Somogyi Néplap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-10 / 214. szám

Kedvező folyamatok a megye gazdaságában (Folytatás az 1. oldalról.) Az év hátralevő hónapjaiban az a feladat, hogy követke­zetesen megvalósítsuk az éves terv előirányzatait. Ehhez azonban a tervszerűség foko­zására, a végrehajtás ellenőr­Németh — Mindenek­előtt szeretném megköszönni a tegnapi tanul­ságos progra­mot, eszmecse­rét, s azt, hogy lehetőséget ad­tak: ma a me­gyei pártbizott­ság ülésén szól­hatok a gazda­ságpolitika idő­szerű kérdései­ről — kezdte felszólalását a Központi Bi­zottság titkára. — Engedjék meg, hogy át­adjam a Köz­ponti Bizottság és személy sze­rint Kádár elv­társ szívélyes üdvözletét önöknek, s a pártbizottság tagjai útján a megye dolgozó népének. Németh Károly ezután régi és mai somogyi tapasztala­tait vetette össze. Elmondta, hogy 1965 elején részese volt a program kidolgozásának, amely megérdemelt és nagy­arányú fejlődést indított el Somogy megyében. — Benyo­másaimat tömören így fogal­mazhatom meg: lelkesítő és felemelő változást tapasztal­tam; van értelme a munká­nak, az erőfeszítésnek. Az or­szág fejlődésével együtt előre haladt a megye is. Tudom, nagyon nagy utat tett meg Somogy, s ezért meggyőződé­sem: érdemes volt — és ma is érdemes — a központi tá-1 mogatásra. Ipara ma már je­lentős színvonalat képvisel, mezőgazdasága. előrehaladt; számos eredményt mondhat magáénak a közoktatás, a kulturális élet fejlődésében, s a falvak képe, közösségi élete is nagy változást mutat. — Minket, kommunistákat mindig a jelen és a jövő fel­adatai foglalkoztatnak — mondta a Politikai Bizottság tagja —, de sohasem szabad megfeledkeznünk az eredmé­nyekről. A közösségi ember számára ez a 'legnagyobb ösz­tönző erő. Egy-egy új lakás, óvoda, a bevásárlás jobb le­hetősége kell, hogy örömet szerezzen azoknak, akik együtt akarnak és tudnak boldogulni a közösséggel, hi­szen ezekre az eredményekre építjük a jövőt. Ismerem a gondjaikat is, tudom, hogy sok embernek még nincs megfelelő lakása, helyenként baj van az állampolgári fe­gyelemmel, van bürokrácia, és sok megoldásra váró fel­adat. Mégis büszkének kell lenniük, nem az elbizakodot- tak gőgjével, hanem az ön­tudatos hazafiak teremtő büszkeségével. A Központi Bi­zottság nevében ezen a fóru­mon is köszönetét mondok a Somogy megyei kommunis­táknak azért, hogy eredmé­nyesen harcoltak a párt po­litikájának következetes vég­rehajtásáért. Azt kívánom, hogy továbbra is dolgozzanak eredményesen az ötéves terv­ben Somogy megye töretlen fejlődéséért. Németh Károly ezután ar­ról beszélt, milyen nagy je­lentősége van annak, hogy a ciklus kezdetét megelőzően volt kimunkált ötéves terve az országnak. Ez biztonságér­zetet adott az embereknek. Az irányt mutató terv viszonylag dinamikus fejlődést feltételez; az eddiginél azonban na­gyobb erőfeszítésre, odaadás­ra és helytállásra lesz szük­ség ahhoz, hogy e tervek va­lóra váljanak. Nem kétséges, hogy a változás letéteménye­sei elsősorban a kommunis­ták. Csak akkor tudjuk nem­zeti üggyé tenni és végre­hajtani a tervet, ha minde­nekelőtt az ő szívügyükké válik. A végrehajtás megkezdődött — mondta a Központi Bízó tí­zesére az eddiginél is na­gyobb figyelmet kell fordíta­niuk a pártszervezeteknek és az irányító szerveknek. Az előterjesztés széles körű vitát váltott ki. A felszólalók, — párt- és gazdasági vezetők, pénzügyi szakemberek — sa­ját munkaterületükön, és a megyében szerzett tapasztala­taik összegezésével egészítet­ték ki a végrehajtó bizottság elemzését. A vitában szét kért Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. lapította: ha nyersanyagban szegény ország vagyunk, leg­nagyobb »természeti kincsünk« a munkaerő. Sajnos, ezt paza­roljuk a legjobban. Ha nem tudjuk elérni, hogy a dolgozó­kat ott foglalkoztassák, ahol a népgazdaság érdeke megkí­vánja, akkor nincs előrelépés, nincs gazdaságosság, jövedel­mezőség — tehát nincs fejlő­dés sem. — Nemrég az volt a célunk, hogy elérjük a teljes foglalkoztatást hazánkban — mondta Németh Károly —, s ma 180—200 000-rel több a munkahely, mint a munkaerő. Ez olyan ellentmondás, amely lazítja a fegyelmet, s hozzájá­rul az indokolatlan munkaerő- vándorláshoz is. Ezen okvet­lenül változtatni kell. Meg kell szüntetni a népgazdaság szá­mára hasznot nem hajtó, ráfi­zetéses munkahelyeket, s jobb arányokat kell kialakítani a termelő- és az adminisztratív létszám között, Meg kell talál­nunk a módját — mondta, — hogy elzárjunk minden olyan forrást, amely növeli a bürok­ráciát. Ez ügyben egyébként széles körű vizsgálat folyik, s fontos intézkedések várhatók. Végezetül így összegezte ezt a témakört a Központú Bizott­ság titkára: a munkaügyi kér­désekben humánusnak, igazsá­gosnak és szigorúnak kell len­ni. Ehhez nemcsak központi, hanem helyi intézkedésekre is szükség van. Németh Károly beszélt a ta­karékosság követelményeiről is. Megállapította, hogy ha a nyersanyag és energia egy százalékát megtakarítanánk az országban, ez ötmilliárd forint értéket képviselne, azaz máris ellensúlyozni tudnánk vele az aszály okozta mezőgazdasági terméskiesést. — Amiről szól­tam, az nemcsak a gazdaság területén ad feladatokat — mondta a Központi Bizottság titkára. — Valamennyiünk ér­dekében jobban, fegyelmezet­tebben kell dolgoznunk a köz­oktatásban, az egészségügyben, a fegyveres testületekben, az élet minden területén. A ma­gasabb színvonalú, igényesebb munka nélkülözhetetlen ahhoz, hogy teljesítsük ötödik ötéves tervünk feladatait. Ehhez kí­vánt alkotó légkört, egységes cselekvést, összefogást és si­kert. Kovács Béla összegezése után még több fontos, aktuális témát vitatott meg, — és tájé­koztatót hallgatott meg a tes­tület. Végül Varga Péternek, a megyei pártbizottság első tit­kárának előterjesztése alapján személyi ügyekről tárgyalt a megyei pártbizottság. Dr. Sólyom Gábort, a megyei rendőr-főkapitányság nyugállo­mányba vonult vezetőjét — saját kérésére, érdemeit mél­tatva — felmentette a testület megyei pártbizottsági és vég­rehajtó bizottsági tagsága alól. A megyei pártbizottság Varga Jánost, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság osztály- vezetőjét, a pártvezetőség tit­kárát, a megyei pártbizottság tagját megválasztotta a végre­hajtó bizottság tagjává. Dr. Böröcz István ezredest, a me­gyei rendőr-főkapitónyság új vezetőjét a testület a megyei pártbizottság tagjává válasz­totta. Károly felszólalása súg titkára. — Abban, hogy a lakosság megértéséről, őszinte támogatásáról beszélhetünk, nagy szerepe van a pártszer­vezeteknek, a tömegszerveze­teknek, a sajtónak, hiszen fel- világosító munkájúkkal segí­tették megértetni és elfogad­tatni a Központi Bizottság ha­tározatát. A tájékoztatást őszinte hang jellemezte; nem titkoltuk anyagi gondjainkat, melyeket elsősorban a világ­piaci árak emelkedése idézett elő, s nem a vezetés hibájá­ból következtek be. Vesztesé­geink abból fakadnak, hogy o magyar népgazdaság rá van utalva a külvilágra. A csere- arány-ronMásból bekövetke­zett veszteség— mivel a nép­gazdaság nem elvont fogalom — minden ember vesztesége. Nyíltan beszéltünk arról, hogy az ország terheit jobban meg kell osztanunk a költségvetés, az üzemek és a lakosság kö­zött. A reális tájékoztatás eredményéként hű kép ala­kult ki az emberekben, s meg­értették, hogy miért kérünk feszesebb, fegyelmezettebb, odaadóbb munkát és helytál­lást. — Különböző Intézkedések láttak napvilágot; áremelés, létszámzárlat, föllépés a táp­pénzcsalás és a másodállások halmozása ellen, s általános rendteremtést a munkahelye­ken. Emellett szerényebb re­álbér- és reáljövedelem-eme­lést tudunk megengedni ma­gúinknak. Nem kétséges, hogy ezek összességükben teherté­telt jelentettek a lakosságnak. De éppen ennék kapcsán bi­zonyosodott be, hogy érett­ségiben milyen nagyot lépett előre a mi népünk. S ennek nemcsak hazai, hanem nem­zetközi értelemben is nagy a politikai jelentősége. A Központi Bizottság titká­ra arra hívta föl a figyelmet: most és mindenkor nagyon fontos, hogy minden kérdés­ben tanácskozzunk az embe­rekkel, valóban legyen üzemi, szövetkezeti, munkahelyi de­mokrácia; szinte naponta hányjuk-vessük meg közös dolgainkat, mert együtt min­dent megoldhatunk, minden nehézségen felülkerekedhe­tünk. Ez a szocialista társa­dalom egyik lényegbevágó vo­nása. Németh Károly megállapí­totta, hogy Somogybán a terv céljai megvalósításának irá­nyába halad a munka, s ezt mondhatja el az országos helyzetről is. A gazdálkodó szervek megértették a terv lényegét és fő irányát. Álta­lános helyzetképet festett az első félév országos eredmé­nyeiről, gondjairól, majd részletesebben elidőzött a me­zőgazdaság helyzeténél, az ag­rárpolitika követelményeinél. — Szeretnék magas fokon, elismeréssel szólni azokról, akiknek ebben az aszályos, nehéz esztendőben közük volrt a termés szervezett, gyors be­takarításához. Nagyszerű munka folyt, s most az a fon­tos, hogy ne torpanjon meg a lendület. Az akarást, a szervezettséget vigyük át az őszi munkákra is. — Elemezte a mezőgazdaság legégetőbb feladatait. A jó munka felté­telei adva vannak, s ez azt is bizonyítja, hogy az aszályos nyár jóval kisebb veszteséget jelentett, mint amilyenre szá­mítottunk. Az agrárpolitika kérdései közül megemlítette a Közpon­ti Bizottság titkára, hogy az állami gazdaságokat, a tsz- eket a mezőgazdasági terme­lés fő bázisainak tekintjük, s szeretnénk fejlődést elérni a háztáji- és kisegítő gazdasá­gokban is. Valamikor az álla­mi gazdaságok az új fajták, módszerek terjesztésének élenjárói voltak. Az új körül­mények között is be kellene tölteniük ezt a feladatot, ter­mészetesen magasabb fokon. A tsz-eket biztatni kell a mind termékenyebb együtt­működésre. s a közepesen fej­lett szövetkezeti gazdaságokat kell felhozni mielőbb a leg­fejlettebbek szintjére. Eköz­ben természetesen — kidol­gozott program alapján — folytatni kell a gyenge adott­ságú szövetkezetek fejleszté­sét. Országos irányelv és fal­adat — de nemcsak az —, hogy garantáljuk a mezőgaz­dasági termelés és értékesítés biztonságát; növeljük a taná­csok irányító szerepét. Az agrárpolitika fontos eleme a koncentráció és a szakosítás — mondta Németh Károly —, de csak az ésszerűség hatá­rain belül. Az állattenyésztéssel kap­csolatban megjegyezte a Köz­ponti Bizottság titkára, hogy nagyobb gondot kell fordíta­ni a rét- és legelőgazdálko­dásra: Somogy megye szarvas­marha-tenyésztésének felvi­rágzása ettől és a jó minőségű tömegtakarmánytól függ. Nem tartható tovább, hogy az országosan betakarított szálas takarmány értékének 40—45 százaléka veszendőbe megy. A 9 forint önköltségű tejet nem lehet anyagilag ösztönözni — mondta, s hoz­zátette: nem praktikával, ha­nem tényleges munkával kell eredményesen gazdálkodni. A Központi Bizottság titká­ra beszélt a tervezésről — kezdeti eredményekről szá­mot adva, s megállapította, hogy van még javítanivalónk és lehetőségünk is a tervezés további tökéletesítésére. El­mondta, hogy decemberi-e el* készülhet mindenütt a jövő évi terv, hiszen alapvető vál­tozás nem várható a szabá­lyozókban, s minden ismeret a birtokunkban van ahhoz, hogy ne késlekedjünk a ter­vezéssel. — Nagy erő az — mondta —, ha az új év indu­lásakor üzemi méretekben is konkrét terveink vannak. Részletesen foglalkozott a munkaerőhelyzettel, és megái­Együttműködés a fagazdálkodásban Az előrelépés egyetlen lehetősége A népgazdaság faellátási gondokkal küzd, a szövetkezetek pedig kitermelhető faanyaguk 30 százalékát lábon hagyják! A fafeldolgozó berendezések kihasználtsága 12 százalékos! Az elmúlt öt évben nem csökkent az egy köbméter fűrész­árura jutó előállítási költség. Megyénk egyetlen nyersanyaga, a fa, amelyre korszerű ipari tevékenység alapozható. Az er­dők 30 százalékával rendelkező szövetkezetek faanyaguknak csak kis részét dolgozzák fel kezdetleges módszerekkel. Sok ezer köbméter fát nyersanyagként visznek ki a megyéből. Ez csak kis része a megyénk szövetkezeti fagazdálkodását jel­lemző gondoknak és ellentmondásoknak. Somogy erdei minden más megyénél több fát — évi 208 ezer köbmétert — adhatná­nak. Ennek a feltételes mód­nak az okait kutatta és ele­mezte szakdolgozatában a homokszentgyörgyi egyesült tsz fiatal erdőmérnöke. Tu­lajdonképpen ez a — négy erdőterülettel rendelkező dél­somogyi tsz fagazdálkodásá­nak viszonyait fölmérő — munka — volt a kiindulópont­ja azoknak a változásoknak, amelyek ma még csak az elő­relépés lehetőségét jelentik, de amelyek néhány éven belül megváltoztathatják a megye egész szövetkezeti fagazdálko­dásának képét. Részlet egy jegyzőkönyvből: A csokonyavisontai Rákó­czi, a görgetegi Búzakalász, a homokszentgyörgyi Egye­sült Aranyhomok és a rinya- újlaki Haladás termelőszövet­kezetek elhatározták, hogy gazdasági lehetőségeik jobb kihasználására, fagazdálko­dásuk magasabb szintű meg­szervezésére, a gazdálkodás eredményességének és jöve­delmezőségének fokozására egyesítik erőiket, létrehozva a Dél-somogyi Termelőszövet­kezetek Fagazdálkodási Tár­sulását. Egy ilyen szervezeti válto­zás mindig a gondok sorát veti föl. Mi az oka mégis, hogy e gazdaságok szakembe­rei nem láttak más módot ágazatuk fejlődésére? A me­gye termelőszövetkezeteinek átlag 3—40Q hektárnyi erdő­területe van. Ez jóval keve­sebb, mint amennyit a kor­szerű fagazdálkodás megkö­vetel. A legtöbb helyen a le­hetőségek kihasználatlansá­ga miatt csupán százezrekben mérhető az erdők haszna. Mi­vel ez elenyészően kevés a gazdaságok egyéb jövedelmei­hez képest, csak mint »mel­léküzemággal« foglalkoznak vele. Kitermelik a fát, ha jut ember, elszállítják, ha a te­herkocsiknak éppen nincs más dolguk, és fejlesztik, ha marad rá pénz. Mindezek után elkészítik a mérleget, amely »meglepetésre« veszte­séges. Miként lehet, hogy a gazdaságok faeladásból szár­mazó bevételei nem nőttek az utóbbi években, holott a felvásárlás árai nem egy terméknél növekedtek? A haszon a termelési folyamat­ban tűnt el! A magas terme­lési költségek oka a szerve­zetlenség, a rossz gépkihasz­nálás, valamint a késedelmes szállítás. Gyakran fél évig is állnak elszállítatlan faraká­sok az erdőkben, miközben exportképes papíralapanyag­ból olcsó tűzifává silányul­nak! A szövetkezeti erdőgazda­ságok tájékán mindeddig is­meretlen fogalom volt a ha­tékonyság, a munkaszervezés, vagy a piackutatás. Az üzem­méretek a fejlődés gátjává váltak. Ennek belátása kész­tette a fenti négy tsz vezetőit a társulásra. Az 5000 hektár­nyi közös erdőterület, az 568 ezer köbméter élő fa, az évi 20 ezer köbméter kitermel­hető fa. Ezek a méretek már jó alapot adnak a gazdasá­gos termelés megszervezésé­hez, új, korszerű gépek vásár­lásához; egy önálló gazdálko­dási egység létrehozásához. Ma még tornyosulnak & megoldásra váró feladatok. A termelési és pénzügyi terv, a bérszabályzat és munkarend elkészítése, a szak- és betaní- tottmunkás-képzés, az érté­kesítési szerződések megkö­tése. A részvevők azzal is számoltak, hogy az első év haszna nem lesz éppen tete­mes. Ebben a négy gazdaság­ban azonban — a megyében elsőként — megértették, ez az előrelépés egyetlen lehe­tősége. J Bíró Ferenc lövőre gépkocsirugók Korszerűbb technológia — Ez évi tervünk 63 millió forint, nyolcmillióval maga­sabb a tavalyinál, jövőre pe­dig 70 milliót tervezünk. Az első hat hónapban 103 száza­lékos termelési eredményt értünk el, s ezt azóta is min­den hónapban tartjuk. Dolgo­zóink létszáma azonos a ta­valyival. A jobb eredményt elsősorban a korszerűbb la­kásépítési technológia alkal­mazásával, valamint új, a fi­zikai munkát könnyítő, he­lyettesitő gépek üzembe he­lyezésével értük el. Stier Tibor, a Kaposmérői Építőipari Szövetkezet_elnöke eredményeikről szólva azt is elmondta, hogy a múlt évi 45 lakás helyett ebben az esz­tendőben már hetvenet adnak át. Az V. ötéves terv idősza­kában a XI. pártkongresszus által az építőipar számára meghatározott 5—6 százalékos termelékenységnövekedés he­lyett 10—15 százalékos emel­kedést érnek el. A mérői szövetkezet azépí- tőipari tevékenység mellett például a Nagykanizsai Bú­torgyárnak fotel- és heverő­vázakat készít. Ebben az év­ben 7000 ilyen garnitúrát ad­nak át 6 millió forint érték­ben. Másik asztalosipari ter­mékük a tanulóasztal. Igaz — kereslet hiánya miatt — az kdén. ebből kevesebbet gyár­tanák, mint tavaly, összesen 6000 darabot. Ennek termelé­si értéke 5 millió forint. Már tavaly megállapodtak, hogy a Kecskeméti Fémmun­kás Vállalatnak könnyűszer­kezetű acélvázakat készít a lakatos részleg ük bérmunká­ban. Ebben az évben nyolc­millió forint értékben, s ez kétszerese a tavalyinak. Jö­vőre, a következő években még nagyobb mértékű ilyen bérmunkát vállalnak. Jövőre tűzkovácsrészi éggé) bővítik szolgáltató tevékeny­ségüket. Személy- és teher­gépkocsik rugóit javítják majd, s újakat is gyártanak. Ennek a részlegnek a terme­lési értéke az első évben 5 millió forint lesz. Kezdetben csak 20 szakmunkást alkal­maznak, ám céljuk, hogy a tűzkovácsrészleg dolgozóinak számát és a termelési értéket is növeljék. Most kísérletez­nek egy új termékkel, a vil- lanyoszlop-mészóvassal, s ha beválik, akkor ebből nagyobb mennyiséget készítenek. Ez a mászóvas beton és fa villany- oszlopokon végzett munkála­tokhoz egyaránt használható. Sz. U

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents