Somogyi Néplap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-07 / 211. szám

JL Tanévnyitó a pártiskolán Tegnap délelőtt Kaposváron, az Oktatási Igazgatóságon is tanévnyitóra gyülekeztek a hallgatók. A pártunk által biz­tosított lehetőségekkel élve tanulni jöttek, hogy mint párt­munkások, illetve propagan­disták új ismeretekkel, tudás­sal gazdagodva, a jövőben még eredményesebben végezhes­sék munkájukat. Őket köszöntötte dr. Nagy Lajos igazgató, ünnepélyesen megnyitva a bentlakásos párt­iskolát, propagandista- tanfo­lyamot. Ezt követően dr. Hor­váth Sándor, a megyei pártbi­zottság propaganda- és mű­velődési osztályának vezetője mondott megnyitó beszédet. Bevezető szavaiban tolmácsol­ta a hallgatóknak és az igaz­gatóság vezetőinek, tanárainak a megyei pártbizottság üdvöz­letét, majd a tanévnyitás, il­letve a tanulás jelentőségéről, fontosságáról szólt: — A megyei pártbizottság az Oktatási Igazgatóságon fo­lyó tanítást és tanulást a kép­zés sajátos formájának, lehe­tőségének tekinti. Az itteni munka a káderképzés egyik igen fontos területe. Dr. Horváth Sándor ezután elmondta, hogy évente csak­nem 2000 hallgatót képeznek ki az Oktatási Igazgatóság tanfolyamain. A megyei párt- bizottság, a pártalapszerveze- tek azt várják a hallgatóktól, hogy önmagukban bízva, lel­kiismeretesen, igényesen ta­nuljanak; hogy az iskolát, a tanfolyamot befejezve, minél eredményesebben tudjanak majd dolgozni a párt- és a tár­sadalmi élet különböző terü­letein. — A megyei pártbizottság nevében arra kérem önöket, hogy mindenki személyes pél­damutatásával. szorgalmával, törekvésével járuljon hozzá az eredményes munkához. Hasz­nálják ki mennél jobban a pártiskola, a bentlakásos tan­folyam biztosította lehetősége­ket. , Külön felhívta a figyelmet arra, hogy nagy gonddal ta­nulmányozzák pártunk XI. kongresszusának, az SZKP XXV. és a többi testvérpárt kongresszusának, valamint az európai kommunista és mun­káspártok berlini tanácskozá­sának dokumentumait, a KISZ májusban megtartott IX. kongresszusának határozatait, s a Hazafias Népfront hama­rosan összeülő kongresszusán megszülető határozatokat. Eredményes tanulást kívánva i--------------­a megyei pártbizottság nevé­ben — arra kérte a hallgató­kat, hogy a tanulás mellett él­jenek az iskola által nyújtott kulturális és sportolási lehe­tőségekkel is. A megnyitó ünnepség befe­jezéséül dr. Nagy Lajos a ta­nári kar nevében megígérte, hogy minden segítséget meg­adnak a hallgatók tanulásá­hoz. Arra kérte őket, hogy egymást segítve, a lehetősége­ket minél eredményesebben hasznosítva töltsék az idejüket a pártiskolán. Az egyéves, az öthónapos pártiskola, illetve a négyhe­tes propagandista-tanfolyam hallgatói az elméleti kérdések mellett az idén még több gya­korlati, módszertani segítséget kapnak munkájukhoz, mint a korábbi években. Az Oktatási- Igazgatóság vezetői a tematika összeállításakor elsősorban azt vették figyelembe, hogy a hallgatók között sok az olyan, akinek még kevés a párt­munkás-gyakorlata. Az isko­lán kívüli üzemi, intézményi pártbizottságokhoz, alapszer­vezetekhez is ellátogatnak, s ott lehetőségük nyílik a gya­korlati pártmunka módszerei­nek minél alaposabb elsajátí­tására. Csökkent a fizetés, a prémium A szemle után elmarad az intézkedés Jó vásár volt! Villanások a dél-dunántúli kiállításról Az esztergályos a gépre te­relte mindig a szót. Már a beszélgetés végén lehettünk, amikor azt fejtegette: sokszor az az érzése, hogy úgy össze­nőtt az esztergapaddal, mint a földműves hajdan a lová­val. S éppen ezért észreveszi a legkisebb hibát is; ha ő nem képes elhárítani, rögtön szól a szerelőknek, mert enél- kül nem tud biztonságosan dolgozni. Ez a szemlélet, sajnos, még nem általános. Aki figyelme­sen néz szét egy-egy üzem­ben, ihűhelyben, azonnal ész­reveszi. mennyi a veszélyfor­rás. Egy kis igényességgel mindegyiket meg lehetne szüntetni. A rendszeres biz­tonságtechnikai szemlék fel­adata többek között éppen az, hogy az ott dolgozóik érdeké­ben elérje mindezt. Ezért vallják azt — nagyon helye­sen — a munkavédelmi szak­emberek, hogy a biztonság­technikai szemle a munkavé­delem részterülete. Ha viszont lelkiismeretesen megtartják, nagyon sokat tehetnek a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeinek javításáért, egész­ségük védelméért.. Éppen ezért érdemes figye­lemmel kísérni a megyei helyzetet. Az SZMT munka- védelmi osztálya szerint az üzemek, vállalatok — kevés kivételtől eltekintve — rend­szeresen megtartják a szem­léket. Ilyenkor ellenőrzik a balesetelhárítási oktatás, az orvosi vizsgálatok megtörtén­tét, az előírások megtartását, valamint a munkavédelmi őrök tevékenységét. Évről évre nőnek a köve­telmények, s ezeket a válla­lati munkavédelmi szerződé­sekben is rögzítik. Éppen ezért feltűnő, hogy e szemlék színvonala messze elmarad ettől számos helyen. Ezek kő- l zül most egyet emelnénk ki: nem vizsgálják meg annak a tárgyi, személyi okait, miért több az átlagosnál a baleset, a megbetegedés egyes szakte­rületeken, üzemrészekben. Az egyik vállalat igazgatója mondta a múltkor, hogy szá­mos olyan hibát fedezett föl a szemle során, amelyet már régen megszüntethettek volna a műhelyek vezetői. Sajnos, ez a tapasztalat általános. Aki átlapozza a biztonságtechnikai szemlék jegyzőkönyveit, ilye­neket olvashat: hiányzik a munkahelyi rend, a védőfel­szerelés, nem tartják szabadon a közlekedési utakat; nem tiszták a szociális helyiségek. Ennek a »gazdái- természete­sen a helyi vezetők, senki nem intézkedhet helyettük. Egyetlen orvosság erre, ha a hiányosságok jegyzőkönyvbe foglalása helyett a felelősség- revonás következik. Jó példát mutat több vál­lalat: a Volán 13. sz. Vállalat három dolgozónak 15 száza­lékkal, egynek pedig 60 szá­zalékkal csökkentette nyere­ségprémiumát, mert nem tar­totta meg rendesen a' biz­tonságtechnikai szemlét. Az egyik osztályvezető négyezer, az egyik kirendeltségvezető hétezer forinttól esett el így! Ugyanilyen felelősségre vo­nást alkalmaztak a DÉLVI- ÉP-nél, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban, a Kaposvári Villamossági Gyár­iban. A Kaposvári Húskombi­nátnál három osztályvezető alapbérét csökkentették száz. illetve kétszáz forinttal, mert nem gondoskodott arról, hogy az előző szemlén feltárt hiá­nyosságokat megszüntessék. Ez a következetesség más­hol is elkelne, hiszen még sok helyen nem lépnek föl a mu­lasztókkal szemben. Ez, jel­lemző néhány szakmai megye­bizottságra, például a peda­gógusokéra, az orvosokéra, va­lamint a KPVDSZ-re is. Ajf ellenőrzés, a felelősségre vo­nás rendszeres lehetne a fel­ügyeleti szervek, a nagyválla­lati, ‘ tröszti munkavédelmi szervek részéről is. Az SZMT titkársága a megyei tapaszta­latok alapján mondta ki: vál­toztatni kell a helyzeten. Eb­ben sokat segíthetnek az SZMT munkavédelmi osztá­lyának, a szakszervezeti szer­veknek, a tanácsoknak gyors és alapos intézkedésed. Ahol ezek után sem fordítanak na­gyobb gondot a dolgozók biz­tonságára, ott felelősségre kell vonni a vezetőket. A jó üzemi légkör egyik összetevője, hogy a gépen dol­gozóknak milyen a bizton­ságérzete. Követésre méltó példa, ahogy a közúti igazga­tóság, a tejipari vállalat, a Somogy megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat, a Kefe, és Műanyagipari Válla­lat, a Patyolat, a villamossá­gi gyár, az elektroncsőgyár vezetői részt vesznek e szem­léken. Az SZMT titkári érte­kezleten, egyéb fórumokon közkinccsé, teszi a tapaszta­latokat a közeljövőben. Lajos Géza Borúra derű. Szombaton délütán szinte szétverte az eső az állattartó kisgazdasá­gok kiállítását. Vasárnap azonban már korán reggel alig lehetett megközelíteni a főiskola lovaspályáját. Csak becsült adat van: vasárnap legalább nyolc-tízezer ember látogatott el a rendezvényre. Az istállóban, jóval az ár­verés előtt, szinte lépni sem lehetett. — Nézze, nem bánja meg, ha ezt választja ... — Látod azt a bikát? Mi­csoda formái vannak! A tenyésztők ott álltak jó­száguk , mellett, dicsérték a »•portékát«, válaszoltak az ér­deklődőknek. Aki pedig a ke­zében zöld és piros tárcsát szorongatott, arról tudni le­hetett: vásárolni akar. Az árverésen ugvanis a feltartott tárcsa helyettesítette a szót. Persze, a lóversenypályán tiz óra előtt ott szorongtak azok is, akiket csupán a kíváncsi­ság vonzott. Az első licitálás a zimányi Samu Sándor 8 hónapos, vemhes üszőjére | alakult ki. A 24 ezer forin­tos kikiáltási ár végül is 24 700 forintra tornászta fel magát százforintonként. A szakcsi tsz vette meg tagjai­nak ezt a szép jószágot. Polgár Sándor csurgó- nagymartoni tsz-taanak a ki­kiáltási árnál mindössze száz forinttal többért, 24 100 forin­tért sikerült megkapnia azt a vemhes üszőt, melyet a tö- rökkoppányi Szabó István te­nyésztett. A vásár izgalmá­ban mindössze néhány gyors kérdés: — Foglalkozott-e már a háztájiban jószággal? — Hogyne!, Évente leadok három-négy hízóbikát. — Sokan azt mondják, a fiatalokat nem érdekli a ház­táji munka... — Elég rosszul teszik a magam korabeliek, ha így vé­lekednek. Van ebben fantá­zia! Nekem ez lesz most a harmadik tehenem! — Milyen területen dolgo­zik? — A szövetkezet erdészeté­ben. Reggel, este magam lá­tom el a jószágokat, örülök, hogy ezt a Zsuzsát meg tud­tam venni. Gyors összegezés az állat- tenyésztési felügyelőség mun­katársaival délután. Mind a 47 árverésre kerülő tenyész- üsző elkelt. Némelyik kikiál­tási árára a licitálás során két és fél ezer forintot is »rá­vertek«. A somogyi gazdák, által tenyésztett jószágok kü­lönösen kapósak voltak. És még egy megyei érdekesség: Kuba és a KGST Kuba 1972. júliusa óta a KGST kilencedik teljes jogú tagja. Azóta állandóan széle­sedik gazdasági együttműkö­dése a testvéri szocialista or­szágokkal. A KGST-hez való csatlakozás történelmi jelen­tőségű esemény volt Kiiba életében. A karib-tengeri szigdtország aktívan részt vesz a KGST csaknem valamennyi szervé­nek munkájában. A kubai gazdasági élet irányítóinak ily módon lehetőségük nyílt arra, hogy közvetlen, szoros kapcsolatokat létesítsenek kol­légáikkal a szocialista orszá­gokban, ami nagymértékben elősegíti a kétoldalú kapcso­latok fejlődését is. Kuba számára igen jelentős volt az 1976—1980-ra szóló népgazdasági tervek koordi­nálásában való részvétel. E munka során meghatározták a gazdasági . együttműködés legkülönbözőbb területeit, megvitatták az árucsere kér­déseit, a kooperáció és a sza­kosodás feladatait. A KGST-országok közötti együttműködés egyik formája a szervezet országainak közös tőkeberuházása egy másik tagország fontos létesítményé­nek építéséhez. Cserébe a be­ruházó országok részesednek majd az üzem termékeiből. Ennek értelmében állapodtak meg a tagországok abban, hogy egy nagy teljesítményű nikkelüzemet és több más gyárat építenek a szigetor­szágban. Nyolc hónap alatt 85,7 millió tonna áru vasúton Augusztusban tovább élén­kült a forgalom, s örvende­tes, hogy a korábbinál több árut zökkenőmentesen, nyu- godtabb 1 körülmények között továbbították a vasutasok — állapítja meg a MÁV vezér- igazgatóság áruforgalmi gyorsjelentése, amely beszá­mol az év nyolc hónapjának teljesítményéről is. A MÁV a múlt hónapban 11,1 millió tonna árut továb­bított rendeltetési helyére, félmillió tonnával többet, mint a múlt év azonos hó­napjában. Ennek ellenére a nyolc hónap összesített ered­ménye még mintegy 600 ezer tonnával alatta van a tava­lyinak. A több évi gyakorlat­tal ellentétben különösen a nemzetközi forgalom — a tranzit, valamint az export— import fuvarozás — csökkent, a belföldi viszont mind a ta­valyihoz, mind az előirány­zotthoz képest növekedett. Januártól augusztus végéig összesen 85,7 millió tonna árut fuvarozott a MÁV, mely — némi időeltéréstől elte­kintve — kielégítette a fuva­roztatók igényeit, A korábbi viszonylag ked­vező helyzetnek azonban már vége. Az év elején elmaradt szállításokat mo6t már nehe­zen tudják pótolni, hiszen erősen megnövekedtek a na­pi feladatok. Szeptember 10-én megkezdődik a cukor­répa szállítása, amelyhez rö­videsen naponta 1000—1500 vagonra lesz szükség. A ki­emelt feladatok zavartalan végrehajtására a gyárakkal és a fuvaroztatókkal szoro­san együttműködve, pontos rakodási, szállítási menet­rend készült, hogy csak a napi feldolgozó kapacitásnak megfelelő — se több, se ke­vesebb — kerüljön a gyá­rakba. A répán kívül mint­egy félmillió tonna kenyér- gabona, több mint 200 ezer tonna alma szállítása vár a vasútra, amelynek továbbra is biztosítania kell az egyéb mezőgazdasági termékek, a zöldség és a gyümölcs fuva­rozását, valamint a folyama­tosan dolgozó üzemek zavar­talan nyersanyagellátását és az export—Import szállításo­kat A jelzések szériát a nemzetközi forgalomban bizo­nyos vonalakon, csatlakozó­pontokon időnként számolni kell azzal, hogy csak annyi vagont engednek megrakni exportáruval, amennyit za­vartalanul tudnak továbbíta­ni és átadni a szomszéd vas­útnak. Ezzel akarják elkerül­ni. hogy napokig ácsorogja- nak fölöslegesen az ilyenkor amúgy is hiányzó vagonok. A MÁV kéri partnereit, hogy szakítsanak az utóbbi időben kialakult helytelen gyakorlattal, és csak a valós igényeknek megfelelően ren­deljenek _ kocsikat. Nagyban enyhítené a csúcsforgalmat, ha a kő- és kavicsbányák a régebbi kívánalmaknak meg­felelően novemberben, de­cemberben végeznék el a nagyjavításokat. Változatla­nul nagy szükség van a fo­lyamatos, késedelem nélküli rakodásokra éjszaka és mun­kaszüneti napokon. Erre ösz­tönzi a vasutasokat az őszi forgalmi rakodási verseny is, amely szeptember 15-én kez­dődik. az árverésen egyetlen gazda vett egyszerre két vemhes üszőt: a bonnyausztai Bor­bély József. Gazdára' talált mind a hu­szonkét vemhes kocasüldő. Ezek kikiáltási ára négyezer forint volt. Nyolc kocasüldőt somogyi gazda vett meg, s egyikük, a somogyszobí Hal­most Dénes »nyúlt a legmé­lyebben az erszényébe«, 4700 forintért kapta meg azt az ál­latot, amelyet választott. Sikeres napja volt a bony- nyai Udvaros Zoltán tsz-tag­nak is, négy merinó jerkét és egy kost vett meg, a -megle­vő harminc darabos juhállo­mányát ezekkel akarja ne­mesíteni. És egy szép gesztus: az ár­verés után emléklapot, okle­velet kapott mindegyik gaz­da, aki kiállította és itt adta el jószágát. — Hol lehet kapni ezt a korpapótló takarmányt? Nemcsak a kapospulai Mol­nár Lajos állt meg ezzel a kérdéssel a megyei gabona­forgalmi vállalat bemutatója előtt. Ha lehet »slágerről« beszélni ezen a kiállításon, az egyik bizonyára ez a takar­mány volt. A korpa mellék- termék, a kisgazdaságok te­nyésztői gyakran hiába keres­ték. A korpapótló takarmány most újdonság. , — Ha szabad, elviszem a. receptjét. Pulában többen va­gyunk, akiket nagyon érdekel ez! Miként az Istállóban, az Agroker kiállítási területén sem lehetett lépni. A rendez­vény zárásakor úgy mondta Farkas József, a megyei vál­lalat főmérnöke: — Az a tanulság, hogy a jövőben nagyobb helyre lesz szükségünk. Az áfész-szel közösen áru­sítottak, s nem roar-z a mér­leg: vasárnap legalább 25—30 ezer forint értékű, a háztáji-, ban használatos eszköz, be­rendezés talált gazdára. Köz­tük két fejőgép is. Ezrek nézték a lovas- és fogatbemutatót. A vendég lo­vasok, valamint a kaposvári főiskola és a Kutas! Állami Gazdaság somogysárdi méne­sének lovasai szép sikerrel szerepeltek a díjugratásokon. Fel-felcsattant a taps, felmo- rajlott a közönség egy-egy nehéz akadály sikeres vétele után. Pedig az előző nap mé­lyen felázott talaj nem ked­vezett ennek a nagy közönsé­get vonzó műsornak. A kisgazdaságok állattartá­sát segítő kiállítás vasárnap este bezárta kapuit. Sok ezer embert vonzott ez a rendez­vény. Számos somogyi szövet­kezet elnöke együtt jött el a tagokkal. Volt mit látni, ta­pasztalni, volt mit hazavinni innen — nemcsak eszközben, jószágban, takarmányban, ha­nem módszerben, gyakorlat­ban is. Egy vélemény a sok közül: — Az ember tényleg érzi, hogy szüksége van az ország­nak a ház körül végzett mun­kára. Nemcsak segítséget ad egy ilyen rendezvény, hanem erőt: érdemes fáradozni! Vörös Mám

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents