Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-23 / 198. szám

Ara: 80 fillér 1976. augusztus 23., hétfő VILÁG PROLETÁRJAI, EG YE S 0 LJ ET E K I XXXII. évfolyam 198. szám Ünnepi nagygyűlés Barcson A hagyomány éltető forrás Sok ezer ember ünnepelt a Dráva-parton és az egész megyében Az alkotmány napi ünnepségek egész sorát, új létesít­mények avatását tartották meg Somogybán augusztus 20-án. A központi ünnepségre ezúttal a Dráva part városiasodé nagyközségében, Barcson került sor, ahol már a kora reg­geli órákban sok ezres tömeg gyűlt össze a környékről, hogy szép hagyományainknak és a jelen sikereinek adózzon. A szabadtéri színpadról Bódis József, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának titkára köszöntötte az ünneplő­ket. Az elnökségben helyet foglalt dr. Kiss József, a megyei párt-vb tagja, a MÉSZÖV elnöke, dr. Balassa Tibor, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Rostás Károly, a népfront me­gyei elnöke, Süveges Sándor, a járási pártbizottság első tit­kára; a községi vezető szervek, a tömeg szervezetek és -moz­galmak, a fegyveres testületek képviselői, a gyárak és üze­mek munkásai. A Himnusz elhangzása után dr. Kiss Jó­zsef, a megyei párt-vb tagja mondott ünnepi beszédet. Dr. Kiss József beszéde — Augusztus húszadika méltán kapott helyet legszebb ünnepeink sorában a 31 éve felszabadult Magyarországon — kezdte ünnepi beszédét az előadó. — Ez a nap oz egész dolgozó magyar nép ünne­pe. Megőriztük és szocialista életűnkbe beépítettük azokat a hagyományokat, amelyek je­lenünk és jövömk éltető forrá­sai. Az államalapító István királytód megtanultuk, hogy csak az a nemzet maradhat fenn, amelyik képes túllépni m történelmileg időszerűtlenné vált életformán; képes béké­ben élni szomszédaival, és szorgos munkával olyan erős országot épít magának, ame­lyik helytáll a haladás élvo­nalában. A mi szabad nemze­dékünk tette ezt a napot a kenyér igazi ünnepévé. Ün­nepli a munkásokat, akik osztálypoli tokájukkal alkotó tevékenységgé nemesítették az egykori robotot; a parasz­tokat, akik megtermelik a kenyérnek valót; az értelmi­ségieket, akik nagy hozamú gabonafajtákat kísérleteztek ki, * a munkaszervezés, a modem technológia útmuta­tói; a molnárokat, a pékeket, a szállítómunkásokat és az eladókat, akik becsülettel helytállva -napol»*» adnak jó minőségű kenyeret az embe­rek asztalára. Öbben a tevé­kenységben is a szocialista áLlamrendszer megdönthetet­len alapja, a munkás-paraszt szövetség testesül meg. Augusztus 20-a azonban a mi számunkra több, mint ha­gyomány — folytatta az elő­adó. — Ez a nap a szocialista Magyarország alkotmányának az ünnepe, tehát élő és élte­tő valóság. A magyar mun­kásosztály joggal büszke arra, hogy 1919-ben, a Tanácsköz­társaság idején proletár elő­dei tettek először kísérletet arra, hogy alkotmányt, jogot adjanak a magyar népnek. Ennek szellemét követve al­kottuk meg harminc évvel később. 1949-ben szabad éle­tünk alaptörvényét, amely ki­mondja: a Magyar Népköztár­saság szocialista állam, min­den hatalom a dolgozó népé, s minden érték forrása a munka. Dr. Kiss József ezután a törvények törvényét méltatta, majd hangsúlyozta; — Alap­törvényünk egyszerre teszi joggá és kötelességgé a munkát. Erről az ünnepi megemlékezés alkalmából sem szabad megfeledkeznünk. Em­beri tulajdonság — mondta —, hogy könnyebben megjegyez­zük, mihez van jogunk, mint azt, hogy mi a kötelességünk. A fejlett szocialista társadal­mat azonban csak akkor épít­hetjük föl, ha mindenki meg­tanulja: csak azokat illeti jog, akik kötelességeiket is teljesítik. Alkotmányunk a szabad élet három évtizedét, örömünket, sikereinket, vív­mányainkat tükrözi, egyben jövőbe mutató, történelmi je­lentőségű dokumentum. Az elmúlt évtizedek során a tár­sadalom szocialista építésének politikai és anyagi feltételei­vel együtt megteremtettük a kulturális, a jóléti fejlődés alapjait is. Nem véletlen, hogy alkotmányunk világosan tör­vénybe foglalja: A munkás- osztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje, mely a nép, a munkás- osztály érdekeit képviselve, s vele összeforrva valósítja meg nagy nemzeti programunkat. Az előadó ezután részlete­sen elemezte IV. ötéves ter­vünk eredményeit. Országos, megyei és barcsi példák árul­kodnak arról, hogy nőtt a termelés, a nemzeti jövede­lem; nagy ipari létesítmények szü’ettek, s a mezőgazdaság­ban egyie általánosabb lett az iparszeiű termelés. Felso­rolta az életszínvonal növeke­désének kézzelfogható bizonyí­tékait, a szociálpolitikai In­tézkedések hatását, majd je­lenlegi ötéves tervünk fótob feladatairól beszélt. Az ünnepi alkalomból, az új kenyér ünnepléséből adó­dott, hogy dr. Kiss József nem hagyhatta szó nélkül az Idei aratást, mely vészes előz­mények, rég tapasztalt, aszály után sikeresen zárult Somogy­bán is. Augusztus 8-án befe­jeződött az aratás; a megye állami gazdaságaiban és ter­melőszövetkezeteiben 90 126 hektárról takarították be a kalászosokat. Szervezetten, a gépesítés magas fokán folyt a munka, s korábban alig ta­pasztalt együttműködés, köl­csönös segítségnyújtás való­sult meg a gazdaságok kö­zött. Egy-két kalászosnál re­kordterméssel, de a többiek­nél is elfogadható, jó termés­átlaggal dicsekedhetünk. Az összefogás, a felelősségteljes cselekvés a munkás-paraszt szövetség gyakorlati megvaló­sulásának szép példája. Az előadó a továbbiak­ban — az életszínvonal emel­kedésébe ágyazva — részlete­sen szólt a Dráva-parti nagy­község és a barcsi járás fejlő­déséről, a helyi sajátosságok­ról, tervekről, feladatokról. Utalt arra is, hogy az elmúlt időszakban megkezdődött és felgyorsult Barcs városiasodá- si folyamata, ami a tervszerű előrelátás, a megfontolt gaz­daságfejlesztés eredménye. Az örömteli változás azonban nem tűr “megálljt*. Egysége­sen és megfontolt elképzelé­sek alapján, tettekkel, össze­fogással, felelősségteljes mun­kával lehet csak elérni távo­labbi céljainkat. Az előadó nagy figyelmet fordított arra az alapigazság­ra, hogy a szocialista állam­építés és államigazgatás a szo­cialista demokrácia tudatos és szüntelen fejlesztésén nyug­szik. Nélkülözhetelen, hogy a közélet fórumain — nyíltan és felelősen — mind több ál­lampolgár járuljon hozzá a döntésekhez, mondjon véle­ményt, s vállaljon részt a ter­vek megvalósításából. Nagy eredményeink között tarthat­juk számon — mondta —, hogy soha ennyi, a közösségért tenni és cselekedni kész, cél­jainkért kiálló, politizáló em­ber nem dolgozott az ország­ban, mint az utóbbi években. A fejlesztés útja ismert: az üzemi, a szövetkezeti, a munkahelyi demokrácia to­vábbi erősítése nélkülözhetet­len. ötéves tervünk teljesítése nemzeti ügy — mondta az előadó. — S nemzeti céljaink megvalósításának akkor válha­tunk cselekvő részeseivé, ha a mindennapi munkában ki-ki erejéhez és tehetségéhez mér­ten helytáll. Ehhez megvan minden biztosítékunk. Dr. Kiss József ünnepi be­szédének befejező részében nemzetközi kapcsolatainkról, a következetes szocialista kül­politikáról, a szociálisa orszá­gok együttműködéséről szólt, majd így fejezte be megemlé­kezését: — Abban a biztos tudatban szegjük meg az új kenyeret, hogy mindazok az erőfeszítések, melyeket a nép jólétéért, a társadalmi hala­dásért, a békéért teszünk, bő­ségesen megtérülnek a jelen embere és a felnövekvő nem­zedékek számára. Az ünnepi nagygyűlés után népviseletbe öltözött két bar­csi kislány nyújtotta át az új búzából készült, ropogós ke­nyeret az előadónak, majd színes ünnepi műsor követke­zett. Erről és megyénk egyéb alkotmányünnepi eseményeiről lapunk harmadik oldalán szá­molunk be. KAPQS^ Új kenyér Eredményeink forrása a jól végzett munka Tisztavatás a Parlament előtt Méltó külsőségekkel és a jól végzett munka örömével köszöntötte az ország népe szocialista alkotmányunk szü­letésnapját, mindennapi ke­nyerünk hagyományos ünne­pét. Százezrek vettek részt országszerte a nagygyűlése­ken, a kulturális eseménye­ken, népünnepélyeken. Pénteken délelőtt Budapes­ten az Országház előtt — sok ezer érdeklődő jelenlétében — megtartották a hagyományos tisztavató ünnepséget: a Kos­suth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Műszaki Kato­nai Főiskola, a Kilián György Repulőműszaki Főiskola, va­lamint a Karikás Frigyes Ka­tonai Kollégium hallgatói és a Szovjetunió katonai főisko­láin az idén végzett mérnökök tettek tiszti esküt. Az állami zászló előtt díszőrség sorako­zott föl, a térre bevonultak néphadseregünk új tisztjei, az emelvényen elfoglalták helyü­ket az ünnepség meghívottjai Megjelent Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a ' Miniszterta­nács elnökhelyettese és dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ központi bizottságá­nak első titkára. Részt vett a tisztavató ünnepségen a nép­hadsereg és a társ fegyveres egyesületek sok vezetője. Tíz órakor étkezett Czinege Lajos vezérezredes, honvédel­mi miniszter. Meghallgatta a vezénylő parancsnoki jelen­tést, ellépett a tisztek sorfala előtt, s köszöntötte a katoná­kat A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvédelmi miniszternek a tisztavatás al­kalmából kiadott parancsát, majd az ifjú tisztek fogadal­mat tettek. Ezután Czinege Lajos mondott beszédet — Népünk tudatában van annak, hogy mindazon nagy­szerű célok megvalósításához, amelyek egyaránt szolgálják saját érdekeinket és az egész emberiség érdekeit, békére van szükség — mondta többek között. — Egy évvel Helsinki után megállapíthatjuk, hogy az ott aláírt záróokmány jó alapul szolgál ahhoz, hogy kontinensünkön megszilárdít­suk a békét és biztonságot, s az példaként szolgáljon a vi­lág más térségei számára is... — A szocializmus építése és védelme egy és oszthatatlan — hangsúlyozta a honvédelmi miniszter. — A fegyveres erők és testületek a dolgozó nép által rendelkezésre bocsátott erőket és egységeket éssze­rűen, gazdaságosan, hatéko­nyan felhasználva, korszerű színvonalon állnak. Hazánk korszerű hadsereggel rendel­kezik, amely képes a haza védelmére. Ezután felhangzott az Inter- nacionálé, majd az újonnan felavatott tisztek díszmenet­ben vonultak el az állami zászló előtt. A már hagyományos buda­pesti alkotmánynapi látvá­nyosságnak, a vízi és légi pa­rádénak több százezer nézője volt a Lánchíd és a Margífc­híd közötti Duna-szakaszon. Ajkán tartották Veszprém megye központi alkotmány­napi ünnepségét. Az ünnepség szónoka Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára volt. — Alkotmányunk ünnepe nem véletlenül esik egybe az államalapító István király ün­nepével — hangsúlyozta Óvári Miklós. — Ez is kifejezi, hegy haladó hagyományaink jogos örökösei és egyben a leghűsé­gesebb ápolói a dolgozó osztá­lyéit. Az ő munkájuk és har­cuké tartotta fenn ezer éven át hazánkat. Hagyományaink megbecsülésén és ápolásán túl tevékeny részvételt jelent a nemzet jövőjének formálásá­ban, a szocializmus építésé­ben. Kiemelkedett az ünnepsé­gek közül a mátészalkai is, ahol korszerű tejporgyárat avattak, majd a sporttelepen ünnepi nagygyűlést rendeztek. E nagygyűlésen — a város, a járás üzemeinek, állami gaz­daságainak és termelőszövet­kezeteinek mintegy tízezer dolgozója előtt — Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak főtitkára mondott beszé­det — Augusztus 20-a nagy ha­gyományokkal rendelkező, ré­gi ünnepe a magyar népnek, de igazi tartalmat az utóbbi három évtizedben nyert —■ mondta a többi között — A jogok és kötelességek egysége valóság lett, az alkotmányban rögzített elvek mindennap­jaink alaptörvényévé váltak. A továbbiakban az új ke­nyér ünnepéről szólt, s hang­súlyozta : — Eredményeink forrása a fegyelmezett, a felelősségtel­jes, a jól végzett munka. Azon leszünk, hogy ez az elv min­denütt megvalósuljon. Minden, amit elértünk, milliók mun­káját, törekvéseit foglalja ma­gában, hazánk egész lakossá­gának aktív részvételét igé­nyelte és igényli. Zalaegerszegen több ezres tömeg előtt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront főtitkára mondott beszédet. — Történelmünk egész fo­lyamatát — hangsúlyozta egyebek közt — át- meg át­szövik azok a harcok, amelye­ket a létünkért és a fennma­radásunkért kellett folytat­nunk. E harcok sikerének nél­külözhetetlen feltétele volt, és feltétele ma is, a nemzeti egység megteremtése és fenn­tartása ... A ma élő nemze­déknek éppen ezért egyik fontos feladata, hogy tartássá, véglegessé tegye a felemelke­dés korszakát. Ünnepi nagygyűléssel kö­szöntötték az alkotmány nap­ját Szekszárdon és a környező települések dolgozói. A mint­egy négyezer • ember részvéte­lével lezajlott demonstráción Szentistványi Gyüláné, a Ha­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents