Somogyi Néplap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-05 / 210. szám

A politikai konyvnapok előtt Hat sorozatot ajánlanak Kézikönyv pártmunkásoknak NAGT CSOMAGOK érkez­nek a pártszervezetek címére ezekben a napokban. A Kos­suth Könyvkiadó mo6t postáz­za a politikai oktatás tananya­gait. Az idén sakkal jobb a hely­zet, mint máskor, a kiadó ugyanis már augusztus köze­pén megkezdte a könyvek szétküldését. Somogyba húsz­ezer érkezik a nyolcvankilenc­féle tananyagból. A pártokta­tás alapfokú és továbbképző tanfolyamainak tíz anyagából hat már elkészült, és folya­matosan kapják az alapszer­vezetek. A pártoktatási év ünnepélyes megnyitására min­denkinek kezében lesz a tan­könyv, ha időben befizette az árát. A propagandisták most először ingyen kapják meg az anyagot. A marxizmus—leminizmus esti középiskola első éves tan­könyve már megjelent, a má­sodéves azonban csak a jövő héten várható. Az esti egye­temi tankönyvek folyamato­san érkeznek, s szeptember 6- ig mindegyik ott lesz a hall­gatóknál. Nem ilyen rózsás a helyzet a szakosítók tananya­gával. Sajnos, már a megírá­suk is csúszott, ezért készül­nek el késve. A Kossuth Könyvkiadó me­gyei kirendeltsége készül az őszi politikai könyvnapokra, amelyek iránt évek óta nagy az érdeklődés a megyében, összeállítottak egy jegyzéket, s hatféle sorozatot ajánlanak az alapszervezeteknek már megjelent és a közeljövőben megjelenő művekből. Ebben lexikonok, érdekes politikai könyvek találhatók. A Munkaügyi kislexikon már eddig is meglévő igényt elégít ki. A felszabadulás óta még nem jelent meg ilyen jellegű kézikönyv hazánkban. Ugyanilyen hiányt pótol a Kulturális intézmények és szervezetek Magyarországon címmel most megjelenő lexi­kon is. Szerdahelyi István A magyar esztétika története 1945—1975 című könyvét is ér­demes megemlíteni. Ismét megjelenik Lajtai Vera—Rá­kos Imre munkája, a Párt- i munkások kézikönyve. A mos­tani kiadás a XI. kongresszus határozatai alapján készült. Üjra kapható lesz új kiadás­ban a Filozófiai kislexikon, a Politikai kislexikon, a Gaz­daságpolitikai kisszótár. A Pártmunkások 'zsebkönyvéből mintegy tizenötezer várható az idén is. A pártszervezeteknek van idejük a művek kiválasztásá­ra, a kiállítások, a könyvis­mertetők előkészítésére is. A megyei kirendeltség azt terve­zi, hogy tovább növeli a párt­folyóiratok somogyi olvasótá­borát. Erre az is alapot ad, hogy a megyei kirendeltség kiemelkedő eredményt ért el: a mezőgazdasági alapszerveze­tek huszonkét százalékkal több politikai irodalmat ter­jesztettek. Erről az öt dél-du­nántúli megye kirendeltségei szocialista brigádjainak ta­nácskozásán is elismeréssel beszéltek. A politikai irodalom terjesz­tői sokat tesznek azért, hogy minél többen olvassanak rend­szeresen, igy bővítve ismere­teiket. A politikai könyvnapok is lehetőséget adnak arra, hogy nőjön a könyvterjesztők erkölcsi és anyagi megbecsülé­se. Az idén is többen meg­kapják a Lenin-emlékplaket- tet Az elismerés szép példája, hogy Mihalics István, a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárának pártbizott­sági titkára a pártkiadványok terjesztésében és népszerűsíté­sében elért eredményeiért kapta meg a Szocialista Kul­túráért kitüntetést A POLITIKAI KÖNTVNA­POK végleges programja ez­után készül. Druzsba mikrohullámon Egy termék, amely elöreléptette a gyárat A Druzsba azt jelenti: ba­rátság. A budapesti Finomme­chanikai Vállalat 3. sz. Ka­posvári Gyárában a szép em­beri kapcsolatot kifejező szó az áldozatvállalás jelképe is. A Druzsba itt a gyárban egy "hatalmas mikrohullámú lánc neve. Berendezései alkalmasak arra, hogy egy időben négy különböző televízióműsort és 960 telefonbeszélgetést továb­bítsanak jó minőségben. Ezért a rendszerért éjt nap­pallá téve dolgoztak itt a gyárban. 1. A mikrohullámú lánc nem egészen tízéves. A budapesti Finommecha­nikai Vállalatnál a Távközlé­si Kutató Intézet és a szov­jet NIR Kutató Intézet mér­nökeinek tervei alapján kezdték el a gyártását. A legnagyobb megrendelő a szovjet posta. Az első rend­szerek sikere újabb megren­deléseket hozott, s a kaposvá­ri gyár is megkezdte e mikro­hullámú lánc alkatrészeinek a gyártását. Először szekré­nyeket kábeleztek itt, azután bonyolultabb, összetettebb feladatot kaptak. Tavaly már a szolgálati résznek nevezett kapcsolótáblákat, kezelő­szekrényeket is a kaposvári gyár munkásaira bízták. A terv az volt, hogy néhány év múlva itt szerelik a 85 mil­lió forint értékű teljes be­rendezést. A tervet azonban — mint olyan sokszor — most is meg­változtatta az élet: a kaposvá­ri szerelők és mérnökök bi­A nyár utolsó hetétől bú­csúzunk el. A hét derekán ránk köszöntött az év első »ember«-es hónapja, a szep­tember, és vele együtt a me­teorológiai ősz. Holnap — ahogy a költő mondja — »élet zengi be az iskolát-, megkez­dődik az új tanév. Sok száz apróság először csatolja fel a hátára vagy veszi a kezébe az iskolatáskát, és megkezdi a komoly munkát, a tanulást. A készülődés tetőzött a héten. A Volán 13. sz. Vállalata a lehetőségekhez mérten ebben az éven is igyekezett tovább javítani a helyzetet, hogy a gyerekek kulturált körülmé­nyek között utazhassanak. Ezért holnaptól a tavalyinál tízzel több, nyolcvannégy já­rat áll a diákok rendelkezé­sére. Ezért állítottak be két új kocsit a Balatonszent- györgyre, illetve a Kadarkút- ra járó diákok részére. Az 503-as Szakmunkásképző In­tézet tantestülete rendhagyó üléssel kezdte meg a hét de­rekán munkáját; a budapesti Finommechanikai Vállalat 3. számú üzemegységébe láto­gattak, ahol tavaly nyolcvan, az idén ennél is több hallga­tójuk ismerkedik a szakmá­val. Egyeztették, összehangol­ták a pedagógusok az oktatá­si, nevelési, politikai felada­tokat azokkal, akik az üzem­ben tanítják az intézet diák­jait a szakmára. A gondos, körültekintő előkészületet jel­ző események sorából ezúttal még egyre emlékeztetünk; az idei úttörőév feladatairól ta­nácskozott a megyei elnökség. Kiemelkedő országos akció nem lesz az Idén, a feladatok középpontjában így a helyi tevékenység, a munka tartal­mi színvonalának javítása áll. Beköszöntött az ősz, és ez jól mérhető a Balaton-parton is. Az ország figyelme nem a 6zínes, a szórakozó, az üdülő, pihenő forgatag miatt fordult Siófok felé, hanem egy,, ran­gos nemzetközi tudományos esemény miatt. Mintegy száz tudós, kutató, fizikus részvé­telével itt rendezték meg a szerves vezetők és félvezetők témájával foglalkozó három­napos nemzetközi tanácsko­zást. És bár még csak éppen búcsút intett a nyárf szinte azonnal megkezdődött a kö­vetkező szezont szolgáló elő­készület. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat ké­szül a szemesi kikötő kotrá­sára, és annak a szállodának a területelőkészítésére, me­lyet az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda épitmajd Földváron. A természetvédel­mi albizottság pedig arról ta­nácskozott a hét elején Bala- tonnagyberekben, hogy milyen feladatokat kell elvégezni a Balaton nyúlványából kiala­kult őslápon, a mintegy ezer­hektáros természetvédelmi te­rületen. A cukorgyár, a MÁV nagy i erőpróba, a rövidesen kezdő­dő cukorrépa-szállítás és fel­dolgozás előtt áll. Ez a fel­adat, mint mindig, különösen nagy szervezettséget követel. Zökkenőmentesen megbirkóz­ni ezzel a szállítási csúccsal, a feldolgozási kampánnyal csak úgy lehet, ha előrelátó, minden részletre kiterjedő felkészülés, minden érdekelt­tel szoros együttműködés ki­alakítása előzi meg a kezdést. Ez a követelmény legalább ilyen hangsúllyal vonatkozik egész mezőgazdaságunkra. Az őszi csúcs a küszöbön van. A silózás mellett a múlt héten megyeszerte mindenütt talaj­művelő erőgépek dübörögtek a határban, pótkocsik hordták a szervestrágyát, a műtrágyát, hogy jó minőségű magágyba kerülhessen a jövő évi kenyér magja. Csakhogy kétszázezer hektáron kell végezni külön­böző munkákat — vetést, be­takarítást, mélyszántást stb. —, versenyt kell futni az idő­vel, az időjárással. Ahogy a tsz-szövetség a héten tartott elnökségiülésén is szóba ke­rült: olyan jelentős tartalékok vannak még megyénk nagy­üzemeiben, amelyekkel a tel­jesítmények fokozhatok, üte­mesebben, gyorsabban végez­hető el az őszi feladat. A nagyüzemek minden figyelme, energiája, most erre a feladat­ra irányul. A velük szoros kapcsolatán levő kisgazdasá­gok érdeklődése a hét végén Kaposvár felé fordult: itt rendezték meg a kisgazdasá­gok állattartásának fejleszté­sét segítő dél-dunántúli kiál­lítást és vásárt. Vörös Márta zonyítani akarták, hogy ké­pesek a bonyolultabb feladat önálló elvégzésére. A soka­sodó megrendelések határidő­módosítást hoztak: a vártnál előbb kapták meg a kapos­vári gyár munkásai a teljes rendszer szerelését. Erről áprilisban született döntés. Augusztus utolsó nap­jaiban már egymás mögött álltak a mikrohullámú lánc egységei egy félig kiürített szerelőcsarnokban, s leplezet­len kíváncsisággal egy egész gyár figyeli, hogy miként »élesztik fel«, hangolják össze a sokféle berendezést. A ha­táridő szigorú: annak a 16— 18 vagonnak, amely ezt a be­rendezést szállítja, szinte óráról órára meghatározott menetrendje van már. Az in­dulásig pedig nemcsak mér­ni, hanem csomagolni is kell. hiánya Budapesten — kény­szerítő erő volt: gyors dön­tés született. A gyártás átte­lepítésére szinte alig maradt idő. — Az új feladat, és az öröm, hogy megcsinálhatjuk Kaposváron a Druzsbát, olyan energiákat szabadított fel, amelyekről még álmodni sem mertünk — mondta Varga József, a kaposvári gyár igaz­gatója. — A döntés után az előkészítéssel foglalkozók munkaidejét nem a kollektív szerződés szabta meg, hanem a rendkívül szoros határidők. A rendszerhez körülbelül két és fél ezer féle alkatrészt kel­lett gyártani. E munka ápri­lis elején kezdődött, s ma áll és működik a lánc. A hű kép­hez az is hozzátartozik, hogy amikor félig készen voltunk már az alkatrészekkel, akkor jött egy ezer tételt magába foglaló módosítás. Az alkatré­szeket a szerelés sorrendjé­ben kezdtük el gyártani, s minden megvolt akkorra, mi­kor éppen szükség volt rá. Az előkészítésben harmin­cán dolgoztak éjjel-nappal. A megvalósítás pedig legalább 350 ember szívós munkájának az eredménye. 2. A döntést, hogy a be­rendezés gyártását Ka­_____ posvárra telepítik, a b udapesti központban sokan korainak tartották. Volt, aki kijelentette: »a Finomme­chanikai Vállalat öngyilkossá­got követ el, ha vidékre adja e bonyolult berendezés gyár­tását«. A szükség — a hely 3. A Druzsba mikrohullá­mú lánc szerelését Bu­__ dapesten is, Kaposváron i s Tancsa István irányította. Azt mondják róla, hogy szin­te minden csavart ismer ezen a bonyolult berendezésen. — Biztos volt a sikerben? — kérdezem. — Ennek a láncnak el kel­lett készülnie. Nem történt más, mint az, hogy Buda­pestről Kaposvárra telepítet­tük a szerelést. A láncért ed­dig is, ezután is a Finomme­chanikai Vállalat a felelős. A határidőért itt dolgoztak a legtöbbet: ha szükség lett vol­na rá, segitett volna a nagy közösség. A kaposvári gyár azonban megállt a saját lá­bán. A kaposvári gyárigazgatótól kérdezem: — Nem félt a kockázattól? — Most utólag bevalljuk: nagy volt a rizikó. Amióta vállaltuk e rendszer elkészí­tését, nem volt egy nyugodt napom. Ha felébredtem, az volt az első gondolatom: mi lesz a Druzsbával? És most működik a rendszer. Tudom, a 'budapesti központ nem ha­gyott volna cserben bennün­ket. Nekünk, akik vállalkoz­tunk az első önálló termék elkészítésére, korántsem kö­zömbös, hogy sikerrel oldot­tuk meg a feladatot. Ez a fia­tal közösség bizonyított: többre képes, mint amennyit eddig tett, lehet és érdemes nagyobb feladatot bízni rá. Dr. Kercza Imre Baromfitermelés a kisüzemekben Szakcsoportok alakultak Á nagyüzemi tojástermelés gyors fejlődése ellenére az ország tojástermelésének még ma is csaknem hatvan száza­lékát a háztáji gazdaságok adják. Az egy főre jutó fo­gyasztás jelenlegi évi 260 da­rab, tehát az ország szükség­lete 2,6 milliárd. Mindebből könnyen kiszámolható a kis­gazdaságok tojástermelésének fogyasztásra gyakorolt hatása. Főként ezért okoz gondot, hogy megyénkben még min­dig a termelés szezonális jel­lege az uralkodó. Tavaly pél­dául a háztáji gazdaságok évi tojástermelésének 81 százalé­ka július 1-ig került a felvá­sárló- telepekre, a második fél­évben viszont már csak alig hatmillió tojást értékesítettek. 1980-ig évi 26—27 millió to­jás felvásárlását tervezik az áfész-ek, ami az előző évek­hez képest mérsékelt csök­kenést jelent. A tervek első­sorban minőségi előrelépéssel számolnak. Így például növe­kedni fog a tojóhibrideket tartó, zárt rendszerű, folya­matosan termelő telepek szá­ma. Az áfész-ek mindenek­előtt ezeket látják majd el keveréktakarmányokkal. A járási székhelyek mellett Balatonbogláron, Balaton­szárszón és Balatonmárián tojástermelő szakcsoportok létrehozását is tervezik. A belföldi feldolgozó Ipar és az export szempontjából a baromfitermékek közül fő­ként a májlúd előállítására jut fontos szerep a kisgazda­ságoknak. Nincs ugyanis olyan nagyüzemi technológia, amely lehetővé tenné a liba­máj nagy tömegű előállítását. A libatömés például csaknem teljesen megoldatlan a nagy­üzemekben. Márpedig a liba­máj a legkeresettebb és leg­jobban megfizetett export­cikkeink egyike. Az utóbbi években nálunk is terjedőben van a fiatal — 8—10 hetes — libák tömése. Ennek a jó módszernek még ^ szélesebb körű alkalmazása indokolt. A termelőszövetkezetek és áfé- szek között célszerű volna a munkamegosztás, miszerint a gazdaságok előállítanák a nö­vendéklibákat, az áfész pedig elvégezné ezek kihelyezését és fölvásárlását. Különösen a nagyatádi, a barcsi, a böhö- nyei, a marcali és a csurgói áfész-ek körzetében várható a termelés növekedése. Pályázatok fiataloknak a környezet védelmére Várhatóan először kerül népfrontkongresszus plénuma elé annak értékelése, hogy mit tett a mozgalom — sajá­tos eszközeivel a természeti környezet védelméért; az V. kongresszus vette föl a legszé­lesebb tömegbázisra támasz­kodó társadalmi mozgalmunk szerteágazó feladatai közé a környezetvédelem ügyének támogatását. Ezen az aránylag fiatal munkaterületen ma már szervezett tevékenység folyik. Az országos környezetvédel­mi munkaközösség megalaku­lása után sorra létrejöttek a megyei és az alsóbb szintű népfrontbizottságok mellett a környezetvédelmi munkakö­zösségek. Az országban ma 67 munkaközösség működik. Az eredmények és a további feladatok szóba kerültek a ta­vaszi községi és városkörzeti népfrontbizottságokat újjá­választó tanácskozásokon és a városi küldöttértekezlete­ken is: e fórumokon résztve­vők több mint 7000 javaslatot tettek a környezet védelme érdekében. Nápfranttórumon került szóba először a környezetvé­delmi törvény megalkotásának gondolata is, és tömegmozgal- mi feladat lett a törvény be­tűinek a valóságba való át­ültetése. Az országos tanács már 1973-ban megrendezte az I. országos környezetvédelmi konferenciát: itt kidolgoizta a környezetvédelem társadalmi programját, s felhívással for­dult a lakossághoz a társadal­mi feladatok megoldásáért. A IV. ötéves tervidőszak­ban mintegy 600 millió forint értékű környezetvédelmi, fá­sítási, parkosítási munkát vé­geztek országszerte a KISZ és az úttörőszövetség közremű­ködésével. Az aktivisták igen fontos­nak tekintik az ifjúság szem­léletének, magatartásának ala­kítását. Ennek mind hatéko­nyabb eszközei az évről évre sokasodó környezetvédelmi if­júsági klubok, amelyek a KISZ és a népfront együtt­működésével fejtik ki felvi­lágosító, tájékoztató tevékeny­ségüket. Ezenkívül a KISZ- és úttörőfoglalkozások és szak­körök, a több megyében nagy sikerrel megrendezett környe­zetvédelmi ifjúsági táborok, és különféle pályázatok a fiata­lok különböző korosztályainak adnak hasznos ismereteket természetes életterünk, a táj megóvásának lényegéről. Hagyományosak a környe­zetvédelmi és természetvédel­mi napok — sőt: hetek, hóna­pok. A népfrantbizottságok és a helyi társadalmi szerveze­tek közös szervezésében a kör­nyezetvédelem állami felada­tainak megoldását értékes munkával segítik a »környe­zetvédelmi társadalmi őrsé­gek«, melyek a többi között a 'bolgár tapasztalatok alapján épültek ki hazánkban is. A jelen feladatait a II. országos környezetvédelmi tanácskozá­son elfogadott program hatá­rozza meg. A helyi politika részeként a városi népfront- bizottságok a tanácsokkal kö­zösen alakítanak ki környe­zetvédelmi programokat. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents