Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-13 / 191. szám
Az élő internacionalizmus A kommunista mozgalom egységének problémáit, a mozgalomban a nemzeti és a nemzetközi elemek viszonyát feszült figyelemmel kísérik a nyugati sajtószervek. Ka akad még valaki, aki bizonyítékokat keres arra, hogy a világ ügyeiben mérhetetlenül megnőtt ennek a mozgalomnak a szerepe, akkor ez a ffszült figyelem is az egyik 'bizonyíték. Bizonyos idő óta a társadalmi haladás eszméjével szemben ellenséges magatartást tanúsító körökben szinte a jó modor ismérve azt állítani, hogy a munkásmozgalomnak a tudományos szocializmus álláspontjára helyezkedő osztagait jellemző internacionalizmus, vagyis a nemzetközi szolidaritás, úgymond, kihunyófélben van. Azt mondhatnánk, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom »dezintegrációjának« témájáról folytatott eszmecserék járványjellegűvé váltak a 29 európai kommunista és munkáspárt berlini konferenciáját megelőző és közvetlenül követő napokban. Létének ötnegyed százada alatt a proletár internacionalizmus minden történelmi szakaszban nemegyszer új tartalommal gazdagodott. Változatlan maradt azonban a lényege, amely megköveteli a dolgozók nemzetközi egységét a termelési . eszközök tulajdonosainak egységfrontjával szemben. A második világháború után, a fasizmus szétzúzását követő demokratikus fellendülés közepette a kommunista pártok új erőre kaptak, sok országban politikai tömegpártokká váltak, néhány országban pedig éppen a proletár internacionalizmusra támaszkodva hatalomra kerültek. Következésképpen az internacionalizmus nemcsak elméleti elv, hanem politikai gyakorist is. Az internacionalizmus — ahogy azt a kommunisták megvalósítják — azt jelenti, hogy nem szabják feltételekhez más népek támogatását, nem követelnek kötelezettségeket, nem csikarnak ki engedményeket. Az internacionalizmus az államközi és a nemzetközi politikai kapcsolatok új formája, mely szilárdan meg gyökeresedett mindennapi életünkben. Az internacionalizmus nem készül távozni a színről, mint ahogy ezt a nyugati sai*ó hasábjain egyesek jósolgatják: éryegében azok, akik az internacionalizmus elveinek elvetésére szólítják fel a kommunistákat, el akarják tántorítani őket az emberekhez való igazodás humanista orientációjától, a munka, és nemzetiségre való tekintet nélkül a személyiség tiszteletétől. Ezért hangsúlyozták ismételten az európai kommunisták berlini konferenciájukon, hogy visz- szautasítanaik minden olyan politikát és világnézetet, mely a munkásosztályt voltaképpen alárendeli a kapitalista rendszernek, és hogy a kommunista pártok a tudományos kommunizmus eszméi alapján fejleszteni fogják a nemzetközi együttműködést és szolidaritást. Brigád a szalagon Olyan asszonyok alapították a Kalinyin brigádot, akik csaknem húsz éve dolgoznak a Kaposvári Ruhagyárban. Többségük kétgyerekes családanya, kiváló dolgozó, sőt öten a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetés birtokosai. Csöndesek, a gépek hangoskodnak helyettük a hatalmas, világos munkateremben. A két párhuzamos szalagon negyven nő, elvétve egy-egy férfi. Egy szalagon két brigád alakult. A Kalinyin brigádnak sikerült megszereznie a szocialista címet. Minden gép mellett ott a kis füzet. Ebbe jegyzik a teljesítményt, s azt nem adjgk ingyen. A munkadarabról nem lehet hosszabb ideig fölnézni. A brigád vezetője Kiss Gyu- láné. A gyár pártszervezete és szakszervezete is számit a munkájára. — Falusi kislány voltam. Ez az első munkahelyem. Szeretem annyira, hogy a kötelezőn túl is szívesen dolgozom érte. A vállalat kilenctagú szakszervezeti bizottságába választottak. Ezen belül a szociális bizottságban kaptam feladatot. De nemcsak a gyárat, a várost is megszerettem: tanácstagnak választottak. Délelőtt tíz óra. A szomszéd szalag munkásnői visz- szatértek a tízórai szünetről, Kissnééken a sor: van aki az udvaron sétálva, akad aki az ebédlőben ülve, vagy éppen a büfé pultjánál eszik. A tagok többségével a büfében sikerült találkozni, ahol újabb Kiss nevűekkel ismerkedtem meg. Kiss József névéi, akit a két gyerek miatt az egymű- szakos kismamaszalagra helyeztek, és ilyenkor — tízórai idején — csatlakozik a »lányokhoz«. Kiss Zsuzsával, aki az egyetlen lány a brigádban, és a legfiatalabb. — A keresetünk nem függ attól, hogy szocialista brigádban dolgozunk-e vagy brigádon kívül. Mégis valami többlethez jutunk ezáltal. Olyasmihez, amit pénzben nem lehet kifejezni — mondta Nagy Pálné. Szentpáli lmréné hozzátette: — Nagyobb felelősséget érzünk egymásért, és ez kedvezően hat ^ teljesítményünkre, de a munkánk minőségére is. Az bizonyos, hogy ennyi törekvés nem lenne bennünk, ha külön-külön, »magánzóként« dolgoznánk a szalagon. A szalagvezetőtől tudom: Szentpáli lmréné egy-egy műszakban képes 128 kabátöt te' bebélésezni, ami 130 százalékos teljesítményt jelent. — Nagyon jó ez a két műszak, hiszen amikor délelőttösök vagyunk, jobban tudunk itt dolgozni, viszont, ha dél- utánosok vagyunk, otthon, feleségként, anyaként érünk többet — viccelik el a hajnali felkelést, az éjszaikába nyúló utazást. A brigád jó része ugyanis bejáró. Szeretném tudni, mi keserítheti fel őket? — Nem vagyunk ilyen nevetősek, ha akadozik az anyagellátás, ha valamelyik kellék hiányzik, ha a saját hibánkon kívül tétlenkedünk. Olyankor ideges a hangulat. Volt olyan, aki »kinőtt« a brigádból. Koncsik István a munka mellett elvégezte a ruhaipari technikumot. Két éve »fönt« dolgozik a szabászaton, de ma is itt érzi jól magát. E|y közös megmozdulásról, társadalmi munkáról sem hiányzik. Még két férfi tagja van a brigádnak. Az egyik Fábián Antal: huszonegy éves, egyikmásik brigádtagnak a fia is lehetne. — Itt lettem szakmunkás. Amikor a szalagra kerültem, sok baj volt velem. A szalagvezetőm joggal olvasta a fejemre, hogy nem dolgozom elég gyorsan, és a minőséggel is baj van. A brigád valamennyi tagja a főnök megértését kérte. Magyarán: kiálltak mellettem. Ez nagyon jólesett. idén sikeresen elvégeztem a ruhaipari szakközépiskolát, ezt nekik is köszönhetem. Nagymama is akad a brigádban: Simon József né. Huszonegy éves kortól ötvenig jól megférnek egymással, büszkék egymás gyerekeire, sikereire. Czapp István, a szalag vezetője: — A Kalinyin brigád miatt könnyű a dolgom. Segítségükkel sikerült jó közösséget kialakítani, amelyben öröm a munka. Gombos Jolán A konferencia sikerrel zárult: minden részvevőjének ez a véleménye. A részvevőnek a találkozó folyamán kifejezésre juttatott nézeteit összegezve ezt a sikert elsősorban a hosszú előkészítő munka biztosította. Ébben részt vettek a kontinens kommunista és munkáspártjai túlnyomó többségének képviselői, akik igazi elvtársi szellemben, az elvszerűség, valamennyi párt álláspontjának figyelembevétele, a minden párt egyenjogúságának és önállóságának tiszteletben tartására vonatkozó, a kommunisták között múlhatatlanul érvényes normák megtartása, a nemzeti érdekeknek a közös feladatokkal — a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a társadalmi haladásért folytatott harccal — való helyes összeegyeztetése alapján alakították ki egységes álláspontjukat. A kommunisták már régen kidolgozták elvi szemlélet- módjukat, annak a hazai viszonyokra való alkalmazását. Kétségtelenül előnyben részesítik. a minden adott országban végbemenő folyamatokat, és óva intenek a be’iső tényezők szerepének lebecsülésétől. Ugyanekkor azonban figyelembe veszik azt a veszélyt is, mely a külső tényezők jelentőségének lebecsülésében rejlik. Ez a módszertani megközelítés biztosította az előkészítő munka sikerét. Az európai kommunisták egységére és összefogására maga a konferencia sikeres megtartásának a ténye a bizonyíték. Minden párt véleményének és álláspontjának a tiszteletben tartása, a felszólalások tiszteletteljes elvtársi szelleme, a tapasztalatok tudományos elemzése és általánosítása, a többi részvevő fél érdekei iránt tanúsított figyelem — mindez alkotó jellegűvé tette a berlini eszmecserét. S ha a vitának ezekben a nagyszerű vonásaiban a megfigyelők valamelyike »dezintegrációt«,.. eltávolodást vélt fölfedezni, akkor ez az ő egyéni meglátása. V oltaképpen a megvalósuló internacionalizmus volt, amely lehetővé tette 29 párt képviselőinek, hogy közös következtetésre jussanak korunk egész sor alapvető kérdésében. Következésképpen a konferencia olyan tényezővé vált, mely erősíti az európai kommunista és munkáspártok kölcsönös kapcsolatait az egymás közti viszony általánosan elfogadott normáinak alapján. V. Ny. Óránként három tonna takarmányliszt Tavaly adták át rendeltetésének Karácsonypusztán a pusztaszemesi termelőszövetkezet lucer- nalisztüzemét. Szilárd burkolatú út köti ösz- sze a telepet a bálványosi úttal. Előbb tárolót és szárítót építettek, majd 19 millió forintos költséggel megvalósították — éppen egy évvel ezelőtt kezdték a próbaüzemelést — ezt a lucerna- liszt-készítő üzemet. A MEZÉLSZÖV technológiájával TÖVÁL építette Papírzsákokba ömlik atermek. vetésszerkezetet az üzem szükségletének megfelelően alakította ki a gazdaság, a takar- mánytermő táblák mind a telep közelében vannak. Augusztus elején 105 vagonnál tartottak, s ez a mennyiség a 386 mázsa liszt kivételével granulátum volt. Hetven vagonnal a Böhönyei Állami Gazdaságnak adtak el, 18 vagonnal exportra szállítottak. Zöld rozsból például 10,5 vagon granulátumot készítettek. A »takarmánygyár« éjjelnappal termel, a gépek csak a karbantartás idejére állnak le. Három kezelő váltja egymást, s gondoskodik az üzem folyamatos munkájáról. Karácsonypuszta szinte egyik napról a másikra vált fontos takarmányellátó központtá. S ebből nemcsak az üzem tulajdonosának, a pusztaszemesi termelőszövetkezetnek van haszna, hanem számos más, állat- tenyésztő gazdaságnak is, ahol a jószág etetéséhez szükség van az innen származó, kitűnő minőségű eleségre. a Sióíoki a létesítményt, melyet inkább hihetnénk gyárnak vagy malominak. Óránként 3 torma lisztet ' készítenek, de nemcsak nyers lucerna érkezik alapanyagként. Az idei termelési terv szerint 320 vagon granulátumot állítanak elő, ebből 50 vagonnyit silótakarmánynak vetett kukoricából, 50 vagonnyit zöld rozsból készítenek, a többinek az alapanyaga lucerna, illetve fű. A haragoszöld, keményre préseit rudacskákra jóval nagyobb a kereslet, mint a lisztre. A készítményeket az igénylők előre megrendelik, az üzem termelése ezeken a szerződéseken alapszik. Maguk biztosítják a nyersanyagot: a Korszerű berendezésekkel dolgozzák fel a z»ldtakarmányt. A kistermelők állattartásának fejlesztéséért Dél-dunántúli kiállítás Kaposváron Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye állattenyésztési felügyelősége, az AGROIN- FORM és a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola szervezésében szeptember 4-én és 5-én a főiskola lovasiskolájának területén rendezik meg a dél-dunántúli mezőgazdasági kiállítást. A kiállítás ezúttal egyetlen fő tématerülettel, a kistermelők állattartása fejlesztésének módjával, lehetőségeivel foglalkozik. Köztudomású, hogy a nagyüzemi termelés elsődleges fejlesztése mellett agrárpolitikánk nagy figyelmet fordít a kisgazdaságok termelésére. A kistermelők állattartásának jelentőségét bizonyítja: innen származik hazánkban a tej negyven, a vágósertés több mint ötven, a tojás hat- van-hetven százaléka. Somogybán például a hústermelésből 51 százalékban részesednek, ez az arány a négy dél-dunántúli megye átlagában 42,6 százalék. Parkot építenek és kertészkednek Ez évre húsz és fél millió forint termelési értéket terveztek a Somogy megyei Kertészeti és Parképítő Vállalatnál. Ignáczy Györgyné igazgatótól a kilátásokról érdeklődtünk. Ezt válaszolta: — Bár a márciusi fagyok ránk ijesztettek — kényszer- szabadságot lcellett adnunk a dolgozók egy részének —, megnyugvással mondhatom, hogy szocialista brigádjaink segítségével sikerült előrejutnunk, s jelenleg időarányosan állunk a teljesítésben. A Maurer, a Póner, a Buruczés a Cseh brigád szocialista közösség nálunk. Nyolc virágüzletünk is túlteljesítette a tervét: Kaposváron, Balaton- bogláron, Siófokon, Tabon, Veszprémben és Balatoníüre_ den vannak üzleteink. Tavaly két és fél millió forint volt a nyereség, az idén szeretnénk elérni a kétmillió-nyolcszázezret. — Milyen emberi és gépi feltételek szavatolják ezt? — Százhetven dolgozónk van. öt kertészmérnök, hat szakképzett technikus, húsz szakmunkás alkotja a magot. Csak a dísznövénytermesztésben nincs szakemberünk, és sajnos közgazdászunk sincs.. Próbálkoztunk fiatal, végzett közgazdászokkal is, de az első kérdésük az anyagiakra vonatkozott, a második szavuk pedig a »kevés« volt. A gépek rekonstrukciójára, » géppark bővítésére a megyei tanácstól hatszázezer forintot kaptunk. Ehhez vettünk fel hitelt, így kétmillió forintot tudtunk fordítani erre a célra. r — Ritka beszélgetéseinkkor tapasztaltam: a világot szeretettel, de — és ez nem mond ellent ennek — kritikusan szemléli. Az előbb a fiatal szakemberekkel kapcsolatban »megpendített« valamit. Van még hasonló, kedvezőtlen tapasztalat? — Jelenleg három KISZ- tábort építünk, parkosítunk. Egy másikat évi kétszázezer forintért gondozunk, vagy ahogy a szakmában mondjuk: »tartunk fenn«. De az az érzésem, hogy a fiatalok maguk is tehetnének valamit a tábor gondozottságáért. Egy-egy szál gyomot maguk is kihúzhatnának, egyszer-egyszer maguk is locsolhatnának, vagy lekaszálhatnák a füvet. — S a vállalaton belüli gondok? — Egyet említek. A dísznövénytermesztést. A feladatoknak nem tudunk igazán megfelelni. Százötvenezer szegfűt termelhetünk, s jóval egymillió fölött lenne rá igény. Országos átlagban évente hárrr szál szegfű kerülne személyenként a gomblyukba, ha az igényeket a többi vállalattal közösen ki tudnánk elégíteni. — Enyhül-e a jövőben ez az illatos gond? — Az V. ötéves tervben hét és fél millió forint támogatást kapunk. Siófokon nagy növényházat építünk. Ez 1977- ben lesz kész. Gázfűtéses építmény, teljesen automatizált. Amíg jelenleg ezer négyzet- méternyi »dísznövényfelületet« tíz ember gondoz, addig az új növényházban ekkora területhez két szakmunkás elegendő lesz. — Jelenleg hol vannak nagyobb munkáik? — Nagyon jó érzés volt látni a zánkai úttörővárost, melynél parkosítottunk, sportpályákat alakítottunk ki, s mintegy félmillió értékű tevékenységünk lesz még ott. Tizenhárom millió forintos munkánk van Balatonföldvá- ron. A KlSZ-táborokat már említettem. Nagyon jó kapcsolatot sikerült kiépítenünk a községi tanácsokkal, ők is gyakran ajánlanak munkát nekünk. Kaposváron az összes lakótelepen mi létesítünk zöldterületet. Szocialista szerződésünk vgp arra, hogy a Béke—Füredi lakótelep parkosítását soron kívül, határidőre befejezzük, még akkor is, ha az építési határidők kitolódnának. Dolgozunk még Balatonbogláron, végeztünk Balatonfüreden és Csopakon. L. L. A rendezőknek ezzel a kilátással az a céljuk, hogy a bemutatott különböző állatfajtákkal és az új technológiai megoldásokkal elősegítsék a i háztáji állattartás célszerű szakosodását, a gazdaságosabb termelést. Az eddigiektől eltérő, új gyakorlat lesz, hogy a bemutatott tenyészállatokat a helyszínen elárverezik. Ugyancsak megvásárolhatók a kiállított technológiai berendezések és kisgépek. A takarmánygyártó cégek tápszerekkel, koncent- rátumokkal mutatkoznak be és állnak a kistermelők rendelkezésére. Természetesen láthatják az érdeklődők az állattenyésztés végtermékeit is, a hús- és tejipari készítményeket. A mintegy ezerötszáz négyzetméter fedett területen megrendezett kiállításon részt vesznek a tájegység kistermelői, -tenyésztői, az őket segítő tsz-ek, állami gazdaságok tenyész- és hízóáliatadk- kal. Az Agroker és a Mezőgép Vállalat felsorakoztatja 3 nehéz fizikai munkát köny- nyítő, az élőmunka hatékonyságát növelő kisgépeit, a Phylaxia és a gabonaforgalmi vállalat a tápszereit, takar1 mánykeverékeit, takarmánykiegészítőit mutatja be. A Ka—hyb vállalkozáson kívül a bábolnai, a bári és a bikali állami gazdaság is bejelentette részvételét tenyész- és haszonállataival. A ME- SZÖV-ök, az áfészek. a kistermelést segítő és a felvásárló tevékenységüket szemléltetik. Említésre méltó, hogy az OTP is jelen lesz ezen a rendezvényen, hogy a gépeket vagy állatokat vásárolni szándékozóknak a helyszínen folyósíthasson hitelt. A kiállítás ideje alatt a főiskola »szélesre tárja« kapuit, az érdeklődők megtekinthetik az itt folyó oktató, kutató és szaktanácsadási tevékenységet, az intézet kutatási létesítményeit. Lovas-, fogat- és munkakutya-bemutató nyújt majd szórakozást a jelenlevőknek. A szeptember 4-én délelőtt tízkor nyíló kiállítás 5-én este 18 óráig tart nyitva.
