milyen eredmény a művi vetélések csökkenje. A kifejezés lázgörbéje mögött súlyos tények vannak. A népesedéspolitikai határozatban célul tűztük ki a három- gyerekes családot, mint ideálisát nemzetünk fejlődéséhez. Nagy cél ez. Ma a kétgyermekes családideál a legelterjedtebb a fiatalok között. Egy lépés. A lázgörbe ötödik, alacsonyabban levő pontja. »Négy gyereket akarunk. Három -1- - gyereket akarunk. Ahol három van, elfér a négy is. Két gyerek kevés, legalább három ...« Rövid sor. Néhány fiatal házaspártól hallottam ezeket a kifejezéseket. A terhességet, a kisgyermeket sokszor bajnak mondják. Megszokásból inkább, mint tudatosan. Ez az igazi baj. Egy kifejezést elfelejtettünk. A szociálpolitikai, anyagi és egyéb kedvezmények akkor hozzák meg igazán a kívánt eredményt, ha az »itt a baj« visszaalakul a magyar nyelv egyik legszebb kifejezésévé: gyermekáldás. Luthár Péter Alkules az öltözőszekrényekhez Hárman ültek a vádlottak. padján abban az ügyben, menan vattakabátokat loptak, azokat eladták, a pénzt pedig Ivet a közelmúltban tárgyalt a j elszórakozták. Egy másik ba- Kaposvári Járásbíróság. Hár- [ ráti látogatás után az egyik 1200 forinmuk közül a legidősebb, a csi- kóstöttösi Szalaí Gyula is csupán 20 éves, ő azonban már nem először került összeütközésbe a törvénnyel. Volt büntetve lopásért, de garázdaságért és tiltott határátlépés előkészülete miatt is meggyűlt a baja a hatóságokkal. A 19 éves Barna András lakatos és 3 17 éves öry Róbert segédmunkás — mindketten kaposváriak — voltak még részesei a bűncselekménysorozatnak. Szálai és Barna a tárgyalás idején más bűncselekmény miatt éppen a börtönben ült. Azt, hogy mit követett el a három fiatalember, nehéz volna hiánytalanul felsorolni. A bűncselekmények zöme még a múlt év decemberében történt. Barna András rájött, hogy a vállalati öltözőszekrényeit: lakatjai egy sémára működnek. Alkulcsot szereztek, és Kaposváron, valamint az ország más városaiban lévő vállalatokhoz »látogattak« el. Üres öltözőszekrények jeleztek, merre jártak. Barna András ekkor még a MÄV kaposvári állomásfőnökségén dolgozott, ahol többször meglátogatta őt barátja, Szalai Gyula. Egy ilyen alkalommal felnyitottak két öltözőszekrényt, onöltözőszekrényből tos férfi aranygyűrűt loptak el. De megfordultak a Mezőgép Vállalat Toponári úti telepén is. Budapesten a Taurus Gumiipari Vállalat Öltözőhelyiségéből rádiót, készpénzt vittek magukkal, majd Veszprémben, Dombóváron fosztogatták a dolgozók szekrényeit. Ez év elején változott a páros »összeállítása«. Barna András és öry Róbert »dolgozott« egi’ütt. Újra a kaposvári Mezőgép-telep, majd a cukorgyár, azután a Pamutfo- nó-ipari Vállalat gyárának öltözőit látogatták meg, és sehonnan nem távoztál: üres kézzel. A Kaposvári Járásbíróság — dr. Pap Árpád tanácsa — Szalai Gyulát 5 évi, fegyház- ban letöltendő szabadságvesztésre, 3000 forint pénzbüntetésre ítélte, 5 évre pedig eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Barna Andrást 3 évi szabadságvesztésre, 2000 forint pénzbüntetésre ítélték, és három évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, öry Róbert 7 hónapi szabadságvesztésének végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztették. A vádlottaknak az okozott kár egy részét is meg kell téríteniük. d. x.
