Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-17 / 194. szám

Ruhaüzemet avattak Marcaliban (Folytatás az 1. oldalról) A tegnapi avató ünnepsé­gen — amelyen részt vett Sugár Imre, a megyei tanács általános elnökhelyettese, és Király Ferenc, a marcali já­rási pártbizottság első titká­ra is, bejelentették, hogy a gyáregységben eddig 70 ezer felsőruházati cikk készült: ennek felét exportra szállí­totta a vállalat. A Marcali­ban most munkába állított szabászati részleg évente 380 —400 ezer felsőruházati cik­ket tud kiszabni. Ebből az it­teni varroda 100—106 ezer darabot készít el, a többit a másik három somogyi üzembe szállítják, majd tőlük ismét visszakerül Marcaliba: a kor­szerű présgépeken itt vasal­ják és csomagolják a ruhá­kat. A ' mostani számítások szerint az ötödik ötéves terv végéig 500—530 ezer ruha ké­szül Marcaliban. A termelés növekedése olyan mértékű lesz, amely lehetővé teszi, hogy öt év alatti nyereségé­ből »kifizesse a gyáregység« a beruházásra fordított pénzt. A Május 1. Ruhagyár min­taüzemnek tekinti a marcali gyáregységet. Bár a gyár ter­mékeit Európa-szerte ismerik, kevesen tudják, hogy nem­csak ruhát, hanem varrodákat is exportál. A Csepel Művek­kel és a Pannónia Külkeres­kedelmi Vállalattal létrejött társaság és együttműködési szerződés alapján vállalják ruhagyárak tervezését és be­rendezéseinek szállítását. Azo­kat a magyar gyártmányú varró- és vasalógépeket, me­lyeket külföldnek ajánlanak, a Marcaliban létesített üzem­ben mutatják be a megrende­lőknek. A Csepel Művek mintegy másfél millió forint értékű gőzvasaló gépsort és ragasztó présgépet adott át használatra az itteni üzem­nek. A közeljövőben pedig hetven korszerű gyorsvarró­gépet kap a Csepel Művek­től a marcali gyáregység. Ezekkel egyébként azok a dolgozók varrnak majd, aki­ket ezután vesznek föl az üzemibe. A többségében nőket fog­lalkoztató új marcali varró­üzemben tegnap sem állt le a munka: a sárga köpenyes munkásnők műszakváltás alatt lehettek tanúi az üzem- avatónak. Ezt követően ismét felzúgtak a vadonatúj gépek. Továbbra is szükség van öntözésre Bár a talajmintavételi-el- lenőrzések szerint megszűnt az aszály, és a földrétegekben nagyjából helvreá’lt a nor­mális nedvességtartalom, az öntözés jelentősége augusz­tusban mitsem csökken, mivel a növények, amelyek 8 héten át nélkülözték a vizet, roha­mos ütemben, fogyasztják a talajban levő tartalékot. Augusztus közepéig orszá­gosan 290 000 hektár kapott mesterséges csapadékot. Az öntözés műszáki lehetőségével rendelkező terület országosan 451 000, ennek mintegy 65 szá­zalékát öntözték meg eddig. A MÉM szakemberei szerint mintegy 75 százalékosra tehe­tő az öntözőrendszerek valós kihasználása. Egy számszerű összefüggés azonban azt bizonyítja, hogy a termelők még mindig nem élnek az öntözés valamennyi lehetőségével; nevezetesen az, hogy júliusban két olyan de­kád is volt, amikor több mint 43 000 hektárral bővült a meg­öntözött terület. Ekkor súlyc« aszály volt, s amint az mér­séklődött, nyomban 15 000 hektárral visszaesett a tízna­pos teljesítmény — augusztus első dekádjáról van szó —, ami egyértelműen arról tanús­kodik, hogy a gazdaságokban még mindig »életmentésre« használják fel az öntözővi­zet, s még kisebb e6Ő érke­zésekor is nyomban leállnak a szivattyúzással, holott az öntözés folyamatos, állandó vízutár)pótlást jelent, és csakis így hozza meg a várt ered­ményt. A számítások szerint kü­lönben az idei öntözési évad az utolsó tíz év második leg­jobb teljesítményét hozta. Az év hátralévő napjaiban még további 50 000 hektár kap várhatóan mesterséges esőt. A jobb ellátásért Tervek, munkák aratás után A siófoki Sió Kertészeti és Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetben — figyelembe vé­ve a tartós szárazságot — a vártnál jobban zárult az ara­tás: a tervezett 44 helyett 48 mázsás hektáronkénti átlag- s az ádánd—balatonszabadi terméssel fizetett a búzájuk, November 7. Tsz-nek is küld­hették segítségül egy E— 512-es kombájnt a gabona be­takarításához. Most a későbbi szedésű kertészeti növények­re meg a talajelőkészítésre irányul a figyelem, -hiszen a hagymát 80, a zöldséget pe­dig 50 hektáron kell kiszed­niük. Az eső jól jött ezeknek a növényeknek, — igaz, amj- kor késett a természetes csa­padék, öntözéssel pótolták. A lakosság ellátására szánt hagyma és zöldség nagy ter­mőterülete jelzi, 'hogy a Sió Tsz törődik a fogyasztókkal, segít az igények kielégítésé­ben. Pataki Gábor főkönyve­lő-helyettessel a szövetkezet kereskedelmi tevékenységét vettük számba. Ennek során arról is beszélgettünk, miként vesz részt a gazdaság a Ba- laton-part idegenforgalmi — főképp idényjellegű — fel­adatainak ellátásában. — Szövetkezetünk kereske­delmi ágazatának idei terve csaknem 4 millió forint, eb­ből az első félévben 1,3 mil­liós bevételt értünk el. Ez az arány nem rossz, hiszen a mi körülményeink között a jú­liusi és az augusztusi forga­lom a meghatározó, így jog­gal számolhatunk azzal, hogy az ágazat teljesíti tervét. Egész évben nyitva tartó zöldségboltjuk van Siófokon, s ugyanilyen üzemelésű a bel­városban levő pecsenyesütő­jük. Idényjellegű pecsenyesü­tő működik Zamárdiban, az­után a város széplaki strand­ján, a nagy strandon, és a gamászai strandon. Az utób­bi fürdőhelyen, illetve a ha­jóállomásnál büféjük is. van. Saját húsüzemükből biztosí­tották a nyersanyagot, s az idén eddig zavartalan volt az ellátás. Az igények nőttön nőnek, ezért a sóstói strandon üzlet sor építésébe fogott a Sió Tsz. együttműködve az Országos Idegenforgalmi Tanáccsal és a Somogy megyei MÉK-kel. A létesítményt — melyben a tsz bisztrója, tejivója, hurka- és pecsenyesütője meg a MÉK zöldségboltja kap he­lyet — a gazdaság brigádja építi. Az üzleteket zömmel önerőből látják el nyers­anyaggal. — Az ÓIT is támogatja anyagiakkal a munkát — mondta a főkönyvelő-helyet­tes. — Tőlük 318 ezer forin­tot kapunk, amit nem kell visszatérítenünk, azonkívül 190 ezer forint hitelt vehe­tünk igénybe. 128 ezer forin­tot saját erőből kell adnunk. A MÉK a maga részvételi összegéhez ugyancsak támo­gatást kap az OIT-tól. A csaknem egymillió forin­tos beruházással hamarosan elkészülnek, s előreláthatóan még augusztusban igénybe vehetik a vásárlók a sóstói strand üzletsorának szolgál­tatásait. Ügyesek, csinosak..; (Folytatás az 1. oldalról) Az uszodában az egy raj- beliek egyszerre úsztak. A táv 50 méter — egy hossz — volt, tetszés szerinti úszás­nemben. A fiúknak 40, a lá­nyoknak 50 másodperc alatt kellett leúszniuk a távot, ezért 180 pontot kaptak. Legtöbben a gyorsúszást választották. Baranya megye érte el a legjobb átlagot, 8 úszójuk 1350 pontot gyűjtött. A máso­dik Komárom megye, a har­madik Budapest II. csapata lett. A lövészversenyen tíz lö­vést kellett leadniuk a Zalka Máté lőtéren összegyűlt ver­senyzőknek. A jó idegállapot, a nyugodt versenyzés itt kü­lönösen sokat jelentett. A legjobb összpontosítás, s így a legjobb eredmény elérése a somogyi gárdistáknak sikerült. Versenyzőik az első és a má­sodik helyet is megszerezték, A váltás pillanata. — 93, illetve 91 körös ered­ményükkel —, sőt a negyedik legjobb lőeredmény — 90 kör — is somogyi versenyzőé lett. Így a lövészetet 1282 pon­tos eredménnyel a somogyi raj nyerte. A második helyen Komárom, a harmadikon pe­dig Szóinak raja végzett. Az ifjúsági házért Alig fejeződtek be a verse­nyek, a gárdistákra máris újabb feladat várt Vállalták, hogy szabad idejükben társa­dalmi munkát végeznek. Az ifjúsági ház, a gépészeti szak- középiskola, az új tejüzem és a Béke-Füredi lakótömb épít­kezésein dolgóztak vasárnap. Az ifjúsági háznál találkoz­tunk a Bács-Kiskun megyei rajjal; keményen lapátoltak, sódert terítettek szét. Bökönyszegi Ferenc és Győ­ré Mihály már »veteránok«, ez a második országos szemléjük. Ferenc kezdte a bemutatko­zást: — A váltófutásban — úgy érezzük — tudásunknak meg­felelően helytálltunk, össze­tartó kis csapat a mienk, ez annak köszönhető, hogy ott­hon mindent megkaptunk a jó felkészüléshez. Egy hétig »rejtekhelyen« tartózkodtunk. Futottunk, most dolgosunk, ez | csak természetes. Mihály a homlokát töröl- gette — a napon dolgoztak—, és körbemutatott: értünk , az ilyen munkához, építősök va­gyunk. Most ráérünk, miért ne dolgoznánk. Különösen jó az, hogy fiataloknak építjük a házat. Ezt a munkát egy bri­gád órabérben ... — no nem akarok szem télén ked ni —, szóval mi itt gyorsan össze- • dobjuk. Munka az ifjúsági háznál. bad ült órák alatt betonozhat­nak. A különbség 20 ezer fo­rint. Nagyon megéri... Két lány, Szarvas Éva és Cziráki Genovéva is itt dol­gozott a veszprémi rajjal. Szűkszavúak voltak, a tenye­rüket mutatták; földet lapá­toltak. — Ifjúsági házért érdemes. No, meg jövőre nálunk lesz a szemle, a somogyiak majd visszaadják nekünk a mun­kát. És — ki tudja — talán egyszer visszajövünk; mi is itt fogunk szórakozni a kész házban. Jó érzés lesz. A majorett-lányok A szemle részvevői vasár­nap műsoros délutánon so­mogyi amatőr együttesekkel ismerkedtek. A Centenáriumi F'arkban ki-ki a fűben heve- r észve vagy álldogálva fi­gyelte a kétórás műsort. Elő­ször a kaposvári Táncsics diákszínpad lépett föl egy francia népi komédia, a Pás­tétom és torta már régebben is bemutatott előadásával. A játékot átitatta a nyári va­káció sok öröme; Gárdos Bé­la, Domokos Lajos, Gelencsér Imre és Lukács Csilla lelke­sen játszotta a darabot A BM Táncegyüttes követ­kezett. Szívesen tettek eleget a meghívásnak; az Ifjú Gár­da-szemle műsoros délutánján a legsikeresebb táncaikból adtak ízelítőt. A kaposfői vegyes kar nép­daléneklő együttese a magyar iés a német folklórból merí­nyosabb bemutatója követke­zett: A nyíregyházi Ifjú Gárda-zenekar és élén a Cen­tenáriumi Parkban masírozó, kék miniszoknyás, fehér csá- kós majorett-lányok bemuta­tója. Az ügyesség és a jó muzsikálás egyaránt erényük. A nézők sokáig nem felejtik el az élményt. Harci túra a Zselicben Az Ifjú Gárda-szemlék leg­több élményt és egyben. a legtöbb feladatot jelentő ver­senyszáma: a harci túra. Most 20 kilométer hosszú sza­kaszon kellett végighaladniuk az ifjúgárdistáknak, öt órán belül. A feladat teljesítését nyolc elméleti és öt gyakor­lati kérdés nehezítette, nem beszélve a térképen való tá­jékozódásról. Bizony, néhány csapat eltévedt a zselici ren­getegben, s egy jó órás gya­logolás után döbbent csak rá a tévedésre. A cseri Centenáriumi Park­ban volt a rajt, volt olyan csapat is, amely a második állomásra, a töröcskei tó part­jára csak nagy kerülővel ju­tott el. Találkoztunk egy el­hagyott mentőládával is. Ez nem tűnt volna föl, ha ... ha nem tévednek el a Tolna me­gyeiek és nem akkor érnek vele arra az állomásra, ahol egészségügyi feladatokat kel­lett volna megoldaniuk a 8-as csapat tagjainak. Ehhez épp mentőláda kellett volna. A Tolna megyeieket csak dicsé­ret illeti a sportszerűségükért, mert ki tudja, mihez kezdtek volna a 8-as csapat tagjai, ha nem kapnak tőlük kölcsön egy mentőládát. Nagy erőpróba elé állította a versenyzőket az utolsó ál­lomások egyike: nemcsak el­méletben kellett számot ad­ni polgári védelmi és tűzvé­delmi ismereteikből, hanem szabályszerűen be is kellett öltözniük a védőruhákba, s úgy kellett végig haladniuk a »szennyezett« terepen. A célt a tokaji parkerdő­ben jelölték ki a verseny szervezői. Itt vertek tábort a fiatalok. A nyíregyházi Ifjú Gárda-zenekar kis műsort adott, s a szemle részvevői este tábortüzet gyújtottak. Hogy az eredményekről még nem beszélhetünk, an­nak egyszerű az oka: a csa­patok négy-négy és fél óra alatt haladtak végig a pá­lyán, s a tesztlapok tömege még értékelésre vár. (A so­mogyi csapat, a húskombinát fiataljai — a legfrissebb hí­rek szerint — szép eredmény­nyel teljesítették a feladato­kat.) Az értékelések csak éj­szaka, lapzárta j után készül­tek el, így holnapi számunk­ban közöljük a helyezéseket. Somogyi Néplap VI) ORSZÁGOS ns KAPOSVÁR 08.1*20 Befejeződtek a VII. országos Ifjú Gárga-szemle versenyei Nagy a küzdelem az össze­tett elsőségért, a dobogós he­lyezésekért. A kétnapi össz­teljesítmény alapján Somogy áll az élen. Második pillanat­nyilag a tavalyi győztes Szol­nok megye, a harmadik he­lyet Zala gárdistái tartják. A java azonban még hátra van. Sadli Ferenc művezető irá­nyította a fiataloikat: — Nagyon szép ez a lel­kesedés. És sokat segítenek a gyerekek. A »hivatásos« bri­gádoknak így nem kell erre időt szakítaniuk, és a fel&za­tette műsorát. Külön is emlí­tésre méltó produkció színe­sítette előadásukat: Wéber János és ifj. Óriás János száj­harmonika-kettőse. Az amatőr együttesek mű­sora után a délután leglátvá-

Next

/
Thumbnails
Contents