Somogyi Néplap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-18 / 221. szám
HÉTKÖZNAPJAINK Vadnyugat hőse A* emberek többsége kép- I lanatig magylegény, különösen HÉT VÉGI télén elvágni egy csirke nyakát, de háborgásában az életfogytiglanit is kevesli, mert úgy érzi, a gyilkos megúszta szárazon. Az élve eltemetés van olyan büntetés, mint a pillanatok alatt 'beálló halál. Amerikában, ahogy hírlik, több száz halálra ítélt pergeti várakozásban végtelenre nyúlt siralomiházi napjait, mert még mindig gyűrűzik a vita az el- ítéletvégrehajtás visszaállítása körül, holott a bűnözés riasztó növekedése miatt ugyancsak körmükre égett a dolog. Emberségünk tiltakozik mindenféle erőszak ellen. Az élet törvényes kioltását is nehezen egyeztetjük össze az emberi méltóság normáival — mégis megkerülhetetlen az élet védelmében. A büntetés célja az, hogy felelőtlen embertársainkat visszafogja, elrettentse, észretérítse. De egyáltalán nem kevés a sorozatos vétségeket elkövető visz- szaesők száma sem. Évek óta vita még, ha úgy tetszik is, hogy lekerült a napirendről: büntessük vagy ne büntessük gyerekeinket? Ha igen, hogyan ? Míg a kérdést kerülgetjük, akár macska a forró kását, vitázunk meg érvelünk ellene és mellette, hol /okosan, de inkább kevésbé úgy, sorozatban néznek velünk farkasszemet — nemcsak a Kék fényből — fiatalok is, súlyos bűnökkel terhelten. Vallomásaikból aztán rendre kiderül, hogy még a ki nem mondott szavuk is a felnőtteket vádolja. Valameny- nyiüknek a nyaká'ba vetették a gyeplőt abban a korban, mikor ideje lett volna őket józanul kordában tartani; csinálhattak, amit akartak, s még csak egy korholó szót sem hallottak környezetükben. Ezért látunk aztán mosolygó, nyegle ifjú gyilkost, aki úgy cseveg rémtettéről, mintha egy legyet csapott volna agyon unalmában. A vétséget elkövető kiskorúak legtöbbje az utolsó pilHalcinoiSHoiM Bál-Fraiöarszáylian Egy mentoni orvos arról számolt be, hogy egyik páciense a Cagnes-sur-Mer-i lóversenytéren szedett gombától rosszul lett. A mexikói Psylocibe-gombák jól ismert hallucinogén-drog- hatását észlelte: a gomba elfogyasztása után a beteg »zöld krokodilnak nézte a feleségét...« A gomba spórái — minthogy ezek a gombák Európában nem honosak — nyilván mexikói versenylovak patáin »keltek ót« az óceánon. Mesterséges holdak íj és olajtermelés Norvégia működésibe léptette tengeri hírközlőhálózatát, így az Intelsat hlrközlő-sza- teljiták segítségével közvetlen kapcsolatot biztosít tengeri fúrószigetek, szivattyúállomások, az olajtársaságok székháza és később a tankhajók között. A NORSAT hírközlőhálózat tehát az Északi-tengeren folyó norvég olajtermelés és szállításit szolgálja ki. Az ellső lépcsőben három tengeri fúrósziget: a Stattfjoird, a Frigg és az Ekofisk, valamint az olajtársaságok székhelye, illetve a rogalandi földi rádióállomás között létesült mesterséges holddal ösz- szeköttetés. A későbbiekben e hírközlőhálózatot természetesen ki lehet terjeszteni más északi-tengeri és Barents- tengeri munkahelyre. Sőt a távoli Spitzbargákkal való kapcsolatnál új telefonvonalak létesítésére is gondol a Televerket Társaság és Intel- sat-ho’dak jóvoltából. A hálózat növelése és fejlesztése lényegében technikai kérdés; nagyobb hatótávolságú és érzékenységű földi ra- darállomások telepítsének függvénye. akkor, ha nem először esik át ilyesféle »tortúrán«. Eddig is megkapta a lelki fröccsöt, és ráadásnak nyolc-tíz hónapot egy—több évre felfüggesztve, aztán a markába vigyorogva máris távozhatott. Egyáltalán nem traumatikus élmény számára, hogy ismét hallja a tisztelt bíróság szabvány kérdéseit. Bennfentesként mondja be magától a ragadványnevét is. A hely és a körülmény mit se nyom a latba, hiszen ott az ügyvédje meg a papa és a mama ’s. Pimaszságán a mellette ülő ifjú rendőr resteUkedik. Nevezzük az ifjú embert Sziklaöklű Dzsónak — ez is van olyan hangzatos, mint a. valódi csúfneve. Hiszen olyan magabiztosan szószátyár, hogy kétfelé áll a védő füle rosszul palástolt dühében. Szinte dicsekedve vallja: azért tanult cselgáncsot, hogy mindenkit meg tudjon verni és legutóbbi munkavezetője is csak tíz lépésről mert nyilatkozni előtte. Míg noszogatás nélkül beismeri az autófeltörést, a betörést, a határátlépési kísérletet, a nemi erőszakot és a súlyos testi sértést, úgy mustrálja a bíróság tagjait, mint a légypöttyöt az ablaküvegen. Még azt is megmagyarázza, miért nem dolgozik: miért is tenné, mikor eltartják a faterék, különben is minden munkahely messze van, korán kell kelni, keveset fizetnek, nehéz a kalapács, hülye a munkavezető és mindenhol azt kívánják, hogy napomként menjen be dolgozni. A felszólításra szemtelen mosollyal veszi ki szájából a rágógumit és a füle cimipájára ragasztja, hogy keze ügyében legyen, aztán mint aki jól végezte dolgát, elégedetten leül, ahogy illik a vadnyugat hőséhez, az utcák, a prérik, azaz presszók réme Sziklaöklű Dzsőhoz. A mama sírva bizonyít: valamivel csak kell szórakozzék, mikor tombolja ki magát, ha nem most; majd hetvenéves korában megül a fenekén. A papa: Kölykös stikli az egész! A bíró; az erőszak is? A papa: — Hát azt mondtuk neki, kérem, hogy aztat még se kellett volna. A bíró; — így beszélne akkor is, ha mindez a lányával esik meg? A papa: — Az más, kérem, az egy tisztességes kislány, de ez, már bocsánat, mindenki tudja, miféle! Az utolsó szó jogáig érve a fordulat váratlan; Sziklaöklű Dzsó úgy megy össze, mint a felszúrt hólyag. Szeme riadtan ugrál körbe, majd sírva fakad. Zokog, patakzik a könnye, az összeomlás hiteles. Sír, mint egy kicsi, begyulladt gyerek, és kezeit tördelve könyörög: — »Tessék« most még szegyszer megbocsájtani! Ne »tessék« engem elítélni, én nem bírom ki a börtönt! Mihályi Margit 130 a balatoni gőzhajózás »Széchenyi jött, a tó megijedt a nagy haladóiul, „Ez megigáz!” mondá s keble felháborodott. Hasztalan! a hullámzabolázó gőzös előáll: És a veszteglő tó — haladásnak ered!■* A meteorok és a naptevékenység A légkörben hulló meteorok radarvisszhangot adnak — még ha szabad szemmel nem látható, csekély méretűek is. A svédországi lundi obszervatórium munkatársai érdekes jelenséget figyeltek meg: a meteoroktól származó ra- darvisszbang bizonyos ciklikus ingadozást mutat. Ez párhuzamos a naptevékenységi ciklussal (pontatlanabb nevén: ’napfoltciklussal«). A jelenség kézenfekvő magyarázata az lehet, hogy a légkör függőleges sűrűségi összetevője a 85 és 110 km közti magasságú rétegben (ahol a meteorok fénykibocsátása bekövetkezik) a naptevékenységi ciklus folyamán periodikus ingadozáson megy áb Ezt a magyarázatot támogatják azok a megfigyelések, hogy a fénylési zóna felső határa bár állandó magasságban marad, az alsó határa a naptevékenységi ciklus folyamán kb. tízkilométeres intervallumban ingadozik. így énekelt Garay János Balatoni kagylók című vers- gyűjteményében Széchenyi Istvánról, akinek közreműködésével 130 évvel ezelőtt megépítették az első, Kisfaludy Sándorról elnevezett gőzhajót a Balatonon. Kossuth Lajos már 1842-ben írt fürdőlevelében fölvetette a gőzhajózás gondolatát. Elkeseredve ecsetelte, hogy olyan a Balaton, »minő a Holt-tenger«. Egyetlen gőzöst, egyetlen vitorlást sem látni rajta. Széchenyi hatalmas akarata kellett ahhoz, hogy — meg- küzdve a nemzeti közönnyel — létrehozzon egy vállalkozást, amelynek keretében megszületett az első gőzhajó. 1846. szeptember 21-én, István napján — Széchenyi névnapja — indult először útnak. Nem volt t redes révkikötő volt, hanem tőle nyugatabbra, a mai vasútállomással átellenben.) A híres szántódi búcsú alkalmával — július első napjaiban — többször is kikötött itt a Kisfaludy, olyan nagy volt a fordődött a menetrendszerű hajózás. De addig még kikötőket is kellett építeni. A déli parton Bogláron és Szántódon terveztek kikötőt. A boglári könnyebben indult, de a szántódi »lassan megy, mert sok fa kell hozzá.« A bogiári uraság — Jankovics — fölajánlotta addigi töltését, amelyhez csak a benyúlót kellett megépíteni. Faanyagot is adott; a helybeli közbirtokosság pedig 300 ezüst forintot ajánlott föl a kikötőhöz vezető út építésére. Siófokon is nagy volt a lelkesedés. A lakosság ingyen napszámot ajánlott föl, sokan kocsijukat és lovukat engedték át a fuvarozásra. A tihanyi apátság a szántódi erdőből adott fát a kikötő építéséhez. (Ez nem az az évez„ Programozott” takarmány Az észtországi állattenyésztési és állategészségügyi tudományos kutatóintézet tervezőirodájának kísérleti üzemében elkészítették az első beépített, szabályozott takar- mányadagoló berendezést. A gépek beprogramozott feladat alapján dolgoznak, és egy hétre elegendő száraz takarmányt tudnak befogadni. Az 1350 hí- zomarha egy heh etetésére szolgáló takarmánymennyiség automatikus szállítószalagon jut el a takarmányadagolóba. A takarmányadagoló elve alapján a tervezők elkészítették az önjáró, automatikus takarmányelosztót. A gép — az állatok termelékenységének figyelembe vételével — osztja el a takarmányt. E gépet jelenleg a Tartu minta- szó vhoz 1150 tehenet számláié tejgazdaságában próbálják ki. zajos ünneplés. Széchenyi nem akarta, mert hátha valami baj történik és a részvényesek kedve elmegy az egésztől. A próbaút azonban jól sikerült, és 1847-ben kézSzapernova-kulaló rakélasiaada Az ausztráliai Woomerara- kétakilövő-tórről 1976. április 8-án Skylark típusú raikéta- szondót bocsátottak föl — szupernóva-kutatás céljából. A szupernóva olyan változó csilláig, amelynek fényessége hirtelen sokmilliószorosára növekszik. A szupernóva a fényessfegmaximumban megfelel egy egész galaxis fényességének; kitörése folyamán néhány hét alatt annyi energiáit sugároz ki, mint a Nap 100 millió éven át. A szupernóva-jelenség magyarázatára több elmélet van. Lehetséges. hog> a csillagok fejlődésük végstádiumában elérkeznek egy olyan állapothoz, amelyben energiát fölemésztő fúziós reakciók , indulnak meg bennük. A Skylark szonda a Pupis— A szupernóva röntgensugárzását méri. Ez a röntgenforrás tízmilliárd kilométerre van földünktől. Röntgencsil- laigászati méréseket pedig a légkörön kívüli térségből kell végezni az atmoszféra zavaró hatása miatt. Ezért lőtték föl a szondát 260 kilométer magasságba. A kísérletet angol és amerikai csillagászok készítették elő. Ez volt egyébként a 250. Skylark-kilövés. galom. Ma a csöndes pusztát látva, szinte el sem tudjuk képzelni, hogy egy-egy búcsún 300 eladó sátra is fehérlett a réten, és a Kisfaludy naponta négy-öt alkalommal fordult. 1847-beii, a rendszeres hajózás megindulásakor tehát már Szántódon, Bogláron, Fonyódon is voltak alkalmas kikötők. Az 1846. szeptember 21-i próbaút alkalmával — bár ünnepet nem ültek — vendégsereg mégis volt a. ha jón és a parton. A Hetilap így írt: »Ma eresztik a Kisfaludyt szárnyra, hogy az ős Balatont egy kissé felfrissítse. Az élet mozgás — a nyugalom halál.« Széchenyi egyszerű tettét csak akkor tudjuk igazán megérteni, ha az első év néhány ezer utasát összehasonlítjuk a későbbi adatokkal. 90 év múlva, 1938-ban 238 ezer utast szállítottak a balatoni hajók, tavaly négymillió személyt és majdnem 400 ezer gépjárművet a komphajók. Kezdetben sok gondot okozott a hajó. Nem volt magyar kapitány, nem volt tüzelőanyag; a szép hajón nem lehetett terhet szállítani. Uszályokat kellett tehát beszerezni s a részvényeseket nógatták, hogy fizessék az esedékes részleteket. Széchenyi akarata minden akadályt legyőzött. Alma valóra vált. Az első gőzös megjelenése a Balatonon ’oly fordulatot tesz, hogy mintegy bűbáj vessző által kiemelkednek jelen létükből. Gőzös a Balatonon, egészen új és alig kiszámítható életet és élénkséget hozna Magyarország e kies vidékének:.« — írta röplapjában. Neki lett igaza. Zákonyi Ferenc „Nyírfapirosító” Nagyon szép fa a nyírfa. Az építők és a bútorívészitő'k korábban nem nagyon kedvelték. mert minőségi és technológiai sajátosságai nem voltak megfelelőek. Nemrég a szibériai faipari tudományos kutatóintézet javaslatot tett a nyírfa megmunkálásának új technológiájára: különleges — piros — festőszer nyomás alatt történő alkalmazására. Így most már a nyír is fölveszi a versenyt az olyan »nemes« fákkal, mint a tölgy, a dió és a mahagóni. Száguldás hat keréken Csillagok a planetáriumban Képünkön egy átlátszó földgömbön a legnevezetesebb csillagképek jelek Egyre nő az érdeklődés a csillagok világa iránt. A laikusnak azonban nem könnyű bepillantani a »végtelenbe« és elképzelni az égitestek egymáshoz való helyzetét, mozgását. Segít azonban egy elmés szerkezet, a planetárium. A régebbi planetáriumok olyan naprendszer-modellek voltak, amelyekben az egyes bolygókat mechanikus óraművek hajtottak körbe a valósághoz hasonló — de nem méretarányosan kicsinyített — pályán. A modem planetáriumban a csillagos eget mozgásaival együtt bonyolult berendezés vetíti ki egy félgömb alakú kupola belső falára. Ebben 9000 csillagot vetít a készülék a 20—30 m átmérőjű kupolára, ezenkívül néhány perc alatt lepergeti a bolygók vándorlását, bemutatja az égbolt képét különböző földrajzi szélességeken, sőt nap- és holdfogyatkozásokat, üstökösöket, hullócsillagokat és újabban mesterséges holdakat is vetít. Jelenleg Budapesten épül planetárium — a jénai Zeiss Művek berendezéseivel —, és hamarosan a nagyközönség rendelkezésére fog állni. Az autóversenyek nézői nerricsak arra kíváncsiak, hogy ki fog győzni. Számukra legalább olyan fontos az is, hogy milyen technikai újdonságot rejtegetnek azok a kocsik, amelyek elsőként érik el a célt. A versenyeken többnyire az autótechnikai újdonságok kipróbálása, a márkák versenye diktálja a tempót. A konstruktőrök hol merész motorikus változtatásokkal, a futóműveken végzett újításokkal, hol pedig a kocsiszekrényen végrehajtott »alakításokkal« kísérleteznek. A versanpautók karosszériájának kiképzése sokat jelent a századmásodpercekért vívott csatákban. A képen látható »Tyrell Ford 34« az új konstrukciós elemek egész sorát felvonultatja. A Forma—1 kategóriájú versenyautónak nem négy, hanem hat kereke van. Üzemanyagtartálya többrétegű műgumiból készült, habszivacs béléssel — így balesetkor nem folyhat ki á benzin. Ugyanakkor robbanást gátló, tűzveszély-csökkentő gáztöltés is van a tartályban, a repülőgépeknél bevált megoldással. Kipusztuló növényfajok A környezetvédelmet és a,számára természetvédelmet tárgyaló cikkek és szakkönyvek ez ideig kizárólag az állatok védelmével és veszélyeztetett állatok megmentésével foglalkozik. Idő közben kiderült az is, hogy több "fajt is fenyeget földünkön a teljes megsemmisülés veszélye. A Newsweek közlése szerint kerek 30 ezer növényfai kipusztulásának veszélyéről van szó. Egyedül az Amerikai Egyesült Államokban mintegy tíz százaléka veszélyeztetett az ott élő 20 ezer növényfajnak. Nemrég listát állítottak össze az eddigi — helyrehozhatatlan — károkról. A táplálékon és a levegő oxigén- tartalmán kívül ugyanis a növények biztosítják az ember a legfontosabb gyógyászati hatóanyagokat is. A növényfajok megtizedelődésé- nek okai részben az intenzív gyűjtőmódszerekben, az urbanizációs törekvésekben, a her- bicidekkel, a szeméttel, a légköri szennyeződésével hozhatók összefüggésbe. A veszélyeztetett növényfajok megmentése érdekében már megtették az első lépést: 12 nemzet írta alá a megegyezést. amely megtiltja a veszélyeztetett növények importját, biztosítja a szükséges génbankok nemzetközi hálózatát.
