Somogyi Néplap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-14 / 217. szám

Évközi rcrsenyéríékeiés Kéthely a harmadik A Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelési Rendszerhez Munkaterv — fftzre Ezen a héten kezdik a vetést a kishárapáti tsz-ben tartozó taggazdaságok éves termelési versenyt indítottak. A verseny első szakaszában a tavaszi feladatok elvégzését értékelték, a vetéssel, a kelés­sel, a tőszámokkal kapcsolatos technológiai előadások végre­hajtását bírálták el. A versenyértékelő bizottság táblánként felülvizsgálta a végzett munkát. A közgyűlé­sen elfogadott versenyszabá­lyok értelmében különösen kritikus szemmel bírálták el av minőségi szabályok betartását. A kilenc termelési, szervezési egységben külön-külön érté­kelték a legjobbakat, s az el­ső helyezettek 30—30 ezer fo­rint jutalmat kaptak. A reá­lis értékelés érdekében az or­szágos első, második és har­madik helyezésről a kilenc alközpont vezetőjével közösen határozott a versenybizottság. Ennek alapján az első díjat és a vele járó 80 ezer forintot a nagyszénást Október 6. Tsz kapta. Második lett — és 70 ezer forint jutalmat kapott — a Bábolnai Kombinát Uraiúj' falui Gazdasága. A harmadik díj és 60 ezer forint somogyi gazdaságba került; a közös döntés alapján a héthelyi Aranykalász Termelőszövet­kezet érdemelte ki a verseny első szakaszában ezt az elis­merést. A kisbárapáti Kossuth Termelőszövetkezet főagronó- musa, Csökli László invitál: nézzük meg a silózást, kitűnő az erre szánt, másodvetésű napraforgó, őszi árpa szalmá­jával keverik, s nagyon jó takarmány lesz a jószágnak... Benne vannak az őszben, az említett munkát még augusz­tus első felében kezdték. A 25 hektár napraforgó mellett 122 hektár silókukoricájuk is van, így a silótakarmány 400—450 vagonnyi lesz az idei betaka­rításból. A tennivalóhoz egy önjáró és egy vontatott siló­kombájn áll rendelkezésükre, s a szállítókapacitást a közel­múltban bővítették két nagy teljesítményű pótkocsival. Ezek segítségével idejében megvalósítható a silózás ter­ve — ugyanis pontos, az erö~ vei és a feladatokkal számoló kampánytervet készítettek az őszi munkákra. — A szövetkezet vezetősége az augusztusi ülésen megvi­tatta és elfogadta ezt a ter­vet, s szeretnénk, ha ugyan­úgy sikerülne megvalósítani, mint ahogyan a nyáron az aratásét. Végig tartani tudtuk az ütemet, s július 30-án be­takarítottuk az utolsó szem gabonát is. Mindenütt elvé­geztük a tarlóbuktatást, össze­raktuk a szalmát; az istálló­trágya kihordásához és szét­szórásához is hozzáfogtunk. A főagronómus szavaiból következik: az őszi munkákat már a nyár folyamán meg­könnyítették azzal, hogy amit lehetett, gyorsan és jól meg­csináltak a megüresedett ga­bonatáblákon. A múlt héten renddel szerepel; figyelembe vették minden munkánál a kézi- és gépierő-szükségletet is, és mindenütt kijelölték a terv megtartásáért felelős sze­mélyt. A 15,5 vagon nitro­gén-, a 30 vagon foszfor- és a 15,5 vagon kálium tartalmú műtrágya kijuttatásához pél­dául határozza meg a kuko­rica és a napraforgó betaka­rítása, hogy mikor kerülhet sor a magágykészítésre és ezt követően a vetésre. A kampánytervben a siló­zás, a műtrágyaszórás, a talaj­előkészítés. a szervestrágyá­zás, a vetés, a kukorica és a szálas takarmány betakarítá­sa, az erdőművelés és a ház­táji gazdálkodással kapcso­latos tennivaló nemcsak kez­dési és befejezési időpontot tartalmazó »menet pontot tet­tek a silózás végére, s ezen a héten már vetik az ősziek magját. A múlt hét közepéig a terület 60 százalékán meg­történt a vetőszántás, az alap­műtrágyát a földek 90 száza­lékára kiszórták. A kijelölt táblákon mindössze 85 hektá­ron négy szórógép, a szuper­foszfátnak és a kálisónak a gépekbe rakásához pedig markológép áll rendelkezésük­re. A 877 hektár őszi vetését október végére a 243 hektár őszi mélyszántást november 20-ig szeretnék befejezni. — 778 hektáron vetünk bú­zát, ebből 655-öt a négy étke­zési fajta — zömmel rannája és bezosztája — teszi ki. Ta­karmánybúzaként szávát és libelullát vetünk. Az OMMI 1371-ben végzett nálunk talaj- vizsgálatot, erre még mindig Szezon után — sajtgyártás / támaszkodhatunk, mert tud­juk, milyen tápanyagokat ka­pott azóta a terület. A saját termésből származó vetőmag­ból mintát küldtünk vizsgá­latra, s az eredményt már megkaptuk; tudjuk mihez tar­tani magunkat a vetésnél. A mag kijuttatása előtt mindig higanyos csávázószert hasz­nálunk, s gombaölő szert is teszünk hozzá. Szártőbetegség elleni anyagot is várunk ... A kukoricabetakarítós ütem. tervénél figyelembe vették, hogy nincs saját szárító be­rendezésük, tehát a Somogy megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat átvevő kapacitásához kell igazodniuk. 373 hektáron érik a kukori­ca, a törést, illetve morzso- lást három, adapterrel fölsze­relt gabonakombájn végzi, mihelyt lehet. A fajták lehe­tővé teszik, hogy a legkoráb­ban érőt ennek a hónapnak a második felében kezdhetik. Felkészültek arra is, hogy nincs mindig kedvező időjá­rás. ezért — ha kell — a mé­lyebb fekvésű területeken kézzel törik majd a kukori­cát: az emberi erő. amire itt szükség lesz, rendelkezésükre áll. A kampányterv — ha­sonlóan minden más tervhez — annyit ér, amennyit, meg­valósítanak. belőle. Tudják ezt a kisbárapáti Kossuth Tsz-ben is, s ezt nemcsak a részletes, minden feladatra kiterjedő tervmelléklettel kí­vánják elősegíteni, hanem folyamatos ellenőrzéssel is. Az ütem tartásának állandó ■figyelemmel kísérése megaka­dályozhatja a csúszást, a tor­lódást, és megkönnyítheti a szervezést, a menet közbeni rugalmas intézkedéseket. Hernesz Ferenc MAI KOMMENTÁRUNK A közös HBQka öröme Olyan jó érzés végigmenni községünk utcáin. Látni a szép, szeretettel gondozott fákat, a virágokat, a rendben tartott utcákat, amelyek jel­zik: az emberek szeretik köz­ségüket, ragaszkodnak hozzá és szívesen dolgoznak érte, önzetlenül.... — meghatot­tan, örömmel Papp Jánosné niklai nyugdíjas beszélt így — a társadalmi aktivisták megyei értekezletén — arról az érzésről, amit a közös munka öröme minden ember­ből kivált. S nemcsak 6, ha­nem nagyon sokan vannak még megyénkben, akik érzik és tudják, milyen óriási erő rejlik az összefogásban. El­mondták azt is: az emberek elsősorban azokat a létesít­ményeket — óvoda, park, játszótér, orvosi rendelő, vi­rágos, fás utcák, terek stb. — melyekben az 6 kezük munkájának eredménye is látszik. Papp Jánosné meghatottan fogadta — sok évi társadalmi munka után — az elisme­rést, s ezt az érzést láttam a többi kitüntetett arcán is. elmondták: nem az elisme­résért dolgoztak, hanem azért, hogy hasznára legyenek a közösségnek, lakóhelyüknek, megyénknek. A közös munka örömét ta­pasztaltam akkor is, amikor a kaposvári szocialista brigádok összefogása folytán elkészült és átadták a megyeszékhely apróságainak új óvodáját. Vagy amikor Somogysárdon a község központjában föl­avatták a Béke teret, s akkor is. amikor elkészült — a szü­lök összefogásával — Csoko- nyavisontán az általános is­kola központi fűtése. Ezernyi példáját lehetne sorolni en­nek a közös munkának. Az utóbbi két évtizeden ennek a munkának az értéke me­gyénkben meghaladta az S00 millió forintot. Ebből a pénz­ből egy új nagyatádi kórhá­zat vagy 160 általános isko­lai tantermet építhetnénk! Néhány helyen — főként a kisebb településeken, közsé­gekben — csak ezer forin­tokban mérhető egy-egy esz­tendőben a társadalmi mun­ka értéke. Ám ezekből az ez­rekből évente milliós értékek lesznek: így fejlődik me­gyénk, gazdagodnak közsé­geink. így értük el azt is, hogy az előző ötéves terv so­rán Somogybán a társadalmi munka értéke meghaladta a 300 millió forintot. Szívesen dolgozunk a jö­vőben is, és arra törekszünk, hogy nagyon sok különböző munkaterületen dolgozó em­bert nyerjünk meg a társa­dalmi munkának — fejezték ki elhatározásukat az akti­visták. Szükség is lesz erre, szükség lesz minden ember összefogására. Gazdagod­tunk, fejlődtünk ugyan, de még sok a tennivaló. Sok az, amit képtelenség csupán ál­lami erőből, közpénzből meg­valósítani. Ezért kell az olyan célok­nak, az egy-egy községet, vá­rost gazdagító feladatnak megnyerni az embereket — a helyben lakókat, az üzemek és gazdaságok dolgozóit, a szocialista brigádokat amelyek nem terhelik az ál­lami költségvetést. Erre szólítja föl megyénk lakóit a megyei tanács vb, a Hazafias Népfront és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa közös felhívása. S mint az előző tervidőszakban tör­tént: bizonyára most is ez­rek és ezrek jelentkeznek. Hogy részesei lehessenek a közösséget gazdagító, önzet­len társadalmi munka örö­mének. Sz. L. Fejlődő partneri kapcsolatok várnak az űj sajtformák al­kalmazásától, és 10—12 em­ber munkája szabadul föl a sajtok műanyagfóliás csoma­golásával. Jelenleg a sa.itérle- lő bővítését és a szállítás ész- szerűsítését tervezik. Csupor Tibor A NAGYATÁDI Konzerv­gyár 31 mezőgazdasági ter­melőszövetkezettel és két ál­lami gazdasággal áll szerző­déses viszonyban. Közülük 18 bázisgazdaság. Ezek a mező- gazdasági nagyüzemek 2800 hektáron termelnek zöldség­féléket, s biztosítják a nyers­anyag túlnyomó részét A konzervgyár éves feldolgozá­si tervének teljesítéséhez mintegy 3300 vagon zöldségre van szükségük. Nem közöm­bös tehát, hogy milyen az együttműködés az üzem és mezőgazdasági partnerei kö­zött. A kapcsolatok eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról tárgyalt legutób­bi kibővített ülésén a Nagy­atádi Városi Pártbizottság végrehajtó bizottsága — Jé- ger Ferencnek, a konzervgyár igazgatójának előterjesztése alapján. A beszámoló megállapította, hogy az együttműködés az elmúlt években tovább erősö­dött, s jelentősen hozzájárult az üzem termelésének bizton­ságához. A bázdsgazdaságok- kal ötéves időtartamra szóló szerződéseket kötöttek, me­lyekben az üzem kötelezett­séget vállalt a megtermelt zöldség védőáras átvételére. Ugyanakkor a mezőgazdasági partnerek garantálják, hogy Öt éven át zöldséget termel­nek meghatározott területen. Az iparszerű termelés tér­hódítása a zöldségtermelésben Is megköveteli a gépesítést és a szakosodást. A konzervgyár szorgalmazza — és elő is se­gíti —, hogy a mezőgazdasá­gi üzemeli nagyobb ütemben lépjenek előre. A betakarító, gépék alkalmazása mégis ne­hezen terjed; csupán a zöld­borsó szedését és betakarítá­sát sikerült teljesen gépesí­teni. A zöldbabnál lassúbb a fejlődés: csupán három he­lyen oldották meg a gépi be­takarítást. Nagyobb gondot okoz a paradicsom betakarí­tásának a gépesítése, eddig csak a Siófoki Állami Gazda­ság termelt gépi betakarítás­ra alkalmas paradicsomot. A gépi betakarítás megkö­veteli az új fajták bevezeté­sét. Az idén a Nagyatádi Kon­zervgyár 19 fajta paradicso­Utolsó kapálás a szőlőben mot, 4 fajta zöldbabot és 3 fajta ub.orkát biztosított a ter­melőknek. Mind a gépesítés, mind a fajták és a termesz- téstechnológia elterjesztésé­ben eredményesen végzi az üzem a szaktanácsadást. Ter­meltetési osztályukon 7 me­zőgazdasági szakember áll a partnerek rendelkezésére. A körzeti felügyelők szinte na­pi kapcsolatban vannak a mezőgazdasági üzemekkel: a talaj előkészítéstől egészen a betakarításig. A szaktanács- adói tevékenységet segítik még a Kertészeti Egyetem és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem szakemberei is. A konzervgyárnak az a tö­rekvése, hogy a teljesen gé­pesített zöldborsótermelésen kívül még egy, esetleg két, más fajta zöldséget termeljen egy-egy gazdaság. E téren már vannak eredmények. Benzencén, Csurgón, Csököly- ben. Görgetegen és Somogy- szobon a zöldborsó mellett paradicsomot, Komlósdon zöldbabot, Nagyatádon pedig paprikát termelnek. A be­gyűjtési csúcsidőben az üzem­nek segítenek partnered a be­szállításnál is. A gazdasági kapcsolatok mellett más, tartalmas kap­csolatok is kialakultak, illet­ve kialakulóban vannak. Köl­csönösen részt vesznek egy­más ünnepségein, az éves munkát értőkelő megbeszélé­seken, illetve a zárszámadá­sokon. Hagyományai vannak a munkás—paraszt találko­zóknak és a szocialista bri­gádok között is kezd kiala­kulni a kapcsolat. Különösen gyümölcsöző kapcsolat léte­sült a berzencei tsz és a Kutasi Állami Gazdaság, va­lamint a konzervgyár párt- és KISZ-szervezetei között. A JÖVŐBEN a gazdasági kapcsolatok erősítése mellett tovább kell fejleszteni az emberi kapcsolatokat, a poli­tikai-mozgalmi, kulturális, — sport terén javítani kell az együttműködést — állapította meg a végrehajtó bizottság. D. S. A kőröshegy! Jobblét Tsz háromféle telepítésű szőlőjében az utolsó kapálást termo alá. A 30 hektáros új szőlőtelepítésnél százszázalékos volt az eredés. végzik — Kiét évvel ezelőtt még mu­tatták az udvariban azt a hű- tőkamáont, amelyben — kény­szermegoldásként — megfele­lő fokon tudták tárolni a te­jet. Akkoriban a marcali sajtüzemben igen nehéz kö­rülmények között dolgoztak, s naponta vitték a Balatonra a friss tejet, kakaót, tejfölt, tú­rót. Az üzem épülete és fel­dolgozó gépei a régebbi »év­járatba« tartoztak, avultak voltak már és szűknek bizo­nyultak a balatoni ellátás korszerűbb feltételeket köve­telő lebonyolításához. Azóta Marcaliban megtörtént az üzem rekonstrukciója. Jobb körülmények között folyik a termelés és kiszolgálás. Hogyan kamatozott ez nyá­ron a balatoni ellátásban? — kérdeztük Sipos János üzem­vezetőtől. — Az idén, nem akarom el­kiabálni, a tervezett ütemben szállitottuk a Balatonra a te­jet, a kakaót és egyéb tejter­mékeket. Termékeink minősé­gére reklamáció nem volt. Balatonfenyvestól Boglárig mi szállítottunk az összes boltnak, s a balatonszánszói hűtótárolő készletének mint­egy a felét is mi töltöttük fel állandóan. Naponta 50—52 ezer liter tejet dolgoztunk föl, s ebből csúcsidőben 50 ezer liter még aznap eljutott a tóparti üzletekbe. Három új kiszerelő-feldolgozó gép működik rendszeresen, s a rekonstrukció során megépült az üzem »lelke«; egy 200 négyzetméter alapterületű hűtőkamra. Készen áll, s egész nyáron dolgozott komp­lex kakaófeldolgozó vonalunk is. A . folyamatos áruellátást tehát biztosítani tudták az üzemben. Néhány évvel ez­előtt csúcsidőszakban — a legnagyobb erőfeszítéssel — legföljebb 35 ezer liter tejet tudtak csak földolgozni; most 17 ezerrel többet, könnyűszer­rel... Minden hajnalban sor­ban indultak a kocsik a Ba­latonra a friss tejjel. Még arra is maradt erő, hogy új szolgáltatást vezessenek be nváron: külön hűtőkocsi in- du't minden délben, megrak­va friss áruval, s végigjárta a balatoni üzleteket. — Gyors segítség — Így lehetne össze­foglalni a kezdeményezés lé­nyegét. Rendelésen kívül bár­melyik boltvezető annyi tejet, tej terméket vásárolt a kocsi — Szeptember 15-ig. Nyá­ron minden tejet feldolgo­zunk. és elszállítunk, ősszel és télen viszont a begyűjtött- nek csak az egyharmadát. Most fokozatosan »ráállunk« a sajtgyártásra. A rekonstrukció során meg-v újult üzem a nyáron kiállta a próbát. Ez nem jelenti azt. hogy minden egyszerű és gond nélküli volt, a .kánikulá­ban például ugyancsak érez­ték a víz-szűkét. Hasznát vet­ték azonban a korábbi anyag­takarékossági tervben rögzí­tett ötletnek: az üzembe ér­kező vizet három alkalommal is fölhaszná’ták. A technoló­giai vizet felfogták kanna- és ládamosásra, majd pedig ta­karításra használták. Az üzemben már folynak az előkészületek a nagyobb arányú sajtgyártásra. További segédanyag-megtakarítást rakományálból, amennyire ép­pen szüksége volt. — Régebben az üzemben kizárólag sajtgyártással fog­lalkoztak, most még hatféle terméket állítanak elő. Nem okozott ez gondot a munká­soknak? — Nem mondanám. A gé­peink termelékenyek, s a .ki­szolgálásukhoz nem kell (kü­lönösebb szakértelem. Hamar elsajátítható. — Meddig tart még a sze­zon?

Next

/
Thumbnails
Contents