Somogyi Néplap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-17 / 220. szám

Minden forintra húsz fillér Érdek és beruházás Az Új üzem műszaki át­adásán megjelent a munka vé­delmi felügyelő, és megálla­pította, hogy a villanykapcso­lók elhelyezése nem szabá­lyos. Át kell helyezni mind­egyiket ... Az építők mély sóhajjal nekiláttak, hogy a frissen vakolt falakat újra­véssék, a réseket cementtel megtöltsék és meszeljék. A kapcsolók szabálytalan elhe­lyezése csak egy volt a hiba­jegyzékben, s mégis a leg­bosszantóbb. Miért utólag kel­lett kiderülnie, hogy hová ke­rüljenek azok a kapcsolók? Szinte nincs olyan hónap, hogy ne adnának át megye- szerte új lakóépületeket, üzamhelylségeket, létesítmé­nyeket. Amíg egy-egy épület elkészül, sok-sok tárgyalás­nak, egyeztetésnek, kölcsönös telefonálgatásoknak kell meg­előznie. Azaz: nem kell... A gyakorlatban mégis ez a helyzet. Az építési tevékeny­ség ma nem éppen egyszerű dolog, előkészítése pedig néha átláthatatlanul bonyolult. A tervkészítéstől a kivitelezésig az egész egyetlen sor: o be­ruházás folyamata. S minél összehangoltabb, szervezet­tebb ez a folyamat, annál gör­dülékenyebb maga az építke­zés, s annál kisebb lesz át­adáskor a hibajegyzék. Nézzünk egy példát! Az építkezés megkezdéséhez nél­külözhetetlen a megbízható és pontos tervdokumentáció. Ka­posváron. a Kinizsi-tömb to­vábbi építéséhez Pécsen ké­szülnek a tervek. Lakóháza­kat emelnek, bölcsőde és óvo­da épül majd itt. A pécsi ter­vezők a jövő év elejére ígé­rik a terveket A kivitelező — a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat — ezzel szemben a tervszál­lítás előrehozatalát sürgeti. A Kinizsi-tömb építésvezetősé­géhez tartozó embereket rend­szeresen akarják foglalkoztat­ni, csak így lehet biztosítani a folyamatos és gazdaságos munkát. S amíg nincs terv, nincs munka sem. A vállalat igazgatójától hallottuk: ha januárig nem kapnak tervet, kénytelenek embereiket más építkezésekre irányítani. Ha pedig máshol kezdik a mun­kát. n“m hagyhatták abba — attól függően, mikor érkezik meg Pécsről a várva várt do­kumentáció. S a helyzetet to­vább bonyolítja, hogy a Ki­nizsi-tömbnél végzett mun­kákhoz anyagot is kell ren­delni. De mennyit, és milyen minőségűt? Ez is a tervtől függ. Egyes építőanyagokat nem lehet beszerezni máról holnapra. Néha egy év is be­letelik, míg megkaphatják, s ez is a munkát lassítja. Talán ebből az egyszerű példából is látszik, hegy a határidőknek, a dátumoknak mennyire szorosan kell egy­máshoz kapcsolódniuk. Az utóbbi években keserves ta­pasztalatok alapján tanultuk meg. hogy ez a folyamat szerves egész: nem különül­het mereven el egymástól a beruházók, a tervezők, a Ki­vitelezők és a munka folya­matát állandóan figyelemmel kísérő beruházási vállalat ér­deke. Ezeknek a néha ellen­tétes, néha párhuzamosan ha­tó és mégis közös érdekek­nek próbál egységes jogi for­mulát adni az év elején meg­jelent rendelet is. Egy-egy beruházás megva­lósulásában döntő, hogy ki- nek-kinek mi az érdéke. Növelhető a vetőgépek teljesítménye A vetőmagfeltöltő tartály jelentősége Á nagy teljesítményű gabo-1 delés esetén megkezdik soro­navető gépek száma a terme- zatgyártását. lési rendszerek terjedésével egyre inkább emelkedik. Ezeknek a vetőgépeknek — mint például a LAJTA-ÄC- CORD 96 és a LAJTA-AC- CORD 72 típusoknak — kéz­zel való feltöltése igen ne­héz fizikai munkát jelent. Búzavetés esetén 10 órás mű­szakban hozzávetőleg 360— 370 zsák magot kell a gépet kiszolgáló dolgozónak a csak­nem három méter magasság­ban levő garatba önteni. És a viszonylag lassú kézi feltöltés miatt a vetési időnek mint­egy 30 százaléka a magláda feltöltésével telik el. Ez az időkiesés pedig jóval meg­nyújtja a vetés idejét. A nehéz és fárasztó fizikai munka kiküszöbölésére a Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyárban — ahol a legtöbb hazai gyárt­mányú, nagy teljesítményű vetőgép készül —, kialakítot­ták a VFT—700 jelű vetőmag­feltöltő tartályt, amely a ve­tőgépeknél a magfeltöltési időt 5—10 százalékra csök­kenti. Ezáltal lényegesen megnő a vetőgép teljesítmé­nye is. A VFT—700 típusjelű vető­magfeltöltő tartály az MTZ— 50 traktorra szerelhető kaza- lozóra szerelhető fel, így a gép felhasználási lehetősége egy újabb adapterrel bővül. A tartály 700 liter mag be­fogadására képes. (A tartály alsó részén levő kifolyónyí­lást lengő ajtó zárja le.) Em­lítésre méltó, hogy ez a be­rendezés a vetési időn kívül jól hasznosítható az állatte­nyésztésben is: abrakos szi- lázstakarmány, abrakkeverék adagolására is. A vetőmagfeltöltő-tartályt a tavasz folyamán több mező- gazdasági üzemben kipróbál­ták, s a szakemberek kedve­zően nyilatkoztak a berende­zés használatáról. Az MMG- ben a berendezés fejlesztése befejeződött, s elegendő ren­Dr. U U Vagyis: milyen, az érdekeltsé­gi rendszer? A létesítményt megrendelő beruházó azt akarja (érdeke), hogy a ház, iskola, gyár, művelődési köz­pont a lehető leggyorsabban, leggazdaságosabban felépül­jön. De vajon ezt akarják-e a tervezők is? Miért ne? A szakmai önbecsülés azt diktál­ja. hogy esztétikus, korszerű épületek emelkedjenek terveik nyomán, s új és újabb építé­szeti megoldásokkal kísérle­tezzenek. S az első ellentmondás rr.ind'iárt itt van. Nem egy beruházó tartózkodó lesz, ha merészebb építészeti megoldá­sokról hall. Másrészt a terve­zők nagy része nem tudja különválasztani a korszerűt a költségestől. Pedig nem kevés példa bizonyítja, hogy igenis jól el lehet... És az sem rit­ka, hogy a tervezői fantázia olyan anyagólt, szerkezetek fölhasználását írja elő, ame­lyekhez nem — vagy csak a legnagyobb nehézségek árán — lehet hozzájutni. Miért nem tanácskozik a tervező a leendő építővel? Miért nem ülnek össze, amikor a terveik még csak ceruzaváltozatban léteznek? A tussal kihúzott rajz már nagy úr, azt Kö­römszakadtáig védi készítője. S mert ez a kívánatos kon­zultáció szinte mindig elma­rad, jönnek a menet közbeni tervmódosítások a sorozatos állásidők — anyaghiány stb. — miftt. S ilyen esetben csú- sz k a határidő, és késik a beruházás befejezése. Pedig a számítások szerint minden befejezetlen beruházás min­den egyes forintja évente át­lagosan 20 fillér veszteséget jelent a népgazdaságnak. S csak gondoljuk meg: a be­ruházásokra fordított forin­tokat milliókban mérik! Soha fontosabb nem volt. hogy a beruházásoknál egymással hasznosan találkoz­hassanak a különböző érde­kek. Ezt segítheti az új ren­delet, az érdekelt szervek so­kasodó tapasztalatai, s az együttműködés különböző for­máinak fejlődése. Nagy szükség van rá. Csupor Tibor Zöldség a városnak Az atádiak gondja enyhébb az átlagosnál Az átlagnak ezúttal a me­gyénk három városának ösz- szevetéséből kialakult képet tekintjük, s ilyen értelemben az idén korántsem volt. olyan nehéz helyzetben Nagyatád, mint Kaposvár és Siófok. Hubay Sándor, a Nagyatádi Városi Tanács elnökhelyette­se mondja: Hubay Sándor: — Megértik a kérést és segítik a teljesítést». — A zöldségellátás nálunk az idén sem volt rosszabb, mint a korábbi években. Ez a primőrökre is vonatkozik. Szerepe van ebben a megyei MÉK-nek, a helyi termelő- szövetkezetnek, az áfész-nak és a kistermelőknek is. Hogy egyes boltok vásárolhattak a kisárutermelőkíől, ez a kíná­latban és a forgalomban egy­aránt növekedést jelentett. Ügy véljük, jogos az igény: ahogyan korábban az atádi tsz, mint az egyesült nagy- gazdaság is vegye ki részét a városellátásból. Tehát árut várunk most már nem csu­pán az atádi, hanem a há­romfai meg a taranyi kerté­szetből is. A szövetkezeti ve­zetők megértik a kérdést, és segítik teljesítését. Lehet a gazdaságra számítani, a meg­állapodások jegyében már ed­dig is szép eredmények szü­lettek. Különösen a hús­árukra vonatkozik ez, a há­romfai kombinát jóvoltából... Rozsvetés közben Szedik a burgonyát A hét elején jártunk a ml-' kei Rákóczi Termelőszövetke­zetben. Tóth Zoltán főagronó- mussal kerestük meg a mun­kahelyeket. A gazdaság terep­járója kitűnő alkalmatosság a táblák megközelítésére, külö­nösen homokterületen. Másfél hónapra kívántuk még a kel­lemes, napsütéses őszi időt, és dehogyis gondoltunk arra, hogy keddről szerdára virradó éjszaka minden »a feje tetejé­re áll-«, felhőszakadás zúdul a földekre... Friss vetés mellett vitt el az útunk. — Gépeinkkel kihasználjuk a jó időt — mondta kedden a főagronómus. —- Háromszáz­negyvenhárom hektáron ve­tünk rozsot és százihuszonnégy hektáron búzát. A rozzsal már a múlt héten indultunk, több mint százötven hektáron földben van a mag. Ennek »ízlik« a homok, mást nem­igen termelhetünk itt gazda­ságosan. Mintha e szavak igazát kí­vánná alátámasztani a lát­vány: a dűlőút melletti kuko­rica bizony gyengélkedett, ma­gán viselte a hosszú szárazság 'PI: ÓT. Ó , , okozta »betegség« jegyeit. A falu másik végének közelében verbecs dolgozott. A munka­eszköz nem tartozik a legkor­szerűbb burgonyabetakarító gépek közé, de a tennivaló oroszlánrésze nem is rá, ha­nem a három, holland gyárt- mányú betakarító kombájnra vár. — Százöt hektár az összes burgonyatermő területünk, a Solanum termesztési rendszer keretében foglalkozunk ezzel a növénnyel — tájékoztatott Tóth Zoltán. — Ebből a vető­burgonyáé a termőterület na­gyobb része: ötvenhat hektár a desiré, tizennégy hektár az eba és nyolc hektár a Somogy gyöngye. A desiré 300 mázsa körüli átlagot ígér hektáron­ként, az áruburgonya ennél jóval kevesebbet, 160—180 mázsát. Itt látszik meg, hogy nem múlt el nyomtalanul a nyári csapadékszegénység: a későbbi ültetésnél rossz a kö­tés, kevés a gumó a bokrok alatt... A verbecs a dűlővégen csak 10—15 méternyit haladt előre, aztán visszafordult, és újabb sorba kezdett. A szedők sza­porán kapkodták a homokból a burgonyát. A verbecselés ar ra jó, hogy megkönnyítse a kombájnok dolgát: hely kell a forduláshoz a tábla szélén, ezért tisztítja meg a területet a gépi betakarításnál évekkel ezelőtt először alkalmazott — s akkor igencsak nagy köny- nyítést jelentő — munkagép. Kedden még aligha tudhat­ták, egyéb hasma is lesz en­nek a üvegezésnek«: az akkor fölszedett burgonyát nem érte kinn az eső, a hét elején még kedvezett az idő a sze­désnek. Hantosi István, a Május 1. Tsz elnöke a lehetőségekről és a kertészeti tervekről be­szél: — Munkaerőhelyzetünk meghatározza, milyen mérték­ben foglalkozhatunk ezzel az ágazattal, így kénytelenek va­gyunk a fóliás, az üvegházi és a szántóföldi kertészettel az idei szinten maradni. Ami­kor például szükség van kézi erőre a növénytermesztésben, innen vesszük el a kellő lét­számot. Taíanyban minden szempontból nagyobb lehető­ség van bővítésre, mint Atá- don. Az ottani üvegházban a forró vízzel való fűtés módot ad rá, hogy télen is termel* jünk, például karácsonyra paprikát és hónaposretket. Tudjuk és megértjük, hogy a városnak szüksége van külön­féle konyhakerti növényekre, de a közvetlen és konkrét igényeket nem ismerjük, kö­vetkezésképpen zöldség­áruinknak mintegy a kéthar­madát a MÉK-nek adjuk, csak a többit visszük a vá­rosba, a saját üzletünkbe, és — igény szerint — más bol­tokba. Hubay Sándor: — Ezért je­lentős a tsz szerepe a közve­tett áruellátásban is. Tény, hogy zöldségdömping idején a város felvevőképessége nem nagy. Nem tudni, mek­kora mennyiséget hagy a vá­rosban vagy juttat vissza, a felvásárolt tételekből a MÉK, de tapasztalható, hogy a ko­rábbinál jobban figyel a vá~ rosellátás gondjaira. Ez meg­látszik a bolti kínálatban. Hogy a gondok nem súlyosak, abban néhány tanácsi intéz­kedés is közrejátszott. Mint­egy nyolcvan, egyenként 60—• 80 négyszögöles úgynevezett hobbytelket adtunk el, s föl­parcelláztuk 180 részre az al­máskertet, ahol 80—100 négy­szögöles területeket ad.tunk bérbe, meghatározott időre. Zöldség- és gyümölcsterme­lésre — sőt, esetenként a sa-' ját szükségleten kívül el­adásra — tehát így is lehe­tőségük van az embereknek. Az ötvöskónyi hegyben is több atádi dolgozik tulajdo­nosként vagy bérlőként. Hantosi István: — A fóliás és üvegházi kertészetre egy­millió forint bevételt tervez­tünk, de már augusztus vé­géig több volt ennél, joggal reméljük tehát, hogy év vé­géig meglesz a másfél millió. Lényegében minden fonto­sabb konyhakerti növény megtalálható az ágazatunkban, s előfordul, hogy a primőr­ből egy-egy piaci napon több ládányit is vissza kellett hoz­nunk, mert nem fogyott el. Nem tagadjuk, a primőr elég drága, de a ráfordítás is ma­gas, nem »hozhatjuk« ki ol­csóbban. Meg aztán az itt la­kók is szívesen kertészked­nek, s legtöbbjüknek van is erre lehetőségük. Talán eb­ből adódik, hogy a város környékén fölkínált, kertba­rátmozgalom céljára alkalmas terület senkinek sem kellett. Aztán tömegigénnyel jelent­kezik majd zöldségfélékre az atádi kórház, s termelhetné­nek nyersanyagot a kollégiu­mi konyháknak is ... Hubay Sándor: — A szö­vetkezet elnökének elgondolá­sából is látható, hogy nem zárkóznak el a segítségadás­tól. Bizonyos, hogy a piaci rekonstrukció növeli majd a felhozatali kedvet. Célunk, hogy a közeljövőben átte­kintsük a felvásárlási hely­zetet, mivel itt is további fej­Hantosi István: — Nem »hoz­hatjuk ki« olcsóbban... lesztésre és mindenekelőtt a raktározás gondjának megol­dására van szükség. Ha en­nek a megvalósításához elju­tunk, összegezhetjük, hová és mennyi zöldség kell, ki ter­meli, ki vásárolja meg és hol tároljuk. Nagyatád zöldségellátásá­ban biztató távlatokat nyit az a tény, hogy a helybeli Május 1. Termelőszövetkezet olyan »hagyományos« kerté­szeteket foglal magába, mint a háromfai, a taranyi meg az atádi. Biztosítéknak látszik a jó kapcsolat is, amely azok között alakult ki, akik kérik, illetve adják az árut. Ilemesz Ferenc Megjelentek a szerelők is Jő ütemben halad a Chemical barcsi gyárának építése Gyorsult a munka a megye legnagyobb ipari beruházásán, a Chemical Építő-vegyianya- gokat Gyártó Vállalat barcsi gyárának építésén. A Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat munkásain kívül itt dol­goznak már a Fémmunkás Vállalat, a. Csőszerelő-ipari Vállalat, a Villanyszerelő­ipari Vállalat, valamint a Vegyi-berendezéseket Szerelő Vállalat munkásai is. Mindez azt bizonyítja, hogy az építőmesteri munkák kö­zel állnak a befejezéshez a legnagyobb épületeken. A két hatalmas raktár csaknem tel­jesen elkészült. A kazánházis kész van már. Hamarosan megkezdődhet a berendezések szerelése, és tető alá kerül a szociális épület. Az építők a telepen hozzá­kezdtek a végleges útépítés­hez is. Nádor Ottó, a Chemical képviselője elmondta: most már nem az építőktől függ. hogy 1977 december végén meekezdődhet-e itt a terme­lés. Addig azonban még számtalan probléma vár meg­oldásra: a munka neheze most következik, amikor több vállalat szerelőinek kell egy- időben a helyszínen dolgozni. A megfelelő együttműködés biztosítása egymás munkájá­nak a segítése lehet csakbiz­I tosíték, hogy idejében helyé­re kerüljenek a gépek, be­rendezések. Szeptemberben a harmadik vegyipari szakmunkástanuló osztály is megkezdte az évet a barcsi szakmunkásképzőben. Mit e a gyár termelni kezd, végeznek az első osztály ta­nulói, s utána minden évben újabb szakmunkások állnak maid munkába. Az építkezésnek azonban még rrndig van egy — lát- szó'ag könnyen elhárítható — iá’yozója. Ez pedig a vasúti soiompó. a hatalmas tf-üieten íektő gyárat csak a Középrigóc—Barcs közötti va­ste vonalon keresztül lehet megközelíteni. A sorompó azonban -- teljesen indoko­latlanul — nemegyszer órákig »tehenére« kényszeríti az épí­tőanyagot szá'lító teherautó­kat. A vasút a Chemical és az építők kérésére azt ígérte, hogy az év első felének vé­gére felszereli ide a fényso­rompót, s ezzel lehetővé teszi, hogy csak addig kelljen vár­niuk a szállító járműveknek, amíg e’imegy a vonat. Az ígéretből azonban eddig nem lett semmi. Somogy! Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents