Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-31 / 205. szám

Fegyelmezetten dolgozva, bátran vállalkozva N eim könnyű ma tsz-ve­zetőnek lenni. Nehéz hónapokat vészel át, nehéz esztendőt él szocialista mezőgazdaságunk. Ezt a meg­állapítást persze nem a szó régi, mondjuk két évtizeddel ezelőtti értelmében kell fo­gadnunk. Tavaszi hűvös sújtotta, más­fél hónapos szárazság sanyar­gatta, jég verte földjeinket, de nincs szó árról, hogy mondjuk vissza kellene hoznunk a jegyrendszert, vagy bárkit is a koplalás veszélye fenyeget­ne. Döntő részben szocialista nagyüzemekre épülő, gépesí­tett, kemizált mezőgazdasá­gunk ellátja élelmiszerrel az országot, igyekszik teljesíteni exportkötelezettségeit, de eny- nyi elesni csapás bizony nyo­mot hagy a gazdálkodása mér­legén. A másik gond, hogy szigo­rúbb ma a közgazdasági kör­nyezet és a belső pénzügyi helyzet, mint egy-két eszten­dővel korábban. Arról azon­ban nincs szó, hogy a szövet­kezetben ne tudnák megven­ni az üzemanyagot, ne tud­nák befejezni a megkezdett építkezést, vagy hogy a szö­vetkezeti tagnak el kellene halasztania lánya esküvőjét. A szövetkezetek hitelképesek, a szövetkezeti parasztság élet- színvonalát nem fenyegeti na­gyobb visszaesés. Nincs szó tehát a ma kö­zépkorúak fiatal korában is­mert problémákról. Csakhogy mi ma élünk, 1976-ban. Elért színvonalunk, igényeink adot­tak, ezekhez mérünk. A tsz­elnöknek, vezetőnek, tagnak a mai problémákkal kell szem­benéznie. Azzal, hogy a piaci ellátás szűkössége, egyes árak magas szintje időnként már ingerült reakciókat vált ki a háziasszonyokból. Azzal, hogy a feszítettebb pénzügyi hely­zet keresztez bizonyos elkép­zeléseket a közös és az egyéni háztartásban egyaránt. Merre keressük hát az elő­revezető utat? Ne aggódjanak a tsz-vezetők, nem akarunk mi itt most régi lemezt for­gatni. Nem kívánjuk, hogy a szocialista öntudatra való hi­vatkozással tetemes ráfizetés­sel adják a piacon a paradi­csomot vagy az őszibarackot. Nem biztatunk senkit arra, hogy anyagi erejével arány­ban nem álló, vagy eleve nyilvánvalóan veszteséges fej­lesztésbe kezdjen. Mindany- nyian a »-piacról élünk«, a parasztságtól s-ern kívánhatja senki, hogy letérjen a kifize­tődő és biztonságos gazdálko­dás ösvényéről. Azt azonban joggal han­goztathatjuk és hangoztatjuk is, hogy ezekben a hónapok­ban, ebben az esztendőben na­gyobb szükség van az önálló gazdálkodás és a népgazdasá­gi felelősségtudat, felelősség- vállalás összekapcsolására, mint a »régi szép idők«-ben, értve ezalatt példáult az 1970- es évtized elejét. Egy-egy napra, hónapra vagy tervcik­lusra szóló döntés latolgatá­sakor nem elég azt nézni, hogy mit hoz ez nekünk, azt is be kell kalkulálni, hogy mennyire szükséges ez az or­szágnak. A régi vállalkozó szellemet idézgetjük és élesztgetjük. Azt a szellemet, amikor a szövet­kezeti vezetők mertek apró kérdőjeleket hagyni egy nagy kalkulációban azzal, hogy eze­ket majd megoldja az idő, és a szövetkezeti tagok nem tá­madták ezért a kockázatvál­lalásért a maguk választotta vezetőket. Ha kevés a munkaerő, fe­gyelmezett, találékony szer­vezéssel növelni kell a terme­lékenységet, ha magas a költ­ség, növelni kell a hozamokat, hogy így egységnyi termékre kevesebb befektetés jusson- Ha egyszer nem hozott ele­gendő termést a föld, hát még egyszer, gyorsan meg kell próbálni. A nehéz esz­tendőt — talán megkockáz­tathatjuk ezt a tanácsot — nem átvészelni, hanem átküz- deni helyes. N em most. kezdjük a mesterséget, tudjuk, hogy rossz időjárás után jó vagy legalábbis jobb kö­vetkezik, a külső és belső gaz­dasági nehézségek időlegesek. Rendszerünkben és az embe­rekben megvan az erő, hogy leküzdjük a gondokat. Nem mindegy azonban, hogyan lé­pünk tovább. Ha már a gon­dok közepette felkészültünk, a lehetséges intézkedésekét megtettük, akkor gyorsan, könnyebb és eredményesebb lesz a következő szakasz... F. B. Politizáló kommunistákat Az „ottfelejteti” vándorzászló-A Somogyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság Marcali Erdészete« — hirdeti egy sze­rény táblácska Marcaliban. Az örökké formálódó, nem éppen korszerű épületben és a mellette levő — a szakem­berek szerint is elavult — fa- gyártmánytelepen azonban úgy folyik a munka, mintha semmi sem nehezítené a ter­melést. — Sok vonatkozásban való­ban nem. A Vömtől Somogy- fajszig, Mesztegnyőtől Csö- mendig elterülő, több mint 5100 hektáron a nyolc erdész­kerületben kipróbált vezetők, jól képzett brigádok dolgoz­nak — tájékoztatott bennün­ket Barthos Tibor erdőmér­nök, az erdészet vezetője. Hogy milyen szinten végzi munkáját a 150 állandó, ese­tenként még 50 időszaki dol­gozót foglalkoztató »kis üzem«> arról a vezető irodájában egy vándorzászló tanúskodik. 1973«ban a somogyi gazdaság »élerdészete« lett Marcali. A következő évben megvédték a zászlót, amelyet azután ott is felejtettek náluk. Mint Bar­thos mérnök mondta, ők 75- ben is neveztek az erdészetek munkaversenyére, de hivata­losan — legalábbis korábbi formájában — nem folyik ez a vetélkedő. A marcaliak sze­rint kár. Ök ugyanis munká­jukkal, eredményeikkel sze­retnék évről évre megvédeni a féltve őrzött jelképet. Szám­adatok, pénzügyi eredmények bizonyítják, hogy ez az erdé­szet sokat tesz ennek érdeké­ben. Tízéves terv szabja meg az erdészet sokoldalú tevékeny­ségét. Esztendőnként 23 700 köbméter vastag fa kiterme­lését várja tőlük a somogyi gazdaság. Tavaly — és az idei félévi eredmények sze­rint is — e kötelezettségük­nek eleget tettek. A kiter­melt fa jelentős hányadát — évenként mintegy 10 ezer köbmétert — föl is dolgoz­zák. A kis üzem termékeinek nagy része exportképes. Így a tölgy bútorléc, a gyertyán élfa, a cser- és akác paletta, valamint a papírfa szinte tel­jes egészében nyugati export­ra megy. De dolgoznak ha­zai piacra is. Kész ládákat, hollandi rekeszeket, tölgy. fű­részárukat értékesítenek itt­hon. Olykor szolgáltatás jel­legű tevékenységre is vállal-, kozik a fagyár tmányüzem, gyakran kielégíti a helybeli vagy más termelőszövetkezet különleges igényeit. — Remélhetőleg nem so­káig marad elavult az üzem — mondta az erdészetvezető. — Érdemes volt az öreg gé­pekkel éveken át erőlköd» nünk. »Fönn« is látják, hogy a marcali fatelep életképes. Még inkább az lesz, ha újjá­születik. A terület lehetővé teszi az építkezést úgy, hogy- a jelenlegi gépek az utolsó pillanatig üzemelhetnek. Barthí« Tibor nem panasz- i napot tartott ott jártunkkor. ‘ Inkább azt fejtegette, hogy »nincs semmi baj«. Olajozott gépezetként dolgozik az er­dészet, ahol a vezetők és a szakmunkások egy nagy mun­kacsapatot alkotnak. Tizen­négy szocialista brigád a bá­zisa e kollektívának. Hosszan lehetne sorolni azokat, akik többet is tesznek annál, mint ami a kötelességük, mégis azt | kérték tőlünk, ne említsünk neveket. Nem az egyének a fontosak, hanem a közös mun­ka, amely hivatalos verseny nélkül is egyre összeforrot- tabb. eredményesebb. Még inkább így lesz, ha a fafel­dolgozó üzem mellett- -az er­dészet egyéb területen is ..kor­szerűsödik. Elsősorban a szál­lításban sürgető a gépesítés. Még ma is előfordul, hogy a rönkök »hö-rukk!« kiáltások­tól kísérve kerülnek a szál­lítójárművekre. Azt kérték, hogy ne nézjzük meg esős idő­ben az erdészet egyetlen vasúti rakodóját a marcali ál­lomáson, mert esetleg mi is elsüllyedünk. Bizony ide na­gyon elkelne már a kilátásba helyezett szilárd burkolat. Jó erdészet a marcali. Ta­lán nem is sok segítség kelle­ne ahhoz, hogy még jobb le­gyen. Mindenesetre az a bi­zonyos vándorzászló jó he­lyen »pihen«. Kovács Sándor —- Nem sok­kal azután, hogy a közsé­gi pártbizott­ság' titkára lettem, azt mondta nekem az egyik ta­pasztalt, idős elvtársi Baía- tonlellén sok az olyan kom­munista, aki ■a, munkája miatt csak i té­len ér rá párt- éietet élni. Emiatt nehéz a párt irányí­tó, ellenőrző, segítő mun­kája. Pártbi­zottságunk ■éppen ezért azt határozta meg legfonto­sabb felada­tául : segít­sünk abban, hogy alap- szervezeteinkben egységes pártélet alakuljon ki, a kom­munisták mindenütt, minden időszakban politizáljanak. Tervszerű munkával Nagy József, a pártbizott­ság titkára így foglalta össze legfontosabb tennivalóikat. — Rengeteg az itt élő, dol­gozó kommunisták feladata, főként a nyári időszakban, amikor az ötezer lakosú köz­ségben több tízezer üdülő, nyaraló tartózkodik. Ilyenkor a pártélet irányítása, az alapszervezetek, a kommunis­ták munkájának összefogása, segítése mellett sok egyéb, az emberek politikai hangu­latát befolyásoló feladat akad. Példává az élelmiszer-, a zöldség- és gyümölcsellátás, a fogyasztói érdekvédelem és így tovább. Csak tervszerű, következetes munkával lehet mindezeket megvalósítani, együttműködve a községi ta­náccsal és a tömegszerveze­tekkel. A leilei pártbizottságnak sikerült olyan munkamód­szert kialakítania, amelynek eredménye nemcsak az ő tervszerű munkájukban érez­hető, hanem a hozzájuk tar­tozó tíz alapszervezetében is. Gazdasági, politikai kérdések A végrehajtó bizottság, va- I lamint a pártbizottság ülé­sein rendszeresen szerepelnek gazdasági, gazdaságpolitikai és a különböző párthatáro­zatok végrehajtásával kap­csolatos feladatok. Az ilyen üléseken aktívák is részt vesznek, az ő feladatuk el­sősorban az üzemi pártalap- szervezetek munkájának a segítése. A termelőszövetkezet, a Central Vendéglátó Vállalat, a htsz, a k'.sz vezetői már többször beszámoltak muniká» jukról,. s értékelte a végre­hajtó bizottság a községi pártalapszervezet jelentése alapján az ifjúság- és a nő­politikái határozat végrehaj­tását is. A párt-vb és a ta­nács kapcsolata, együttmű­ködése rendszeres, hetenként tárgyalnak a községpolitdkai feladatokról. Ez a tervszerűség mind több alapszervezetet hat át, jói átgondolt munkaterv alapján dolgoznak, s egyre több gazdaságpolitikai kérdés szerepel a vezetőségi ülések és a taggyűlések napirendjén. Pártépítés, tudatformálás A balatonlelled pártbizott- sáig tervszerűen törekszik a pártalapszervezetek szám­szerű erősítésén kívül á kom­munisták és a község lakói tudatának formálására is. Az utóbbi három évben huszonkét kommunistával — fizikai munkásokkal, fia­talokkal," köztük' nőkkel — erősödtek az alapszervezetek. Ez a munka azonban nem mindenütt, s nem minden évbe mondható kielégítőnek. Tavaly például csak három kommunistát vettek, föl, az idén már az első félévben ugyanennyit, s többel .foglal- I koznak. Nagy szükség van rájuk, mert az ötezer lakosú | köziségfoen, a tíz alapszerve- zehbem mindössze 205 párttag van. Sok az idős, az oktatás és a taggyűlések látogatása alól — így természetesen a pártmunkából is — fölmen­tett kommunista. Helyettük olyan fiatalokra van szükség, akik minden időszakban ké­szek a pártmegbízatásak, vég­rehajtására. Tervszerű, tudatos és jó­nak mondható a pártoktatás­sal kapcsolatos tevékenysé­gük. Az utóbbi években je­lentősen emelkedett a párt­oktatásban részt vevő kom­munisták száma, s javult a tömegszervezeti oktatásba bevont pártonkívüliek aránya is. Többen végeztek marxis­ta—leninista esti egyetemet, szakosítót, jártak és járnak marxista középiskolába. E téren is akad azonban javí­tanivaló. Elsősorban szeretné­nek több fizikai munkást be­vonni az esti egyetemi okta­tásba. Megfontolt határozatok A siófoki járási párt-vág- rehajtóbizotíság. nemrég tár­gyalta a leilei pártbizottság alapszervezeteket irányító, ellenőrző, segítő tevékenysé­gét. Megállapította: »Tervszé­rű munkájúit jól szolgálta a község politikai életének irá­nyítását, az alapszervezetek munkájának segítését és el­lenőrzését.« Nagy József, a leilei párt­bizottság titkára, és a párt- bizottság többi tagja is jól látja, hogy a jövőben még többet kell tenniük. Ezt se­gítik a jól megfontolt határo­zatok. Néhány alapszervezet vezetőségében még nem ala­kult ki a kollektív munka, itt több segítséget nyújtanák. Az alapszervezetek jó része a múltban nem foglalkozott ideológiai, valamint kulturá­lis kérdésekkel, ezen szinten Változtatni kívánnak. Erősítik is az alapszervezeteket, ja­vítanak a fiatalok és főként a fizikai munkások és a nők arányán. A hamarosan kezdődő párt­oktatási évben az a törekvé­sük, hogy a leltei pártalap­szervezetek minden kommu­nistája részt vegyen valami­lyen oktatásban. Propagan­distáik valamennyien kom­munisták, megfelelő a felké­szültségük. Az eredményes oktatástól várják a még egészségesebb pártelet ki­alakulását. Szalai László A tavalyinál jobb az őszi gépellátás A gabonabetakarítás befe­jezése és a zöldség-gyümölcs- szüret kezdete után mindig Az ezermester traktoros Fürge ott áll hátul az ud­varban, körülötte munkaesz­közei: egy szántóeke, egy töl­tögető eke, egy kis kultivátor és egy pótkocsihoz hasonlít­ható kis szállító alkalmatos­ság. Évek óta sok hasznos munkát végzett, de most egy csapásra kitört a hétközna­pokból. Nem túlzás: a Fürge sztár lett. A kertbarátok Marcaliban nemrég megrendezett bar- kács- és ötletbemutatóján ez az eszköz elnyerte az első dí­jat. Készítője Horváth Lajos, a kéthelyi szövetkezet trakto­rosa. — Négy évvel ezelőtt csi­náltam. Űj motort vettem, és a régi Pannóniából barkácsol­tam össze. — Ügy mutat, mintha tet­tesen ú] lenne. •— Hát persze — neveti el magát —, a kiállításra a fe­leségem átfestette. Most nem látszik rajta, mennyit dolgoz­tam ezzel én már! — Mi késztet egy embert arra, hogy újítson, az ösztön­ző újítási díj reménye nél­kül? Horváth Lajos ránéz a ma­ga készítette kis erőgépre. — »Vastagon« meghozta ez nekem az újítási díjat! Az az igazság persze — adódik ez a szakmámból is —, hogy na­gyon érdekelnek a gépek. A ház körüli munka ellátása elég nagy gond, sok időt vesz igénybe. Meg az ember nem is kap mindig akkor eszközt, amikor éppen ideje lenne el­végezni teszem azt a burgo­nya töltögetését. Hát körülbe­lül ezek indítottak arra, hogy össz.eeszkábáljam a Fürgét. Begyújtja a motort, mutat­ja, milyen könnyen csatolható hozzá a munkaeszköz, hol keil beállítani a kultivátor- fejek mélységét. Magyarázza,- hogyan kísérletezte ki a súly­elosztást, s milyen könnyű vele dolgozni, szinte fél kéz­zel irányítható. — Sok időt vett igénybe, sokat törtem a fejem, míg összehoztam ezt az egészet. De hogy mennyire megérte, arra csak egyet mondok: én a négyszáz négyszögöles szőlő­met húsz perc alatt megka­pálom. Ha nem érek rá a feleségem is el tudja végez­ni, mert egyáltalán nem meg­erőltető ezizel a munka. Ma­apság, amikor mindenki dol­gozik, szerintem a ház körü­li gazdaságban igen nagy szükség van az ügyes kis esz­közökre. Eddig a segítségét kérők kopogtattak nála gyakran. Fő­ként idős emberek. Vagy azért, hogy a kis pótkocsival hozza haza a szenet, vagy azért, hogy szántsa (fel a ker­tet, töltögesse be a háztáji krumplit. — Az ember, ha az ideje engedi, persze hogy segít a másikon. Mostanában a baíatonújla- ki otthon előtt gyakran állnak meg teljesen idegenek. Ér­deklődők. Van, aki méricskél, van, aki vázlatot készít ma­gának. — Pedig, ha a Varga Laci, az egyik főnököm nem szól, hogy vigyem el a Fürgét erre a kiállításra, nekem eszembe sem jut. Arról nem is beszé­lek hogy volt aki már negy­venezer forintot ígért érte. De nem adom oda. Semmi pén­zért. Inkább csinálok másikat — csak hát az meg sok idő. Ez a kis masina nekem min­dent megérő segítőtárs. Horváth Lajos váltott mű­szakban dolgozik a, szövetke­zet IHC-traktorán. A korsze­rű nagyüzemi gép legalább annyira a szenvedélye, mint a hajdani motorból épített Fürge. Az ezermester trakto­ros már gyakorlattá valósítot­ta az elvet: korszerűen a ház­tájiban is. Vörös Mária fellendül a mezőgazdasági gépforgalmazás, t Az. Agrotröszt az őszi mun­kákhoz a tavalyinál jobb el­látást biztosít. A cukorrépa betakarításához a harmadik negyedév végéig a szerződés szerint 75 szovjet önjáró: ki­szedő gépnek kellene beér­keznie, a szovjet külkereske­delem azonban máris túltel­jesítette ezt az előirányzatot, és összesen 82 gépet adott át. A KSZ—6 típusú gépekhez 90 hazai gyártású vontatott és mintegy 50, csehszlovák típu­sú önjáró répafejező gépet hoznak forgalomba. A ma­gyar mezőgépiparban készített hatsoros betakarítógépekből 150, az egysoros típusból pe­dig 190 vár eladásra. Tőkés importból 47 Herrieau gépsort szerzett be az Agrotröszt, a gépek már megérkeztek. Ugyancsak átvették a do­hány szedéshez szükséges Balthes kombájnokat, ezek­hez a berendezésekhez a ha­zai üzemek készítik él a ma­gyar szabványoknak megfe­lelő munkavédelmi fölszere­léseket és a kombájnokhoz • szükséges törőkocsikat. A sze­zonra 4 és 6 soros kukorica­betakarító adapterekből — ezeket szerelik fel a kombáj­nokra a kukorica töréséhez — több mint 1100-at biztosít az Agrotröszt, ez a mennyiség elegendő lesz az üzemek za­vartalan ellátására. Napra- íorgó-betakarító adapterek­ből szintén kielégítő a kész­let. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents