Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-12 / 190. szám

Kormoránok között Motorcsónakkal közelítjük meg a Kis-Balatont Futó Elemér természetvédelmi területrendező kalauzolásával. A makacs nádszálak ne­hezen hajlanak el a mocsár­járó kis ladik orra előL Sű­rűn benőtték már a ki tudja mikor vágott ösvényt, az itt dolgozók avas nádnak neve­zik az áthatolhatatlan, három méter magas falat. A vizet teljesen befödi a békalencse, a víziidara. Az evezőre egy- egy merítéskor kilószám ta­pad, s a vízből kiszakított részen lelátni a meder ■ aljára. Tőzeglének nevezik az itte­niek ezt a selymes, barnás színű vizet. Négy-ötszáz mé­teres evezés után már a káró­katona-telep, a kormoránok közelében vagyaink. Anyányi fiókák néznek ránk bogársze­mükkel. Szokatlan nekik az emiber, a ladik, évtizedek viszonylagos háborítatlansá­ga ősi erővel késztetné őket a menekülésre. Csak hát még ném megy a repülés ... A Kis-Balaton talán a leg­jobban védett természetvé­delmi területünk. Nemcsak az ember tiltó táblái parancsol­nak álljít, hanem a termé­szetes adottságok is. Ha víz­be lép az ember, pillanatok alatt mélyen süllyed a finom szemcsékből lerakódott, puha iszapba. A nádfalak jobban védenek minden kerítésnél. Az elhanyagolt árkok mint útvesztők rémítik az avatat­lant. Ha egyáltalán bejut ide avatatlan. A Zala és néhány nagyobb csatorna jelenti csak a járható utat, de ezek fölött éberen őrködnek a Veszpré­mi Állami Erdőrendezőség szakemberei. Csak a környé­ken lakók közül néhányan — akikben még nem halt ki egé­szen a régi halászvér — me­részkednek nagy titokban a területre. Elkobzott turbuk- háló, kettős varsa, vejsze jel­zi az évszázadok alatt megél­hetést jelentő halászat ma már tiltott tovább élését. Kormoránok a fészekben. Erről külön is lehetne írni néhány oldalt: a ma már el­felejtett halászszerszámokról. Futó Elemér természetvédel­mi területkezelő gyűjtemény- nyi anyagot tud erről mutat­ni. A beszélgetés fonala azon­ban a Kis-Balaton jövőjére te relődött. Ezzel kapcsolatban mindjárt szóba került a Zala is. Valamikor ez a lassú, vi­zű, szétterült folyó éltette Magyarország legnagyobb mocsárvilágát. A szabályozás azonban — anélkül, hogy a legkisebb hasznot is eredmé­nyezte volna — a lélekharan­got jelentette a növény- és állatvilág felett. Legendák szólnak arról, hogy az 1920-as években a Kis-Balatonnak akkor még nyílt vizén halá­szó emberek az úgynevezett kisszerszámmal is 20—25 má­zsa pontyot fogtak egy hú­zásra. Az azóta eltűnt gazdag­ságot ma már csak a környék lakóinak meséi idézik... Egyedülálló természeti rit­kaságok azon­ban most is vannak. Ezen a területen ta­lálható Euró­pa legnagyobb édesvíz mel­letti kormo- rántelepe. Eze­ket a madara­kat a tenger­part hírnö­keinek is mondják. Egyetlen táp­lálékuk a hal, és ezt varázs­latos ügyes­séggel fogják meg. Nem vé­letlenül ido­mították a be­fogott példá­nyokat a ha­lászok a zsák­mány meg­szerzésére. A telepet táv­csővel már messziről föl lehet fedez­ni. Ä. buján zöldellő mo- csárvilágból kiszakadnak a szürke, kopasz ágaikkal a fészekfák. A ma­darak ürüléke megöli a nö­vényeket, környezetükben el­tűnt a minden vizet elborító' békalencse, s még a kéreg is lehullott a fákról. A leendő kibővített terület »kapuja« Vörs lesz. Itt már megvásároltak egy talpashá­zat, amelyiknek egyik hely­ségében az ornitológusok ku- tatószobája lesz, a másikban kiállítás. Népi bútorokkal szeretnék berendezni, ám ez nem a legszerencsésebb ötlet. Futó Eleimér és munkatársai évek óta gyűjtik a környé­ken valamikor használt ha- lászszerszámofcat. Ez szinte kínálja a kiállítási anyagot. Az ugyanis kétségtelen, hogy a környéket, valamikori éle­tét elsősorban ezeken keresz­tül lehet jól és valósághűen bemutatni­A ladik közeledtére kis- és nagykócsagotk, bakcsók, selyemgémek, kormoránok, récék sok fajtája kel szárny­ra. Csendben kell lenni: nem tűrik az embert, a zavarást. Alig több, mint két évtized­del ezelőtt egy alkalommal utakat vágtak a nád tengerbe: magas rangú vendég érkezé­sét várták. Egy ritka madár­fajnak akkor hatalmas koló­niája élt itt. Ma már csak mutatóban van belőlük. Az­után a növény ritkaságok 1 A fehér tündérrózsa, a kolokán, a sárga tavirózsa és az apró, sárga virágú rence, a növé­nyek kannibálja: bogarakat »eszik«, csalafinta módon csa­logatva a gyanútlan rovaro­kat virágja barátságtalan kelyhébe. Ma 1400 hektárnyi terület védett, de pár éven belül ez 8 és fél ezer hektár lesz. A víz azonban gyorsan fogy, nincs utánpótlás. Talán húsz­harminc hektár mindössze a nyüt vízfelület. Az már el­döntött tény, hogy a Zala szülje újra a Kis-Balatont, »csak« még az bizonytalan: mikor és hogyan? A kérdés­re a válaszokat sürgősen meg keil adni. Szomorúan mesél­nek az itt dolgozó szakem­berek Ä rohamos romlásról... Mészáros Attila Szeberényj Lehel | — Süsd meg! — szólt a trafikos. Füle-farka lógott. Hallgattak lehorgadtan. Kis idő múlva azt mondta a tra­fikos. — Akárhogyan is, végére akarok ennek járni. Az egész falu begombolkozik. — Pedig tudják, mind tud­ja — felelt Ján, az asztalos, és ingott a feje. — Hallgat­nak róla. Félnek... És nem is szeretnek arra járni. El­kerülik azt a helyet. — Az ördögtől félnek? — kérdezte a trafikos, ajkán görbe mosollyal. — Meg a katonától — mondta Ján a söröspohár fö­lött. — A katonától... — ismé­telte a kis ember. Kisvártatva a trafikos fél fordulatot tett a széken. Szembekerült a söntéssel, amely előtt pohárral a kéz­ben ácsorogtak. — Az a keresztes vitéz nemde a Zsabka gyerek? — kérdezte az asztalostól. — Ö az — hitelesítette az asztalos, s e hitelesítést mo­sollyal toldotta még, aláhúz­ván a légény kéteshírét. — A főkolomposuk vagy fővezé­rük, mindegy. Mióta a bör­tönből megjött, ahol bicská­zásért ült, még nagyobb a te­kintélye a többi előtt. — Hallottam — mondta a trafikos, és nézte a fickót. — Ide kellene hívni. Ez állító­lag járt ott, elvezethetne oda. 'Odahívták a Zsabka gyere­ket. A Zsabka gyerek sárga sö­rénye rövidebb volt, mint a többieké, mert a börtön óta nem tudott még megnőni, de a lánca szép sárgarézből volt, s a keresztje eredeti csont- gallérból. Nem volt nagyon magas, de erős és vállas. Arca vad és gűnyoros, tán a tekintetéből, amely egyébként rettenthe­tetlen közönyt sugárzott. Iga­za tompa közönyt. Tán csak ügy magától, a feketén fény­lő zsírosságtól, s az elkapart pörsenések szürke foltjaitól. Megállt az üres poharával az asztalnál, terpeszben. — Iszol egyet? — kérdezte a trafikos. — Ha fizet — mondta a Zsabka gyerek. Rebbenéstelen szembenézett a kis emberrel. A trafikos rendelt. A Zsab­ka gyerek egy hajtásra lehúz­ta. — Mikor jártál a Vaskapu- sziklánál? — kérdezte a tra­fikos. A Zsabka gyerek arcaany- nyit se mozdult, mint egy porban heverő kő. Mindössze árnyék suhant át rajta. — Én nem jártam sehol — mondta. — Hagyjuk, öcskös, az óhé­ber dumát — felelte a trafi­kos. — Nem akarsz keresni? — Mit akar? — engedett föl óvatosan a Zsabka gyerek a helyzet rövid felmérése után. Talajerőpótlás robbantással Sikeres bemutató Nagybajomban A bemutatót megelőző ta­A bemutató az átlagosnál is több érdeklődőt vonzott, jóllehet mindössze öt másod­percig tartott. A nagybajomi Lenin Tsz-ben tegnap próbál­ták ki a szerves trágya szét­szórását robbantással. Az utóbbi években megle­hetősen »elfelejtett« szerves trágya mindinkább a figye­lem előterébe kerül. Nemcsak azért, mert ez év elején emelkedett a műtrágyák ára, hanem azért is, mert a ma­gas színvonalú termeléshez elengedhetetlen a szakszerű talajerő-gazdálkodás. So­mogyra is vonatkozik az az országos tapasztalat, hogy a gazdaságokban igen nagy készletek halmozódtak fel. A felmérések szerint az üze­mekben mintegy 15 millió tonna szerves trágya van, szá­mítások szerint ennek mint­egy 50—60 ezer tonna nitro- gén-foszfát-kálium hatóanyag­tartalma van. Ahogy tegnap Tóth József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezető-helyettese is hangsúlyozta, a felhalmo­zódásnak elsősorban az az oka, hogy nem állnak rendel­kezésre a mai követelmények­nek megfelelő gépi eszközök, nem megoldott az istállótrá­gya felhasználásának gépi technológiája. A MÉM agro­kémiai központjának megbí­zásából ezért dolgozták ki az új módszert, a robbantással való szétterítést. nácskozáson Horváth László, a nagybajomi szövetkezet el­nöke tájékoztatta a részvevő­ket gazdaságuk talajerő-gaz­dálkodásának helyzetéről. Eb­ben a gazdaságban évente 2000—2200 vagon istállótrá­gyát kell kijuttatni a talajba. Ezt a feladatot az új mód­szer nélkül, a jelenlegi tech­nikai feltételek mellett nem tudnák elvégezni. Nem egye­di, nagyon is általános ez az egyetlen üzemi példa. Semsey László, az Iparszerű Kukori­catermelési Rendszer egység- vezetője tájékoztatójában el­sősorban a robbantásos terí­tés gazdaságosságával foglal­kozott. Vizsgálódásaik szerint rlntos költségmegtakarítással jár az új módszer. Horváth Kálmán, a Pécsi Ércbányá­szati Vállalat üzemegységve­zetője a robbantás módszeré­ről, feltételeiről tartott is­mertetőt. Hangsúlyozta a rob- bantásvezetők, a robbantó­mesterek mielőbbi, kiképzésé­nek fontosságát. A bemutató helyszínén hu­szonöt-harminc méter távol­ságban 40—50 mázsás kupa­cokba rakták a szerves anya­got. A robbantás mindössze öt másodpercig tartott. Utána a részvevők ellenőrizték, és meggyőződhettek róla, hogy a robbantással szakszerűen, a kívánalmaknak megfelelően szétszóródik a szerves anyag. V. M. mázsánként körülbelül egyfo­Fáznak a kutasok Határidő-módosításra volt szükség Alig akadt olyan gépkocsi- vezető, aki ne örült volna, amikor Kaposvár határában, a Balatonlelle felé vezető úton elkészült a második benzin­kút Nagy szükség volt rá, ke­vesebbet kell sorbaállni. Ami­kor a kutat átadták, a hozzá tartozó kezelőépületeknek még híre-hamva sem volt. Akkor azt mondták: rövid időn be­lül felépítik. Hát ez a rövid idő egy kicsit hosszúra nyú­lik! Jelenleg is csupán egy kis bódé áll a töltőállomáson, amelybe becsorog az eső, be­fúj a szél. Itt éjszakázik a ku­tas, nem valami rózsás körül­mények között Az épület alapja elkészült Azóta méteres gaz nőtte be, alig látszik a betonszegély. Tégiarakások, drótkerítés mö­gött sóderkupac. Minden itt van már hónapok óta, semmi sem történt. A kút környéke inkább hasonlít egy dzsun­gelt ez, mint egy városi ben­zinkút szépen parkosított te­rületéhez. A környék rendben tartása a kutasok dolga lenne, de mit tehetnek? Semmit. Hiszen amíg az építők el nem vonul­nak innen, nem lehet rendet tenni. Ám ahhoz, hogy elvo­nuljanak, először ide kéne jönniük. Az épület most még ígéret csupán. A kutasok pe­dig fáznak, s ha esik az eső, azzal kénytelenek »szórakoz­— Semmit... Csak megmu­tatod a rácsot, és kész. A Zsabka gyerek arca most se rándult, a szeme kutatott. A kártyába akart látni. — Mit fizet, ha megmuta­tom? — Egy százas elég lesz? — Kettő. t — Ejha! — Annyi a segédmunka... Ján az ujjaival ütögette a malakartlapot, Sandi a tarkó­ját vakargatta. Csak aztán szólott: — Rendben. A Zsabka gyerek letette az üres korsóját az asztalra. — Tudja mit — szólott —, nem mutatom meg. Ha magá­nak ennyit megér, nekem is. Otthagyta őket. A hegyek közt korán beáll a sötét. Még a leghosszabb nap táján is. Kilenckor már igen-igen sötét volt, midőn a kis ember az asztalossal a kocsmaajtón kilépett. A fénynyaláb a tér köze­péig ért, onnan vaksötét. Az autóbusz a fényben állt, csen­desen berregett, indulás előtt. A verebek most is ott ül­tek a híd padkáián. Vihogtak. A Zsabka gyereknek kedves­ni«, hogy a vizet felitassák vagy kisöpörjék a bódéból. Mi lesz az épület sorsa? — kérdeztük Farkas Lászlótól, a Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat igazgatójától. Mini kiderült, az eredeti terven el­készítésekor nem vettek fi­gyelembe bizonyos munkavé­delmi előírásokat, ezért a ki­vitelező tervmódosítást kért. Üj alap készítésére volt szük­ség. A másik gondot az okoz­ta, hogy a megrendelők olyan nyílásszerkezetet kértek, me­lyet a kivitelezők ugyan gyár­tanak, de csak saját célra. Vé­gül is Dombóváron legyártot­ták, és már a benzinkúthoz is szállították. Mindez tehát azzal járt, hogy a munka elvégzése hú­zódott, új határidőt kellett ki­tűzni. Farkas László igazgató elmondta, hogy az aúgusztus 31-i határidőt tartani tudják, és mire a hűvös őszi idő be­köszönt, a kutasok munkakö­rülményei is megváltoznak. D. T. Növényvédelmi tájékoztató Hagy bárral feayeiei az amerikai fehér szövőlepke Megyénk déli részén — Barcs körzetében — megje­lentek az amerikai fehér szö­vőlepke második nemzedéké­nek hernyói. A megye többi részén néhány napos késéssel várható a lárvakelés. Fény­csapdáink fogása és laborató­riumi megfigyeléseink szerint a lepkék nagy tömegű repülé­se és bőséges tojásrakása ta­pasztalható. A hernyófészkek tömeges megjelenésére augusz­tus közepétől számíthatnak megyénk minden részén. kedtek, aki az ajtóban állt, teli korsóval. A busznak füty- tyentgetett. A buszban gyér világ pis­lákolt. Inkább csak lányok ül­tek benne és fiatalasszonyok. Beszélgettek, vártak az indu­lásra. A jelenleg rajzó második nemzedék lepkéi még olyan területeken is megjelentek, ahol évek óta nem tapasztal­tunk fertőzést (Zselicség). A második nemzedék károsításá­nak időszakában — a hónap második felében — általános és erős fertőzések kialakulása várható Kaposvár—Nagyber­ki—Gölle—Igái, Lengyeltóti —Somogyjád, Marcali—Böhö- nye—Nagyatád, Barcs—Ka­darkút, valamint a Balaton­part körzetében. A fenyegető erős kártételek megakadályo­zása érdekében felhívjuk a termelők figyelmét az időben elvégzett védekezés szükséges­ségére. A védekezés — a ha­tályos jogszabályok értelmé­ben — valamennyi fertőzött terület tulajdonosa (kezelője) számára kötelező, elmulasztá­sának szabálysértési eljárás a követkeménye. Egy szőke lány mosolyogva intett a trafikosnak. Anyics- ka volt. 6. Az autóbusz fölkapaszkodott a völgyből. De csak annyira, míg az út egy kanyarintás- nyit tett, s fölért a laposra. Itt ritkás volt az erdő, s a rétek foltjai még nem olvad­tak bele egészen a sötétségbe, mert az égbolt messzire kitá­rult, egészen a távoli csilla­gokig. Olyan távoliaki g, hagy nem lehetett szétválasztani, melyek tartoznak az égi és melyek a földi világhoz. A földi világhoz is sok csillag tartozott ott messze, A lapos nagyon emlékezte­tett a repülőterek kifutóira, de ez senkinek se jutott eszébe, így a tágabb röptű hasonla­tok se. melyek ide kívánkoz­tak volna, (Folytatjuk.) Házikertekben a védekezés legegyszerűbb és leghatáso­sabb módja a hernyófószkek leszedése és elégetése. A fiatal hernyók ellen a kémiai véde­kezés a legeredményesebb. Házikertben és nagyüzemben egyaránt felhasználható a kö­vetkező szerek valamelyike: a Ditrifon 50 WP, Ditrifon 40 WSC, Unifosz 40 EC 0,2 szá­zalékban, a Satox 20 WSC 0,5 százalékban (10 nap élelmezés­egészségügyi várakozási ide­jük van), az Anthio 33 EC (almás termésűekben) 0,25 százalékban (14 nap élelme­zés-egészségügyi ' várakozási idejű). A szüret előtti gyümöl­csösök védelmére a 7 nap vá­rakozási idejű Unifosz 50 EC 0,1 százalékos töménységű ol­datát javasoljuk. E készítmé­nyek védelmet nyújtanak az almamoly kelő hernyói, vala­mint a kaliforniai pajzstetű rajzó lárvái ellen is.

Next

/
Thumbnails
Contents