Somogyi Néplap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-29 / 230. szám

Csipkemintás mofcairkardigán Őt—hat éves kislánynak gf. : 1 í la > is 1 \\ f s 1 : } Ép \ I I 1 y • \ | Ä* 1 V < % V r. 'S* mm l : W­i . V '£3’* ■■" »Mm m Anyaga kb. 15 deka mohair­fonal. 4-es tűvel kötjük. A passzék patentkötéssel, 1 si­ma, 1 fordított váltakozásával készülnek, egyébként haris­nyakötéssel, a színén sima, a visszáján fordított szemekkel dolgozunk. Az elejét és az uj­ját 9 szemre kötött csipkemin­ta díszíti. CSIPKEMINTA Az első sor: 1 ráhajtás, 3 sima; 3 szemet áthúzással egy­bekötünk, 3 sima, 1 ráhajtás. Az áthúzott hármas fogyasz­tásnál az első szemet leemel­jük, a 2—3. szemet simán egybe kötjük, és ezen a le­emelt szemet áthúzzuk. A második és minden, páros sor: végig fordított; a ráhaj- tásokat is fordítottan kötjük le. A harmadik sor: 1 süma, 1 ráhajtás, 2 sima, 3 szemet áthúzással egybekötünk, 2 si­ma, 1 ráhajtás, 1 sima. Az ötödik sor: 2 sima, 1 rá­hajtás, 1 sima, 3 szemeit át­húzással egybekötünk, 1 sima, 1 ráhajtás, 2 6ima. A hetedik sor: 3 sima; 1 rá­hajtás, 3 szemet áthúzással egybekötünk, 1 ráhajtás, 3 si­ma. A továbbiakban az 1—8. sor mintája ismétlődik, a mintát leszámolható rajzon is bemu­tatjuk. A HÁTA: 56 szemre kezd­jük és 6 sort kötünk patent­kötéssel. Harisnyakötéssel dolgozunk tovább. 21 cm-es kötésmagasságtól mindkét szé­lén 3 1/2 cm-ként 1-—1 szemet szaporítunk. Így 31 cm-es kö­tésmagasságban — a karöltők kezdetéig — 62 szemünk lesz. Ekkor a széleken befejezünk 2—2 szemet, utána minden második sorban, mindkét szé­lén 1—1 szemet fogyasztunk 40 cm-es kötésmagasságig. A megmaradó szemeket egy sor­ban, leláncoljuk. A JOBB ELEJE: 34 szemmel kezdjük. 6 sor patentkötés után az oldalvarrástól a kö­vetkező beosztásban dolgo­zunk: 15 szem harisnyakötés­sel, 9 szem a csipkemintával, 4 szem harisnyakötéssel, 6 szem patentkötéssel. A gom­boláspántot alkotó patentköté­sű csík szemeit csak a tű he­gyével vesszük le és szorosan kötjük. Így jobb tartása lesz. A széleken, az első és utolsó szemet is mindig lekötjük. Oldal- és raglánvonalát a há­tánál leírtak szerint kötjük. A középvonalon 29 cm-es kö­tésmagasságtól kezdjük el a nyakkivágás fogyasztását a hatszemes patentkötésű gom­boláspánt mellett a szabás­minta szerint. A pántot kb. 11 cm-rel továbbkötjük a hátkö­zépig. A BAL ELEJE szimmetri­kus. Ujja: 31 szemre kezdjük. 6 sor patentkötés után a követ­kező beosztásban dolgozunk: 11 szem harisnyakötéssel, 9 szem csipkemintával, 11 szem harisnyakötéssel. A széleken először 7 cm-es kötésmagas­ságban, majd 4 1/2 cm-enként lxl szemet szaporítunk, ösz- szesen ötször. A raglánvonalat az elejével—hátával egyezően fogyasztjuk. Az elkészült darabokat sa­ját szállal összevarrjuk. A bal oldali gomboláspántra öt gom­bot varrunk. Jobb gombolás­pántjában a szemek föllazítá­sával alakítjuk ki a gomblyu­kat. A horkolás OTTHON Álmatlanság és fárad­ság című cikkem megjelenése óta többen megállítottak az utcán és kérdezték: mi az oka annak, hogy valaki hor­kol, és hogy lehet ez ellen vé­dekezni? De nemcsak ez adott okot, hogy a horkolásról ír­jak. Egy alkalommal ugyanis a helyzet úgy alakult, hely­hiány miatt két vendégemet egy kétágyas szobában kellett elhelyeznem. Másnap reggel az egyik jókedvűen, kipihen­ten ébredt, a másik azonban fáradtan, sápadtan. A karikás szemű meg is jegyezte: »Nem aludtam egy szemhunyást sem, mert a barátom úgy horkolt, mint egy oroszlán. Pedig mindent megpróbál­tam: hol oldaliba löktem, hol spárgát kötöttem a lábára, és meg-meghúztam, hol rákia­báltam, de a hatás minden esetben csak rövid ideig tar­tott.^ A horkoló ember nagyon kellemetlen hálótárs. Különö­sen azoknak, akik rossz alvók és a legkisebb zajra is föl­riadnak. A horkolás olyan ál­lapot, amelyről a horkoló em­ber nem tud, és sokszor nem is tehet. Vagyis nem tudja, hogyan kell ellene védekezni. A horkolás különösen nem kívánatos dolog a közös háló­termekben alvók számára. Sokszor még a házastársak közti összhangot is megzavar­ja. Horkolás akkor keletkezik, amikor valamilyen okból az orron és a felső légutakon át nehezítve van a levegőáram­lás útja, illetve valami ezt akadályozza. Emiatt rezgésbe jön a lágyszájpadlás, s ennek következtében kellemetlen hang, úgynevezett »horkolás« keletkezik. Ez a hangtónus természetesen a különböző embereknél más és más; egye­seknél erősebb, másoknál gyengébb lehet. A horkolás nem ritka a tel­jesen egészséges embernél sem. Általában azok hor­kolnak, akik ágyukban ké­nyelmetlen testhelyzetben fekszenek de mélyen alsza­nak. Nekik — a horkolás el­lenszereként — azt ajánljuk, hogy ne háton, hanem vala­melyik oldalukon fekve alud­janak. Tegyenek a fejük alá magasabb párnát, és jól ki­szellőztetett szobában, esetleg nyitott ablaknál térjenek nyu- i govóra. Nem mindegy az sem, Az írószerek történetéből Miéta tolla!? CSALAD Az ókorban az írásjeleket kemény tárggyal agyagba vés­ték; később a rómaiak, a gö­rögök viasszal bevont írótáb­lákra rótták a betűket bronz­pálcikával. Toliként kihegye­zett csövet, »kalamusz«-t is említenek a régi írások. Ké­sőbb fölismerték a lúdtoll al­kalmazási lehetőségét, s ez Babakozmetika tisztaság A szépítkezés, a kozmetiká­zás minden korosztálynál a legszorosabb kapcsolatban áll a tisztálkodással. Különösen összefügg csecsemő- és kis­gyermek korban. A csecsemő akkor szép, ha tiszta, ápolt, gondozott. A baba bőrredőit, testhajlatait mindennap gon­dosan meg kell vizsgálni, hi­szen a csecsemő bőre igen ér­zékeny, könnyen pállik, meg­sérül. Minden gyakorló _ kis­mama tudja, hogy a csecse­mőt naponta kell fürdetni s hogy a fürösztésre használt kádat, lavórt tilos más célra használni. Babaszappannal és puha mosdókesztyűvel fürdes­sük a babát, 34—36 fokos víz­ben, 22—24 fokos szobahőmér­sékletű helyiségben. Ha a cse­csemő bőre felpállott, fürdetés előtt olajos vattával tisztítsuk meg. Mossuk meg minden nap a baba fejét is, ugyancsak ba­baszappannal. (Folytatjuk) H azánkban — Somogy­bán is — egyre többen építenek magánerőből családi házat, hétvégi házat. A kivitelezés szakszerűsége azonban, sajnos, sokszor kifo­gásolható, s így sok ház idő előtt tönkremegy, gyorsan csökken a műszaki értéke. Pedig nem mindegy — sem az építtetőnek, sem a népgaz­daságnak —, hogy a létreho­zott érték valójában mit ér, mikor kell javítani, tatarozni, vagy újraépíteni. Például egy / szakszerűtlenül és indokolat­lanul sok cement fölhasználá­sával készített vasbetonszer" kezet — sőt. egy rosszul alkal­mazott előregyártott vasbe­tongerenda is — ha tönkre­megy, tetemes anyagi kárt okoz. Egy rosszul készített víz elleni szigetelés — ez legtöbb­ször csak évek múlva derül ki — javítása sokszor többe ke­rül, mint az építkezés eredeti összege. Ma már csak felelős tervező és kivitelező megnevezésével lehet építési engedélyt kapni, mégis — a gyakorlatban — sok probléma merülhet föl a szakszerűséget illetően. Pél­dául pont akkor nem lehet olyan anyagot kapni, amilyet a tervező elgondol, vagy az építtető a maga elképzelései­nek megfelelően — építés közben — a tervtől függetle­nül változtat (bár ez tilos és szabálysértésnek minősül). Az is gyakori, hogy az utóbbi időben gyártott, többféle új anyagból nem a célnak meg­felelőt választják ki. Ezért a Pécsi Építésügyi Minőségellenőrző Állomás néhány írást szeretne e témá­ban közzétenni. A cikkek nem Mi a hiba? Téglafalait 2. ábra a szakembereknek szólnak. Olyan mindennapos és sokak által elkövetett hibákra tér­nek ki itt, amelyeknek meg­szüntetése egyszerű odafigye­léssel is elérhető, ugyanakkor lényeges anyagi, minőségi, esetleg állékonysági vagy esz­tétikai kihatásai vannak. (Például: Miért reped meg a válaszfal? Miért nedvesedik a külső fal? Miért hámlik le idő előtt a vakolat? Miért re­ped meg a betonjárda? Miért nem »húz« a kémény?« Az írásokat olvasva bizto­san lesznek olyanok, akiknek éppen az a gondjuk, amiről egy-egy alkalommal írtunk. Sajnos, ezen csak úgy tudunk segíteni, ha fölkeresnek ben­nünket. Igaz. Kaposvár elég messze van Pécstől, de ha ar­ra gondolnak: az ember éle­tében általában egyszer épít családi házat és az legalább két-három nemzedéket szol­gál, akkor megér egy 60 ki­lométeres utat. Kezdjük a falazással. Ha a [ hagyományos, kisméretű, tö­mör téglával végzik, különö­sebb hibát nemigen lehet ész- 'elni — feltéve, hogy szak­képzett kőműves végzi a munkát. A »kötésbe« rakás — a téglasorokban levő hézagok nem kerülhetnek közvetlenül egymás fölé, tehát fél vagy negyed egységgel eltolva kell kialakítani — alapvető köve­telmény. (Lásd az 1. számú ábrát!) Sok esetben azonban »fel­javítják« a falazóhabarcsot, tehát nemcsak meszet, hanem cementet is raknak bele. S ilyen esetben már, sajnos, so­kan elkövetik azt az alapvető hibát, hogy falazás előtt a téglát nem vizezik be. így a tégla — nagy vízfelszívó ké­pessége folytán — a habarcs­ból elszívja a vizet, márpedig a cement kötéséhez, majd megszilárdulásához vízre van szükség. Víz nélkül vagy csak nagyon kevés vízzel a szilár- dulási folyamat nem vagy csak részben megy végbe, s ezért a szilárdság lényegesen csökken. Cementhabarcsba történő falazásnál, vakolásnál (a vakolásra később részlete­sebben kitérünk) a téglát be kell áztatni. Ma már a téglaipar na­gyobb mennyiségben úgyne­vezett lyukas árut gyárt. (Kü­lönböző méretű és üregtérfo- i gatú kézi falazóblokkok, ma­gasított, kettős méretű tégla stb.) Ezeknek több előnyük is van a kis méretű tömörhöz viszonyítva: könnyebb a fala­zat súlya, jobb a hőszigetelés, kevesebb az élőmunkaigény stb. Az előnyök viszont csak akkor érvényesülnek, ha a fa­lazat készítésénél szigorúan betartják a megfelelő■ techno­lógiát. Az egyik legalapvetőbb kö­vetelmény — az áztatás mel­lett, hogy az álló (függőle­ges) hézagokat megfelelően ki kell tölteni habarccsal! (Lásd a 2. sz. ábrát!) A kitöltetlen hézagok sok kellemetlenséget okoznak. Csökken a fal hőszigetelő ké­pessége (több tüzelőanyag szükséges a helyiség kifűtésé­re). Csapőeső esetén a szél a vizet mintegy átpréseli a fa­lon. A nedves falazat hőszi­getelő képessége nagymérték­ben csökken, a lakásban egészségtelen körülmények alakulhatnak ki. csaknem kizárólagos fróaszer- száma lett az egész középkor­nak. Egészen a XIX. század második feléig használatos volt. A lúdtollak vágásával járó időmegtakarítás céljából pró­báltak először fémtollakat ké­szíteni, de az acél finom ki­dolgozásáig erre nem került sor. Az acél írótoll tulajdon­képpeni feltalálójának egye­sek az angol Wise-t tartják (XIX. század eleje), mások a königsbergi írástanítót, Bür­gert. E fémtollak azonban nagyondrágák voltak, s nem is tudták kiszorítani a lúdtol- lat. A múlt század közepe tá­ján végül az angol Mitchell- nek egy tollgyártó gép meg­szerkesztésével sikerült az acél írótoll . olcsó előállítása. Ezzel közhasználatúvá is lett. hogy milyen a szoba IiRméS séklete. Legjobb, ha abban a. szobában, ahol alszunk, nincs 17—18 Celsius foknál mele­gebb. Ajánlatos lefekvés előtt a hideg tus, illetve a séta. Altatószerek bevétele már csak azért sem tanácsos, mi­vel ezek általános izoméier- nyedést okoznak az egésztes­tén, így a fent említett lágy­szájpadláson is. Tehát az al­tató csak fokozza a horkolási hajlamot. Általában azok az emberek szoktak horkolni, akiknek vegetatív-idegrendszeri zava­rai vannak. Ezért az is ered­ményes lehet, ha ők valami­lyen sportot űznek, mert az csökkenti a zavarok lehetősé­gét. Kerüljék azonban mind a fizikai, mind a szellemi túl- fáradást, és minél több időt töltsenek a szabad levegőn. Sok esetben a horkolás va­lamely megbetegedés jele is lehet. így például különösen gyakori gyermekkorban man­dulagyulladásnál. Ezek a be­tegek nyitott szájjal alsza­nak, fejfájásban szenvednek, és a szabálytalan légzés miatt sápadt az arcuk. Ilyen esetek­ben műtéti beavatkozás szük­séges. A horkolás oka lehet azonban egyszerű megfázás, nátha is. Az orrmellék-nyál- kahártya megduzzadása miatt ilyenkor a légzés szájon át történik. Az orrsövényferdü- lésben, orrmelléküreg-gyul- ladásban szenvedők, illetve a polipoeok is horkolnak. Vannak súlyos beteg­ségek is, amelyeknek egyik tünete lehet a horklás (kóma állapot), amikor is a beteg elveszti az öntudatát. (Difté- riánál is jellegzetes a horko­lás — szerencse, hogy ez ma már ritka betegség.) Horkolás eilen a legjobb védekezés: meg kell keresni a kiváltó okot, és azt kell meg­szüntetni. Olyan kísérletek, hogy a horkolót oldalba bök­jük, lábát huzigáljuk — és sok más hasonló — nem ve­zetnek eredményre, mert hor­kolótársunk akkor is tovább­alszik, csak mi nem tudunk elaludni. Így csupán egyetlen esetben lehet »eredményt« el­érni: ha a horkoló valamilyen okból nem alszik el. Dr. Hier Dia ß* Évfordulók októberben K ülönösen veszélyes ez az északi tájolású fa­laknál és az üdülő, hét­végi házak esetében. Az üdü­lőket általában ősszel lezár­ják, s a nem szellőztetett épületben a nedvesedés pené­szedéshez, gombásodáshoz, ro­varkártevők megjelenéséhez vezethet. A falazat teherbírása is csökken, habár ez általában nem olyan mérvű, hogy az ál­lékonyságot veszélyeztetné. Nyilvánvalóan az utóbbi évek rendkívül csapadékos­viharos időjárása is hozzájá­rult, de még így is aránylag sok szakvéleményt kellett ké­szítenünk vállalatok, intézetek és bírósági peres ügyek ré­szére a fenti témával kapcso­latban. , i |2 3 m 4 $ 5 6 7 8 9 10 * 11 12 & 13 14 15 16 17 18 * 19 $ 20 21 m 22 23 24 25 * 26 m 27 28 m 29 30 31 m 32 33 34 35 36 37 38 $ 39 Vízszintes: 1. Nem ide. 5. Gábor — becézve. 8. Politikus író, 150 éve, okt. 26-án született. 11. Félig akar! 12. Visszafelé ás I 13. Testrésze. 15. Időmérőre. 13. Tört betűi — keverve. 19. Lepi szélek nélkül. 20. Kazal László. 22. Tejtermék. 23. A. M. 24. Dán csillagász, 375 éve. okt. 24-én halt meg. 26. Fizetési eszköz. 27. Női név — becézve. 29. Foghús (a második kockában kettős betű). 30. Allatlakás. 32. Légüres tér —, fordítva. 34. Szín az arcon. 36. 80 éve, okt. 2-én született Panfjorov szovjet író. Egyik műve. 33. Szándékozik. 39. Tartozót. Függőleges: 1. Szakadó. * 2. Szolmizáciős hang, 3. Rovar része — névelővel. 4. Éneklő hang. 5. üzem. 6. 15 éve, okt. 19-én halt meg Sadoveanu. Egyik regér^e. 7. Másoltatja. 9. Vizes föld. 10. Rév egynemű betűi. 14. Flsütteti a fegyvert. 16. Romániai magyar költő. 35 éve, okt. 24-én halt meg. 17. Kar betűi — keverve. 21. A házban élőre. 23. Dohányzóeszköz — névelővel. 24. Zab betűi — keverve. 25. Mozog. 2-8. Mesterség. 31. Kicsinyítő képző. 33. Fémedény. 35. Helyhatározó rag. 37. Állóvíz. K. J. Beküldési határidő: 1976. októ­ber 4-én, hétfőn délig. Kérünk benneteket, hogy a szükséges so­rokat levelezőlapon küldjétek be s írjátok rá: »Gyermekkereszt­rei+vény«! Múlt heti rejtvényünk helye« megfejtése: Alkonyat egy intim szobában. Szombathy Viktor: Két kard, két oroszlán című könyvét nyerte Hód József (Torvaj). Csoszó Gvöngvi és Amtszman Ilona (Marcali), Biacsics Andrea (Ka­posvár) . A könyveket postán küldjük el. I

Next

/
Thumbnails
Contents